Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-19 / 169. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1967. július 19. Tel Aviv a tűzzel játszik A HUMANITÉ VEZÉRCIKKE Tel Aviv a tűzzel játszik, amikor azt követeli, hogy a demarkációs vonal a csator­na közepén húzódjék — írja a Humanité keddi számának vezércikke. Izrael újra meg­kísérel a kész tények módsze­réhez folyamodni. Dajan tá­bornok azonban ennyivel sem éri be. A hírhedt »élet­tér-elméletéből kiindulva nem csupán megtartani, ha­nem kiterjeszteni i6 akarja a katonai hódításokat. Izrael államnak a Szuezi- csatornával kapcsolatosan tá­masztott követeléseiről szólva a lap hangoztatja, most egyáltalán nem lehet azt ál­lítani, hogy bármi is fenye­getné Izrael állam fennállá­sát. Egy fékevesztett annexiós politikának vagyunk tanúi. Az izraeliek ma kiterjesztik követeléseiket a Szuezi-csa- toma felére, holnap, ha az erőszak továbbra is elnyeri jutalmát, azt fogják állítani, hogy » a szabad hajózás biz­tosításához elengedhetetlen« csapatainknak a nyugati pattra való küldése. Holnap­után pedig Kairóig vonulná­nak és közben újra előnyo­mulnának Damaszkusz felé. Ezeket a terveket — írja a lap —• Washingtonban nagy megértéssel fogadják. * * * Izrael folytatja a megszállt gazai övezet Palesztinái me­nekültjeinek és a Sínai-fél- •ziget egyiptomi lakosságának elüldözését. Nap mint nao újabb menekültcsoportok ér­keznek a Szuezi-csatorna nyugati partjára. A menekültek egy részét az EAK Felszabadulás tartomá­nyában helyezték el. Égyedül a tartomány déli körzetében, amely Kairótól északnyugatra fekszik. 8689 menekült tar­tózkodik. Valamennyien visz- sza akarnak térni szülőföld­iükre, és hangsúlyozták, hogy kényszerítették őket otthonaik elhagyására. (MTI) Folytatódtak a faji zavargások Hétfőn este Plainűeld, New Jersey állambeli város vezetői a válság megbeszélé­sére ültek össze a néger la­kosság képviselőivel. Hír sze­rint kompromisszumos meg­állapodást kötöttek. Ennek értelmében a városi és az ál­lami hatóságok a néger ne­gyedbe néger rendfenntartó egységeket küldenek, a fehé­reket Plainfield többi kerü­letébe helyezik át. A nége­rek követelték, hogy este tíz áráig bezárólag, óvadék ki- 'zabása nélkül, bocsássák sza­badon a több mint ezer le­tartóztatott tüntetőt. Hírügynökségi jelentések szerint azonban a határidő anélkül járt le, hogy a né­ger követeléseket a hatósá­gok teljesítették volna, s így Plainfieldben az ötödik egy­mást követő éjszaka is folyta- ódtak az elkeseredett össze­csapások a néger lakosság és i rendfenntartó egységek kö­zött. Elvágták a zsoldosok útját Mobutu katonai támogatást kért az AESZ tagállamaitól Mobutu kongói elnök hét­főn találkozott azokkal az európai és helybeli újság­írókkal, akik országjáró kőr­útjukon estek a Kisangani- ban fellázadt zsoldosok kezé­be. Mobutu kijelentette, hogy a kongói zsoldos csapatok sorsa megpecsételődött: a Katangába vezető közúti hi­dakat felrobbantották, a kom­pokat szétszerelték, s az etiópiai kormány ha­marosan vadászbombázó­kat bocsát a kormány rendelkezésére, amelyek megpróbálják felfedezni a zsoldosok rejtekhelyét. Mobutu százötven fehér zsol­dosra és ötszáz katangai csendőrre becsüli a lázadók erejét. Az újságíróknak el­mondotta, hogy kormánya már májusban puccskísérletet fedezett föl. Az akciót erede­tileg júliusban akarták ki­robbantani, Csőmbe elrablá­sa és algériai őrizetbe vétele azonban kényszerűségből meggyorsította és végered­ményben meghiúsította a terveket. Mobutu közölte, hogy a kormányellenes felkelé­seket Kongó minden nagyvárosában megszer­vezték, beleértve Kinsha- sát is, de minthogy sietniük kellett, már csak Kisanganiban, Bu- kavuban és Kinduban tud­tak zavargásokat szervezni. Szudán kedden bejelentet­te, hogy az Afrikai Egység Szervezete titkárságának köz­vetítésével üzenetet kapott a kinshasai Kongótól. Mobutu elnök az üzenet­ben — amelyet egyébként az AESZ valamennyi tagálla­mának megküldött — azt kérte, hogy az AESZ-tagál- lamok állítsanak össze afri­kai haderőt, s bocsássák azt a kongói kormány rendelke­zésére a »mindenfajta ag­resszió elleni harcához«. Algírból érkezett jelenté­sek szerint a hatóságok meg­engedték Belgium, Anglia és Franciaország diplomáciai képviselőinek, hogy megláto­gassák azokat az internált személyeket, akik Moise Csőmbe volt kongói minisz­terelnök elrabolt repülőgépé­nek utasai voltak. A társaság francia tagja — egy Bode- nan nevű, büntetett előéletű férfi — nem volt hajlandó fogadni hazája konzuli tiszt­viselőjét. Valószínűleg ő volt az, aki jutalom reményében géppisztolycsővel kényszerí­tette Csőmbe angol pilótáit az útirány megváltoztatására. Űj részlet nem tudódott ki Csőmbe elrablásának Bumedien és Aref hazautazott / » Moszkvából Huari Bumedien algériai és Abdel Rahman Aref iraki államfő, aki kétnapos baráti látogatást tett a szovjet fő­városban, kedden hazautazott Moszkvából. A vnukovói repülőtéren búcsúztatásukra megjelent Leonyid Brezsnye v, Alekszej Koszigin, Jurij Andropov és több más hivatalos szovjet személyiség. Az A1 Ahram keddi szá­mában beszámol Aref és Bu­medien moszkvai útjáról. A lap hangsúlyozza, hogy a két arab vezető tájékoztatta a szovjet vezetőket a közel-ke­leti fejleményekről és a kairói »kiscsúcs« részvevői­nek álláspontjáról. Az iraki és az algériai államfőt egyip­tomi, szíriai és szudáni kol­légái megbízták, hogy Tito jugoszláv elnökkel is talál­kozzanak. Az A1 Ahram hoz­záfűzi, hogy az arab vezetők fölveszik a kapcsolatot a többi baráti rrszág vezetőjé­vel, hogy tájékoztassák őket a közel-keleti helyzetről és az arab álláspontról. Bumedien és Aref kedden este magyar idő szerint 20.40 órakor Moszkvából jövet Kairóba érkezett. A két ál­lamfőt a repülőtéren Nasszer elnök fogadta. Csagla indiai külügymi­niszter ma kétnapos látoga­tásra Kairóba érkezett. körülményeiről, mert az erre vonatkozó kérdések 1 feltevését az algériai kor­mány nem engedte meg. Csőmbe hollétéről továbbra sincs hivatalos értesülés. Az algériai legfelső bíróság ma ül össze, hogy döntsön a kinshasai Kongó kiadatási kérelméről. (MTI) Aref iraki köztársasági elnököt és Bumedient, az Algériai Forradalmi Tanács elnökét Koszigin és Brezxnyev búcsúztatta a moszkvai repülőtéren. GÖRÖGORSZÁG Ellenállási csoportot tartóztattak le A Reuter szerint: Kormányellenes összeesküvést lepleztek le Indonéziában Katonai körökből nyert ér- tenülés alapján a Reuter olyan hírt közölt, amely sze­rint az indonéz hadsereg kormányellenes összeesküvést leplezett le. Az összeesküvést Sukarno volt elnök hívei szer­vezték a Suharto-kormány megbuktatására. Részletek egyelőre nem ismeretesek. I A Sinar Harapan című ke­reszténypárti lap keddi szá­mában arról számolt be, hogy az összeesküvők Djakartában titkos ülésen vettek részt, és összeállították az ellenkor­mány listáját. Végül közöl­ök, hogy a dj akartai hely­őrség alakulatai tucatszámra tartóztatták le Sukarno híveit. TERMELŐSZÖVETKEZETEK, FIGYELEM! MTZ -re hátul függesztett Irágyamarkoló beszerezhető gyors szállítási határidővel Érdeklődni: Kétegyházai Gépjavító Telefon: 5 (2i3> Ä görög biztonsági szervek közlése szerint Chaniában (Kréta sziget második legna­gyobb városa) fölfedeztek és letartóztattak egy ellenállási csoportot. Mint hivatalosan közölték, nyolc személyt tar­tóztattak le, akik röpiratokat lerjesztettek, amelyek ellen­állásra szólították fel a la­kosságot a diktatúrával szem­ben. »A letartóztatottak — mondja a közlemény — a Centrum Unió ifjúsági szer­vezetének tagjai, akik kom­munistákkal álltak kapcsolat­ban«. A puccsista kormány hét­főn este bejelentette, hogy a Jarosz szigetén bebörtönzött politikai foglyok egyirészét — akiket »veszélyesnek« minősí­tettek — Lérosz szigetére szállították át. (MTI) Az amerikai kutatók lemondtak a Surveyor—4-ről Az amerikai kutatók kedd eggel véglegesen felhagytak a kísérlettel, hogy rádió út­ján érintkezésbe lépjenek ne­gyedik Holdszondájukkal, a pénteken fellőtt Surveyor—4- gyel. A pás a den ai kísérleti telep szóvivője szerint még nem tudják hivatalosan elfo­gadni a feltételezést, hogy az űrlahorratórium. mielőtt hét­rőn hajnalban elérte volna a Toldat, felrobban, »de körül­belül ez lehet a legvalószí­nűbb« — mondják. A Sur­veyor—4 rádiója két és fél perccel a leszállás előtt né- mult el, amikor az űrlabora­tórium körülbelül 12 kilomé- íemyire volt a holdfelszín le­szállásra kijelölt pontjától. (MTI) A TITKOS KAPITULÁCIÓ I. SS tábornok — Dullesnál Az Office of Strategic Services (OSS), a CIA elődje, 1945 februárjában svájci köz­pontja útján olyan jelzést kapott, hogy Kesselring tá­borszernagy, az olaszországi hitlerista hadsereg parancs­noka, elfogadható feltételek mellett kész a kapitulációra. Az amerikai hírszerző ügy­nökség berni rezidense ab­ban az időben Allen Dulles, a CIA későbbi — ma már nyugalmazott — igazgatója volt, aki két évtized múltán A titkos kapituláció címmel könyvet írt az OSS és az SS 1945-ös svájci tárgyalásairól. | Egy olasz báró Kesselring kapitulációs haj- lanétóságáról Dulles 1945. feb­ruár 28-án értesült, amikor találkozott Gero Gaevernitz- cel, egy német származású amerikai állampolgárral és Max Weibel őrnaggyal, a svájci katonai hírszerzés tisztjével. (Gaevernitzet üz­leti érdekei és családi birto­kai Svájchoz kötötték, így a háború kitörése után is ott' maradt, Dullesék szorosan együttműködtek vele.) Ezen a februári napon Weibelnél megjelent egy olasz és egy svájci. Az olasz ke­reskedőember volt, és neve akkor még nem mondott so­kat Dulles számára: Luigi Pariin báró. A svájci vendég egy luzerni magániskola igaz­gatója volt: ennek az intézet­nek volt a növendéke Parilli báró egyik rokona is — és ez elég volt, hogy Parilli be­avassa őt a titkaiba. Mik vol­tak ezek a titkok? Weibel azt ajánlotta, hogy Dulles sze­mélyesen is ismerkedjék meg a két jövevénnyel. Dulles Gaevernitzet bízta meg az első kapcsolatfelvétel­lel. Az már másnap jelentést tett: az a benyomása, hogy ezek az emberek aligha le­hetnek kapcsolatban Kessel­ring csapataival és az SS olaszországi egységeivel. Igaz ugyan, hogy amikor Gaever- nitz beszélgetés közben bizo­nyítékokat követelt, Parilli azt állította, hogy közeli kap­csolata van Guido Zimmer fiatal SS századossal, aki még nemrégen is az SS génuai kémelhárító központjának fő­nöke volt. »Meglepetésünkre — írja Dulles — néhány nap­pal később Weibel sürgőst, ügyben telefonált: Parilli is­mét itt van, méghozzá nem egyedül. Vele van Dollmann ezredes és Guido Zimmer. Svájci tartózkodásukat titok­ban tartják, de mielőbb visz- -za kell térniük Olaszország­ba. Most majd meglátjuk, mit lehet kiszedni belőlük«. ■ Karl Wolff karrierje Mielőtt Dulles személyesen találkozott volna velük, egy Paul Blum nevű ügynököt bízott meg a váratlan vendé­gek kihallgatásával. Blum Dollmanntól olyan ígéretet ka­pott: megkísérli rábeszélni Wolff tábornokot, az olaszor­szági SS csapatok főparancs­nokát, hogy utazzék személye­sen Svájcba tárgyalni, felté­ve, ha van remény anra, hogy kapcsolatba lépjenek a szö­vetségesekkel. Dulles próbára akarta tenni a német közve­títőket és megbízatásuk ko­molyságát, ezért átadott Blumnak egy cédulát, rajta egy ismert olasz ellenálló és egy titkos ügynök nevével — mindkettő az SS foglya volt, s egyikük, Parri nevezetű, Dulles szavaival az SS talán legfontosabb foglya. Ha te­hát Wolff szándékai komo­lyak, ezt a két embert juttas­sa át Svájcba Dulleshoz. Alig négy nappal később, március 8-án a két túsz már Dullesnél volt. Mi több, ve­lük együtt lépte át a határt Karl Wolff SS tábornok is Dollmann és Zimmer, vala­mint egy harmadik tiszt tár­saságában. Természetesen va­lamennyien civilben voltak. »Most már eljött az ideje, hogy személyesen találkoz­zam Wolffal« — írja Dulles. Este tíz órakor Gaevernitz be­vezette Dulles könyvtárszobá­jába Wolff tábornokot — és a svájci magániskola már em­lített igazgatóját Ki volt ez a Karl Wolff, akit Himmler elhalmozott kegyeivel? Mielőtt 1943-ban Olaszországba vezényelték volna, Wolff Himmler szemé­lyes stábjának főnöke volt, s az egyik összekötő tiszt Himmler és Hitler, más szó­val az SS főparancsnoksága és Hitler főhadiszállása között. Időről időre hasonló összekö­tő tiszti feladatokat látott el Himmler és Ribb entrop, vagyis az SS és a külügymi­nisztérium között. I Beszélgetés a könyvtárszobában Wolff a könyvtárszobában elmondotta Dullesnak, hogy igen jó viszonyban van Kesselringgel, és adott eset­ben el tudná intézni, hogy Kesselring vagy helyettese Svájcba utazzék és aláírja a kapitulációt. A beszélgetés nyomán Dulles részletes je­lentést küldött Washingtonba és Casertába, a földközi-ten­geri szövetséges főparancs­nokságra. Jelentésében ma­gas rangú tiszteket kért, hogy Kesselring megérkezése esetén tárgyaljanak vele. Alexander tábornok válaszul azt a rádióüzenetet küldte, hogy két vezérkari tisztet út­nak indít Svájcba. Az OSS casetrtai és berni központjai máris megkezdték a titkos ak­ció előkészítését: az őrségtől a rejtjeles összeköttetésig mindent biztosítottak. Ám március 11-én Weibel telefo­non közölte Dullesszal, hogy ^arilli végül mégis egyedül 'rkezett újra Svájcba. Az niasz riasztó híreket hozott... (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents