Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-13 / 164. szám

Csütörtök, 156t, július 13. 3 SOMOGYI NÉPLAP (Folytatás a 2. oldalról) rekvések elleni küzdelmet. A szuverén Német Demokrati­kus Köztársaság léte és poli­tikája az európai biztonság egyik alapvető tényezője. Az erőviszonyok a szocializmus javára tolódtak el Az imperializmus, minde­nekelőtt annak vezető hatal­ma, az Amerikai Egyesült ÁŰamok, az utóbbi időben egyre agresszívabb. Ez a fokozódó agresszivitás azon­ban helyenként, időleges és részleges sikerei ellenére sem gyakorolhat döntő befo­lyást a nemzetközi erőviszo­nyok világméretű alakulásá­ra. Az erőviszonyok végérvé­nyesen a szocializmus és a társadalmi haladás javára to­lódtak el. Mindez mégsem jelenti azt, hogy lebecsül­hetnénk az imperializmus kalandor fellépéseinek ve­szélyességét. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok népirtó bűnös hábo­rúja a vietnami nép ellen mind szélesebb körű tiltako­zást vált ki világszerte, így hazánkban is. A testvéri vietnami nép hősi, harcához továbbra is minden lehető támogatást megadunk. A múlt hónapban háború robbant ki a Közel-Keleten. Izrael agressziót követett el az arab országok ellen. A háború előkészítésében az USA imperialista körei és más imperialista erők is je­lentős szerepet játszottak. A magyar kormány nyilat­kozatban ítélte el Izrael kö­zel-keleti agresszióját. Kor­mányunk szolidaritásáról biz­tosította az agresszió elhá­rításáért küzdő arab álla­mokat, és felhívta az Egye­sült Nemzetek Szervezetét, határozottan lépjen fel a vi­lág békéjét fenyegető táma­dás ellen. A szocialista országok kom­munista és munkáspártjainak, valamint kormányainak veze­tői június 9-én Moszkvában megtárgyalták a Közel-Kele­ten kialakult, a világbékét fenyegető helyzetet. Nyilatkozatban leszögezték, hogy az előállott helyzetért elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és más im­perialista körök felelősek. Követelték a hadműveletek beszüntetését és a csapatok visszavonását a konfliktus előtti határok mögé. A Magyar Népköztársaság kormányának ismert állás­pontját június 23-ám fejtettem ki az ENSZ-ben. Az ülésszak alatt eredményes megbeszélé­seket folytattunk különböző delegátusokkal. Bízunk ben­ne, hogy e megbeszélések is elősegítik a közel-keleti hely­zet békés rendezését, és hoz­zájárulnak országunk kapcso­latainak erősítéséhez. A továbbiakban Fock Jenő szólott arról, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének tavalyi bukaresti nyilatkozata lényegében Euró- pa-szerte kedvező visszhangot váltott ki. A nyugat-európai >rszágok közvéleménye és számos vezető politikai sze­mélyisége ma már nem hisz a »kommunista agresszióról« szóló hidegháborús propa­ganda meséjében. Nyugat- Európa — a szocialista or­szágok aktív békepolitikájá­nak és a nyugat-európai kom­munista és munkáspártok fá­radhatatlan harcának ered­ményeként — egyre közelebb jut ahhoz a felismeréshez, hogy békéjét és biztonságát nem a kiagyalt »kommunista agresszió«, hanem az Egye­sült Államok háborús politi­kája és a nyugatnémet revan- sizimus sodorhatja veszélybe. Ezek nyomán a válság jelei jutottak felszínre az észak­atlanti katonai tömbben. Franciaország vezetői levon­ták a kézenfekvő következte­tést: kiléptek a NATO kato­nai szervezetéből, és a Szov­jetunióval, valamint a kelet­európai szocialista országok­kal való kapcsolatok fejlesz­tésén munkálkodnak. Más nyugat-európai országokban is vitatják a NATO katonai szövetség jellegének értékét, célszerűségét. Az Egyesült Ál­lamok vietnami agressziója a NATO-tagsággal járó katonai kockázatra hívta fel a figyel­met A görögországi katonai puccs pedig számos haladó polgári politikust döbbentett rá a NATO jellegéből faka­dó politikai veszélyekre. Kormányunk magáévá te­szi az európai kommunista és munkáspártok küldöttségei­nek tanácskozásán Karlovy Varyban elfogadott nyilatko­zatokat, teljesen egyetért a Magyar Szocialista Munkás­párt képviselőinek a tanács­kozáson kifejtett állásfoglalá­sával és javaslataival. Tá­mogatja az európai biztonsági konferencia ügyét, kész közre­működni minden olyan két­vagy több oldalú akcióban és tárgyalásban, amely alkalmas lehet a feszültség enyhítésé­re, a különböző társadalmi rendszerű európai államok együttműködésének fokozásá­ra, tehát az európai béke és biztonság megszilárdítására. Bővíteni kívánjuk a kölcsönös eszmecseréket Ami a Kiesinger-kor- mánynak azokat a kijelenté­seit "illeti, hogy rendezni kí­vánja viszonyát a szocialista országokkal, a magunk ré­széről nagyon nyílt választ tudunk adni. A Magyar Népköztársaság kormánya a békés egymás mellett élés elvétől vezettetve normális államközi kapcsolatokra és kölcsönösen előnyös gazdasá­gi kapcsolatokra törekszik a Német Szövetségi Köztársa­sággal is. Ehhez azonban az NSZK eddigi, az európai helyzet realitásait figyelmen kívül hagyó politikájának nemcsak szárakban, hanem tettekben is megnyilvánuló megváltozását tartjuk szük­ségesnek. Jónak tartjuk, hogy több nyugat-európai állam vezető köreiben ma már növekvő készség mutatkozik a kétol­dalú kapcsolatokon túlmenő problémák vizsgálatára is. A kölcsönös látogatások, eszmecserék gyakorlatát a jövőben is folytatni, sőt a lehetőség szerint bővíteni kívánjuk. Meggyőződésünk, hogy a szuverenitás tisztelet­ben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, az érdekek kölcsönös figyelem­be vétele alapján a külön­böző társadalmi rendszerű európai államok közötti együttműködés hozzájárul kontinensünk békéjének meg­szilárdításához, az európai biztonság megteremtéséhez. Tisztelt országgyűlés! Befejezésül ismét szeret­nék hivatkozni az alakuló ülésen elmondott beszédem­re, amelyben az országgyű­lésnek — mint legfőbb tör­vényhozó szervnek —• a bí­rálatát igényeltem az egész kormány nevében. Kértem, hogy az országgyűlési kép­viselők sokoldalú gyakorlati tapasztalataik alapján taná­csaikkal, aktív ellenőrző te­vékenységükkel segítsék a kormányzati munkát. Ehhez most hozzáteszem: közéle­tünkből száműzni igyek­szünk minden formalizmust. Ezzel szemben a szocializ­mus építését szolgáló me­rész ötletek, bátor javasla­tok, a fegyelmezett, kitartó munka hívei vagyunk. Kér­jük tehát, hogy a vitában adjanak hangot a népben élő sok okos teremtő gondo­latnak, javaslatnak, bírá­latnak, segítsenek bennünket munkánkban, a közös érde­keket szolgáló intézkedések­ben. Ügy vélem, ez termé­szetes velejárója a kölcsönös bizalomnak. Köszönöm szíves figyelmü­ket. (Nagy tapsi) Kállai Gyula ezután szü­netet rendelt el. Az ebédszü­net után Vass Istvánná el­nökletével folytatta munká­ját az országgyűlés, s meg­kezdődött a Minisztertanács beszámolója feletti vita. A vitában elsőként Rapai Gyula Baranjra megyei képvi­selő szólalt fel, majd Reszegi iFerenc Hajdú-Bihar megyei, Báli Ferenc Bács-Kiskún me­gyei, dr. Radnai Éva dunaúj­városi, dr. Beresztóczy Miklós Bevezetőben hangoztatta: A kormány tájékoztatója széles körűen foglalkozik a szinte minden szervet és állampolgárt érintő témával — az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésével, illetve előkészítésével. Az új gazda­ságirányítási rendszer növeli a tanácsok felelősségét és önállóságát Hogy az új helyzetben minél teljesebben helyt állhassanak, kérte, hogy amennyiben lehetséges, minél előbb elkészüljön a tanácsok és a tanácsi szer­vek jogállására vonatkozó tervezeti Hasonlóképpen ja­vasolta, hogy a minisztériu­mok új ügyrendjét egy idő- Dontban adják ki. A minisz­tériumok ügyrendjének vál­tozása, a minisztériumok át­szervezése ugyanis közvetle­nül hat a tanácsok egész munkájára. Ha az ebből ere­dő, meglehetősen sok tanácsi dolgozót érintő változásokat az alsóbb szinten egyszerre hajthatnák végre, nagymér­tékben megkönnyítené a ta­nácsi vezetés munkáját. Az igények azonban szü­net nélkül és nagymértékben növekszenek, űj gondokat tá­masztanak. Ezek megelőzése, megoldása érdekében java­solta, hogy az Országos Tervhivatal — a Balaton­part fejlesztésében érdekelt összes szervekkel együttmű­ködve — meghatározott időn belül készítse el a Balaton­part közép- és hosszútávú regionális fejlesztési tervét. E terv legyen egységes és átfogó, határozza meg külön a tanácsok, a vállalatok és intézmények, de ugyanígy az országos szintű szervek fel­adatait is, mégpedig olyan részletességgel, hogy mikor, milyen célra mennyit köte­lesek a Balaton fejlesztésére fordítani. budapesti és Gádor János Pest megyei képviselő kapott szót. Dr. Szokola Károly né: — Mia Balaton partján élő és ott dolgozó képviselő, szeretnék néhány szót szól­ni a Balaton-part további fejlesztésével kapcsolatban — mondotta. — Hazánk e pá­ratlan természeti kincsének kihasználása az elmúlt évek­ben szembetűnően javult. Az utóbbi, három évben százhu­szonhat új bolt nyílt a déli parton, s máris kedvezően érezteti hatását a zöldség-, gyümölcsellátásban az a kö­rülmény, hogy az állaírd és a szövetkezeti kereskedelem mellett a termelőszövetkeze­tek is megjelentek, mint köz­vetlen eladók a piacon. Az utóbbi három évben har­mincnyolc termelőszövetke­zet nyitott önálló boltot vagy standot a déli part üdülőte­lepein. Kialakult a korszerű kempinghálózat, több száz férőhellyel gyarapodtak a szállodák. Távlatilag is rend­kívül nagy jelentőségű a partot érintő főközlekedési út korszerűsítése. Ä terv elkészítésénél fi­gyelembe kellene venni azt, hogy egyes Balaton-parti te­rületek fejlesztése másokhoz viszonyítva elmaradt így például a déli parton a Bu­dapest irányából Balatonlel- léig terjedő szakaszon min­den vonatkozásban lényege­sen jobb a helyzet, mint a Balatonlellétől Keszthelyig terjedő részen. A készítendő tervnek megfelelő intézkedé­seket kellene tartalmaznia e viszonylagos elmaradottság felszámolására. Ugyanígy fontos volna, hogy a terület tanácsi szervei az eddiginél lényegesen nagyobb szerepet és jogkört kapjanak a fel­adatok végrehajtásának koor­dinálásában. A következő felszólaló ir. Szokola Károlyné Somogy megyei képviselő volt A Balaton-parti létesítmé­nyek jobb kihasználása ér­dekében javasolta a képvise­lő, hogy oldják meg egész évi üzemeltetésüket, illetve tegyék alkalmassá őket több célú felhasználásra. Így pél­dául szóba jöhetne, hjjgy egyes szállodákat és a kor­szerűbb üdülőket a téli idő­szakban egészségügyi utóke­zelésre használják fel. El­képzelhető az is, hogy egyes üdülők az iskolai év időtar­tama alatt diákotthoni kol­légiumként működnek. A gazdaságirányítás új mechanizmusának viszonyai között — a gazdaságossági szempontok fokozott előtérbe kerülése miatt — több vonat­kozásban is indokoltnak lát­szik az az aggodalom, hogy a vállalatok. elsősorban is azokra a helyekre koncentrál­ják anyagi erejüket, ahonnan gyorsabb megtérülést várnak. A Balaton-part fejlesztése azonban nyilvánvalóan nem torpanhat meg. Éppen ezért felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a fejlesztésben ér­dekelt vállalatoknak adjon olyan kedvezményes lehetősé­get, hogy beruházásaik meg­tervezésénél ne a pillanatnyi helyzetet, hanem a távlati le­hetőségeket vegyék figyelem­be. Javaslat a telekigények kielégítésére A továbbiakban a Balaton- part fejlesztésével kapcsola­tos telek-, illetve területgon­dokról szólott a képviselő. Mint közismert — mondotta — a hasznosítható partközeli területek már annyira be vannak építve, hogy nem egy esetben megoldhatatlan gon­dot okoz egy-egy nagyobb lé­tesítmény elhelyezése, de ugyanígy nehézségekbe ütkö­zik a magánszemélyek rend­kívüli mértékben megnöve­kedett telekigényeinek ki­elégítése is. 1966-ban a Ba­laton déli partján mintegy i-zerkétszáz érdeklődő ígé- t kellett elutasítani az OTP-íiókoknak — telek hiányában. Ez a szám jóval nagyobb lenne, ha nemcsak az írásban érdeklődők számát vennénk tekintetbe. Az ezzel kapcsolatos problémák meg­oldása központi intézkedése­ket kíván. Van azonban egy módszex-, amellyel közterüle­tet lehetne nyerni. Ez pedig a következő: az építtető a te­rület vásárlásra szánt összeg­ből partvédőművet készittett, s az így nyert területet hasz­nálja fel az építkezésre. Meg­bízható számítások szerint a partvédőmű építésével nyert telek négyszögölenkénti ára semmivel sem drágább, mint a telkek jelenlegi szabadfor­galmi értéke. E módszer al­kalmazásával egy csapásra több célt érnénk el. Meg­szüntetnénk azt a lehetősé­get, hogy a víz évről évre nagy területeket mosson el, másrészt az építő vállalat vagy intézmény központi he­lyen kapna területet, s nem utolsósorban ugyanazzal a. beruházással nagyon fontos kommunális feladatot — a partfal megépítését — is meg­oldanánk — fejezte be fel­szólalását dr. Szokola Ká­rolyné. Ezután szünet következett, majd dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás. Szurdi István belkereskedelmi miniszter volt a következő felszólaló. Összefoglaló képet adott a tárca sokrétű munkájáról, értékelte az elért eredménye­ket, s szólt a belkereskedelem feladatairól, várható fejlődé­sér 5L A délután folyamán felszó­lalt még Pesir István Bács megyei, Gazsó Sándor Zala megyei, Kiss Pál Békés me­gyei, Kiss Jenő budapesti, Varga Tiborné Nógrád megyei és Inokai János budapesti képviselő. Ezzel a szerdai ülés véget ért Az országgyűlés ma dél­előtt 10 órakor a Miniszterta­nács beszámolója feletti vitá­val folytatja munkáját. (MTI) A Balaton-part fejlesztése nem torpanhat meg A viszonylagos elmaradottság megszüntetése és a létesítmények téli kihasználása Folytatja munkáját az ENSZ közgyűlése Az ENSZ rendkívüli köz­gyűlése egyhetes szünet után folytatja munkáját A Reuter angol hírügynök­ség ENSZ-tudósítója New York-i forrásokat idézve ar­ról ír, nem lehetetlen, hogy a közgyűlés el fogja ítélni Iz­raelt, mert nem tett eleget a világszervezet fórumán el­hangzott felhívásnak. A DPA nyugatnémet hír- ügynökségnek az ENSZ-ben akkreditált tudósítója arról számol be, hogy az egyhetes szünet után a küldöttségeket még mindig ugyanazok az el­lentétek osztják meg, amelyek július 4-én is fennálltak. A tudósító szerint több küldött­ség körében terjedt el az a vélemény, hogy a közgyűlést újból el fogják napolni, hogy folytathassák a színfalak mö­götti tárgyalásokat. (MTI) Papandreu hamarosan bíróság elé kerül Az AFP athéni tudósítója úgy értesült, hogy az ifjabb Papandreut és az »Aszpida- per« tíz vádlottját hamarosan bíróság elé állítják. A görög katonai kormány, mint Patakosz belügyminisz­ter szerdán bejelentette, »nemzetellenes tevékenység« címén megfosztott állampol­gárságától nyolc görögöt, köz­tük Melina Merkúrt neves görög színésznőt. Vagyonuk elkobzását is elrendelték. (MTI) Miért kel Pekingiek a „papírtigris“? A Literaturnaja Gazeta szerdai számában »Szigorúan titkos« mottóval és »Valen- tyin 008« aláírással kom­mentárt közölt a kínai atom­robbantásokról. A radioaktív felhő, ame­lyet az első kínai hidrogén- bomba-robbantás keltett, las­san leereszkedik Japán, Ko­rea és Kína területére. A tu­dósok a sugárfertőzöttség fo­kát számol gat jak, Pekingben ezalatt egészen mást számol­gatnak: hány ázsiai és afri­kai országot fog fellelkesíte­ni »Mao eszméinek újabb diadala« — írja a lap. A kínai fővárosban most senki sem emlegeti azt a i jelszót, hogy »a hidrogén­bomba papírtigris«, éppen ellenkezőleg, »hatalmas esz­közről«, »roppant ökölről«, »páncéltörő kosról« írnak. A szovjet publicista rá­mutat, hogy Peking Burma- ellenes akciói, amelyek né­hány nappal követték a hid- rogénbomba-kísérletet, a bur- mai kormány fegyveres meg­döntésére szólító felhívások­ba torkolltak. Peking- — ál­lapítja meg a szovjet lap — nyilván Burma példáján kí­vánja demonstrálni az afro­ázsiai országoknak, hogy — saját kifejezésével élve — nem szándékozik tovább baj­lódni a semlegesekkel és el nem kötelezettekkel. (MTI) Incidensek a szuezi övezetben A Szuezi-csatoma övezeté­ben Iszmailiátcd délre szer­dán hajnalban, majd szerdán délelőtt tűzharcra került sor az egyiptomi és az izraeli fegyveres erők között. A kai­rói rádió mindkét esetről adását megszakítva számolt be. Az EAK katonai szóvivője szerint az első összecsapás 75 percig tartott, két izraeli ka­tonai jármű megsemmisült A második incidensről ki­adott kairói közlemény sze­rint 11 órakor az izraeliek páncélosokat vontak ößsze ugyanazon a ponton, ahol ko­rábban a járműveket találat érte, és tüzet nyitottak azok­ra az egyiptomi állásokra, amelyek megsemmisítették a két izraeli jeepet Az EAK fegyveres erőd viszonozták a tüzet, és kilőttek két izraeli tankot. Egy egyiptomi tank is megsérült A párbaj másfél óra hosszat tartott Egy izi-aeli katonai szóvivő szerda délelőtt bejelentette, hogy kedden a késő éjszakai órákban a Földközi-tengerem, a Sínai-félszigettől 25 kilomé­terre, El Aris magasságában tűzharcra került sor egyipto­mi torpedónaszádok és egy izraeli haditengerészeti egység között A Tel Aviv-i katonai szó­vivő az éjféli tengeri összetű­zés részleteiről beszámolva azt állította, hogy az egyik tor­pedónaszádot egy izraeli tor­pedónaszád süllyesztette el, a másikat egy izraeli torpedó­romboló felgyújtotta, majd el­süllyesztette. A szóvivő azt is hozzátette, hogy a tengeri incidensre Port Szaidtól negyven kilométerre került sor. Mint ismeretes, itt tar­tózkodik most a szovjet ha­diflotta egyik egysége. A MENA egyiptomi hírügynök­ség értesülése szerint a szov­jet flottaegységet fel fogják kérni, hogy hosszabbítsa meg eredetileg egyhetesre terve­zett látogatását. (MTI) De Gaulle megkezdte tárgyalásait Kiesinger kancellárral De Gaulle elnök és Kiesin­ger kancellár megbeszélése — amely először négyszemközt folyt, s amelybe később bele­kapcsolódott Pompidou fran­cia miniszterelnök, Couve de Murville külügyminiszter és Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter is — magyar idő szerint 18.15 órakor be­fejeződött Pompidou miniszterelnök ezt követően négyszemközti eszmecserét folytatott Kiesin­ger kancellárral, valószínűleg legutóbbi szovjetunióbeli lá­togatásáról. A kelet—nyugati viszony volt De Gaulle és Kiesinger szerdai megbeszélésének fő témája — mondta Von Hase, a bonni kormány szóvivője a két államférfi szerdai tanács­kozásának befejezése után. A tárgyalások barátságos szel­lemben folytak, és a két ál­lamférfi áttekintette az egész világpolitikai helyzetet, külö­nös tekintettel a bonni kor­mány keleti politikájára.

Next

/
Thumbnails
Contents