Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)
1967-07-19 / 169. szám
Szerda, 1967. július 19. s SOMOGY!VÉPÉAP EGYÜTT Nőn ÜZEMMEL Kokszhegyeken vágtunk át kísérőmmel, Matécz János szb-titkárral. Az iparvágányon mentünk tovább, a közeli raktárhoz. Embercsoport állt a vihar megrongálta raktár előtt. Mindenki közül kiemelkedett egy markáns arcú, fekete garbóinges férfi. — ö az? — kérdeztem. — ö. Nem tudom, hogy miért, de éppen ilyennek képzeltem Maróti Bélát, a barcsi 'aka- tosüzem 2. sz. csarnokának művezetőjét. — Érdemes írni róla, lakatosból küzdötte fel magát — mondta róla Pethes Róbert megbízott telepvezető. Ilyen fiatal üzemben nagyon fontos, hogy szilárdan építhessenek a termelés parancsnokaira. Ezért ajánlotta figyelmembe Pethes Köbért a megfontolt és rokonszenves művezetőt. Az első benyomásom nagyon kellemes volt. Lelkesen és hévvel magyarázott a terményforgalmi vezetőinek, hogyan melegítik ki az elferdült és megcsavarodott vasszerkezeteket. Minden gesztusából látszott, olyankor van elemében, amikor tenni kell. A csarnokokban mindig zaj van, hatalmas kalapácsokkal verik a vaslemezeket, ezéri a pártirodában ültünk le hármasban beszélgetni. — Ugye a pécsi gyárba járt dolgozni a lakatosüzem felavatása előtt? — A vasútnál szabadultam fel mint átképzés lakatos. Ügy hatvanegy táján kezdték el pedzeni, hogy gyárat telepítenek Barcsra. Azzal a gondolattal jelentkeztem ót évvel ezelőtt az ÉM Építőgép- javító és Gépgyártó Vállalat 7. sz. Pécsi Gyárába, hogy majd visszakerülök onnan. Hajnalban a négy óra tízes vonattal mentem, s vagy a háromnegyed hatossal vagy az éjfélivel utaztam vissza.... Bizony nyáron nem volt valami kóser. Kiszemeltek egyéves művezetői tanfolyamra, tizenöten tettünk vizsgát. Ez a Dráva-parti üzem rájuk épül. ök a pillérek, akik Pécsen tanulták meg a szakmai fogásokat. Maróti Béla pályafutása egy mondatban összefoglalható: először brigád-, majd csoport-, két éve pedig művezető lett. — Mi a szép a munkájukban? — Ezt csak az tudja érzékelni, aki benne dolgozik. Ott van például a cementsiló a műszaki rajzon, látom kicsiben. Amikor elkészül, s felállítják, olyan jó érzés, hogy benne van a kezem munkája... — Muzsikál a vas? Rám nevet: — Hallottam már ezt a kifejezést ... Az biztos, hogy zeng a csarnok, amikor egyengetünk. Az a f'"’csa. ha nincs kalapálás. S otthon a szép csend. Hallgatunk. — Mit adott ez a három év? — Sokat. .. Amikor kezdtünk. olyanok kerültek a gyárba, akik sohasem dolgoztak üzemben, nem ismerték a vasszerkezeti munkát. Akkor még kevés’ volt a lakatos, ezért volt annyi baj a minőséggel. Aztán tanfolyamok indultak, tanultak az emberek. — Most hol tartanak? — Jónak mondható a szak- — és a segédmunkások aránya. Munka bőven van, csak az anyaghiány bosszantó. be a munkások, nem könnyű megszervezni a termelést. A legnehezebb elosztani a hegesztőket, hogy mindenhova jusson. — Egy-két kilométer benne van a talpamban, mire letelik a műszak. Ha anyagot akar elhelyezni az ember, akkor kicsi a csarnok, körüljárni viszont sok ... Amikor Pécsen melóztam, nem volt nekem az égvilágon semmi gondom. Most kettőkor lejár a műszak, s öt órára vetődök haza. — Hazaviszi a gondokat? — Nem lehet ittfelejteni, sokszor éjfélig is azon gondolkodok, mit hogyan oldhatnék meg a legésszerűbben. Még út közben is ez jár a fejemben. Ha otthon ábrándo- zok, rögtön rám szól a feleségem, már megint min töprengek ... Maróti Béla ebben az üzemben lett vezető s két évvel ezelőtt párttag. Elsősorban a szakszervezetben tevékenykedik mint társadalombiztosítási felelős. S közben tanul, a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen. Felesége a fűrészüzem konyháján dolgozik. A huszonkilenc éves művezető szem fénye a, nyolcéves Ágnes. Nagyon büszke rá, hogy csak két négyese volt. Nagyatádon és Marcaliban íj üzemeket indít a Textilruházati Ktsz (Tudósítónktól.) Jövőre ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját a Kaposvári Textilruházati Ktsz. Az idén sokat költenek műszaki fejlesztésre: 377 000 forintért magyar, 267 000 forintért pedig japán varrógépeket vásárolnak. Az utóbbiak között olyan is van, amely másodpercenként ötezer fordulatot tesz meg. Megvásárolnák olyan kéttűs varrógépet is, amely egyszerre két öltést varr. Japán gomblyukkötógépet is vásárol a szövetkezet. Fejlesztik a hálózatot is. Nagyatádon még a harmadik negyedévben egy két műszakos, műszakonként 33—10 embert foglalkoztató üzem kezdi meg működését Itt is inget varrnak majd. Jövőre Marcaliban építenek üzemházat. Ez nagyobb lesz, mint a nagyatádi, 100—120 dolgozónak — főként nőknek — ad majd munkát. A szövetkezet már régóta termel exportra. Az idén nyugati piacra is szállítanak az itt gyártott ingek• -Az f.élév\ ,munká; i bői. Első tételként 10 000 injáért 1149 forint prémiumot kapott. — Mit vesz rajta? — Biciklit a lányomnak. Tíz évig focizott Barcson, s most is a meccs a legkedvesebb szórakozása. A tv-ben még a sakkozást is szívesen nézi. Ha van rá ideje, akkoi strandra jár. — Van-e valami titkos vágya? — Hogyne... a tengerpartra vágyom. Lajos Géza get küld nyugatra a szövetkezet. Már most biztosították a jövő évi munkát is. A munJűlius 28 2T-30: Virágünnep Kaposváron Honnan ered a „virágos Kaposvár44 fogalom ? Nyolc kiállítás és bemutató, virágbál és virágfelvonulás az idei virágünnep programjában 1967. július 28—29—30-án nagyszabású nyári események színhelye lesz Kaposvár. A városi tanács megrendezi az első Kaposvári virágünnepet. Egy szép helyi hagyományunk újjáélesztése és egy jövőbe mutató kezdeményezés áll előttünk. Nézzük, hogyan született az egyik, mit tartalmaz a másik? „KAPOSVÁRI SZÉPÍTŐ EGYESÜLET“ Sokfelé kérdezősködtem, honnan ered és mikor keletkezett a »-virágos Kaposvár« fogalma? A mai köztudatban úgy él, hogy a díszítő jelző nyilván azért városunké, mert minden tavasszal a palánták tízes években az ismertté vált »virágos Kaposvár« mozgalmat is. A háború és a gazdasági válság időszakában az építő és városrendező lendület megtörik, fokozatosan visszaesik. zázezreit ültetik az utcák, te- Gyenge a város ipara, ^ válsá rek, parkok ágyasaiba. Ez viszont a legtöbb dunántúli és alföldi kisvárosra is éppígy jellemző. Akik azonban régi hagyományként említik e törekvést, közelebb járnak az igazgsághoz. A Kaposvár című monográfia tanúsága szerint a századforduló és a tízes évek tudatos, lendületes városfejlesztési és városrendezési törekvéseinek egyik oldalhajtásaként megkezdődött a zöldterületek kialakítása, a városi parkok létrehozása. Ebben jelentős szerepet töltött be az 1912-ben megalakított Kaposvári Szépítő Egyesület, kaellátásban nem lesz zök- amelynek egy év múlva már 260 tagja volt. Lelkes es eredkenő, mert 250 000 inget rendelt tőlük 1968-ra a belkereskedelem. Magas nyakú, apacs és kiving készül ebben az üzemben kiváló minőségben. Exporttermékeiket eddig mindig minőségi kifogás nélkül vették át menyes munkát végeztek a terek parkosításában; padokat, virágkosarakat, díszítő elemeket helyeztek el; városépítésre mozgósították a lakosságot, és társadalmi munkát is vállaltak. Ez a Szépítő Egyesület kezdeményezte a kai küszködik vezetése. így az agykor igen jelentős virágos mozgalom a harmincas években már » ... beruházási ösz- szegek hiányában az igen lassacskán fejlődő város kozmetikai eszköze csupán« — olvashatjuk az említett monográfiában. A város vezetői azonban igyekeznek fenntartani az intenzív városfejlesztés látszatát. Ennek a gyakorlati célnak a szolgálatában áll 1936-ban a Kaposvári ünnepi napok rendezvénysorozata is, amelyről a rádió — naponta — helyszíni közvetítésben számolt be gokkal, gazdasági problémákHAGYOMÁNY ÉS GÖRÖGTŰZ A helyi sajtó nagy ovációval ismerteti az ünnepi eseményeket. »Példátlan sikerű megmozdulások Kaposváron, a virágok városában«. Ilyen és ehhez hasonló címeket olvashatni a lapokban. A látogatók filléres vonatokon érkeztek Kaposvárra. Jellemző módon Bornemissza iparügyi (!) miniszter nyitotta meg a rendezvénysorozatot 1936. szeptember 6-ón. A miniszter ezután megjelent és beszédet mondott a városba összehívott kisiparosok első vidéki kongresszusán ... A Kossuth téren esti kivilágításban mutatták be Händel Messiás oratóriumát. A színházban — Basilides Mária fölléptével — hangversenyt rendezett ‘ a hadirokkantak szövetsége, a műemlékké nyilvánított várromoknál pedig a város török elnyomás alóli felszabadulására emlékeztek. Maradandó emlékmű és ezért a legjelentősebb esemény két szoboravatás volt Ekkor leplezték le a múzeum előtt Rippl-Ró- nai József (most a keleti temetőben levő) szobrát és a modell, a híres olimpikon részvételével Csík Ferenc mellszobrát is. A sportversenyek, díszközgyűlések és egyebek közepette a hagyományt a »virágos mozgalmat« mindössze egy szerény virág- és örökzöldkiállítás reprezentálta a mai Berzsenyi iskola tornatermében. Az ünnepi napokat azonban nem követték újabbak. AZ ELSŐ VIRÁGÜNNEP PROGRAMJA IZZÓ FALAK KÖZÖTT Száztíz munkás és tizenhat gép parancsnoka. Ügy válogatta meg a brigádvezetőket, hogy pontosan és gyorsan hajtsák végre az utasításait. Mindenre kiterjed a figyelme, még azt is kidolgozza a brigádoknak, hogy mennyi időt vagy anyagot takaríthatnak meg. Sok helyről járnak Minden izzik: a föld a cipőn keresztül is égeti talpunkat, hátunk mögött meg a fejünk fölött pedig a falak ontják a hőséget. Néhány perc alatt lekívánkozik rólunk a kabát, az ing nedvesen tapad hátunkra, szánk összetapad a tikkadtságtól, és vágyódva pillantunk az alacsony nyíláson át a szabad levegőre. Kéthelyen a téglagyár kemencéjében vagyunk ... Arra gondolok: milyen hőség lehet itt, ha a szabadban 30—40 fokot mutat a hőmérő? Bizonyára meghaladja a 60 fokot! Mintha gondolatomban olvasna, megszólal a nyerstéglát kemencébe rakosgató Draskovics József brigádvezető: — Mértünk már hetvenet is... Most egészen kellemes a levegő. Izmos, szikár ember, a tágasok mind ilyenek. A hőség leszívja róluk a fölösleges húst, zsiradékot... Figyelem izmainak játékos mozgását. ujjainak gyakorlott, erőteljes szorítását, ahogyan a targoncáról kettesével szedi a téglát. Naponta 10— 12 000 darabot. Egy nyerstégla súlya 1 kiló, műszakonként tehát csaknem 50 000 kiló súlyt emelget .. Nem született téglásna.k, apósa révén került a gyárba éppen tizenöt éve. De most már úgy érzi. idetartozik. $ ő is téglássá vált. Társaival — behordok, rakok, kihordok — tavaly szocialista brigádot alakítottak. Nemrégen — az építők napián — meg is kapták az első, eredményes évről szóló oklevelet. — A minőséggel egy kis baj volt... De a termelési tanácskozás úgy döntött, hogy ez nem a mi hibánk, mert mi igyekeztünk. Rossz volt a föld és a szén no meg az időjárás. Draskovics József a koránkelő emberek közé tartozik Hajnali 4 órakor kezdi a kemencék, kamrák rakását, Rogy mire a nagy meleg megjön, a munka nagyobb része mögötte legyen. Ha előbb végez, előbb mehet haza. Többen is vannak a brigádban, akikkel 15 éve együtt kezdték a munkát, így hát jól megértik egymást: Herczeg István rakó, Zöld József, Szíj József égetők, Kovács Jenő kihordó és a többiek is mind azon vannak, hogy a téglásoknak most nagyon kedvező időt eredményesen használják ki. — Nincs baj a minőséggel, és júniusban a havi 630 000 darabos tervünket sikerült 680 000-re teljesíteni. Szeretnénk pótolni azt a kiesést is, ami az elemi károk következtében történt — mondja a brigádvezetá. Végzett a munkájával, elzárta az utolsó nyílást is. Néhány perc múlva már otthon lesz. Nemrégen építette kétszobás, komfortos családi házát, a gyártól kapott olcsó negyedosztályú téglát. Ott élnek a gyár közelében feleségével s hat gyermekével. A nagyobbik, Lajos már 17 éves, ő is követte avia példáját, téglás lett... A nyers- gyártásban dolgozik. Draskovics József lassan elindul haza. Jóleső érzéssel szívja a friss levegőt, s útközben — amíg a fák el vem takarják — többször is visszanéz a téglap-iárra. amelyhez most már elválaszthatatlanul hozzátartozik... ! Ssalai László A városi tanács végrehajtó bizottsága tavaly határozatot hozott a virágos Kaposvár- mozgalom megújítására és — a Somogyi napok keretében — a Kaposvári virágünnep megrendezésére. Aki a városban él, minden évben tanúja lehet a virágo- sítás, a parkosítás méreteinek. Érdemes erről néhány számadatot ismernünk: Kaposváron évek óta 800 000 — az idén egymillió palántát ültetnek ki a parkok, útszegélyek, terek szépítésére. A város mintegy 300 000 négyzetméternyi zöldövezetének gondozására 1967-ben 3 300 000 forintot fordítanak állami költségvetésből. Szót és figyelmet érdemlő áldozatvállalás ez! I A zöldövezet-gondozás jegyében született meg a Kaposvári virágünnep gondolata is. A háromnapos program külsőségben, látványosságban mérsékelt; az események inkább praktikus és esztétikai igényű látnivalókat ígérnek. Nézzünk néhány érdekességet ebből: Július 28-án, pénteken délután virág-dísznövény-akvá- um,- továbbá bélyeg- és fotókiállítás nyílik a Latinka Művelődési Házban. Valameny- nyinek a virág a témája. A fotóanyagot nemrégen zsűrizték. Harminc művészi — köztük több színes — virágfotót mutatnak be a miskolci, a szombathelyi, egy fővárosi és a kaposvári fotóklubok anya- gábóL Este filmeket vetítenek virágokról. Másnap Modern bútor, virágos lakás címmel a bútorboltban; Virágos kerámiák címmel a TIT- székházban és Virágok a festészetben címmel a Képcsarnok-boltban tartanak bemutatót; a ruhagyár klubtermében pedig Virágkötési verseny lesz. Este virágbált rendeznek a Latinka kerthelyiségében műsorral és virágki- rálynő-választássaL Július 30-án zenés ébresztőt és feldíszített kocsikon virágfelvonulást rendeznek a Május 1. utcában, a Cseri parkhoz. Ebben és a virágünnep előző két napján is a város vezetői számítanak a lakosság széles körű támogatására. Kérik, hogy mind a belvárosban, a felvonulás útvonalán, mind az újabb és a régebbi külső lakótelepeken helyezzenek virágokat az ablakba, az erkélyekre. Csak ilyen módon, tömegmozgalommal válhat Kaposvár igazán virágossá; csak így valósulhat meg a virágnapok fő célja: »Föleleveníteni a köztudatban élő »virágos Kaposvár« fogalmát, a város külső képét csinosítani, tudatosítani az erre fordított támogatás arányait, és nem utolsósorban évente rendszeresen, eseményszámba menő rendezvénysorozatot kezdeményezni«. Ez a célkitűzés. A megvalósítás a maga gondjaival, nehézségeivel és izgalmaival még előttünk áll. S akár magát a célt, akár a programot tekintjük, mindenképpen egy haladó városfejlesztési hagyomány ébresztése és egy szép kezdeményezés áll előttünk. Mindkettő igen fontos szerepet tölthet be a jövőben Wallinger Endre Szovjet—magyar baráti találkozó Zala községben A Hazafias Népfront tabi járási bizottsága és a helyi szervek meghívására szovjet vendégek 35 tagú csoportja látogatott el szombaton délután Zala községbe. A vendégek nagy érdeklődéssel tekintették meg a Zichy Mihály-emlékmúzeu- zeumot és a helvbeli Előre Tsz gazdaságát, Barátian elbeszélgettek Lőrinc Mihály, id. Putyera József és F. Kovács Mihály kommunista veteránokkal is. Este a zsúfolásig megtelt, művelődési házban barátsági nagygyűlést rendeztek. Ünnepi beszédében Marosi József, a járási tanács vb-elnökhelyet- tese méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi jelentőségét, a szovjet és a magvar nép megbonthatatlan barátságát \ nagvcrvűlést színes kultúr- i műsor követte.
