Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)
1967-07-13 / 164. szám
YTLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA i 60 miÉB SomogyiMéalaa I AZ lyiSZMP MEGVETI BIZt ÍTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA > | XXIV. évfolyam 164. szám. 1967. július 13., csütörtök TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Szerda délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Névköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságé nak tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek szám os vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az országgyűlés ez év április 14-én berekeszteit ülésszaka óta alkotott — törvény erejű rendeletéiről szóló jelentést az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelentette továbbá: az országgyűlés külügyi bizottsága ''edden ülést tartott, s úgy határozott, hogy határozati javaslatokat terjeszt az orszá ggyűlés elé az európai biztonság kérdéseiről, valamint a közel-keleti helyzetről. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak napirendjét: 1. A Minisztertanács beszámolója. 2. Az országgyűlés külüg yí bizottságának határozati javaslatai. Ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. FOCK JENŐ: Népünk szorgalmasan és eredményesen dolgozik a nagy nemzeti program megvalósításán Tisztelt országgyűlés! Ígéretet tettem arra, hogy az országgyűlés ma kezdődő ülésszakáin beszámolunk a Minisztertanács tevékenységéről és terveiről. Ehhez híven most számot adunk azokról a belpolitikai és nemzetközi kérdésekről, amelyek népünket, kormányunkat foglalkoztatják. A szocialista társadalom teljes felépítése folyamatában a mi viszonyaink között most különös fontosságúak a gazdasági kérdések. Ezért számadásunk más fontos társadalmi, politikai kérdéseknél részletesebben szól az ország' gazdasági helyzetéről. Tanácsának választási felhívása és ezt bizonyítja a március 19-i országgyűlési és tanácstagi választás eredménye: több mint 7 millió állampolgár juttatta szavazatával egyértelműen kifejezésre, hogy magáénak vallja a pártnak, a Hazafias Népfrontnak, a kormánynak a szocializmus teljes felépítésére irányuló programját. Azóta népünk szorgalmasan és eredményesen dolgozik e nagy nemzeti program megvalósításán. Belpolitikai életünket az utóbbi hónapokban a dolgozó tömegek jelentősen megnövekedett közéleti tevékenysége, a szocialista demokrácia kiszélesítése, a társadalom erősödő egysége, a szocializmus iránti bizalma jellemzi. Belpolitikai életünk nagyfokú megélénkülését, a szocialista demokrácia fejlődését tükrözték a közelmúltban tartott országos tanácskozások is. Ezeken népünk valameny- nyi osztályának és rétegének képviselői részt vettek. Parttagok, pártonkívüliek, marxisták és más világnézetűek, hívők és nem hívők együtt vitatták az aktuális problémákat, ismertették építő javaslataikat. A szakszervezetek XXX. kongresszusán a munkások és alkalmazottak, a termelőszövetkezetek első országos kongresszusán és a SZÖVOSZ tanácskozásán a falusi lakosság, a KISZ kongresszusán az ifjúság, a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésén a tudósok, a művészeti szövetségek összejövetelein az alkotó értelmiségiek fejezték ki egyetértésüket és szimpátiájukat a párt és a kormány politikájával. A felszólalások, a javaslatok, az új gondolatok és a segítő bírálatok á' részvevők felelősségérzetéről és bizalmáról tanúskodtak. Ez a kormány munkájához jelentős segítséget nyújt. Közös teendőink megoldásához ezután is kérjük dolgozó népünk aktív közreműködését. Gazdasági építőmunkánkban kedvezően érvényesülnek a Központi Bizottság határozatai Hazánkban békés épitömun- ka folyik. Népköztársaságunk állami és társadalma rendje szilárd. A szocialista nemzeti egység széles bázisra, a dolgozó tömegek bizalmára, öntudatára és hazaszeretetére épül. Egész népünket egyre inkább áthatják a párt kongresszusán megtárgyalt gondolatok. A soronlévő teendők állami jogszabályokban is megfogalmazódnak, s folyik a végrehajtás mindennapos szorgos munkája. Gazdasági épitőmunkánkat alapvetően az jellemzi, hogy továbbra is kedvezően érvényesülnek pártunk Központi Bizottságának 1964. decemberi határozatai. Ez a határozat az eredményesebb gazdálkodás feltételeit és feladatait szabta meg. 1966-ban a bonyolultabb, nehezebb körülmények . között is megfelelő volt népgazdaságunk fejlődése. Az előző évihez viszonyítva a nemzeti jövedelem 8, az ipari termelés 7, a mezőgazdasági termelés pedig mintegy 8 százalékkal Pártunk IX. kongresszusára készülődve a kommunisták áttekintették s megvitatták a megelőző évek politikai, gazdasági és kulturális fejlődését és gondjait. A megtett út és a jelenlegi helyzet felelősségteljes elemzése, a politika fő vonalának stabilitása, a soron következő esztendők legfontosabb feladatainak körültekintő kijelölése a társadalom teljes egyetértésével találkozott. Bebizonyosodott: ismét,' hogy a kommunisták jól ismerik a nép egészének vágyait, akaratát, helyesen fogalmazzák meg a- jól szervezett. fegyelmezett munkával reálisan elérhető céljait. Ezt az egyetértést fejezte ki a Hazafias Népfront Országos TÁJÉKOZTATÓ KÖZLEMÉNY a szocialista országok testvérpáríjai és kormányai vezetőinek budapesti tanácskozásáról Július 11—12-én Budapesten tanácskozást tartottak a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak vezetői és kormányfői. A tanácskozáson részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese; Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Jozef Lenárt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke; Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, Vlagyimir Popovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének főtitkára, Kiró Gligorov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának alelnöke; Wladislaw Gomul- ka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Józef Cyran- kiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Pullai Árpád, a Magyai- Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára: Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egység- párt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, Willi Stoph, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke; Leonyid lljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ^főtitkára, Alek- szej Nyikolajevics Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, Borisz Nyikolajevics Ponomarjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára. A tanácskozásra az említett országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek ez év június 9-én Moszkvában megtartott találkozóján történt azon megállapodás értelmében került sor, miszerint állandó kapcsolatot tartanak egymással az izraeli agresszió következtében kialakult közel- keleti helyzet kérdéseiben. A tanácskozás részvevői eszmecserét folytattak a legújabb közel-keleti eseményekről. Megállapították, hogy az agresszió eredményeként Izrael által elfoglalt területek megszállva tartása az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jog alapvető elveinek lábbal tiprása, és merénylet az a rab államok szuverenitása és területi integritása ellen. Izrael uralkodó körei, akik mögött az imperializmus, elsősorban az USA agresszív erői állnak, hódító politikájukkal kihívást intéznek a világ békeszerető erői ellen. A tanácskozás részvevői ismételten leszögezték, hogy a képviselt testvérpártok és szocialista országok határozottan támogatják és a jövőben is támogatni fogják a baráti arab államok igazságos harcát az izraeli agresz- szió következményeinek felszámolásáért, mindenekelőtt az izraeli csapatoknak az általuk elfoglalt arab területekről való haladéktalan kivonásáért. Állást foglaltak az agresszió elleni harc és a közel-keleti béke helyreállítása érdekeinek megfelelő eszközök még teljesebb fel- használása mellett. A tanácskozás részvevői tájékoztatták egymást a baráti arab államoknak országaik által nyújtott politikai támogatásáról, valamint a gazdasági segítségről, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak az imperialista agresz- szió áldozatául esett Egyesült Arab Köztársaság és más arab országok iparának és mezőgazdaságának a fejlesztéséhez. Tájékoztatták továbbá egymást az arab államok védelmi képességének erősítését, 'valamint az ezen országokkal való hosszú leiáratú gazdasági együttműködést célzó intézkedésekről. Egyhangúlag kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy a jövőben is összehangolják erőfeszítéseiket ezen célok megvalósításában. A tanácskozás elvtársi légkörben, a teljes egység jegyében zajlott le. Ä tanácskozás részvevői elhatározták, hogy a közel- keleti helyzet kérdéseiben a ’övőben is állandó kaocsola- tot tartanak egymással. (MTI) emelkedett. Az ipari termelés emelkedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növekedése alapozta meg. A termelőmunkában jobban figyelembe vettük a szükségleteket, s így. a készletek kisebb mértékben növekedtek. Külkereskedelmi forgalmunk bővült, különösen a szocialista országok viszonylatában. A többlet nemzeti jövedelemből arányosan többet fordítottunk a lakosság fogyasztására. A bérből és fizetésből élők, valamint a mezőgazda- sági lakosság reáljövedelme körülbelül 5 százalékkal emelkedett. A múlt évben hozott ár-, bér- és szociális intézkedések hatására jelentős rétegek életszínvonala az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt, másoké nem változott, s voltak rétegek, amelyeket az intézkedések együttes hatása hátrányosan érintett. 1967 első hónapjaiban népgazdaságunk a tervezettnél nagyobb mértékben fejlődött. Az ipari termelés eddigi eredményedből arra következtethetünk, hogy az ipar éves tervét túlteljesíti. A mezőgazdaságban , azzal számolhatunk, hogy a termelési tervek megvalósulnak. A lakosság áruvásárlásai várhatóan meghaladják a tervben előirányzott szintet. Népgazdaságunk egészséges fejlődése és tervszerű előrehaladása mellett azonban találunk kedvezőtlen jelenségeket is. Több árucikkből nem lehetett teljes mértékben kielégíteni a megnövekedett keresletet. Nem lehetünk még megelégedve iparunk export- képességével. A műszaki és a minőségi színvonalat tovább kell javítani, és fokozni kell termékeink versenyképességét. E feladatok megoldásáért az év hátralévő részében még igen sokat tehetünk — s kell is tennünk. Dolgozunk ötéves tervünk fő célkitűzései alapján az 1968-tól 1970-ig terjedő években megvalósítandó feladatok meghatározásán. Szám*(Folytatás a 2. oldalon^
