Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-08 / 160. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1967. július 8. Táviratok százai Magyarországról Stockholmba Magánjellegű tanácskozások az ENSZ-közgyűlés szünetében Hejkal az arab csúcsértekezlet kilátásairól Hejkal, az Al Ahram fő­szerkesztője, akit Nasszer el­nök személyes barátjának tar­tanak, a lap pénteki számá­ban az arab csúcsértekezlet kilátásairól írt kommentárt. Kiemelte: a csúcsértekezletre elsősorban a többi arab or­szágnál hátrányosabb helyzet­ben levő Jordániának van szükségg. Megemlítette azon­ban, hogy vannak a csúcs- konferenciának ellenzői is, így például Algéria, amely mindkét Vietnam ellen had­üzenet nélkül indított agresz- szív háborút, amelyben a tu­domány eredményeit használ­ják fel tömeggyilkosságokra, népirtásra.« A rendkívüli ENSZ-közgyű­lés szünetében a New York­ban tartózkodó delegációve­zetők magánjellegű tanácsko­zásai csütörtökön megélénkül­tek. A tárgyalások középpont­jában feltehetően egy új, kompromisszumos határozati javaslat áll. Fedorenko, a Szovjetunió ENSZ-küldöttségének vezetője megbeszélést folytatott Trini­dad-Tobago ENSZ-képviselő- jével: P. V. J. Solomennal, aki az ETÍSZ latin-amerikai tömbjének elnöke. Jelen volt a megbeszélésen a mexikói és a brazil ENSZ-nagvkövet is. Ezufán Jugoszlávia ENSZ- küldöttségének vezetőie, aki a világszervezet el nem köte­lezett csoportjának élén áll, ugyanezekkel a latin-amerikai delegátusokkal tárgyalt. Gro- miko szovjet külügyminiszter egyes arab ENSZ-diplomaták- kal folytatott megbeszélése­ket. Abba Eban izraeli külügy­miniszter, aki a csütörtöki nap folyamán ugyancsak fel­vette a kapcsolatot a latin­amerikai tömb vezető képvi­selőivel, az esti órákban el­hagyta New Yorkot. Elutazá­sa előtt a sajtónak kijelentet­te: kormánya a gazai övezetet és Jordánia keleti határait il­letően nem hozott semmiféle Ötvennégy ország 350 küldötte részvételével megnyílt a nemzetközi Vietnam- konferencia, a nemzetközi békemozgalmak eddigi legszélesebb körű találkozója. A képen: Az ünnepélyes megnyitó a Folkcthus, a stockholmi népház kongresszusi termében. Összeütközött két B-52-es McNamara Saigonba érkezett A magyar közvélemény mély rokonszenvvel, nagy ér­deklődéssel figyeli a stock­holmi nemzetközi Vietnam- konferencia munkáját. Erről tanúskodnak azoknak a táv­nevében biztosítják együttér­zésükről, támogatásukról a tanácskozást. A magyar ENSZ-társaság távirata egyebek között hang­súlyozta: »-Meggyőződésünk, iratoknak a százai, amelyek­ben a magyar városok és falvak lakói küldték el üze­netüket a svéd fővárosba. A feladók — munkások, dolgo­zó parasztok, értelmiségiek, illetve különböző társadalmi szervezetek — egész népünk hogy a világ jóakaratú em­bereinek Összefogása képes megállítani az Egyesült Álla­mok vietnami agresszióját.« Az Országos Eéketanács tudományos bizottságának távirata rámutat: »-Hisszük: sikerül elérni, hogy az Egye­sült Államok megszüntesse a A Békés megyei Nagyka­marás lakóinak üzenetét, nem a posta továbbította, hanem repülőgép vitte Stockholmba, mert a szavakkal megfogal­mazott gondolatokat 1100 alá­írással is megerősítették a községbeíiek. Az utóbbi időben az in­diai központi kormány szem­pontjából veszélyes helyzet alakult ki Indiának a kínai határ közelében levő észak­keleti részén. Legsúlyosabb a helyzet a Nyugat-Bengáliához tartozó naxalbari körzetben, ahol Pekingbarát elemek a nincstelen parasztság elége­detlenségét, valamint a hegyi törzsek elszakadási törekvé­seit kihasználva valóságos lá­zadást szerveztek a központi kormány ellen. Csak félig engedték le a sorompót... A Német Demokratikus Köz­társaság egész lakosságát mélyen megrendítette a csütörtök reggeli vasúti szerencsétlenség, amelynek eddig 79 halálos és 54 sebesült áldozata van. A sebesültek közül többnek életveszélyes az állapota. A tragikus szerencsétlenség áldo­zatai között sok a gyermek. Az NDK Minisztertanácsának elnöksége által életre hívott mi­niszteri bizottság a szerencsétlen­ség színhelyére utazott^ és szak­értői csoportok bevonásával meg­kezdte a vizsgálatot. Az eddigi megállapítások sze­rint a vasúti szerencsétlenség oka az volt, hogy csak félig enged­ték le a langenweddingeni állo­más közelében lévő vasúti átjáró sorompóját. így történhetett meg, hogy a magdeburgi ~VEB Minői« tartály-tehergépkocsija, amely 15 00G liter könnyűbenzint szállí­tott, ráhajthatott a sínekre és összeütközött a Magdeburg felől érkező személyvonattal. A sze­relvény emeletes vasúti kocsikból állt. Az NSZEP Központi Bizottsága és az NDK Minisztertanácsa kife­jezésre juttatta mély megrendü­lését és részvétét, együttérzését nyilvánította az áldozatok csa­ládtagjaival. Biztosította őket, hogy minden szükséges segítséget és támogatást meg fognak kapni. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki rész­vétét Willi Stoph miniszterelnök­nek a Német Demokratikus Köz­társaságban történt súlyos vasúti szerencsétlenség miatt. Péntek délelőtt helyreállt a köz­lekedés a megrongált vasúti sza­kaszon. Arról eddig nincs jelen- kai impctnalistákat t©SZÍ fö- tés, hogy az NDK-beii vasúti sze- lelőssé« minden esetleges eb­Kínai lázítás Indiában Peking tiltakozik Mint az Űj Kína hírügy­nökség jelenti, a kínai kül­ügyminisztérium szóvivője csütörtökön nyilatkozatot ol­vasott fel amerikai kalózgépek támadásával kapcsolatban. Eszerint június 29-én Hai­phong bombázása alkalmával amerikai repülőgépek megtá­madták a kikötőben hor­gonyzó -Hong Ki« nevű kí­nai kereskedelmi hajót. A támadás következtében ko­moly károk keletkeztek a ha­jón. A kínai külügyminiszté­rium a -lehető legerélyeseb­ben« tiltakozik, és az ameri­rencsétlenség áldozatai között ma­gyar állampolgár lett volna. (MTI) bői származó menyért«. következ­Az indiai parlamentben Csáván belügyminiszter is foglalkozott a helyzettel. Csá­ván szerint júniusban 17 in­cidens fordult elő, köztük egy politikai gyilkosság is. A mi­niszter hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság delhi nagykövetségének harmadtit­kára is ott járt Naxalbariban, ahol személyesen is beavat­kozott az események meneté­be. A miniszter leszögezte, hogy a központi kormány nem tűri ezt a -helyi maoiz- must«. Mint mondotta, a fo­ganatosítandó intézkedéseket megvitatják Nyugat-Bengália állam főminiszterével. Pénteken Saigontól délke­letre a levegőben összeütkö­zött két amerikai B—52-es bombázó. Az amerikai kato­nai szóvivő bejelentése sze­rint a bombázók, amelyek thaiföldi támaszpontról 30— 30 tonna bombaterhükkel be­vetésre indultak a dél-vietna­mi szabadságharcosok ellen, a Dél-Kínai-tengerbe zuhan­tak. A legénység sorsa isme­retlen. Az egyenként nyolcmillió dollár értékű gépek pusz­tulásával egy időben az amerikai parancsnokság bejelentette, hogy Észak- Vietnam fölött a légvé­delem ismét két amerikai gépet semmisitett meg. Csütörtökön amerikai bom­bázók 1500 tonna bombát dobtak le Hanoitól 51 kilo­méterre északra, a Thai Nguyen erőműre. Az ameri­kaiak jelentése szerint a tá­madás károkat okozott az erőmű generátorában. Az amerikai parancsnokság szóvivője közölte, hogy csü­törtökön Saigon közelében amerikai gyalogosok téves célpontokra nyitottak tüzet. A tévedésnek öt vietnami polgári személy esett áldoza­tul, többen pedig megsebe­sültek. Pénteken megérkezett Sai­gonba McNamara amerikai hadügyminiszter és kísérete. McNamara a vietnami hábo­rú kezdete óta kilencedszer jár Dél-Vietnamban. Dél-viet- pami körökben az a nézet terjedt el, hogy-McNamara jelenlegi dél­vietnami tárgyalásai kulcsfontosságúak a holt­pontra jutott háború szempontjából«. McNamara legutóbbi látoga­tása óta 144 C00 amerikai ka­tona érkezett a hadszíntérre, s ezzel a térségben állomá­sozó amerikai katonák száma elérte a 470 000-et. A jelenle­gi látogatás célja a helyzet felmérése, valamint döntés a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai hadsereg létszámá­nak növeléséről. McNamarát és kíséretét a saigoni repülőtéren Cao Van Vien dél-vietnami hadügymi­niszter, Ellsworth Bunker amerikai nagykövet és West­moreland tábornok fogadta. Hívatlan vendégek az isztambuli parton BALATONI MOZIK MŰSORA Balatonmária: JAGUAR. Ma­gyar film. Korhatár nélkül. Balatonfenyves (fedett kert): TEGNAP, MA, HOLNAP. Szí­nes, szélesvásznú, olasz film­vígjáték. Csak 16 éven felüliek­nek. Fonyód (terem): SZERELEM A MEGFELELŐ IDEGENNEL. Magyarul beszélő szélesvásznú, amerikai film. Csak 16 éven fe­lülieknek. Balatonboglár: NYOMORUL­TAK I—II. Victor Hugó regé­nyének színes, szélesvásznú ny.német—olasz—francia film- változata. Korhatár nélkül. Balatonlelle (park): FOLY­TASSA, COWBOY I Magyarul beszélő, színes, szélesvásznú, angol filmvígjáték. Korhatár nélkül. Kísérő műsor: Magyar Híradó, Kő. Balatonlelle (fedett kert): SEL- Lö A PECSÉTGYŰRŰN I—II. Berkesi András regényének szé­lesvásznú, magyar filmváltoza­ta. Korhatár nélkül. Balatonszemes (fedett kert): RIÓI KALAND. Szélesvásznú, francia íilmvígjáték. Korhatár nélkül. Balatonszárszó: CICABABAK. Magyarul beszélő, szélesvásznú, olasz íilmvlg játék. Csak 18 éven felülieknek 1 Balatonföldvár (fedett kert): AZ UTOLSÓ VÉRBOSSZŰ. Szé­lesvásznú szovjet film. Korha­tár nélkül. Kísérő műsor: Tö­redék. Az első előadáson! DIAKOK. Színes, szélesvásznú, román—francia film. Korhatár nélkül. A második előadáson! Zamárdi (fedett kert): CICA­BABAK. Magyarul beszélő, szé­lesvásznú olasz filmvígjáték. Csak 18 éven felülieknek! Kísé­rő műsor: Petropavlovszki erő­dítmény. Siófok (terem): EZEK A FIATALOK. Zenés, szélesvásznú, magyar film. Korhatár nélkül. Siófok (kert): CICABABAK Magyarul beszélő, szélesvásznú olasz filmvígjáték. Csak 18 éven felülieknek! Minden városnak megvan a maga időpontja, amikor a legszebb. Isztambulé az al­konyat. Vörösen csillog a víz, már elhomályosulnak az ázsiai part körvonalai. A széljárta török temetőben végtelen csend és nyugalom uralkodik. A háztömegek fe­lett elomlik az éj feketesége, Isztambul álomba merül. A látogató ilyenkor megérti, miért tartják oly sokan Isz­tambult a világ egyik leg­szebb városának, ahol egye­sül a lüktető élet a keleti nyugalommal és romantiká­val. Isztambul nyugalmát, és mondhatnám romantikáját is, nem túl szívesen látott ven­dégek zavarták meg a na­pokban. A 6. flotta, amely — a Távol-Kelet vizein cirkáló 7. flottához hasonlóan — a Közel-Keleten tölti be az amerikai csendőr szerepét és ötven hajóegységből áll, a vá­ros partjaihoz érkezett. Ezek a hadihajók állomásoztak a görög puccs idején Athén partjainál, majd a kö­zel-keleti agresszió napjaiban az EAK parti vizei közelé­ben. A törökországi közhan­gulatot jellemzi, hogy ebből az alkalomból Isztambulban olyan Amerika-ellenes tünte­tés zajlott le, amire még nem volt példa, mióta az ország az Atlanti Paktumhoz csatlako­zott. Az isztambuli események is mutatják, hogy Törökország­ban a közelmúltban egy és más kimozdult a holtpontról. »Mi nem vagyunk sem az Egyesült Államok csatlósai, sem a Szovjetunió ellenségei«. Ebben az aforizmavszerű kije­lentésben összegezte nemrég a török külügyminiszter hazá­jának külpolitikáját. És ez sajátságosán tükröződik An­kara diplomáciai akcióiban is. A török kormány minden jel szerint az eddiginél több ön­állóságot szeretne elérni az amerikai—török kapcsolatban. A katonapolitikában Ankara több beleszólást kért a NATO ottani szerveibe. Más szóval: nem akarnak hátat fordítani a NATO-nak, hanem erősíteni óhajtják ottani pozícióikat. Ehhez kapcsolódik, hogy An­karában tárgyalások kezdőd­tek a török területen lévő amerikai támaszpontok státu­szának újabb szabályozásáról. A következő láncszem, hogy Törökország igyekszik az ed­diginél barátibb kapcsolatot kiépíteni a Közép-Kelet or­szágaival, elsősorban Irán­nal és Pakisztánnal. Egy más irányú, de ugyan­csak jelentős és sok tekintet­ben új színfolt: a török kül­ügyminiszter Belgrádban az ankarai diplomáciai tevékeny­ség fontos területeként jelölte meg a Balkánt, az »északi szomszédságot«, a környező országokat, és elsősorban a Szovjetuniót, valamint a Kö­zel-Keletet. Ez kétségtelenül hasznosan érezteti hatását eb­ben a térségben, függetlenül attól, hogy bizonyos belpoli­tikai szükségletek is szerepet játszanak kialakulásában. Több nyugati megfigyelő úgy véli, hogy a török kormány éppen a külpolitikában sze­retne újat adni, mivel a bel­politikában ezt nem teszi. Ép­pen ez az árnyaltabbá váló külpolitikai vonalvezetés okoz idegességet Washingtonban. Ezzel egybevág az is, hogy a török kormány már korábban felkérte az Egyesült Államok illetékes szerveit, ne küldje­nek az országba több embert az amerikai propagandacélo- kat szolgáló, úgynevezett »bé­kehadtest« képviseletében. A sajtó már többször rámuta­tott: a békehadtest és az ame­rikai titkosszolgálat, a Cl A között szoros a kapcsolat, ez pedig nem növeli az előbbi megbecsülését Törökország­ban. Figyelemreméltó epizód Sunay török államelnöknek 8“ nem kíván egy tárgyalóasztal­hoz ülni »bizonyos arab or­szágokkal«. Hejkal bírálja az arab külügyminiszterek ku- waiti értekezletén megnyilvá­nult széthúzást, amely később az ENSZ-ben is megmutatko­zott: Szaúd-Arábia például megtagadta repülőgép-alkat­részek szállítását, amikor ar­ra Jordániának égető szüksé­ge volt. A kairói rádió jelentése szerint csütörtökön este Ger­hard Weiss miniszterelnök-he­lyettes vezetésével magas­szintű NDK-kormányküldött- ség érkezett Kairóba. Eskol bírálta Párizs politikáját Eskol izraeli miniszterelnök a Jedioth Ahronoth Tel Aviv-i lapnak adott pénteki nyilatkozatában kijelentette: Izrael hajlandó némi ellenőr­zést átengedni a Vatikánnak a meghódított területeken lé­vő keresztény kegyhelyek fö­lött, és szeretné meggyőzni a jelenleg Izraelben tárgyaló vatikáni különmegbízottat ar­ról, hogy ezeknek a helyek­nek a megvédésére, úgymond, Izrael nem kevésbé méltó, mint az arabok. Eskol a közel-keleti francia fegyverszállítási embargót is írintette. Azt mondotta, hogy a szállítási tilalom »rendkí­vül súlyos és veszélyes ha­tással jár«, s ezzel kapcsolat­ban az arab országoknak nyújtott szovjet támogatást említette meg. »Nem szeret­ném azt hinni — mondta Franciaországnak címezve Eskol —, hogy emögött a po­litika mögött olyan rossz szán­dék rejlene, mintha Párizs tétlenül szemlélné Izrael megsemmisítését. De — fűzte hozzá —, ha majd úgy lát­juk, hogy az embargó tovább­ra is egyoldalú, akkor más eszközöket kell találnunk, hogy megvédjük magunkat. Különbséget kell tennünk a francia nép és kormánya, va­lamint elnöke között« — mondta Eskol. Dajan izraeli hadügymi­niszter a Frakfurter Allge­meine Zeitungnak adott nyi­latkozatában szokatlanul tá­voli következtetésekig me­részkedett el: »újabb preven­tív háborúról«, beszélt, ame­lyet szerinte Izrael akkor odítana el, ha arab szom­szédai atomfegyverhez jutná­nak, például Kínától. (MTI) elmúlt napokban folytatott párizsi tárgyalása, Sunay több ízben találkozott De Gaulle- lal, és a két államfő tárgyalá­sain felvetődtek a közel-ke­leti problémák is. De Gaulle azonban továbbment: érintet­te a NATO-ügyeket is. Kifej­tette, Franciaországot mi kész­tette arra, hogy — amint mondotta — »háta fordítson az Atlanti Paktumnak«. Arra is célzott, hogy ez más, ha­sonló helyzetben lévő or­szágok számára is ésszerű le­hetne. Sunay elnök válaszá­ban óvatosan fogalmazott, célzott a nyugati szolidaritás és együttműködés fontosságá­ra, de az Atlanti Paktumról egy szót sem ejtett. Ez per­sze Ismét bizonyos washing­toni körökben válthatott ki nemtetszést. A török »útkeresés« termé­szetesen nem kelthet illúzió­kat. Az amerikai hatalmi po­zíciók oly mélyen ágyazódtak Törökországba, hogy azok­nak gyors felszámolásáról szó sem lehet. Figyelemreméltó azonban, hogy Törökország gazdasági síkon is igyekszik megszüntetni az egyoldalúsá­got, új kapcsolatokat keres a Szovjetunióval, Bulgáriával, és a rohamosan csökkenő gö­rög—török kereskedelmi együttműködés helyett első­sorban a Balkán szocialista országaiban igyekszik magát kárpótolni. Ez legalábbis ar- »a mutat, hogy a törökorszá­gi külpolitikai vonalvezetés az eddiginél árnyaltabbá vált. Sümegi Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents