Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1967-06-15 / 140. szám

Csütörtök, június IS. 3 SOMOGYI NÉPLAP Hat pártszervezet élete Ninos könnyű dolga az MSZMP balatonlellei csúcsve­zetőségének: hat alapiszervezet munkáját kell lankadatlanul figyelemmel kísérniük, hogy a kisebb vagy nagyobb kommu­nista közösségekben tervszerű, határozott szervezeti élet foly- lyon; hogy a szervezetek gondjai ne csak a szűk kö­zösség gondjai legyenek, ha­nem segítsen megoldásukban a többi alapszervezet tagsága is. Dóra László irányításával kilenctagú csúcsvezetőség fog­ja össze a község, a termelő- ;zövetkezet, a halgazdaság, a ktsz, a vendéglátóipar és a SZOT karbantartó pártszerve­zetének munkáját. Ebben a csúcsvezetőségben tőleg az alapszervi titkárok kaptak he­lyet, de ott van a halgazdaság igazgatója, a községi tanács elnöke és az általános iskola Igazgatója is. Gondok a pártépítésben Más és más problémával küzd valamennyi alapszerve- aet, hiszen hat önálló közös­ség, hat munkaterület gondját- baját vették váldukra a kom­munisták. Ezt egységbe fogni igen nehéz dolog. A csúcsve­zetőség éppen ezért féléves munkaterv alapján dolgozik, s ebben a munka tervben egy­aránt szerepel az alapszerve­zetek beszámoltatása, a bala­toni idegenforgalomra való politikai felkészülés, a párt­építés stb. témája. Elsősorban a termélőszöveft- kezeti pártszervezet okoz gon­dot a csúcsvezetőségnek. Nem azért, mert rosszul dolgoznak, hanem azért, mert egyelőre nem látnak kiutat a jelenlegi helyzetből. A közös gazdaság­ban egyre növekszik az idős dolgozók aránya, öregszik a tagság, s a legtöbb munkahe­lyen már 60—70 éves emberek dolgoznak. A fiatal tsz-tagokat Baíatonlellén az egyik kezén is megszámolhatja az ember. Ez a tény aztán érezteti hatá­sát a politikai munkában is, hiszen a párt-szervezetben sines utánpótlás. Hasonló helyzet figyelhető meg a SZOT karbantartónál is a pártépítéáben: tavaly ta­vasszal vettek fed utoljára új embert a pártba. S ezzel nem lehetnek elégedettek az alap­szervezet kommunistái, hi­szen éppen ez a közösség az, ahol nyílna lehetőség a párt- építésre. Ök azok, akik sok­felé megfordulnak, sokfelé járnak évről évre — gondo­lunk itt az üdülőkre —, meg­hallgathatják az emberek vé­leményét a bed- és külpoliti­kai kérdésekről, s bizonyára nem egyszer válaszolniuk is kelj — vagy kellene — téves, ferde nézetekre. Ha azonban nem törekednek tudatos tag- felvételi munkára, nagyon gyorsan bezárul a kör. Jó példa: a halgazdaság — Igen élénk a halgazdaság pártélete — dicséri őket a csúcstitkár. — Ebben az- alap­szervezetben a legjobb a párt­fegyelem, s mindez érezteti hatását a gazdasági munká­ban is. Most újabb kisegítő üzem megvalósításán törik a fejüket, hogy fokozhassák a termelést: szárnyasokat akar­nak nevelni meg sertéseket — És a halastavak állapo­Háztá.ii gazdaságok fi­gyelem! Most érdemes naposcsirkét i az Általános Fogyasztá­si és Értékesítő Szövet­kezettől. Darabonkénti ára a ko­rábbi 5,15 helyett 2,80 Ft. Az igénylést a szö­vetkezeti felvásárlóknál kell bejelenteni. MÉ­SZÖV felvásárlási osz­tálya. .(6117) tához mit szólnak a gazdaság kommunistái? — kérdezem Dóra elvtársat, ugyanis a já­rási pártbizottságon éppen ar­ról b eszi égettünk a közelmúlt­ban, hogy ezen a téren zony sokat lehetne tenni. — Ahhoz aligha van hatás­körük, hogy a minisztérium­ban kiharcolják a halastavak korszerűsítését... De lehet róla szó, hogy javasoljuk a halgazdaság alapszervezetének: forduljanak a minisztérium kommunistáihoz égető gondja­ik megoldása érdekében. Nincs gond jelenleg a ktsz pártszervezetével sem. A ko­rábbi évekkel ellentétben nye­reséggel zárták a múlt gazda­sági évet, osztalékot is fizet­tek, így megjött az emberek munkakedve, s a körülmé­nyekhez képest megfelelően dolgozik a pártszervezet is. Akár a vendéglátóknál. Jó hatással volt az emberekre, hogy változás történt a veze­tésben, tiszta vizet öntöttek a pohárba. A vállalat kommu­nistái nagy reményeket táp­lálnak az új gazdasági veze­tőkkel szerűben. Ez az alap­szervezet egyébként a legfia­talabb Baíatonlellén, mind­össze tizenkét tagja van, de a kommunisták aktivitása — ami érezhető a pártépítéstoen is — nagy reményekre jogosít. Figyelmeztető jelzések Nem szóltunk itt a községi pártszervezet munkájáról, azonban van egy olyan téma­kör, ami őket is érinti. A pártoktatás. A statisztikai ada­tok szépek, de ha mögé né­zünk, akkor azt látjuk, hogy az 50—90 százalék között mozgó megjelenési arány nem reális. Az arcok ugyanis évek óta iunióig ugyanazok. Minő­ségi változásra kellene a ledle- iei kommunistáknak is töre­kedniük már csak azért is, mert a marxista-leninista tu­dással fölvértezett emberek könnyebben szambeszállhatnak a Baiaton-partan igen-igen érezhető kispolgári gondolko­dással, a sovinizmussal és a nacionalizmussal, és az impe­rialisták fellazítás! taktikájá­val is. Bizonyos, hogy az objektív akadályok — öregedő tagság, változó munkabeosztás stb. — ikadályozzák a pórtmunkát, le annyira nem akadályozhat­ják, hogy a kommunisták ne hallassák szavukat a külön­böző kérdésekben. A leilei vsúcsvezetőség második félévi munkaterve is ennek szellemé­ben készül el, hogy valóban a pártélet ütőerén tarthassák a kezüket a vezetőség tagjai, s érzékenyen reagáljanak min­den jelzésre, runden rendelle­nes lüktetésre. Polesz György Épül az uj Konzervgyár Elégedett volt a tervező is Feltűnt az igazgatói irodá­ban, hogy a konzervekkel teái üveges szekrény teteje telis­teli van tervekkel. Több kiló­ra becsültem a papírra álmo­dott rajzokat. S a tervek va­lósággá válnak, áil a hatalmas csarnok, megkezdték a három- emeletes irodaház építését, ássák a szociális létesítménye­ket magába foglaló épület alapjait. Az univázas szerkezétű iro­daépület nagy feladat elé ál­lítja az ÉM Állami Építő­ipari Vállalat itt dolgozó mun­kásait. Ezért mentek el ta­pasztalatcserére a konzervgyár és a kivitelező szakemberei Balatonfüredre, ahol hasonló szerkezetű szálloda épül. Ala­posan áttanulmányozták az összeszerelést, s most már biz­tosított, hogy július 10-ig fel­rakják a daruval a három emeletet. Régi ismerősömmel, Cse p­reghy József művezetővel a portanai találkoztam. Együtt indultunk el az épülő csarnok­hoz. — Kedden vagonba rakott tíz rácsos tartót a Ganz- MÁVAG, most már ideérkez­hetne. Még nyolcat kapunk, s akkor ezt is befejezzük — mutatott a művezető az égnek meredő oszlopokra. Átmegyünk a csarnokon, s amikor kiérünk a szabadba, nagy munka tárul a szemünk elé. Baloldalt magas épület. — Elkészítettük a trafóállo­mást — mondja a művezető. Épül a két út, a Ritecz- brigád a csarnok előtti teret most burkolja. Múlt héten itt járt a tervező, s nagy elisme­réssel beszélt a munkáról. Nem akarta elhinni, hogy se­gédmunkások készítik a tér­burkolást. — Nem mai gyerekek va­gyunk az építőiparban — mondja a brigádvezető —, mennie kell a munkának. S már indul is vissza, irányítja az embereit. A művezetőtől megtudom, hogy hetvennégy saját mun­kás dolgozik az építkezésen. Az irodaház építéséhez szüksé­ge* szerelő panelt megszerez­ték, megint elfogyott viszont a hatszázas cement. — Félő, hogy ez visszavág bennünket — panaszkodik. Bárkivel beszéltem a kon­zervgyáriak közül, mindenki dicsérte az építőket. Munká­sok és vezetők nagy érdeklő­déssel figyelik, hogyan halad a munka. S értékelik, hogy a tervezettnél előrébb tárt a ki­vitelező vállalat. — Csak így haladjanak! — mondta Sasvári Ferenc igaz­gató. Reméljük, hogy ezen a munkahelyen ezután sem lesz' zökkenő. L. G. HALLE — AZ NDK VEGYIPARI KÖZPONTJA A Nyugat-Halle-i új vegyipari városban eddig 2500 lakás készült eL Halle kulturváros. Itt szüle- itett Georg Friederich Händel, a híres német zeneszerző. 1952 óta zenei fesztiválok színhe­lye. Halle a forradalmi tradí­ciók városa. 1920-ban itt egyesült a Független Német Szociáldemokrata Párt a Kommunista Párttal. S végül e rohamosan fejlődő gazdasá­gi központ az ipari termékek értékének 15,3 százalékát adja az NDK-ban. A barna szén,, a káli só és a réz határozza meg Halle ipari profilját A barnaszén számtalan vegyi­termék fontos alapanyaga és az energia bázisa. A haliéi nagyüzemek áram-éhségéről röviden talán annyit: Buná- ban például a karbidgyárban egy kemence 20 megawatt áramot használt fel naponta. Ennyi egy 300 ezer lakosú vá­ros fogyasztása. A Német Demokratikus Köztársaság tíz legnagyobb ipari üzeme közül hatot Halle körzetében találunk. Ilyen például a Walter Ulbricht Leuna-Művek 30 ezer munkás­sal, vagy Mansfeldben a réz­kombinát 20 ezer fővel. A Buna-Művek ugyancsak 20 ezer munkást foglalkoztatnak. Halle körzetében, Wolfe köz­ségben működik a fotósok kedvelt ORWO-filmjenek gyá­ra. Itt 14 ezren dolgoznak. Nem messze tőle a bitterfeldi Elektrokémiai Kombinátban 13 ezer a munkások száma. A Leuna-Művekben 850 millió márka összegű fontos rekonstrukciót fejeztek be. Az összeg nagynak tetszik, a be­ruházás azonban rentábilis, MERRE TART FONYÓD? II. Munkaerőhiány és -fölösleg Az orvosok statisztikája sze­rint Fonyódon sok a nyugdí­jas. A parti villák lakói oly­kor szívesen vállalnának ké­pességeiknek, erejüknek meg­felelő munkát. De nem kap­nak. A négyezer állandó lakosból 1490 a keresőképes. S alig dol­gozik több ezernél. Hatvan­nyolc olyan családfenntartó nőről tudnak, akinek nincs állandó munkahelye. Így nyár elején mégis mun­kaerőhiányról beszélnek Fo­nyódon, s ötezer ember jön az ország különböző részeiből idénymunkára. Sok közöttük a fiatal, a diák, akik a pénz- kereseti lehetőséget üdüléssel, nyaralással kötik össze. Új üzem születik Az idénymunkások nyolcvan százaléka diák. S a fonyódi vezetőknek az a törekvésük, hogy kialakítsanak egy törzs­gárdát azok között is, akik idénymunkára jönnek ide. A gimnáziumban most érettségi­zik az első olyan osztály, amelynek a tanulói másodikos koruk óta dolgoztak nyáron a vendéglátóiparban. Az elkép­zelések szerint a nyári meg­növekedett munkaerőkeresletet zlsősorban a somogyi közép­iskolákból elégítenék ki. Eset­leg az egyetemekről is hozná­nak hallgatókat — Ez a szervezés újaibb gondokat is jelent? — Igen, elsősorban az el­helyezésük. Eri a kollégium­mal akarjuk megoldani. A vendéglátóiparnak meg a 3ZOT-üdülőknek is érdeke lesz, hogy jó személyzettel dolgozhassanak. A kollégium pedig bizonyos fokig ellenőr­zést jelent a gyerekeknél. Természetesen ezek az idény gondok. Az állandó foglalkoztatási gondok ellenkező előjellel je­lentkeznek: van munkaerő, de nincs munkalehetőség. Az idén 116 fiatal érettségizik a gim­náziumban. Becslések szerint harminc—negyven tanul to­vább. A többinek munkahely­ről kell gondoskodni. Erre egy új szakma nevét említik a járási tanácson. A szakmát így hívják: kesztyűszabász. A pécsi kesztyűkészítö szövetke­zet létesít telepet Fonyódon, s itt még ebben az évben száz embert foglalkoztatnak. Rö­videsen — a bedolgozókkal együtt — háromszázra szeret­nék fejleszteni ezt az üzemet. A legközelebbi munkalehe­tőség ez az augusztusban in­duló üzem lesz. Kell az ipar S ezzel ipart is kap Fonyód. Hiszen a járási székhelyek közül a legkevésbé iparosított ez a község • A bambiüzemen, a ktsz-en kívül csak a tőzeg­üzem jelentette az ipart Fo­nyódon. De a tőzegtelep már kimerülőben van. Az idei ter­meléssel együtt 111 473 vagon tőezget, lápiföldet és lápimészt vittek el innen a vonatok. Nem maiudt más utána csak a nagy dzsungel, amiben egy­szer talán majd ismét fa 'virít. A becslések szerint még 3—3500 vagon kitermelni való tőzeg van ezen a területen, aztán költözhet a vállalat új lelőhelyre. Ezek a kesztyűkészítö üzem nélkül enyhítettek valamit a fonyódi gondokon, de soha sem oldották meg Hivatalosan — úgy fest — agy időben mindenki idegen­kedett Fonyódtól. Magánemberként sokan szí­vesen jöttek volna ide Bizo­nyítja ezt egy nem minden­napi statisztika is: az itteni OTP-fiók a múlt ev minden munkanapján öt telekigénylé­si kérelmet utasított el — telekhiány miatt. A gyorsuló üdülőépítkezésekkel párhuza­mosan nőnek a fonyódi gon­dok. Ezeket megoldani csak állandó munkát adó iparágak telepítésével lehet. A kesztyű­gyár kezdetnék jó. Talán más is követi majd. Hiszen Fo- íyód a fejlődés tendenciáját így elembe véve megmarad jellegzetesen somogyi üdülő­helynek.'Ezt főleg fekvése te- ízí lehetővé — Fonyódnak, mint járási székhelynek még nincsenek tradíciói — mondja Szokola Károlyné dr., — s ez meglát­szik a fejlődésén is. Meddig tart a költözködés? A járási székhely 1950-ben költözött át Fonyódra. De úgy látszik a költözködés még mindig tart, s közben áldatlan állapotokat szül. Lehet, hogy része van ebben Balatonbog- láxnak is. Egy időben voltak olyan elképzelések, hogy ide települ el végképp a járási székhely. Az elképzelésből nem lett semmi. A fonyódi gyors áttelepülés- bői sem. Részint nem volt megfelelő irodaépület, szolgá­lati lakások is kellettek. Csak lassan találtak helyükre a különféle szervek. A tanács után ide költözött az ügyész­ség is, de a bíróság Lengyel­tótiban maradt. Hogy meddig lesz még ez a kettőség. sen­ki sem tudja. Ebben az évben kínálkozott lehetőség a prob­léma megoldására. De megint osak a pénzhiány akadályozta. Pedig be kellene már fejez­ni ezt a hosszú ideig tartó költözködést. Ez érdeke a köz­égnek meg a járásnak is. A járás egyedül azonban nem tud megbirkózni vele. Segítséget vár. Kercza Imre (Folytatjuk) mert a barna szénről a kő­olajra tértek át. A gyár azóta évi 800 millió márka értékben produkálja új készítményeit. Még egy érdekes szám: a rekonstrukció óta az egy főre eső teljesítmény hatszor na­gyobb, mint előtte. Egy tonna kőolajból ugyanis annyi ve­gyipari alapanyagot nyernek, mint az átállás előtt 15 tonna barna szénből. A kőolaj a Barátság vezetéken a Szovjet­unióból, Kujbisevből Lengyel- országon át érkezik. Halle járásban jónéhány gond megoldásra vár. Ilyen a sok ezer bejáró munkás lakás­problémája. 280 faluból áram­lik naponta a tömeg, sokak­nak több órát vesz igénybe az utazás a munkahelyig. Emiatt rendkívül nehéz a kulturális és a szakmai továbbképzés. Az NDK Minisztertanácsa elhatá­rozta: új központi várost ala­kít Nyugat-Halle néven. 1964-ben rakták le az új város alapjait, 1974-ig 70 ez­ren lakhatnak majd itt. Je­lenleg már nyolcezer munkás élvezi szép, modern otthonát. Természetesen gondoskodnak a korszerű közlekedési eszkö­zökről is. Épül már a föld­alatti gyorsvasút és ha az el­készült, Nyugat-Halle össze­köti majd a Buna és a Leuna Művekkel. Johann Domayer A város szülötte, Händel szobra a Markt-Platz on. „A szívünkbe torkollik a Don“ *A Don ma a mi szívünkbe torkollik« — Baranyi Imrének, az Alföld főszerkesztőjének e sza­vait idézik a szerdai szovjet la­pok, amikor beszámolnak bolgár, lengyel, magyar, keletnémet és szovjet fiatal íróknak, a moszk­vai írótalálkozó részvevőinek So- lohovnái tett látogatásáról. A nagy szovjet író falujában« Vjosenszkaján fogadta fiatal kol­légáit, akiket a doni látogatásra elkísértek a KOMSZ0MOL veze­tői, a szovjet ifjúsági sajtó kép* viselői és Jurij Gagarin űrhajós is

Next

/
Thumbnails
Contents