Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)
1967-07-15 / 166. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1967. Július 15. VARGA KÁROLY: A vidéki ipartelepítés Somogybán is jótékonyan éresteti hatását — Tisztelt országgyűlés! Megyénkben évek óta a leglényegesebb gazdasági kérdések közé tartozik a foglalkoztatottság. Tapasztalataink alapján és a Minisztertanács beszámolójából is meggvő- hettünk arról, hogy a kormány nagy figyelmet fordít erre a problémára. A legutóbbi időben is több intézkedés született, amelyek elősegítik, hogy a kevésbé iparosított megyékben is egyre több legyen a munkalehetőség. Elsősorban a vidéki ipartelepítésre gondolok, amely Somogy megyében máris jótékonyan érezteti hatását. Másrészt a mezőgazdaság nagyobb megbecsülését említeném. Ennek kedvező hatása, hogv a fiatalok egyre inkább gyökeret eresztenek falun, s szívesen vállalják élethivatásul a mező- gazdasági munkát. A megve szövetkezeteibe tavaly 964 olyan dolgozó jött vissza, akik néhány évvel ezelőtt falujukat elhagyták, és városban ipari szakmában helyezkedtek el. Ez a visszaáramlás az utóbbi hónapokban gyorsult. Ez év első felében már 1427-en tértek vissza a mezőgazdaságba. Ez nem jelenti azt, hogy a megye munkaerőhelyzete problémamentes. Somogy megye ipara még mindig nem elég erős ahhoz, hogy valamennyi jelentkezőnek munkaalkalmat nyújtson. A kritikus időszak a demográfiai hullámmal 1969-ben éri el tetőpontját. Az idén négy, jövőre tizennégy, 1969-ben pedig húsz százalékkal több fiatal jelentkezik munkára, mint 1966-ban. E problémát nem szabad egyszerűen tudomásul venni, a munkára éppen csak hogy megérett fiatalokkal igen nagy gonddal, lelkiismeretességgel kell foglalkozni. Egész életükre kihatnak azok a. benyomások, amelyeket a munkakeresés napjaiban, heteiben szereznek. Öt év alatt kétszeresére nőtt a középiskolát végzettek száma a megyében A képviselő ezután arról beszélt, hogy sok probléma megoldható, ha a fiatalokat olyan pályákra irányítják, ahol a következő években el tudnak helyezkedni. Hangsúlyozta: meg kell javítani és szervezettebbé kell tenni a pályaválasztási tanácsadást Ma még a szülők, sőt a pedagógusok sem eléggé tájékozottak arról, hogy milyen szakmák, milyen munkalehetőségek kínálkoznak az iskolából kikerülő fiataloknak. Széles körben be kellene mutatni a szakmákat részletesen ismertető kisfilmeket, s helyes volna, ha az iskolákban szakfelügyelők előadásokat tartanának pedagógusoknak, szülőknek, és a diákoknak az elhelyezkedési lehetőségekről. — Nem tekinthetjük kedvező jelenségnek — folytatta —, hogy a fiatalok nagy része nem szakiskolákban, hanem gimnáziumokban kívánják folytatni tanulmányaikat. A megye középiskolás tanulóinak száma öt év alatt 3500-ról hétezerre nőtt, s 80 százalékuk gimnáziumba jár. Ezek a fiatalok szakmai képzettséget nem szereznek, s amikor kikerülnek az iskolából, rendkívül nehezen tudnak ismereteiknek megfelelő munkát találni. Ezért a következő években a gimnáziumi oktatás rovására bővíteni kell Somogy »negyében is a szakközépiskolák hálózatát. Ennek azonban anyagi feltételei vannak. A meglevő iskolákban nemcsak a férőhely kevés, hanem a tanműhelyek és szertárak is szegényesek. A képviselő véleménye szerint sürgősen dönteni kell az iskolafejlesztésről, s ehhez a megfelelő anyagi feltételeket is biztosítani kelL Addig is, amíg erre sor kerül, különböző szervezeti intézkedésekkel, s például a már említett szélesebb körű pályaválasztási tanácsadással enyhíteni lehet a gondokon. A képviselő végül kifejezte azt a véleményét, hogv helyes volna, ha a középiskolák felügyelete a tanácsok hatáskörébe kerülne, mert így jobbár*' tudnának gondoskodni a tanerők, a tantermek, s a felszerelések megfelelő kihasználásáról. Varga Károly képviselő végül bejelentette, hogy a Minisztertanács beszámolóját elfogadja, s céljait messzemenően támogatja. Varga B. István Győr megyei képviselő felszólalása után szünet következett, majd az elnöklő Beresztóczy Miklós bejelentette, hogy a Minisztertanács beszámolójához Péter János külügyminiszteren kívül két képviselő kíván hozzászólni. Javasolta, hogy a hozzászólások megjiallgatá- sa után az országgyűlés a Minisztertanács beszámolója feletti vitát zárja le, s a kormány elnökének zárszava után térjen át a tárgysorozat második pontjára, a külügyi bizottság határozati javaslatainak megtárgyalására. Az országgvűlés az indítványt elfogadta. Ezután Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. PÉTER JÁNOS: Erősíteni igyekszünk a nemzetközi viszonyok javítására irányuló törekvéseket — Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! A nemzetközi élet, a váratlan események és fordulatok sorozata egyre növekvő erővel, új arányokban veti fel a háború és béke kérdését, új meg új döntéseket követel a kormányoktól, felelősségteljes állásfoglalásokat a népektől. Fock elvtárs a kormánybeszámolójában felvázolta a nemzetközi helyzet fő vonásait, s kifejtette álláspontunkat a legfőbb eseményekkel kapcsolatban, ismertette kormányunk külpolitikai tevékenységének alapelveit és céljait. Az országgyűlés tagjai közül sokan szóltak hozzá a kormány beszámolójának külpolitikai szakaszaihoz és támogatásukról biztosították a kormányt külpolitikai tevékenységében is. Ennek figyelembevételével abban látom mostani feladatunkat, hogy a nemzetközi élet váratlan fordulataiban keressük, milyen mértékig változik most a háború és béke esélyeinek aránya, s milyen új utakat kell törnünk a béke megerősítése felé. Két tendencia egyre erősebb ütközéseinek vagyunk tanúi, hol szenvedő, hói aktív részesei a jelenlegi nemzetközi események során. Az egyik tendencia a nemzetközi viszonyok javítására, a másik a nemzetközi viszonyok rontására irányul. Ennek az egész folyamatnak a gerincét a szocializmus és imperializmus világméretű harca alkotja. A nemzetközi viszonyok javítására irányuló folyamat politikai megoldásokat keres tárgyalások útján ott, ahol most agressziók, fegyveres konfliktusok dúlnak, s a lehető legemberségesebb feltételeket kívánja megteremteni az emberiség előtt álló történelmi problémák rendezéséhez. Ennek a tendenciának kezdeményező fő ereje a szocialista világrendszer, elsősorban a Szovjetunió, de áramlataiba tartoznak a függetlenségükért küzdő országok Ázsiában, Afrikában, Latin- Amerikában s — lehetőségeik mértéke szerint — többen a fejlett tőkés országok közül is. A nemzetközi viszonyok rontására irányuló tendencia új feszültségek szítására, a feszültségek fegyveres kon- liktusokká fokozására, a háborús veszélyek és fegyverkezési verseny növelésére tör. Ennek a tendenciának fő kezdeményezője az imperializmus egész hatalmi köre, de ennek keretében elsősorban és egyre inkább az Amerikai Egyesült Államok. Ennek a két tendenciának az egyre gyakoribb, egyre erőteljesebb ütközései között élünk most. Azoknak az elveknek megfelelően, amelyeket Fock elvtárs ismertetett, a magyar nép ügyéi úgy szolgáljuk a kormány külpolitikai tevékenységével, hogy erősíteni igyekszünk a nemzetközi viszonyok javítására irányuló tendenciát, és fékezni, hatástalanítani törekszünk a nemzetközi viszonyok rontására irányuló tendenciát. lenségük kivívásáért és megszilárdításáért küzdő arab országok ellen. Az ENSZ-ben folyó politikai vita eddigi menete máris egyre szélesebb kö»r előtt teszi világossá, hogy itt a ko- lonializmus és antikolonializ- mus ellentéteinek vagyunk tanúi, s előbb-utóbb széles frontot tudunk mozgósítani a nyugati gyarmatosítók utolsó közel-keleti szálláscsinálói, Izrael állam külpolitikája és agresszív akciói ellen. Az izraeli miniatűr villám- háború agresszorait cselekményükre a vietnami háború irn- már kétéves eszkalációja bátorította. Nemcsak az Izraelnek nyújtott közvetlen és közvetett támogatás és bátorítás teszi felelőssé az Egyesült Államokat a közel-keleti válságért, hanem a vietnami háború is. Izrael és támogatói Izrael kormányai a nyugati gyarmatosítók közel-keleti szálláscsinálói Érthető módon mélyen foglalkoztat bennünket a közel- keleti válság minden mozzanata. Ez érthető, mert a közel-keleti válság minden kérdése ma is lényegében nyitott kérdés. A fegyverszünet ellenére — amely a szó igazi értelmében nem egyezmény, hanem ENSZ-határozat következményeként jött létre — ma is nyitottak a fegyveres front által felvetett kérdések. Vagyis: a háborúnak nincs vége. Amíg az agresszió eredményeként elfoglalt területeket az agresszor ki nem üríti, addig az agresszió elvben és gyakorlatban egyaránt lényegében tovább tart. Ellene minden akció, a fegyveres is, jogosult. A közel-keleti helyzettel foglalkozva a külügyminiszter többek között a következőket mondotta: Alapősszetételében a kérdés egyszerű. Itt a kolonializmus és antikolonializmus klasszikus összeütközésének vagyunk tanúi. Izrael állam kormányai két évtized óta szálláscsinálói a Közel-Kelet volt és új gyarmatosítóinak a függettehát nemcsak azért a kárért felelősek, amelyet az Izraellel szomszédos arab országoknak okoztak, hanem azért is, hogy a termonukleáris háború veszélyétől az emberiséget megmenteni akarók felelősségtudatával visszaélve, felelőtlen kalandjukkal a nemzetközi zűrzavart fokozzák. Mindezzel Izrael kormánya magának Izrael népének okozta a legnagyobb kárt, mert Izrael állam létét — figyelembe véve a százmilliós arab államok sorát — a jövőt tekintve bizonytalanabbá tette, mint bármikor eddig volt az elmúlt húsz év során. Ha ugyanis voltak olyan erők, amelyek Izrael megsemmisítésére készültek, ezek az agresszió következtében nem gyengültek, hanem saját igazolásukat láthatják. A kormány mindent megtesz a békés megoldásért A Magyar Népköztársaság kormánya a tartós béke tervét támogatja nemcsak általában, hanem konkrétan a Közel-Keléten is. Éppen ezért részt vesz minden kezdeményezésben, amely a legutóbbi agresszió következményeinek a felszámolására és a népek békés egymás mellett élésének elősegítésére vonatkozik. Mi úgy tekintünk az arab népek országaira, hogy 'azoknak a gyarmatosító behatások ellen szerveződő ösz- szefogása nemcsak az arab népek javát, hanem az egész emberiség békés jövőjét is szolgálja. Bizalommal jelentem az országgyűlésnek, hogy a bar ráti országok vezetőinek budapesti értekezlete reálisan tárta fel a közel-keleti válságból adódó nemzetközi oroblémákat. Közös erővel, mindent megteszünk a közel- keleti agresszió következményeinek felszámolásáért, a békés megoldásért. Kormányunk üdvözli az országgyűlés külügyi bizottságának javaslatát az orszáeeyűlés állásfoglalásának kifejezésére a közel-keleti kérdésben. A közel-keleti válság és az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziója között szoros összefüggés van. Ha Izrael állam vezetői nem látták volna most már szinte évek óta az Egyesült Államok vietnami háborújának állandó növekedését, és ha nem érezték volna az Egyesült Államok támogatását témadó terveikben, nem merték volna elkövetni új merényletüket a szomszédos arab országok és általában a nemzetközi béke és biztonság ellen. A vietnami háború kezdetétől mondjuk: a nagyobb háború, sőt a világháború veszélyét hordja magában. Ez alatt nemcsak az értendő, hogy Délkelet-Ázsiában a vietnami háború fokozatosan kiterjedhet a szomszédos területekre, hanem főként az, hogy az általa mérgezett nemzetközi légkörben olvan fegyveres összeütközések történhetnek, amelyek ugrásszerűen vagy esetleg fokozatosan termonukleáris háborúba torkollhatnak. ötven évvel ezelőtt, az első világháború vége felé, az első szocialista forradalom győzelme a gyakorlatban is új távlatokat nyitott meg az emberiség előtt ötven év történelmi változásai között létrejött a szocialista világ- rendszer, felbomlott a gyarmati hatalmak uralma. Annak érdekében azonban, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyok között a háborús veszélyek növekedésének idején elkerülhetővé tegyük a nagyobb arányú nemzetközi összeütközéseket. a kormányok és népek új összefogására van szükség. A Szovjetunió a közel-keleti agresszió után kialakult új nemzetközi veszélyek között példaadóan mutatta meg, hogyan kell erőfeszítéseket tenni minél szélesebb front mozgósításáért a béke megvédése érdekében. Ápoljuk nemzetközi kapcsolatainkat Kormányunk külpolitikai feladataink támogatását látja az országgyűlés külügyi bizottságának javaslatában: az európai béke és biztonság védelme kérdéseiben foglaljon állást országgyűlésünk. A kormány külpolitikai tevékenységéinek hatékonysága döntő mértékben belpolitikai viszonyainktól függ. A kormány beszámolója a belpolitikai kérdések után tért át a nemzetközi kérdésekre. A dolog természeténél fogva én fordítva tettem. Itt most be- bej ezésül különleges nyomatékkai hangsúlyozom belpolitikai viszonyaink jelentőségét a nemzetközi életben betöltött szerepünk szempontjából. Egy ország nemzetközi súlyát, sok egyéb mellett, az is meghatározza, hogy gazdasági és szellemi termékei mennyire állják a versenyt a nemzetközi piacon. A mi esetünkben ez különlegesen fontos kérdés. Nemzeti jövedelmünk mintegy negyven százaléka a külkereskedelem révén realizálódik és a népgazdaság termelő szektorában foglalkoztatottak csaknem 25 százaléka exporttermékeket előállításán dolgozik. 1960 és 1966 között külkereskedelmünk több mint 70 százalékkal növekedett. Ha a népgazdaság irányításának reformját jól valósítjuk meg, a Magyar Nép- köztársaság, mint gazdasági partner, mind a kereskedelem, mind az ipari kooperáció terén az eddiginél is megbecsültebb és értékesebb lesz. Ez várható mind a szocialista országok, mind a fejlett tőkés országok, mind a harmadik világ országai viszonylatában. A mechanizmus reformjának megvalósítására, a távlati gazdasági tervek érvényesítésére abban a jól megalapozott tudatban készülhetünk, hogy a nemzetközi viszonyok javítására irányuló erők, sok és bonyolult küzdelem és áldozat árán, megjavítják és tartóssá teszik a nemzetközi béke és biztonság esélyeit. Kormányunk a Magyar Népköztársaság növekvő belpolitikai és külpolitikai erejével arra törekszik, hogy a nemzetközi viszonyok javítására irányuló folyamatok érvényesülését segítse nemzetközi kapcsolataink ápolása útján is. Ehhez kérem az ország- gyűlés támogatását. A kormány beszámolóját elfogadásra ajánlom. (Taps.) A külügyminiszter beszédét követő felszólalások után szünet következett, majd az elnöklő Kállai Gyula felkérte Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét, hogy válaszoljon a kormány beszámolója feletti vitában elhangzott kérdésekre, javaslatokra. A Minisztertanács elnökének beszéde után Kállai Gyula szavazást rendelt eL A Minisztertanács beszámolóját és Fock Jenőnek a vitában elhangzott kérdésekre adott válaszát az országgyűlés egyhangúlag jóváhagyta, illetve tudomásul vette. A második napirendi pont megtárgya lása Az országgyűlés ezután áttért a második napirendi pont, a külügyi bizottság határozati javaslatainak megtárgyalására. BUGÁK JÁNOS NÉ, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára a külügyi bizottság nevében határozati javaslatot terjesztett elő az európai biztonság kérdéséről, illetve a közel-keleti kérdésről. Beszédében a többi között a következőket mondotta: — Közvéleményünk helyesli kormányunk külpolitikai lépéseit és azokat a kezdeményezéseket, amelyek a nemzetközi kapcsolatok elmélyítését, az eszmecseréket, az államok közötti közeledést szolgálják. Internacionalista meggyőződésünk, de ugyanakkor lelkiismeretünk parancsa is arra kötelez bennünket, hogy a nemzetközi élet új fejleményeivel kapcsolatban ismét állást foglaljunk. Az utóbbi hetekben a vietnami háború mellett, azzal szoros belső logikai összefüggésben, a közel- keleti események vonták magukra a figyelmet. Az amerikai imperialisták által bátorított és támogatott izraeli agresszió nyomán előállott helyzetben a Magyar Nép- köztársaság politikája kezdettől fogva világos, elvileg megalapozott és egyértelmű. Mint ismeretes, az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjainak vezetői, valamint kormányfői Budapesten tanácskoztak a legújabb közel-keleti fejleményekről. Közvéleményünk számára is megnyugtató, hogv a szocialista országok vezetői állandó érintkezést tartanak renn e fontos nemzetközi kérdéssel kapcsolatos lépéseik összehangolására. Az előadó ezután az európai biztonság kérdéseire tért át. Hangsúlyozta, hogy az országgyűlés elé terjesztett határozati javaslat is felhívja a figyelmet e térség békéiének ielentősácnáre. PETHÖ TIBOR budapesti képviselő a külügyi bizottság határozati javaslataival kapcsolatban hangsúlyozta: az európai biztonság kérdésében *s a közel-keleti válság ügyében állást foglaló javaslat határozott, nem kelt illúziókat és mindenkit arra buzcüt, hogy a nemzetközi politikai helyzetet a maga valóságában, reálisan szemlélje. — Az európai biztonság és a német kérdés problematikájában — folytatta a képviselő —, amint erre a Karlovy Vary-i nyilatkozat is rámutatott, új rétegek aktivizálásával lehet számolni, és ezért nagyon fontos, hogy a kormányszintű erőfeszítések mellett újabb kezdeményezések induljanak meg — parlamenti oldalról is. A közel-keleti válsággal foglalkozó határozati javaslat megjelöli a válság megszüntetéséhez szükséges tennivalókat Elvileg és gyakorlatilag teljesen tisztázott hogy itt agresszió történt — még pedig egy »alvállalkozónak«« kiadott agresszió —, és az, hogy melyik fél áll az imperializmus és a kolonializmus, s melyik az antiimpe- rializmus, antikolonializmus oldalán. Izrael magatartásával óráról órára növeli az újabb konfliktusok veszélyét hiszen nem telik el nap, hogy a Szuezi-csatoma övezetében ne történnék fegyveres ösz- szetűzés. Az izraeli kormány óriási felelősséget vett magára, mert magatartásával a világ békéjét fenyegető helyzetet teremtett. Mind nemzetközi, mind belpolitikai tekintetben hasznos és szükséges, hogy az ország legmagasabb törvényhozó testületé állást foglaljon az említett két kérdésben. A két határozati javaslatot elfogadom és az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlom. Ezután Kállai Gyula. az országgyűlés elnöke szavazásra tette fel az eurónai biztonság kérdéséről, valamint a közel-keleti kérdésről szóló határozattervezeteket, amelyeket az országgyűlés -m’-hrneíilag elfogadott. Kállai Gvula ezt követően Vöszönetet mondott a képviselőknek az ülésszak alános és sokrétű munkájában »árusított aktivitásukért. Az országgvűlés ülésszaka v7«i befejezte munkáját. (MTI)
