Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-02 / 155. szám

Vasárnap, 1967. fú'ius 2. 3 SOMOGYI NÉPLAP VAROSUNK JOVOJE Minden megyében más je­lentése, tartalma és hangsú­lya van annak a szónak, hogy város. Nekünk, somo­gyiaknak, Kaposvár jelenti a várost s egyben a megyeszék­helyet. Többszörös érdeklő­déssel, figyelemmel kísérjük hát fejlődését, bíráljuk a hi­bákat, hiszen mindnyájan azt szeretnénk, akár azok a szü­lők, akiknek egy gyerekük van, hogy minél több örö­met szerezzen nekünk. Ha olyan húsz év múlva írógé­pe mellé ül a krónikás, biz­tosan úgy emlékszik meg könyvében erről az évtized­ről, hogy Kaposvár ekkor lé­pett be a nagy építkezések korszakába, eddig sohasem tapasztalt fejlődés kezdődött a megyei és a városi párt-, állami vezetés megfontolt és előrelátó irányításával. Most talán álomnak tet­szik, pedig tudományos vizs- !gálatok támasztják alá, hogy ' három-négy évtized múlva százezerre növekedhet Ka­posvár lakosságának száma. Most, amikor a megyei ta­nács és a városi tanács vég­rehajtó bizottságának együt­tes ülése alapján felvázolom a jövő városát, már ennek a kétszer nagyobb megyeszék­helynek az alapjait rakom le gondolatban. MEGALAPOZOTT TERVEK Csak a felszabadulás után kezdődhetett meg az addig különösebb rendezés nélkül beépülő város tervszerű fej­lesztése. A textilművek ter­vezésekor készült el az első általános rendezési vázlat, majd az ellenforradalom után a városközpont rekonstrukciós terve. Hat évvel ezelőtt szü­letett meg a város általános rendezési terve,* amely nyolc­vanezer lakos elhelyezésével számolt S ami már a jövőre vonatkozik: 1968-ban és 1969- ben elkészül az általános ren­dezési terv második üteme. A korábbi elképzelésektől el­térően több szintes lakóhá­zak épülnek a belvárosban. Az új iiparterületek elhelye­zésétől a környező községek fejlődéséig mindent számba vesz ez a terv, hiszen alap­vető fejlesztési kérdéseket old meg. S nyilván minden­kit érdekel, nem vész-e el ebben a rohamos fejlődésben Kaposvár jellegzetes képe. Erre is gondoltak a szak­emberek, s elhatározták, hogy megőrzik a belváros patinás képét. Csak tervszerűen lehet fej­leszteni a várost, a tervek azonban nem jelenthetnek dogmát, ha közben változá­sok következnek be. Ezt a rugalmasságot a részletes ren­dezési tervek átdolgozása je­lentené. A város minden talpalatnyi helyét ésszerűen ás gazdaságosan kell beépí­teni a jövőben, mivel jelen­leg nem kedvező a lakóterü­letek laksűrűsége. Az együt­tes vb-ülés határozata alap­ján először az északnyugati városrész Petőfi utcától nyu­gatra eső területének részle­tes rendezési tervét vizsgál­ják felül a terület leggazda­ságosabb felhasználása vé­gett, s tervpályázatot írnak ki az 1970 utáni beépítésre. ÚJ LAKÓTELEPEK Eddig hatszázharminckilenc lakás épült fel az északnyu­gati városrészben. A tervek szerint négyezerkétszáz el­helyezésére van lehetőség. S hogy gondja a megye és a város vezetőinek a lakóte­lep még szebbé, rendezetteb­bé való tétele, bizonyítja a következő elgondolás: szere­peljen az építési tervben a terep rendezése és parkosítá­sa, a felvonulási épületeket «gy-egy _ tömb elkészülése után bontsák le, ne rontsa a negyed képét Igazodjon a mai élet igényeihez a ter­vezés: jelöljék ki a garázsok helyét Nem ilyen távlati elképzelés, hanem a követke­ző hónapok feladata a ka­zánház környékének rendbe­tétele. S annak megkövete­lése, hogy az építőipari vál­lalat tisztán adja át a föl­épített házak környékét. S hogy merre összpontosul majd a lakásépítés, ha tel­jesen elkészült az északnyu­gati városrész? A kis gáti vá­rosrészben 1975—1980 táján. Az elkészült tervek négyezer­kétszáz lakás fölépítését tar­talmazzák, ezeket azonban még átdolgozzál!. A megye minden lakosát érdekli, hol és merre épül­nek a középületek a jövőben, könnyen megközelíthetik-e majd a vidékről érkezők. A város közigazgatási és keres­kedelmi központja a belvá­rosban fejlődik tovább. A szép városképet szolgálja, hogy a vasút és a 48-as Ifjú­ság útja, valamint az Ápri­lis 4. és Hársfa utca közötti területen nem épülhet föld­szintes ház. A belvárosi kert­belsőkben társasházak emel­kednek majd. Még az idén megkezdődik a Szalma Ist­ván utcai belsőségben száz­huszonhat lakás építése. A Beloiannisz utcai oldalon száz lakás építéséi kezdik meg jövőre. KISZ-LAKÁSOK ÉS CSALÁDI HÁZAK Még hatvan lakás épül a Nádor—Losonc—Kisfaludy ut­cai tömbbelsőben kialakult KISZ-lakótelepen a jövő év végéig. Az új KlSZ-lakáso- kat a Buzsáki és az Arany utcai tömbbelsőben helyezik el. Hatvan család talál itt otthonra 1969-ben és 1970- ben. Ugyanebben a tömbben helyezik el a mentőállomást. S hol építhetnek családi há­zat a kaposváriak? Az Egye- nesi út részletes rendezési terve hétszáz családi ház fölépítésével számol. A Cseri erdő mögött már megkezdő­dött kétszáz házhely beépí­tése. A Kaposvári Állami Gazdaságban dolgozók a ki­öregedett gyümölcsös egy ré­szében harminc családi há­zat építhetnek. Nyolcvan ház­helyet vásárolhatnak az OTP-nél a város lakói a Bu­zsáki és a Kisfaludy utcai részen. A Kaposhegyen hat­van lakás építését teszi le­hetővé a város jövőre. A Bé­ke utca környékén elsősor­ban OTP-sorházak emelked­nek majd. A Kanizsai utca és a textilművek lányotthona közötti részen nyolcvan la­kás épülhet föl a közeljövő­ben. A Gyár utcában és kör­nyékén továbbra is építhet­nek —. egyelőre földszintes — házat azok, akik lebont­ják a ' mostanit a telkükön. 1970 táján szennyvízcsatornát kap a Gyár utca, s azután csak egyemeletes házakra adnak majd építési enge­délyt. Családi házaknak tartják fenn a József utcai részt, körülbelül nyolcvan fór el ezen a területen. 1969-ben és 1970-ben az Épí­tési és Városfejlesztési Mi­nisztérium az OTP-vel közö­sen a Tótok rétjén. Ez lesz az országban az első ilyen típusú lakótelep. A különféle formájú és nagyságú épüle­tekben négyszáz lakás lesz. ÚJ IPARTELEPEK A város fejlesztése elvá­laszthatatlan az iparosítástól. Ezért fordítottak olyan nagy gondot az új ipartelepek el­helyezésére. A megyeszék­hely keleti területén települ­hetnek meg azok a gyárak és vállalatok, amelyeknek iparvágányra van szükségük. Ezt a területet már átcsa- lolták Toponártól, s a 61-es út északi tehermentesítő sza­kaszának építésekor alakít­ják ki és rendezik. Az ipar­vágányt nem igénylő üzemek a Patyolat környékén talál­nak majd szabad területet. A rádiócsőüzem, a Gázipari Vál­lalat telephelye, a Finom- mechanikai Vállalat új csar­nokai és a cukrászüzem már itt épül föl. A városiak szórakozásáról, sportolásáról is gondoskodj nak a távlati elképzelések. Á Jókai liget kultúrpairk lesz, ahova játszóteret, olvasópar­kot, rollerpályát, virágkiállí­tást teryeznek. A Cseri er­dőben épül ki a vidámpark. Vendéglő és kemping illesz­kedik majd az ősfák környe­zetébe. A Kapós-hegyen föl- épülő tv-reléállomásban presz- szó i-s lesz, s így kedvelt ki­rándulóhellyé válhat. Már elkészült egy öltöző és egy .salakos labdarúgópálya az Arany úti sporttelepen. S hogy mi lesz ezen a helyen a téglagyár megszűnése után? Tizenötezer embert be­fogadó stadion, sportcsarnok, három labdarúgó edzőpálya, őtér, több tenisz-, röplabda-, futó- és dobópálya. Eldőlt a Szokola bereki rész sorsa is. összefüggő zöldterületet ala­kítanak ki az iparterületek kitelepítése után, s külön­féle sportlétesítmények kap­nak helyet, valamint szabad­iéri színpad, stirand (műjég­pálya, csónakázótó stb.) s helikopterállomás. Az előké­szítés első lépéseként meg­szűnik a szeméttelep, az egész területet feltöltik és "ásítják. Tervezik a szentjakabi mű­emlékterület helyreállításá­nak meggyorsítását, az érté­kes anyag állandó kiállítását a kőtárban. Alikor válhat ide­genforgalmi látványossággá ez a műemlék, ha út épül ide, s majd később pedig vendéglő. Aratás Háromfán GARÁZSOK ÉS PARKOLÓHELYEK A gépkocsik számának gyors növekedése megköveteli par­kolóhelyek, kis- és nagyga­rázsok építését. A belváros­ban, a zárt udvarokban ide­iglenes kisgarázsok építését engedélyezik majd. Az észak­nyugati városrészben ponto­san megtervezik a kis- és nagygarázsok helyét. A Ka­pos Szálló előtt most bővítik a parkolót, s tervbe vette a város, hogy az Irányi Dániel utca egyik oldalán, a Beloian­nisz utca zöldsávjában, a Noszlopy Gáspár utca keleti oldalán alakít ki újabb par­kolóhelyeket. Az általános rendezési terv alapján meg­kezdődött ebben az évben a város új alaptérképének el­készítése. Legutóbb 1929-ben készült alaptérkép, ezt 1948­ban korszerűsítették minimá­lis mértékben. Ez az alap­térkép már nem alkalmas a városfejlesztési munkák foly­tatására, ezért határozta el az együttes vb az elkészítés­hez szükséges összeg forrásá­nak tanulmányozását. Szó van róla, hogy ötször há­romméteres makettet készít­tet a város, hogy áttekint­hesse a fejlesztési terveket. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium tervpályázatot ír ki jövőre Kaposvár építési problémáinak megoldására. Két elképzelés között választ­hat a minisztérium: vagy az északnyugati városrész, vagy a vasútállomástól a Beloian­nisz utcáig terjedő terület fejlesztését dolgoztatja ki. Perzsel a nap, a földekről verejtékező arcú emberek ér­keznek a szövetkezet irodájá­ba, eligazításra. Ki-ki elmond­ja, mi újság a mezőn, hol tar­tanak a munkákkal. S ezen a szerdai eligazításon a brigád­vezetők nemcsak arról beszél­gethettek a tsz-elnökkel meg a főagronómussal, hogy ho­gyan haladnak a növényápo­lással, helyzetképet kaphatnak a gabonabetakarításról is. En­nek és személyes tapasztalatai alapján tájékoztat Czimmer- mann János, a háromfai ter­melőszövetkezet elnöke: gezzvk rajia. Közben előjött ogy újabb hibája, és ezt mi mái nem is tudjuk kijavítani. (Megnézzük a megrokkant kombájnt az udvaron. Senki sem dolgozik az elromlott szerkezeten. Korán csődöt i mondott...) — Nem számítottunk erre a gépkiesésre. Úgy terveztük, hogy két kombájn direktvá- gással csépeli az árpát, ket­tő meg a rendet szedi föl. Mert rendrevágó is dolgozik. — Hogyan gondoskodnak a gépkezelőkről, s van-e elég hely az elcsépelt gabonának? Ez a kombájn az első fordulók után «-betegállományba« vonult. A VÁROS NYILVÁNOSSÁGA ELŐTT Csak akikor lehet a város további fejlesztéséhez meg­nyerni a kaposváriak lelkese­dését és támogatását, ha mindenki előtt világos a je­lenlegi helyzet, az eltervezett fejlesztés. Éppen az idei nagy társadalmi megmozdulás bi­zonyítja, hogy a város lakói szíwel-lélekkel dolgoznak Ka­posvárért. Mind Böhm Jó­zsef, a megyei tanács vb- slnöke, mind Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy ez bizonyíték a további ter­vek gyorsabb megvalósításá­hoz, a városban élők össze­fogására. S hogy a város közvéle­ménye figyelemmel kísérhes­se a tervek megvalósulását, szemléletesen értesülhessen az újabb elképzelésekről, min­den két évben megrendezi a városi tanács a városfejlesz­tési kiállítást. Legközelebb 1969-ben mutatják be maket­ten, légi fölvételeken, színes képeken és diafilmeken Ka­posvár régi és új arcát. Var­go Károly, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára azt javasolta, hogy a megyeszékhelyen élő műsza­kiakat, a tömegszervezetek és a vállalatok vezetőit időn­ként tájékoztassák a tervek­ről. Sugár Imre, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese ugyancsak hangsúlyozta, hogy a rendezési tervek a város közvéleményének tudtával, nagy társadalmi összefogás­sal valósuljanak meg. Sokkal kevesebb lesz az utólagos bí­rálat, ha mindenki ismeri az elképzeléseket. Ez a cikk csupán rövid foglalata a város jövőjének, hiszen jobbára a városrende­zési és -építészeti kérdések­re korlátozódott. Akkor vált volna a kép teljessé, ha az ipar, a kereskedelem, a ven­déglátás, a közlekedés to­vábbi fejlődését, a gáz beve­zetését, a város vízellátásá­nak javítását szolgáló beru­házásokat és még nagyon sok mindent taglalt volna. Azt hiszem, hogy így is gazdag és boldog jövő tárul a me­gye és a város lakói elé. Lajos Géza — Ma estig mintegy nyolc­van hold őszi árpa lesz levág­va, ennek körülbelül a felét mar elcsépeltek a kombájnok. Persze ez nem sok, ha az 1670 hold összes aratnivalót néz­zük. De elkezdtük, és azt már látjuk, hogy őszi árpából jó a termés. 13—14 mázsát várunk holdanként, és ez több a ter­vezettnél. Búzából közepes termésre van kilátás. — Mennyit vágnak le gép­pel? — 400 hold kézi aratásunk ■lesz, ennek a zöme rozs. A többi mind gépekre vár. Két saját kombájnunk megy kedd óta. A Nagyatádi Gépjavító Állomástól is kettőt kaptunk, de csak egy dolgozik. A má­sik néhány forduló után el­romlott, és most itt rostokol a műhely előtt. Csinálgatják, csinálgatják, de nem készül el. Ez a gép tulajdonképpen úgy kerüli ide, hogy még nem is veit kijavítva. Mi vállaltuk, hogy a h ányzó munkát elvé­— A gépállomási kombáj- nosok bakháziak, hazamennek aludni esténként, így szállás­ról nem kell gondoskodnunk. Ami a kosztot illeti, azzal egyelőre bajban vagyunk. Itt az iroda közelében épületát­alakításból készült egy büfé­falatozó, már tavasszal ki kel­lett volna nyitnia. De még mindig nem lehet benne kap­ni semmit. Innen szerettük volna ebéddel ellátni a kom- bájnosokat, de nem hiszem, hogy lesz belőle valami. Ha másképpen nem megy, vala­melyik tsz-beli családnál fő­zetünk nekik ebédet. A gabo­na tárolása nem okoz gondot, a tervezett terménymennyi­séghez képest harmincöt va­gon többletgabona elhelyezé­sére is van tér az egyik szar­vasmarha-istálló padlásán. A Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalattal tizenöt vagon gabonára kötöttünk bértáro­lási szerződést. H. F. FejTeszti állattenyésztését a bedegkéri Egyetértés Tsz (Tudósítónktól.) A múlt évben 2 700 000 fo­rint bevétele volt állat- tenyésztésből a bedegkéri Egyetértés Tsz tagságának. Ez az összbevételnek mintegy 65 százalékát tette ki. Az év elején új elnök és új vezető­ség került a gazdaság élére. A tagsággal egyetértésben az SZALMA KAZALOZÁS állattenyésztés további fejlesz­tését tűzték célul maguk elé. Az idén már 3 250 000 forint bevételt terveztek ebből az üzemágból. Már eddig is so­kat tettek azért, hogy legalább félmillió forinttal túlteljesít­sék előirányzatukat. Selejte­zésekkel, állománycserével to­vább javítják szarvasmarha­állományuk minőségét. Meg­kezdték és sikeresen folytat­ják a tehényállomány negati- vizálását, s az idén mintegy 110 hízó marhát értékesítenek. Az év elején leszerződött 870 helyett az év végéig mintegy 1100—1150 hízott sertést ad­nak át az Állatforgalmi Vál­lalatnak. Emellett 300—350 süldőt is értékesítenek. A már megkötött megálla­podás alapján augusztus ele­jén — tojástermelő törzsállo­mány kialakítása céljából 2500 kacsát vesznek át a Tatai Tógazdaságtól 2—2,5 kg-os súlyban. Ezeket az egyik ha­lastóban fogják nevelni. A törzstenyészetet évente cse­rélik majd. Az állatállomány fejleszté­sének egyik fontos előfelté­teleként gondoskodnak a kellő mennyiségű takarmány­ról. Nagy segítséget jelent a gazdaságnak az év eleje óta üzemelő saját takarmány­keverő. Számításaik szerint ezzel évente mintegy 200 000 forint fuvarköltséget takarí­tanak meg. Mindezzel el akar­ják érni, hogy a jövőben összbevételük mintegy 75 szá­zalékát az állattenyésztés adja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents