Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-08 / 160. szám

Szombat, 1967. július 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP Ahol a yetnivalot előkészítik Háromszáz vagon magot tisztítanak évente Öreglakon Szabad szemmel látható az eredmény: a turbolya magját ala­posan megtisztította a gép. dot más mezőgazdasági üze­mek szállítják a telepre. A Lábodi Állami Gazdaság például gabonaféléket tisztít- tat öreglakon, a Balatonnagy- bereki Állami Gazdaság pe­dig borsót. A termelőszövet­kezetektől a legkülönbözőbb szemestermény-féleségeket kapják, több közös gazdaság csupán azért küldi ide a go- bonáját — dicséretes, hogy így gondoskodnak a jó vető­magról —, hogy a telepen szénkéneggel zsizstktelenítsék. Hernesz Ferenc VÁLASZ A BÍRÁLATRA Nagyobb megértést kér a MÁV Pécsi Igazgatósága Az öreglaki Állami Gazda­ság fő profilja a kertimag- termesztés. Emellett a tevé­kenységük mellett jelentős helyet foglal el ez a gazdaság a megyében a vetésre szánt magvak tisztításában. Ezt az üzemrészt néztük meg a mi­nap, s érdeklődtünk az itt folyó munkáról. Olyan, mint egy malom Az épületkolosszus belülről talán egy malomhoz hasonlít­ható, azzal a különbséggel, hogy a gépek itt nem őröl­nek, hanem megtisztítják a hasznos magvakat Kissé tá­volabb nagy teljesítményű berendezésekkel szárítják a beérkezett terményt. A me­gyehatárokon túlról is érkez­nek ide szállítmányok tisztí­tásra. A telep kapacitása na­gyobb, mint amennyi munká­val jelenleg ellátják, s a nagy értékű gépek jobb ki­használása végett például hasznos lenne a két műszakos üzemelés. Egyelőre azonban nincs miért bevezetni a két műszakot, télen viszont ami­kor több volt a munka, há­rom műszakban dolgoztak az emberek és a gépek. Tarbolya, pasztinák és a többiek A szezon általában július elején indul, persze ez főként az időjárás és az ehhez iga­zodó betakarítási munkálatok függvénye. A szezon végén kezdődik az aprómagvak — pillangósok — tisztítása. Az idén június végén indultak, s a nyáron a különféle kerti magvak, a borsó és a gabona tisztítása adja a legtöbb munkát. Káposztarepce volt az első »vendég« a telepen, ebből egyvagonnyit tisztítot­tak ki. Most a turbolya mag­ja csurog át a gépeken, a másfél vagon magot Francia- országba exportálják. A ker­ti magvak általában — mint például a paprika és a para­dicsom magja —• exportra, fő­ként a nyugati országokba kerül. Ezután a kömény jön sorra, aztán a sarjadék hagy­ma, a sóska, a pasztinák ne­vű fűszernövény magja kö­vetkezik, és hamarosan el­kezdik az őszi árpa tisztítá­sát is. Majd körülbelül egy hét múlva harmincöt vagon­Május 30-án »Mi {esz a csúcs­forgalomban?« címmel szóvá tet­tük, miért nem áll meg a kapos­vári vasútállomáson a Pécs és Keszthely között közlekedő két személyvonat. Június 7-én egy olvasónk hasonló véleményét tol­mácsoltuk. A két bíráló észrevé­telre megérkezett a MÁV Pécsi Igazgatóságának válasza, melyben arról olvashattunk, hogy a me­netrend összeállítását hosszas vizsgálat előzte meg, s ennek alapján döntöttek úgy, hogy a pécsi távolsági forgalmat külön kell választani a kaposvári he­lyi forgalomtól. Ez egyébként nem új módszer, hiszen a balato­ni vonalon számtalan vonat nem áll meg még Székesfehérváron vagy Siófokon sem. A távolsági és a helyi jelle­gű forgalom szétválasztásával egy időben — mint arról dr. Szabó Tibor, a Pécsi Igazga­tóság vezetője beszámol — a kérdéses pécsi vonatokkal azo­nos napokon új — a közbe­eső állomásokon áthaladó, kö­rülbelül egyórás menettarta­mú — helyi személyvonatot állítottak forgalomba: a reg­gel 7,09 órakor Kaposvárról Balatonfenyvesig haladó 5542. számú szerelvényt és ellen­irányban a Fonyódról este 18,53 órakor induló — egyéb­ként Tapolcáról érkező — 5521. számú szerelvényt. »Az kétségtelen — hangzik a le­vél —, hogy az elmúlt idő­ben — részben az iskolaév, részben pedig a kedvezőtlen idő miatt — a pécsi vonatok nem voltak zsúfoltak, ez az időszak azonban nem alkal­mas a viszonyításra, a problé­ma megítélésére... A kezde­ti hibán okulva azonban a vonatok megfelelő erősítésé­vel a nehezményezett problé­mákat felszámoltuk.« Végül a pécsi igazgatóság vezetője megjegyzi: kérik, hogy az utazóközönség tanú­sítson nagyobb megértést a vasút munkája iránt, hiszen intézkedéseik egyáltalán nem a pécsiekkel való kivételezést szolgálják. Arról volt szó csupán, hogy a távolsági uta­sok — a pécsiek, a komlóiak stb. — utazási körülményei­nek megjavítására töreked­tek. Somogyudvarhelyi jegyzetek A HÉTEN MÁK MÁSOD­SZOR KASZÁLJÁK a lu­cernát, harmadszor kapálják az asszonyok a paradicsomot. A két kombájn a búzát sze­di a rendről. A hét végén, ha az idő engedi, a kézikaszások megkezdik a rozs aratását. Sok családból járnak el vi­dékre dolgozni, de a legtöbb­je ilyenkor hazajön és ott húzza a kaszát a többiekkel együtt. Nehéz, munkás, izgalmas napok ezek. Egyrészről ott vibrál a várakoaásteli kérdés: vajon hogyan sikerül megbir­kózni a csaknem hatszáz hold kenyérgabona betakarí­tásával, másrészt ott van a már kész tény, valamivel tíz mázsa fölött fizetett az árpa. Ha csak ezt nézi az ember, akkor azt lehet mondani, hogy jó közepes átlag ez. De Somogyudvarhelyen sokat töprengenek ezen az eredmé­nyen, és azt hajtogatják: le­hetett volna több is. ha az a negyvenhét holdas tábla nem hoz olyan rendkívül kicsi termést. Mert míg másutt ti­zenhárom mázsa körül adott egy-egy hold, itt csak hat mázsát takarítottak le a kombájnok. Keresték, kutat­ták az okot, végül megállapí­tották, hogy a hiba a vető­magban lehetett Hiszen az egyik legjobb erőben levő föld volt es. megfelelő idő­ben vetettéle el, s éppen úgy gondját viselték, mint a töb­bi 128 holdnak. Arról nem is beszélve, hogy a szomszédság­ban levő ugyanolyan minősé­gű tábla csaknem kétszeres, több mint 11 mázsa termés­sel fizetett. DE NEMCSAK EZ A BE­SZÉDTÉMA, ami töprengés­re, gondolkodásra készteti az udvarhelyieket. Nagy problé­májuk, hogy több mint ötven hold vetőburgonyájuk »ki­esett« vírusos fertőzés miatt. Ha étkezési burgonyaként ér­tékesíthetik, akkor is mint­egy százezer forint lesz a veszteség. Egyelőre azonban még ez is kétséges, mert nem kötött velük megállapo­dást a MÉK. S amikor ez a probléma szóba kerül, aka­ratlanul is ott van a gondo­latsor végén: de jó lenne, ha a szövetkezet kezelésébe ke­rülne a községben levő szesz­gyár. Régi kívánság ez, sokat beszéltek már róla, tanács­koztak a környező burgonya- termelő községekkel, amelyek ugyancsak ide szállítják szeszipari burgonyájukat. Döntés, határozat még nem született, a tárevalások foly­nak. De közben szövődnek az elgondolások: mennyi előny­nyel járna ez a gazdaságnak, az ipari moslékot milyen nagyszerűen értékesíthetnék, milyen módon lehetne egész évben üzemeltetni a gyárat... KERESIK, KUTATJÁK A TEHETŐSÉGEKET. És ha valóra válik a kívánság, ak­kor tudni fogják, hogyan él­jenek legcélszerűbben ezzel a kedvező lehetőséggel. V. M. S Késik a csatornázás Mindenki megnézi az épülő buszállo­mást, aki csak enre jár. S mi­vel itt van a vasút és a busz­indító, nagyon sokan megfor­dulnak erre. Jólesik az épí­tőknek, amikor elismeréssel beszélnek a Tanácsi Építő­ipari Vállalat munkájáról. Leggyakrabban azt hallják az emberek szájá­ból, hogy úgy nő ez az épü­let, mint a gomba Egy hónap­pal ezelőtt jár­tam az építke­zésen, s bizony jómagam is meglepődtem a munka üte­mén. A szemet először a vá­róterem zsaluzása ragadja meg. Állvány-erdőben dolgo­zik Tóth János szocialista ácsbrigádja, Herbai István épí­tésvezető a legnagyobb elis­meréssel beszél róluk. — Felajánlották, hogy jú­lius 15-re befejezik a zsalu­zást. Már a jövő hét elejére végeznek vele. Ezután hozzá­látnak a peron héjszerkezeté­nek a zsaluzásához. Szeret­nénk, ha augusztus 20-ra el­készülnénk vele. S nemcsak az ácsok, hanem a kőművesek is rákapcsoltak. Július 15-ig bebetonozzák a várótermet. A tetőbe ötvenkét köbméter beton kerül. — Ez a biztosítékunk, hogy az ígért határidőire átadhatjuk az autóbusz-pályaudvart a kaposváriaknak. Eddig az ütem szerint haladtunk az építkezéssel, sőt túlteljesítet­tük a tervet. A forgalmi épületen már rajta van a födém, s ahova a zsaluzat miatt nem lehetett föltenni, a jövő hét végéig ott is a helyére kerül. A pe­ron pilléreinek alapját is el­készítették már. Az Útépítő Vállalat dózerral szaggatja fel Emberek és módszerek ÖSSZHANQ nyi borsó megy át ezen a munkafolyamaton, ezt mind külföldre szállítják. A gazdaság tisztítótelepének évi forgalma 300 vagon, s ennek mintegy egyharmada saját termésből kerül a gé­pekbe. A többit a somogyi állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek szállítják ide, de érkezik tisztításra vá­ró mag a szomszédos Zala megyéből is. Minden magfé- leség tisztításának és rendelte­tési helyére való szállításá­nak megvan az előre kitűzött határideje. Tehát nemcsak az a fontos, hogy a telep telje­sítse forinttervét, hanem az is, hogy minden munka ide­jében elkészüljön. A minőség javítását szolgálja egy nem­rég vásárolt amerikai gép Ez a szeparátor lehetővé te­szi — negyedmillióba került —, hogy a megrendelők igé­nyét a legmesszebbmenőkig kielégítsék: a gép a magva­kat nemcsak méret, hanem fajsúly szerint is osztályozza. Zsizsiktelenítenek Is Mint említettük, az évi 300 vagonos forgalom egyharma- dát maga az öreglaki gazda­ság adja, a többi kétharma­(------------------------------­A Kaposvári Ruhagyár el­ső adminisztrátora volt Nagy Mihályné. Akkoriban huszon­öt embernek a bérét szám­fejtette; számlázta a termé­keket, ő volt a mindenes. Ma az 1600 fős üzem terv­osztályvezetője. Tíz éve töl­ti be ezt a munkakört. A munkamódszeréről kér­dezem. Már az első mondat után látszik, nem könnyű a terv- osztályvezetönek erről a té­máról nyilatkozni. Egyéni módszerekről talán a legin­kább azért nehéz beszélni, mert jelenlegi tervezési me­todikánkban az egyéni el­képzeléseket nemigen lehet érvényesíteni. Találóan mondta Nagyné, hogy kitöl­tötték azt az egy vagy más­fél kilogramm súlynyi akta­halmazt, amit kellett, aztán elküldték a fölöttes szerv­nek; ezzel be is fejeződött a tervezés. Az élet persze más volt. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a jóváha­gyott terv, amely az év ele­ién egyoldalnyi volt, az év közben jött változások miatt év végére három-négy ol­dalra rúgott. Nagy Mihályné azért még­se érte be csupán a felülről kapott utasítások sematikus végrehajtásával. — Mielőtt a tervet elké­szítettük. megkérdeztem a kereskedelmet, mire van szüksége. Igyekeztem olvan gyártmányokat beállítani, amelyek kelendőek a piacon. Törekedtem arra, hogy a rendelkezésre álló rövid idő alatt elkészüljön a terv. Ép­pen ezért idejében össze­gyűjtöttem a bázisidő adata­it. Így aztán megfelelően el­végezhettem a gazdaságos számításokat. — Azt mondta, hogy a vá­laszték biztosítására vonat­kozó terv az életben nem állta meg a helyét. Voltak cikkek, amelyek kiestek, he­lyükre más gyártmányok ke­rültek. Ez felborította az eredeti elképzeléseket. Az új mechanizmusban viszont ez lesz a természetes. A szük­ségleteknek mtgfelelően szá­mítani kell váratlan igény- bejelentésekre. Milyen mun­kamódszert kíván ez a vál­lalati tervezőtől? — A felügyeleti szerv a jövőben nem avatkozik be a mi munkánkba annyira, mint most. Ez lehetővé te­szi, hogy váratlanul támasz­tott igényeket is ki tudjunk °léoiteni nagvobb megráz­kódtatások nélkül. Termé­szetesen az új helyzetben a mi munkánk jelentősége, a felelősségünk nőni fog. Ez szükségessé teszi, hogy változtassunk eddigi mun­kamódszereinken. Egy sor rendelkezés ezután lát nap­világot, tehát nem tudunk mindent a jövőt illetően. Azt viszont már látom, hogy a piackutatással, a választék- bővítéssel és a kalkulációval az eddiginél jóval többet kell törődni. A terv elkészí­tése előtt alaposan meg kell tárgyalnunk a kereslcede- lemmel, mit kér tőlünk. A kívánság alapján kell össze­állítanunk a cikklistát. De tarsolyunkban már kell len­ni jó néhány olyan gyárt­mánynak, amelyet, ha kell, azonnal be tudunk dobni. Fontos az is, hogy ezekről a cikkekről tudjuk, milyen ön­költséggel állíthatók elő, mi­lyen kihatással lesznek a nyereségre stb., tehát meg­felelő kalkulációval kell ren­delkeznünk. Így különösebb meglepetés nem érhet ben­nünket. Tervünkön nyomban át tudjuk vezetni az új cik­ket, s gyorsan megismerjük összes kihatásait. Erre már készülünk. Laboratóriumunk egy sor kísérletet folytat olyan gyártmányokkal, ame­lyeket előreláthatóan keres­ni fognak. Így például kí­sérletezünk műbőrrel, jer­seyvél. — Hogyan biztosítja, hogy tervezéskor érvényesüljön mindaz, amit elmondott? — A tervezés kollektív munka. Szükség van a ke- kereskedelmi, a műszaki, a munkaügyi, a számviteli osz­tály, a laboratórium együtt­működésére. Nekünk ponto­san tudnunk kell, hogy a la­boratóriumban készített mo­dell sorozatgyártásához meny­nyi időre van szükség, hogy a műszaki osztály képes-e biztosítani a folyamatos gyártáshoz a föltételeket. Éppen ezért energiám nagy részét most arra fordítom, hogy az osztályok közötti együttműködést az eddiginél jobbá tegyem. Ez egyik leg­fontosabb előfeltétele annak, hogy jól megálljuk helyün­ket a következő években. Sajnos, nem könnyű össz­hangot teremteni. Hallottam itt már olyan kijelentést. »miért van szükség arra. hogy mi adatokat adjunk a tervosztálynak.« Meggyőződésünk, hogy azok is belátják, szükség van az együttműködésre, akik ma még más véleményen vannak. Ha másként nem hát saját kárukon fognak ta­nulni. Persze az lenne jó, ha már most igazat adnának a tapasztalt, a gyárért szívvel- lélekkel dolgozó asszonynak Szegedi Nándor a hajdani piactér burkolatát S már rakja le a csatornákat is. Wagner Péter kőművesbri­gádja csütörtökön este nyolc­ig betonozott, hogy gyorsab­ban elkészüljön az állomás. Az építésvezető kint járt a Vas- és Fémipari Vállalatnál. Mint mondja, teljesítették a szocialista szerződésben vál­lalt kötelezettségüket: készen vannak a lakatosszerkezetek. Amint szükség lesz rájuk, szállíthatják az építkezésre. A vállalat asztalosműhelyében megcsinálták az ajtókat és ablakokat. A tervezők a napokban megnézték hogyan valósul meg a papírra álmodott épü­let. Nagyon meg voltak elé­gedve, s főképpen lepődve, hogy ilyen rövid idő alatt ennyire jutottak. S hogy most mi gátolja az építkezést? Erre ezt mondta az építésvezető: — A DUVIÉP izgat ben­nünket. Már szinte naponta sürgetjük, hogy rakja le a csatornát. Van munkaterület, nem zavarnánk egymást. Az ütemterv szerint már készen kellene lennie. Reméljük, hogy ez nem akadályozza tovább az épít­kezést. l. o.

Next

/
Thumbnails
Contents