Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-14 / 165. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÁB A ■ 50 SomogglNéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XXIV. évíolyam 165. szám. 1967. július 14., péntek A Minisztertanács beszámolója feletti vitával folytatta munkáját az országgyűlés Csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozá­sát az országgyűlés. Az el­nöklő Kállai Gyula bejelen­tette, hogy napirend sze­rint a Minisztertanács beszá­molója feletti vitát folytat­ják. A csütörtöki ülésen — amelyen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a kormány elnöke, Biszku Béla, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizott­NYERS REZSŐ: ságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai és a Központi Bizottság tit­kárai — az első felszólaló Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára volt. A kormány munkája kifejezi szocializmust építő népünk törekvéseit daságosságot, előmozdítja majd a legfontosabb tervcé­lok megvalósítását. Persze nem automatikusan, hanem csak akkor, ha megfelelő po­litikai légkörben cselekedhe­tünk, ha, jó lesz az irányí­tás. Gazdasági fejlődésünk üteme egészében megfelelő. Fock elvtárs beszámolójá­ból is kiderült, a gyakorlati élet is bizonyítja, hogy a re­form gazdasági és szervezési előkészületei megfelelő ütem­ben haladnak. Így biztosítha­tó lesz, hogy két-három hó­nappal az új tervév előtt minden vállalat ismerje az 1968-ra szóló központi jog­szabályokat és gazdasági fel­tételeket, és zavartalanul vé­gezhesse feladatát Az ed­digi előkészítő munkát jónak minősítheti az országgyűlés, és ha ezután is minden a tervezett szerint folytató­dik, akkor létrejön a reform bevezetésének egyik fő fel­tétele. A másik fő feltétel a jó politikai légkör, ami nagy feladatok megoldásakor nél­külözhetetlen. Adott-e ez a feltétel? Közvéleményünk döntő többsége ma már fel­ismeri a reform szükségessé­gét, megérti céljait, tehát támogatja is a megvalósítást. Ma már szinte mindenki előtt világos, hogy amit szor­galmazunk, az a szocialista tervgazdálkodás továbbfej­lesztése, nem pedig visszaka- p.éarodás a múlthoz; hogy nem a szocialista vívmányok feladásáról, éppen ellenkező­leg, azok jobb anyagi meg­alapozásáról és jövőbeni biz­tosításáról van szó. A dol­gozó tömegek anyagi érde­keltségét nem most találjuk fel, a kommunisták mindig elismerték, hogy létezik és létezni fog, most csak jobb összhangba hozzuk az általá­nos érdeket és az egyedi érdekeket. Tisztelt országgyűlés! A kormány elnöke széles körű, reális áttekintést adott helyzetünkről, a feladatok számbavételekor pecjig erőtel­jes cselekvési készséget nyil­vánított, s ezek fontos elő­feltételei az eredményes kor­mányzásnak. Megállapítható, hogy a kormány mind a helyzet megítélésében, mind a tennivalók megjelölésében kellőképpen épít pártunk legutóbbi kongresszusára, a Hazafias Népfront-mozgalom széles közvéleményére. Ki­fejezi tehát a hatszázezemyi kommunista párttagság tö­rekvéseit, és megfelel a szo­cializmust igenlő párton kí­vüliek igényeinek. Oly korban élünk, amikor a nemzetközi problémák élet- bevágóak és kikerülhetetle- nek, amikor állást foglalni nemcsak erkölcsi kötelessé­günk, de elemi érdekünk is. Nem élhetünk csupán önma­gunknak. nem lehetünk kife­lé tétlenek, mert ez idejét múlt, és azért sem, mert az imperializmus még virulens, és nem korlátozzák országha­tárok. Ahol módjában áll, ott politikai eszközökkel nyomja el a népeket, ahol ez már nincs módjában, ott ka­tonai erővel próbálkozik. Meddig folytatódhat ez, mi lehet, az imperializmus elle­ni 'hatékony ellenszer? — Vetődik fel ismételten a kér­dés. Tudjuk, hogy az impe­rializmus ereje nem korlát­lan, hogy már nem uralko­dik a világ nagy részén, de változatlanul uralomra tör, s mindig hajlamos arra, hogy erején felüli vállalkozá­sokat is megkockáztasson, mint ahogy megtette ezt a német—olasz—japán fasiz­mus is. Századunk egész tör­ténelme bizonyítja, hogy az ilyenfajta ármánynak az el­lenszere csakis a sorozatos külpolitikai fellépés lehet, a határozott fellépés, amelyet széles nemzetközi tömegerő támogat és megfelelő katonai erő biztosít. Ezen kell tehát munkálkodnunk, összefogva a baráti szocialista országok­kal, szélesítve együttműködé­sünket a világ haladó erői­vel, különösen szorgalmazva a nemzetközi politika bal­oldali erőinek egységét. Ezért helyeseljük, hogy kor­mányunk teljes súlyával ve­gyen részt a szocialista or­szágok közös akcióiban, hogy továbbra is aktívan tevé­kenykedjen az ENSZ-ben, más fontos nemzetközi fóru­mokon, és szorgalmazza a ha­ladás erőinek nemzetközi összefogását. A gazdasági reform előmozdítja a tervcélok megvalósítását A belpolitikai feladatok :özül a beszámoló joggal he- yezte előtérbe a gazdasági ejlődés problémakörét. E :érdések nagy horderejűek nanapság a politikában, nert az állam egész fejlődő­ét, s az állampolgárokat gyenként is erősen érintik. Mondanivalóm a továbbiak­on a beszámolónak ehhez a észéhez kapcsolódik. A harmadik ötéves terv 'égrehajtása és a gazdasági nechanizmus reformja idő­ién egvbeesik. és a követke- 6 években a két feladaton igyszerre kell munkálkodnia i kormánynak, a vállalatok­1 nak, a szöYetkezeteknek és a különböző" intézményeknek. Két ilyen nagy feladattál nehezebb megbirkózni, ,min,t ha csak az egyik feladat'ál­lana előttünk. Éppen ezénf különös gondosságot igényel a kormánytól az, hogy az állami irányítók mindenkor mindkét feladatra tekintettel legyenek, és megtalálják azo­kat az eszközöket, amelyek­kel mind a két ügyet a cél felé vihetik. Az ötéves terv megvalósítása biztosítja a gazdasági növekedést, mente­síti a réformot a nagyobb zökkenőktől, a gazdasági re­form viszont fokozza a gaz­A terv sikere, a reform jó megvalósítása döntően a vállalatokon és a szövetkezeteken múlik Bár akad még félreértés is, akad még aggodalom is bizo­nyos rétegekben, mégis túl­súlyban van már az igenlés, és előtérbe került a hogyan kérdése. Nem lehet vitás, hogy a mi viszonyaink között a gazdasá­gi reformot csak egyszerre, az egész népgazdaságban egyide­jűleg helyes bevezetni, mert a vállalati és ágazati kapcso­latok, kooperációk nagyon erősek, és súlyos gazdasági diszharmóniára vezethetne, ha a különböző ágazatok és vál­lalatok más-más feltételek kö­zepette lennének kénytelenek működni. A bevezetésben te­hát nem helyes sem a rész­legesség, sem a fokozatosság. Nagyon is szükséges azonban a fokozatosság az állam gaz­daságpolitikai irányító mun­kájában. A termelési struktú­ra módosulása elkerülhetet­len, de egyik napról a másik­ra nem valósítható meg. Ugyanez a helyzet a termelő­berendezések korszerűsítésé­vel, a gazdaságtalan termelés kiszorításával, a külkereske­delmi struktúra javításával, a nagyobb jövedelmezőség meg­követelésével. Ezek mindegyi­ke szinte létérdeke a nép­nek, a társadalomnak, de hir­telen ugrásokkal mégsem jut­hatnánk előre, meirt ha min­dent azonnal akarnánk, csak nehézségeket okoznánk ma­gunknak. Ezzel szemben az a helyes, ha az állam kezdet­ben minden vállalat számára biztosítja a folyamatos műkö­dés lehetőségeit, ugyanakkor a gazdaságirányítás eszközei­vel fokozódóan növekvő nyo­mást gyakorol a gazdaságos­ság érdekében rájuk, hogy jól sáfárkodjanak a gondjaikra bízott népvagyonnal. Ez a módszer talán lassúbbnak tűnhet, mégis, így előbb cél­hoz érhetünk. Éppen ezért csak helyeselhetjük a kor­mány erre vonatkozó szándé­kait. Az ötéves terv sikere, a gazdasági reform jó megvaló­sítása döntően a vállalatokon és a szövetkezeteken múlik. A hatáskörök decentralizálá­sával elkerülhetetlenül együtt iár a felelősség bizonyos fokú decentralizálása. De nem len­ne helyes azt képzelni, hogy az állam a jövőben áthárítja a maga felelősségét a válla­latokra. Az állam felelőssége mint eddig, ezután is meglesz a nemzeti jövedelem növelé­séért és elosztásáért. Növekszik a vállalati vezetők és a dolgozók felelőssége A vállalati vezetők és dol­gozók felelőssége azonban ed­dig . csak formálisan — és .szükségképpen eltorzítva — "érvényesülhetett a vállalati jövedelmezőséggel kapcsolat- bah. Eddig az állam volt egyetlen igazi felelőse a vál­lalatok jövedelmezőségének is. Most a vállalatok érde­keltsége révén sok felelőse lesz a jövedelmezőségnek, és több lehetőséget realizálhat­nak a nemzeti jövedelem emelése, a népjólét érdeké­ben. Érdemibb ellenőrzésnek kell viszont vigyázni arra, hogv a jövedplmezőség ne tisztességtelen úton, a törvé­növeked­nyek kijátszásával jen. Az állami szervek eddig is segítették, s ezután is segítik a vállalatokat és a szövetke­zeteket. A gazdasági munka megszervezése azonban való­jában vállalati tennivaló. Csakis a vállalati emberek képesek eredményesen felku­tatni és kiaknázni a meglevő tartalékokat, jobban meg­szervezni a termelést, fel­használni az álló- és forgó­eszközöket. Ehhez pedig min­denütt módszeresein kell hoz­záfogni, és szakítani kell a (Folytatás a !. oldalon) Elutaztak a szocialista országok párt- és kormányvezetői A szocialista országok párt­ós kormányvezetőinek buda­pesti tanácskozásán részt vett delegációk elutaztak hazánk­ból. A tanácskozás részvevőit Budapestre érkezésük és el­utazásuk alkalmával fogadta, illetve búcsúztatta Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnö­ke, Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyers Re­zső, a Politikai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Ajtai Miklós, a Politi­kai Bizottság póttagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkára, Benkei And­rás, a Központi Bizottság tag­ja, belügyminiszter, Péter János, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter és Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. (MTI) Isméi Walter Ulbricht lett az HDK államtanácsának elnöke A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájá­nak első üléséin a köztársaság államtanácsa elnökévé ismét Walter Ulbrichtot választották meg. A minisztertanács elnö­kévé újból Willi Stophot, az NSZEP Politikai Bizottsága tagját választották. Az NDK népi kamarája elnökévé újra­választották. Johannes Dieck- mannt. (MTI) Kairóban tanácskozik az arab „kiscsúcs“ Csütörtökön reggel — magyar idő szerint 9 óra­kor — a kairói Kubbeh- palotában megnyílt az arab kiscsúcsértekezlet. Atasz- szi sziriai államfő megér­kezése után ő és a foga­dására megjelent három másik elnök — Nasszer, Bumedien és Aref — nyomban megkezdte tár­gyalásait. Napirendet a hírügynökségek nem is­mertettek. Ma Kairóba várják Mah- gub szudáni miniszterelnö­köt is. Nasszer, az EAK és Bume­dien, Algéria elnöke még Atasszi érkezése előtt csü­törtökön reggel újabb meg­beszélést tartott. Bumedien tanácskozott Aref iraki el­nökkel is. Kairói megfigyelők a ha­ladó arab rendszerek magas szintű megbeszéléseiről arra következtetnek, hogy összehangolják politiká­jukat az izraeli agrcsz- szió következményeinek felszámolása érdekében. A nyilatkozatokból kitűnik, hogy Algéria és Szíria egyet­ért a harc folytatásának szükségességével. Eszerint »erélyes forradal­mi szellemben« tanulmá­nyozták azokat az intézkedé­seket, amelyek az izraeli, ag­resszió nyomainak eltünteté­séhez és az arab nemzet jo­gainak megvédelmezéséhez szükségesek. Az algériai és, a sziriai államfő/ egyetértett abban, hogy a harcot — a néptömegek részvételével — győzelemig kell folytatni. Aref iraki elnök az Ahramnak adott nyilatkoza­tában kifejtette, hogy az igazi veszélyt nem Izrael, hanem az Egye­sült Államok jelenti, hiszen »Izrael az Egyesült Államok füttyszavára indul és áll meg, mint egy va­dászkutya«. Az arabok ter­mészeti kincsekben gazdag területét az Egyesült Álla­mok akarja ellenőrizni. Az iraki elnök az olajemr bargóval kapcsolatban azt mondta, hogy helyt kell áll­ni még áldozatok árán is. Közvetve elítélte Szaúd-Ará- biát, amely újra akar olajat szállítani Amerikának és Angliának. Aref elnök egyébként meg­látogatta az EAK-ban állo­másozó iraki csapatokat. Khartúmi hivatalos forrást idézve az AFP francia hír- ügynökség arról ír, hogy a korábban Szudán által kez­deményezett összarab csúcs- értekezlet nem fog egyhamar összeülni. A valamennyi arab államfő részvételével megtartandó értekezlet ter­vének megvalósítása sine die elhalasztották, Bumedien al­gériai elnök . ugyanis — Az- hari szudáni elnökhöz inté­zett üzenetében — ez idő szerint fontosabbnak tekin­tette, hogy az Izraellel közvetlenül, katonailag szembenálló országok erőfeszítéseit hangolják össze, viszoct az ekként tömörült országok nem szívesen fedik fel terveiket mások előtt * * * Az EAÉ vezetői Odd Bull tábornokkal folytatott szer­dai tárgyalásaikon fenntar­tás nélkül beleegyeztek ab­ba, hogy a Szuezi-csatorna övezetében ENSZ-megfigye- lők helyezkedjenek el. A megfigyelők már a hét vé­gén elfoglalhatják állásaikat. A tervek szerint a világ- szervezet mindkét oldalon ti­zenhat ellenőrt helyez el úgynevezett féligmozgó állá­sokba. (MTI) Magas szintű latnai értekezlet Moszkvában A katonai körzetek pa­rancsnokai, a haditanácsok tagjai, a katonai körzetek, hadseregcsoportok és flották politikai csoportfőnökei, a szovjet honvédelmi miniszté­rium és a politikai főcso­portfőnökség magas rangú tisztjei vettek részt azon az értekezleten, amely Moszkvá­ban a napokban zajlott le. Az értekezlet napirendjén az SZKP Központi Bizottsága júniusi ülésén hozott hatá­rozatok, illetve az ezekből adódó feladatok szerepeltek. Grecsko marsall, honvédel­mi miniszter az értekezleten tartott beszédében a »júniusi plénum« határozataiból a parancsnokokra, a törzsekre és a politikai szervekre há­ruló gyakorlati feladatokkal foglalkozott. Mint ismeretes, az SZKP Központi Bizottsága júniusi ülésén első napirendi pont­ként az izraeli agresszió kö­vetkeztében előállt helyzetet vitatta meg, második napi­rendi pontként pedig jóvá­hagyta az Októberi Forrada­lom 50. évfordulójával kap­csolatos téziseket. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents