Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)
1967-07-13 / 164. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1967. július IS. (Folytatás az 1. oldalról) lünk azzal, hogy a jövő év elejétől kezdve már érvényesülnek az új gazdasági mechanizmusra jellemző szabályozó eszközök. Gazdasági munkánkban a jelen feladatainak megoldása mellett a következő évek tennivalóit is szem előtt tartjuk, hogy helyes döntéseket hozhassunk. Ez_ek fel- i tétlenül szükségesek a negyedik ötéves tervünk előkészítéséhez is. Bejelentem, hogy már megkezdtük a hosszú lejáratú tervezés előkészítő munkálatait. A következő ötéves terv céljainak meghatározásánál már úgy kívánunk dönteni, hogy hosszabb távra — 1985-ig — lássuk a fejlődés főbb irá- ínyait. A kormány által tett fontosabb intézkedésekről A továbbiakban arról kívánok beszámolni, hogy a kormány a IX. pártkongresz- szus határozatainak megfelelően milyen fontosabb intézkedéseket hozott. Megvizsgáltuk a régebben kidolgozott 15 éves lakásépítési tervet, és több határozatot hoztunk a lakásépítkezések meggyorsítására. Növeltük bizonyos énítési anyagok importját; töröltünk a beruházások közül, hogy több lakást építhessünk, egyes középítkezéseket; új beruházásokat kezdünk az építőanyag-ipar fejlesztésére. Terven felül 270 millió forintot biztosítunk a magánerőből épülő társasházak közművesítésére. Meggyorsítjuk a házgyárak üzembe helyezését. , Az állami gazdaságok dolgozói számára a következő tíz évben 1Ö ezer lakás felépítéséhez biztosítunk kedvezményes állami hitelt. Határozatot hoztunk az Ipari és építőipari dolgozók munkaidejének általános csökkentésére. A 44 órás munkahétre történő áttérés több mint egymillió-hatszázezer dolgozót érint. Az egészségre ártalmas munkakörökben is befejezzük a harminchat—negyvenkét órás munkahét bevezetését. Fontos feladatunk, hogy fokozatosan megszüntessük a két nagy dolgozó osztály életkörülményei között fennálló különbségeket. E cél megközelítéséért léptettük életbe ez év január 1-től a termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszerét. Felemeltük a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékát. A termelőszövetkezetekben dolgozó nőkre is vonatkozik a gyermekgondozási segély bevezetéséről hozott rendelkezés. A születések számában az utóbbi időben örvendetes javulás mutatkozik. Reméljük, hogy intézkedéseink a javulás tendenciáját tovább erősítik. A gyermekgondozási segély bevezetése az anyák és a család iránti megbecsülést, a társadalom gondoskodásét luttatja kifejezésre. Erre a célra évi 400 millió forintot irányoztunk elő. A kormány örömmel vállalná a felelősséget, ha nem sok idő múlva ennek a keretnek a túllépését jelenthetné. Szocialista humanizmusunk diktálta, hogv törvény- erejű rendelet kiadását kezdeményezzük. amely a masnikra maradt idős emberekkel kötött tartási szerződésekkel elkövetett visszaélések megszüntetését szolgálja. Az új mechanizmus bevezetése a közösség és az egyén alapvetően azonos érdekeit szolgálja Tisztelt országgyűlési Évek óta gazdasági életünk fejlődéséről számolhatunk be —• és hozzáteszem, mindenkor teljes joggal tesszük ezt —, ennek ellenére azt is tapasztaltuk, hogy léteznek olyan nehézségek, amelyek gátolják gyorsabb előrehaladásunkat. Ezeknek a tényezőknek az elemzése arra a felismerésre vezetett, hogy gazdasági életünk mechanizmusát kell megváltoztatnunk, továbbfejlesztenünk. Ezért került sor — pártunk irányításával — a gazdasági mechanizmus reformja alapél veinek kidolgozására. Az új mechanizmus bevezetésének célja, hogy új eszközökkel és módszerekkel erősítsük társadalmunk szocialista jellegét, tegyük hatékonyabbá tervgazdálkodási rendszerünket, szolgáljuk szorgalmas munkával a közösség és az egyén alapvetően azonos érdekeit, és így gyorsítsuk meg a szocializmus teljes felépítését, mozdítsuk elő népünk életkörülményeinek folyamatos javítását. A gazdasági mechanizmus reformján más szocialista országokban is dolgoznak. E tény is bizonyítja, hogy megérett a szocialista gazdálkodás módszerei megváltoztatásának a szükségessége. A tapasztalatokat összevetve megállapítható, hogy az elképzelésekben sok a hasonlóság, de egyszersmind az országok adottságaiból fakadó különbözőség is. Mi a saját viszonyaink között azt láttuk a legcélravezetőbbnek, ha a reformot megfelelő előkészítés után a népgazdaság egészében egy időben hajtjuk végre. A Minisztertanács és a kormány Gazdasági Bizottsága számos határozatot hozott, amelyek a Központi Bizottság irányelveinek megfelelően az egyes részterületeken megszabják az új mechanizmus alkalmazásának szervezeti kereteit és módszereit. A közvélemény előtt ismeretesek legfontosabb határozataink, rendeletink. Erre tekintettel most csak az új gazdaságirányítási rendszer néhány vonatkozásáról kívánok szólni. Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozottan aláhúzni, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben a tervgazdálkodás szerepe és hatékonysága jelentős mértékben megnő. A jövőben a központi irányító szerveknek kevesebb, de nagyobb jelentőségű üggyel kell foglalkozniuk. Figyelmüket a fontosabb dolgokra összpontosíthatják, naigyobb körültekintéssel, gondosabb elemzések alapján dönthetnek. A mechanizmus reformjának egyik jellemző vonása a döntési jogkörök decentralizálása. Az eddig a kormány és a minisztériumok hatáskörébe tartozó számos kérdés eldöntésében a vállalatok és a tanácsok lesznek illetékesek. Jobb összhang valósul meg a termelés és a szükségletek között vállalati és társadalmi méretekben egyaránt. Így bővül rendszerünk demokratizmusa, növekszik a dolgozók aktív közreműködése a közös feladatok megoldásában, és mindez a bürokratizmus csökkentését eredményezi. Az üzemi demokrácia tervezett nagyfokú, kiszélesítésének feltétele, hogy a szak- szervezetek megfelelő jogkört kapjanak. A dolgozók kötelességének és jogainak meghatározásánál szem előtt tartjuk, hogy az anyagi érdekeltség fokozása mellett rendkívül fontosak az erkölcsi tényezők. A tsz-tagokat érintő szociálpolitikai Intézkedések kedvező eredményeket hoztak Fontosnak tartjuk, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezeteink jól beilleszkedjenek az új gazdasági mechanizmus rendjébe. Ebből a célból rendeztük a termelőszövetkezetek álló- és forgóeszköz-hiteleit, és töröltük tartozásaiknak azt a részét, amelyekre állóeszközeik újjá- értékelése szerint a termelésben nem volt fedezet. A törlés után az ilyen jellegű adósságállomány lényegesein csökkent, és a megmaradóra Is kedvező visszafizetési határidőket állapítottunk meg. Bevezettük a termelőszövetkezetek teljes állóeszköz- állományára az amortizációképzés kötelezettségét. Fokozatosan teremtj ük meg a pénzügyi feltételét annak, hogy saját árbevételeik alapján minél szélesebb körben rátérhessenek a havonkénti munkadíjazás rendszerére. A tavalyi jó termés mellett az árrendezések, a termelőszövetkezeti tagokat érintő szociálpolitikai intézkedések, az említett hitelrendezés és az elterjedő rendszeres tnunka- iíjazás máris kedvező eredményeket hozott. Csökkent a mérleghiányos szövetkezetek :záma, javult a gazdálkodás szervezettsége és szilárdult a agok munkafegyelme, megkezdődött a faluról korábbam elvándorolt fiatalok visszatérése — természetesen elsősorban a jól működő — szövetkezetekbe. A termelőszövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésében jelentős előrelépés, hogy a termelőszövetkezetek küldötteinek kongresszusa életre hívta a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát. A tanács jogot kapott a kormánytól arra, hogy állást foglaljon minden olyan szövetkezetpolitikai, gazdasági, szociális és kulturális kérdésben, amely a szövetkezetek működését alapvetően érinti. Az óv folyamán megalakulnak a termelőszövetkezetek területi szövetségei. Ezt fontos politikai eseménynek tfetjuk, s működésüktől sokat remélünk. A termelőszövetkezetek országos kongresszusa, majd júniusban a Minisztertanács megtárgyalta az új földjogi és termelőszövetkezeti törvények tervezetét. E törvénytervezeteket mt gküld- tük az országgyűlésnek, kérve, hogy az illetékes bizottságok tárgyalják meg és észrevételeiket, javaslataikat közöljék a kormánnyal. Az ezek figyelembevételével elkészülő törvényjavaslatokat ősszel nyújtjuk be a tisztelt országgyűlésnek. Tovább fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a szocialista országokkal A gazdasági mechanizmus reformja népgazdaságunknak kevés területét érinti olyan mélyen, mint a külkereskedelmet. Lényeges, hogy az új gazdasági mechanizmusban szorosabb kapcsolat alakuljon ki a belső és a külső piac között. Azért fontos, ez, mert a külkereskedelem közvetíti a világpiac ösztönző hatását a hazai termelésre, értékesítésre és fogyasztásra, a műszaki színvonal fejlődésére, végső soron a társadalmi munka termelékenységének növekedésére. Az államközi szerződésekben — közöttük a KGST- országokkal kötött hosszú lejáratú egyezményekben — vállalt kötelezettségeinket az új gazdaságirányítási rendszer feltételei között is teljesíteni fogjuk. Szükséges, hogy a jövőben már a nemzetközi egyezmények előkészítésébe megfelelően bevonjuk a gazdasági minisztériumokat és az érdekelt vállalatokat. Változatlanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük és fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat a baráti szocialista országokkal, elsősorban a KGST államaival. Ügy véljük, hogy az eddig elért kétségkívül jelentős eredmények nagymértékben tovébbfejleszthetők, ezért a KGST-n belül a kapcsolatok különböző új formáit is keressük és kívánjuk kezdeményezni. Bővíteni kívánjuk külkereskedelmi kapcsola- a más gazdasági- berendezkedésű kölcsönös tainkat társadalmi országokkal is, a előnyök alapján. Milyen változások várhatók az árrendszerben? Érthető módon a lakosság egészét érdekli, hogy milyen változásokat hoz a gazdasági mechanizmus reformja az árrendszerben, ezért erre bővebben kitérek. Igen fontos gazdaságpolitikai célkitűzésünk a népgazdaság egységes termelői érrendszerének megteremtése. 1968-ban ebben jelentős lépést. teszünk előre. A termelői árreform a jelenleginél kiegyensúlyozottabb árviszonyokat hoz létre. Az árak rögzítése gátolja a gyorsabb fejlődést, az ipar korszerűsítését és — többek között emiatt— lemaradtunk más országok mögött új anyagok és nagy teljesítményű új gépek Igénybevételével. Az iparban az árrendszer javítása elsősorban a ráfordítások helyes számbavételét Igényli. A vállalatoknak az állam az épületeket, a gépeket, már figyelembe kell venniük. Ami a mezőgazdasági termelői árak problémakörét illeti: a felvásárlási árak időnkénti emelése útján is ösztönöztük a belterjes fejlesztést. A tavalyi árintézkedések alkalmával a mező- gazdasági termékek felvásárlási árszínvonalát mintegy kilenc százalékkal emeltük. Szükség van azonban további emelésére. Azt tervezzük, hogv 1988-ban a felvásárlási árszínvonalat mintegy 8 százalékkal emeljük. Az új fel- vásárlási árak az állattenyésztésben nagvobb, a növénytermelésben kisebb mértékben emelkednek. Ez év október hó 1-től az élő sertés átvételi árát, a nagyüzemi felárral együtt, 3 forinttal emeljük. Bízunk benne, hogy az áremelés ösztönözni fog a sertéstenyésztés fejlesztésére, és meg tudjuk Javítani a lakosság sertéshúsellátását. A többi felvásárlámás berendezéseket régebben teljesen díjmentesen bocsátotta rendelkezésére. Ez nem ösztönzött takarékosságra. Az utóbbi időben néhány területen bevezettük az eszközlekötési járulékot A tapasztalatok kedvezőek, s ezért az eszközlekötési járulékot most általánossá tesz- szük. A telekhasználati díj bevezetésével kívánjuk elősegíteni a vállalatok által igénybevett földterület észszerű kihasználását is. Az iparvállalatok az imsl áremelés 1968-ban lép majd életbe, de már a közeljövőben meghirdetjük, hogy ennek Ismeretében a mezőgazdasági üzemeket jobban orientáljuk a társadalmi érdekekről. A felvásárlási többletköltségeket az állam viseli. A lakosig ellátásában alapvető élelmiszerek, a kenyér, a liszt, a sertés- és marhahús, a zsír, a tej és a tejtermékek fogyasztói ára tehát 1968-ban nem emelkedik. port nyersanyagokért általában annyit fizetnek majd, amennyibe azok az államnak kerültek. Az exportért pedig a vállalatok annyi árbevételhez Jutnak, amennyit a szóban forgó termékekért a külföldi vevő fizet. A vállalatoknak további fejlesztési terveik kidolgozásában ezt Egyes termékek árát változatlanul hatóságilag rögzítjük, más termékeknél pedig megszabjuk az árak felső határát. A fogyasztási cikkek körében a rögzített árak az áruforgalomnak mintegy 45 százalékára tériednek ki. A lakosság ellátása szempontjából különösen fontos termékeknek az árát 1968. január 1-én köz- zétesszük, és ezek az árak — kevés kivételtől eltekintve — megegyeznek a jelenlegiekkel. A foglalkoztatottak száma végeredményben emelkedni fog Széles körben vetődnek fel olyan kérdések a gazdasági mechanizmus reformjával összefüggésben, miként alakul majd a foglalkoztatottság ős az életszínvonal. Számolunk azzal, hogy igyes ágazatokban a jeleni; ginéi kevesebb, illetve több lolgozót lehet foglalkoztatni, smeretes például, hegy megszüntetjük több bányaüzemben a nagyon költséges, gyenge minőségű szén kitermelését, emiatt számottevően csökken a bányászok száma. A minisztériumok új hatáskörének rendezése során határozatokat hoztunk az év végéig végrehajtásra kerülő 'étszámcsökkentésekre. Várható az is, hogy ha az üzemekben és a hivatalokban javul a munka szervezettsége, szilárdabb lesz a munka- fegyelem, hasznosítják a bel- ő munkaerőtartalékokat, akkor lehetővé és szükségessé is válik, hogy elbocsássanak olyan embereket, akikre ott már nincs szükség. A foglalkoztatottak száma végeredményben mégsem csökkenni, hanem emelkedni fog. Jó néhány területen a jelenleginél több dolgozó fogTöbb figyelmet kell véleményére, Tisztelt országgyűlés! A reform bevezetésével fontos politikai és gazdasági célkitűzésünket közelítjük: az üzemi és a termelőszövetkezeti demokrácia fejlesztését. A dolgozók az eddiginél nagyobb beleszólási jogot kapnak üzemük, vállalatuk, közös gazdaságuk munkájába. Meg vagyunk győződve arról, hogy a dolgozókat az eddiginél is Jobban áthatja a felelősség azért, hogy jobban gazdálkodjanak munkahelyükön, maguk fognak őrködni azon, hogy lefaragják a fölösleges kiadásokat, ésszerűen növeljék a nyereséget. A dolgozóknak növekvő jogaik birtokában lehetőségük lesz arra, hogy közvetlen fellépésükkel és beleszólásukkal biztosítsák a szocialista bérezési és elosztási elvek megvalósulását, a Jogok ’ és a kötelezettségek összhangját. Gondoskodjanak arról, hogy felszámolják az egyenlősdit, többet keressen az, aki munkájával kiérdemli. Szűnjenek meg a munkaerkölcsbe, általában a szocialista erkölcsbe ..alkoztatására lesz szükség. Számolhatunk azzal is, hogy a gyermekgondozási segély uatás&ként szép számban maradnak otthon átmeneti időre az anyák kisgyermekeik .tellett, javarészük helyett — .a időlegesen is — új dol- jOzókat vesznek fel. Átfogó intézkedéseket honit a kormány, hogy biztosítsa a szénbányászatban fölöslegessé váló dolgozók el- íelyezését. Magától értetődő rötelezettsége volt ez a nép államának. Ugyanúgy kötelezettségünknek tekintjük más íllampolgárok esetében is annak biztosítását, hogy tisztességgel végzett munkájuk alapján meg legyen a megélhetésük. (Taps.) Kiemelt gonddal foglalkozunk az ifjúság elhelyezkedési lehetőségeinek javításával. Különösen fontos ez most, mert ettől az évtől kezdve lényegesen nő a tanulmányaikat befejező fiatalok száma, jelentkeznek az úgynevezett demográfiai hullám csúcsai. Olyan intézkedéseket tettünk tehát és olyanokon dolgozunk jelenleg is, amelyek lényegesen enyhítik ezeket az átmeneti gondokat. fordítani a dolgozók , javaslataira ütköző nem kívánatos jelenségek. Mindezt akkor tudjuk eléírni, ha a vezetők a jelenleginél jobban figyelembe veszik az Irányításuk alatt álló kollektíva véleményét, a dolgozók hasznos, építő javaslatait. Fontos előfeltétele ennek, hogy az üzemi életben kialakuljanak a gazdasági vezetők és a társadalmi szervek — a párt- és a szakszervezetek — közötti jó kapcsolatok. A kormány beszámolójának arányai is azt kívánják érzékeltetni, hogy most a kormányzati tevékenység homlokterében a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése áll, A gazdálkodási stílus, a vezetés módszereinek változása nemcsak a termelés, az elosztás és forgalmazás viszonyaira hat. Az új gazdasági mechanizmus hatást fog gyakorolni a kulturális és művészeti életre, illetve az Itt folyó gazdálkodásra Is. A beszámoló a továbbiakban az oktatás és a kultúra, maid lsedig az egészségügy néhány kérdésével foglalkozott, majd a nemzetközi helyzetre tért át. Eleget teszünk a Varsói Szerződésből ránk háruló kötelezettségeknek Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! Az utóbbi hónapokban a nemzetközi helyzet ismét feszültebbé és bonyolultabbá vált. Kormányunk küloolitl- kájának céljai és alapelvei természetesen ilyen körülmények között is változatlanok maradnak: minden fórumon képviseljük nemzeti érdekeinket, erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten kivesszük részünket az imperializmus háborús terveinek meghiúsításáért folyó nemzetközi harcból, szolidaritást vállalunk a függetlenségükért, szabadságukért küzdő nemzetekkel, erősítjük a testvéri szocialista országok baráti, szövetségi viszonyát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban ötven évvel ezelőtt megszületett a Szovjetunió, valamennyi szocialista ország és egyben a szabadságukért, a függetlenségükért, a felemelkedésért küzdő valamennyi nép, az egyetemes emberi haladás legbiztosabb támasza. A Szovjetunió politikai és erkölcsi tekintélye, gazdasági és technikai eredményei, s nem utolsósorban katonai ereje az az alapvető tényező, amely képes gátat vetni az imperializmus új világháború kirobbantására irányuló terveinek. A szovjet nép igen nagy áldozatok árán létrehozta a világ legerősebb nukleáris rakétaerejét, amely a szocializmus és az egész emberiség békéjét védelmezi, ázokét is, akik gyakran megfeledkeztek erről. (Taps.) MI továbbra is a Varsói Szerződésbe tömörült szocialista országok egységén, közös erejének növelésén, valamennyi szocialista ország védelmén munkálkodunk, és maradéktalanul eleget teszünk a szerződésből reánk háruló kötelezettségeknek. A baráti országokhoz fűződő kapcsolataink fejlődésének kimagasló jelentőségű eseménye volt a Német Demokratikus Köztársasággal a közelmúltban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása. A magyar nép létérdekei védelmében feladatának tekinti a még ma Is fennálló nyugatnémet imperialista—militarista tö(Folytatás a 3. oldalon)
