Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)
1967-07-15 / 166. szám
TILAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) Ara > 50 FHLÉB SomogyiNéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A‘ MEGYEI TANÁCS LAPJ A XXIV. évfolyam 166. szám. 1967. július 15., szombat Befejezte tanácskozását az országgyűlés Az országgyűlés pénteken < Fock Jenő, a kormány elnö- ( A napirend szerint folytatdélelőtt Kállai Gyula elnökletével folytatta tanácskozását. Az ülésen részt vett Losoncé Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, ke, Apró Antal, Biszku Béla és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. ták a Minisztertanács beszámolója feletti vitát. A pénteki ülésen elsőként Trautmann Rezső építés- és városfejlesztési miniszter szólalt fel. TRAUTMANN REZSŐ: A% építőipar tevékenysége as elő irány sottnál kedvezőbben alakult — Tisztelt országgyűlés! A gazdaságirányítási reform bevezetéséig alig fél év van hátra. Ebben az aránylag rövid időszakban a népgazdaság valamennyi ágazatában fokozott erőfeszítéseket kell tenni, részben a még hátralevő végrehajtási intézkedések kibocsátására, részben azért, hogy az átmenet ideje alatt ne csökkenjen a termelés üteme, se mértéke. Ez utóbbi feladat az építőiparban az 1967. évi terv teljesítését, valamint az 1968. évre való zökkenőmentes átmenet feltételeinek körültekintő biztosítását jelenti. örömmel jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy az építőipar tevékenysége az első félévben az előirányzottnál kedvezőbben alakult Eb-, bői következik, hogy az építőipar 1967. évi feladatát várhatóan teljesíti, illetve összességében túlteljesíti. Az előző évinél kedvezőbb termelési eredmények elérését túlnyomórészt a termelékenység növekedése tette lehetővé. Javult az építőipari munkások foglalkoztatottsága, és ennek megfelelően emelkedett keresetük is. Az építőanyag- és szerkezetgyártó ipar termelési erőfeszítései, valamint a tetőfedő- és falazóanyagok gyorsított fejlesztési programja ellenére azonban ezek az iparágak — az építőipar gyors ütemű fejlődése és a lakosság megnövekedetl igényei miatt — előreláthatólag még néhány évig nem képesek a keresletet maradéktalanul kielégíteni. összefoglalva megállapítható, hogy az építőipar és építőanyag-ipar első félévi fejlődése lényegében a tervezett fő célkitűzéseknek megfelelően alakult. Az új gazdasági mechanizmus hatása az építőiparban Trautmann Rezső ezután vázolta, hogyan készült, illetve készül fel az építőipar az új gazdasági mechanizmus bevezetésére. Rámutatott: — A gazdasági reformok bevezetése — és ennek keretében különösen a beruházásokkal kapcsolatos új döntési és érdekeltségi rendszer kibontakozása — előreláthatólag jelentős változásokat hoz a következő évek építési programjában, annak összetételében. A vissza nem térítendő állami költségvetési juttatások korlátozása a termelő beruházásoknál — és ezzel egyidejűleg az állami kölcsönök, a hitelek és a vállalati saját eszközök felhasználásának előtérbe kerülése — várhatólag csökkenteni fogja az ipari építési igényeket. Az ipari építkezések körében viszont — feltehetőleg — megnő a vállalati kezdeményezésű részleges rekonstrukciók, üzembővítések és átalakítási munkák jelentősége. Az építési igények összetételének ilyen változása az előző évieknél jóval munkaigényesebb feladatokat jelent, s ez a meglevő építőipari kapacitást relatíve csökkenteni fogja. Ezt a problémát azonban várhatóan áthidalja az építőipar termelőképességének — különböző intézkedésekkel történő — növelése és az ipari építési igények átmeneti csökkenése. A módosult összetételű kereslet kielégítése mindenesetre megfelelő előrelátást és rugalmasságot, valamint vállalkozói készséget követel meg a kivitelezőtől. Helyes intézkedésnek tekintem az új irodaépületek létesítésének korlátozását, mert az elmúlt másíél évben e téren rekordigényekkel álltak elő. Nyilvánvaló, hogy ezeket csak a termelő, illetve a népgazdaság szempontjából fontos egyéb beruházások rovására lehetett volna kielégíteni. Az igények előnyös változása lehetőséget ad a szálloda- és raktárkapacitás már régóta szükséges bővítésére, továbbá olyan i szociális, egészségügyi és oktatási intézmények építésére, amelyek sasházépítésben, valamint a KISZ által kezdeményezett lakásépítkezésekben. Az építési igényekhez rugalmasan alkalmazkodó építőipari kapacitások kialakulását központi intézkedésekkel is elő kívánják segíteni. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze, ha az építőipari szervezetek vállalkozási lehetőségét kiszélesítjük, illetőleg lehetővé tesszük, hogy az építtetők saját szervezetükkel oldják meg építési feladataikat, vagy azok eev részét. A kivitelezési jogosultság közelmúltban történt szabályozása, amely szeptember elsején lép életbe, ezért módot a"d arra, hogy az állami, a társp^almi és a szövetkezeti szervek saját építési munkáik jelentős részét a maguk építőipari részlegével végeztethessék el. A mezőgazdasági nagyüzemek saját építőipari részlegükkel — vagy akár több nagyüzem közös vállalkozása útján — fogják kivitelezni a gazdálkodásukhoz szükséges épületeket. Arra is lesz lehetőségük, hogy emellett más szervek részére is végezzenek építőipari munkát. A kivitelezési jogosultságról szóló rendelet előreláthatólag lendületet ad az egyes gazdálkodó és egyéb szervezetek lakásépítési tevékenységének is, amire már jelenleg is van néhány példa, s remélhető, hogy a saját részlegekkel történő lakásépítési tevékenység a jövőben szélesedni fog. A tervezési jogosultság ki- szélesítésére vonatkozó, közeljövőben kiadásra kerülő szabályozás a műszaki tervező szervezetek közötti verseny kibontakoztatását és egyben a tervezési kapacitások bővítésének lehetőségét teremti meg. Ez — a kivitelezési jogosultság szabályozásához hasonlóan — a szakmai fel- készültségtől függően lehetőséget ad a tervező szervezetek munkavállalására, illetve a beruházók házilagos tervezésére. Inokai János képviselő elvtárssal teljes mértékben egyetértve magam is azt vallom, hogy a tervezési jogosultság kiterjesztése természetesen nem jelentheti azt, hogy ugyanakkor lemondunk a szakmailag legjobban felkészült, nagy tapasztalatokkal rendelkező központi tervező szervek munkájáról. A távlati fejlesztés kulcskérdése a nagyelemes építési mód elterjesztése Továbbra is súlyt helyezünk a korszerű és gazdaságos megoldást elősegítő típustervek, ületve típusszerkezetek széles körű felhasználására. Az új módszereknek megfelelően azonban e törekvéseinket a jövőben elsősorban nem adminisztratív úton, hanem valóságos gazdasági előnyök biztosításával kívánjuk érvényesíteni. Az építőipari árreform kidolgozásánál abból az elvből indultunk ki, hogy ha a megfelelő feltételek adottak, az építmények árai — hatásági intézkedések nélkül is — a közgazdaságilag indokolt szinten legyenek és stabilizálódjanak. Ezért az árszabályozó rendelkezések lehetővé teszik, hogy a tervezési és kivitelezési munkák árait egyre szélesebb Itőrben az építtető alá hozatalára az elmúlt tet°k és a kivitelezők megévekben csak szűkös keretek között volt lehetőség. Döntő feladat a lakásépítési program teljesítése A jövőben nagyobb fon- (behozására irányuló erőfeszítosságot kívánunk tulajdoni tani a városfejlesztésnek és a falu és a város közötti különbségek csökkentését szolgáló törekvések realizálásának. Ehhez azonban nemcsak az anyagi eszközök koncentrálása, hanem a központi, a tanácsi és egyéb helyi szervek összehangolt munkája is szükséges. A kommunális jellegű építési feladatok közül külön ki kell emelnem a közműfejlesztés terén mutatkozó elmaradás téseket. Továbbra is döntő feladatnak tekintjük a lakásépítési program teljesítését. Ezért az építőipari kapacitások egy részének rugalmas átállításával — elsősorban Budapesten, de a gyorsan fejlődő vidéki városokban is — növelni kell a lakásépítő .szervezetek teljesítőképességét. Az állarni építőiparnak fel kell készülnie arra, hogy növekvő arányban vegyen részt a szövetkezeti és íárállapodásai rögzítsék. Ennek megfelelően az építőipar jelenlegi merev árszabályozásáról fokozatosan áttérünk a maximált, illetve irányárakkal szabályőzótt megegyezéses árak rendszerére. Az építőipari áraknak tehát az építmények, valamint a bennük felhasznált építési anyagok és szerkezetek tényleges társadalmi költségeit kell kifejezniük, továbbá az építtető és kivitelező értékítéletét. A várható árváltozások az építő- és építőanyag-iparban általában előnyösen fognak hatni műszaki fejlesztési céljaink megvalósítására. Az új árarányok a beruházót érdekeltté teszik a korszerű építési módok alkalmazásában, az előgyártott szerkezetek és a korszerűbb építési technológiák árszintje ugyanis kedvezőbb lesz a hagyományos én áL A távlati fejlesztés kulcskérdése változatlanul a nagyelemes lakásépítési mód mind szélesebb körű elterjesztése, a korszerű vasbeton- és acél- szerkezetek mind nagyobb mérvű alkalmazása, a közműépítés technológiai fejlesztése. Felszólalása végén a miniszter bejelentette, hogy már ebben az évben kidolgozzák a IV. ötéves tervidőszak várható építési igényeihez igazodó műszaki fejlesztési koncepciókat, körvonalazzák az építőipar kapacitásfejlesztésének követendő irányát, s kidolgozzák az építésiparosítás anyagi—műszaki bázisának továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Trautmann Rezső után Csibész Józsefné budapesti, dr. Szilágyi Gábor Hajdú-Bi- har megyei, Nagypataki Imre Fejér megyei és dr. Nosz- kay Aurél budapesti képviselő szólalt fel. Ezután szünet következett, majd dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott az ülés, amelyen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Szünet után dr. Bognár ózsef budapesti, dr. Homung Mátyás Szabolcs megyei, majd Varga Károly Somogy megyei képviselő szólt hozzá a kormány expozéjához. íFolytatás a 2. oldalon.) Hazánk képviselőjének felszólalása az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűiés rendkívüli ülésszakának csütörtök délutáni ülésén Afganisztán, Magyarország és Ukrajna képviselői szólaltak fel. Hangsúlyozták: a Jeruzsálem kérdésével kapcsolatos ENSZ- határozat teljesítésének megtagadásával Izrael odadobta a kesztyűt az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A szónokok arra is felhívták a figyelmet, hogy az agresszió eltűrése még kihívóbb lépésekre ösztönzi az agresszort. Csatorday Károly, Magyar- ország képviselője kijelentette, hogy Jeruzsálem bekebelezése visszatükrözi Izrael terjeszkedő politikáját, kifejezésre juttatja, hogy Izrael semmibe veszi ENSZ-tagsá- ból ráháruló kötelezettségeit. Az annexiót a jeiruzsálemi »vallási érdekekről-« hangoztatott cinikus, demagóg szólamok kíséri'.-. Olyan soviniszta propaganda ez, amely az izreliek felsőbbségét és az araboknak saját ügyeik intézésére való képtelenségét, a jeruzsálemi »izraeli csodát« hirdeti. Lakóházak lerombolása és a város arab lakóinak elűzése: így fest ez a »csoda«. — Izrel arcátlan cselekményei nem lennének lehetségesek az Egyesült Államok, a jő imperialista hatalom egyetértése nélkül — hangsúlyozta a magyar küldött. Ez óriási veszélyt jelent a béke ügye szempontjából. Ezért a magyar küldöttség a pakisztáni határozati javaslat támogatása mellett annak a véleményének ad kifejezést, hogy a közgyűlésnek teljesítenie kell fő feladatát.: követelni kell az izraeli csapatok haladéktalan kivonását. Csatorday azt is kijelentette, hogy a szocialista országok képviselői budapesti ta- .álkozójukon újból leszögezték, hogy határozottan támogatják az arab országok álláspontját. Azok az országok, amelyek az ENSZ rendkívüli közgyűlésén az egyhetes szünet kimondása előtt terjesztették elő az úgynevezett el nem kötelezett, illetve latin-amerikai határozati javaslatot, kedd óta tárgyalásokat folytattak az álláspontok egyeztetése és új, kétharmados többséget megszerző határozati javaslat kidolgozása érdekében. A latin-amerikaiak — az AP amerikai hírügynökség szerint — visszautasították az el nem kötelezetteknek azt a javaslatát, hogy indítványozzák az izraeli csapatok azonnali kivonását, az el nem kötelezettek pedig elvetették a latin-amerikaiak ellenjavaslatát, amely határidő kitűzése nélkül kívánta az izraeli csapatok hazarendelését. Pénteken magyar idő szerint 1? óra 55-kor újra összeült az ENSZ-közgyűlés sürgős rendkívüli ülésszaka, hogy folytassa a vitát a közel-keleti helyzetről. Az ülésen Nagy-Britannia, Irak, Mongólia, az EAK és Franciaország küldötte szólalt fel. (MTI) Az arab világ megerősítése a kairói értekezlet tárgya A kairói kiscsúcsértekezlet részvevői — Nasszer, az EAK, Bumedien, Algéria, Atasszi, Szíria és Arej, Irak elnöke — csütörtökön este három óra hosszat tanácskoztak. Mint a megbeszélések után Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter kijelentette, az arab világ megerősítésének módozatait vitatták meg. Az AFP hírmagyarázatában megállapítja, hogy a kairói négyes értekezlet napirendjén a kővetkező kérdések szerepelnek: közös akció előkészítése, az ENSZ helyzetének áttekintése, szorosabb szövetségi kapcsolatok kiépítése, az arab csúcs- értekezlet problémája, A négy elnök a tényleges kérdésekben egyetért, de van nézeteltérés is közöttük. Mindannyian tudatában vannak annak, hogy nemcsak Izrtellel állnak szemben, hanem a mögötte meghúzódó imperializmussal is, elsősorban az Egyesült Államokkal. Éppen ezért a harcot nemcsak kifelé, hanem a négy ország mindegyikében befelé is meg kell vívni, vagyis elsődleges feladatként meg kell teremteni az egyes arab országokon belül a tényleges nemzeti egységet. Egyetértenek az elnökök abban is, hogy Izraelnek távoznia kéll a megszállt arab területekről. Az EAK — az AFP szerint — politikai vagy katonapolitikai eljárást javasok A háború újrakezdéséi szélsőséges megoldásnak tekinti. Szíria és Algéria — hangsúlyozza a francia hír- ügynökség — nem mond ellent, de kételkedik egy olyan eljárás sikerében, amely nem a megszállt területeken kirobbanó forradalmi háborúval egy időben kezdődik. Az AFP értesülése szerint a felek katonai szövetséget fognak kötne Ennek értelmében egységes parancsnokságot létesítenek, de a hadseregek nemzeti önállóságát megtartják. Nincs e pillanatban szó arról, hogy kialakítsák a négy ország unióját. A Szíriái A1 Baath, az Arab Megújhodás Szocialista Pártjának központi lapja szerint miután Izraelt nem lehet békés eszközökkel rábírni a megszállt területek kiürítésére, nincs más választás, mint a küzdelem folytatása. Az emdptomi lapok rámutatnak a szocialista országok budapesti határozatának jelentőségére. Az A1 Ahram szerint a szocialista országok megszilárdítják az arab országok védelmi erejét és hosszú lejáratú gazdasági segélyt nyújtanak az arab államoknak belső helyzetük megerősítése érdekében. Az arab népeknek tehát kitartásra, erejük megszilárdítására van szükségük, hogy keresztül húzhassák 4 kolonialista—cionista terveket. (MTI) Egyiptomi katonai küldöttség Moszkvában Zaharov marsallnak, a szovjet fegyveres etrők vezérkari főnökének meghívására Moszkvában tartózkodik az Egyesült Arab Köztársaság katonai küldöttsége Mohamed Abdel Menam Riad al- tábomagynak, a fegyveres erők vezérkari főnökének vezetésével. A katonai küldöttséget pénteken Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter és Zaharov marsall fogadta. (M TI) ' j
