Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1967-06-15 / 140. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1967. június 11 Szavazás Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa szerdán folytatta a vitát a szovjet küldöttség határozati javaslatáról. A ja­vaslat szerint a Biztonsági Tanácsnak el kell Ítélnie az arab államok ellen elkövetett izraeli agressziót és kötelez: nie kell Izraelt a megszállt arab területek azonnali és feltétel nélküli kiürítésére. A szovjet tervvel szemben az Egyesült Államok az ag- resszor csapatainak visszavo­nását az általános tárgyalá­sok eredményétől akarja függővé tenni. Fedorenko szovjet küldött közölte, hogy ha a nyugati hatalmak meggátolják a ha­tározat elfogadását, a Szov­jetunió más eszközöket is igénybe vesz annak biztosítá­sára, hogy az ENSZ eleget tegyen az alapokmányban foglalt kötelezettségeinek és véget vessen az agressziónak. Szovjet részről kérték a vi­lágszervezet sürgős rendkívüli közgyűlésének összehívását, ha a Biztonsági Tanács nem jut eredményre. Az ENSZ székhe­lyén úgy tudják, hogy a rend­kívüli közgyűlésre magas szin­tű küldöttség érkezik Moszk­vából New Yorkba, esetleg Ko­szigin miniszterelnök vezeté­sével. A szerdai ülésen a nyuga­ti hatalmak küldöttei eltere­lő manőverekkel akarták el­Biztonsági Tanácsban vonni a figyelmet a szovjet javaslat érdemi részéről. Nagy-Britannia delegátusa például azt javasolta, hogy egyelőre elégedjenek meg tsNSZ-megfigyelők kiküldé­sével és a főtitkár bízzon meg személyes képviselőt- a mzszünet ellenőrzésével. A francia delegátus is gyakor- ' latilag a szovjet javaslat el­fogadása ellen foglalt állást. Pakisztán ENSZ-kép viselője viszont kérte a tanács tag­jait, hogy haladéktalanul hozzanak döntést az agresz- szor elítéléséről, az izraeli csapatok feltétel nélküli ki­vonásáról. A Biztonsági Tanácsban — magyar idő szerint — szerdán este szavaztak arról a szovjet határozati javaslatról, amely az izraeli agresszió megbé­lyegzését és az izraeli csapa­tok azonnal és feltétel nél­küli visszavonását követelte a meghódított területekről. A szavazást két szakaszban folytatták le: A szovjet határozati javas­latnak az a szakasza, amely Izrael elítélését szorgalmazta, négy szavazatot kapott (Szov­jetunió, Mali India és Bul­gária), tizenegyen tartózkod­tak a szavazástól. Az izraeli csapatok azonna­li és feltétel nélküli vissza­vonását hat tagállam (a Szov­jetunió, Bulgária, Mali, In­dia, Nigéria és Etiópia) sza­vazta meg Kilencen, közöt­tük Franciaország tartóz­kodtak a szavazástól. A szovjet határozati javas­latot, mint egészet ezek után már nem bocsátották szava­zásra. (MTI) Bumedien hazaérkezett Algírba Közös közlemény a belgrádi tárgyalásokról Huari Bumedien algériai elnök a Szovjetunióban és Jugoszláviában tett rövid lá­togatása után szerdán visz- szaérkezett Algírba. Mint ismeretes, az algériai elnök az arab országok kép­viseletében a szovjet veze- | ményt, amelyet Bumedien tőkkel és Tito jugoszláv el­nökkel a közel-keleti helvzet legújabb fejleményeit vitat­ta meg. Algírban nyilvánosságra hozták azt a közös közle­„Meleg“ nyár lesz Délen Martin Luther King sajtóértekezlete Nincs egységes állásfoglalás a NA TO «értek es téten Martin Luther King április 16-án New Yorkban megtar­tott sajtóértekezletén figyel­meztette az amerikai közvé­leményt, hogy a nyár "-me­leg-« lesz, és faji jellegű erő­szakos cselekedetekre lehet számítani az Egyesült Álla­mok legalább tíz városában. Ez a tíz város lőporos hordó, amely minden pillanatban felrobbanhat, hiszen semmit sem változtak a2 elviselhetett1 len körülmények, amelyek a tavaly nyári faji zavargáso­kat előidézték — mondta. King elsősorban Clevelandet, Chicagót, Los Angelest, Öak- landet, Newarkot, Washing­tont említette, de nem egészí­tette ki a "faji háborúnak a térképét-«, csak annyit mon­dott, hogy azok az Egyesült Államok déli részében van­nak. Tampa, Florida második legnagyobb városa szintén azok között a városok között lehetett, amelyekre King lel­kész gondolt A vasárnap es­te óta tartó zendülés után Tampában kedd estére némi­leg helyreállt a nyugalom, azonban a katonaság kivoná­sa után még mindig voltak gyújtogatások, a többi között gyújtóbambát dobtak egy áru­házi raktárra, Tampán kívül Cincinnatiból is érkeztek je­lentések súlyos incidensekről. Az amerikaiak fellőtték a Mariner 5. űrszondát Az Egyesült Államoknak a Kennedy-fokon levő űrhajó­zási támaszpontjáról szerdán — magyar idő szerint reggel 7 óra 01 perckor — egy At­las Agena rakéta segítségé­vel a Venus bolygó irányába fellőtték a 245 kilogramm sú­lyú Mariner 5. űrlaborató­riumot. Az előzetes számítá­sok szerint az amerikai űr- laboratórium négyhónapos utazás után, ez év október 19-én közelíti meg legjob­ban bolygótársunkat. ami­kor annak felszínétől mint­egy 3200 kilométer távolság­ban halad el. Amennyiben a Mariners, műszerei a kér­déses időpontban kifogásta­lanul működnek, az űrszon­da esetleg felvilágosítást nyújthat arról, hogy van-e valamilyen életnek nyoma a Venuson. Mint Ismeretes, a Szovjet­unióban hétfőn lőtték fel ha­sonló célból a Venus 4. űr­szondát. A szovjet űrszonda súlya közel ötszöröse az amerikaiénak. A Jodrell Bank-i megfigye­lő állomás kedden vette a Vénusz 4. szovjet rakéta je­leit. A jelek vételének idő­pontjában a rakéta 400 000 kilométernyire volt a Föld­től. (MTI) Szerdán délelőtt fél tízkor folytatódott az atlanti ta­nácsülés a luxemburgi Euró­pa Központ felhőkarcolójá­ban. A NATO-külügyminisz- terek — az lszlám-országok- hoz fűződő kapcsolataira ké­nyes Törökország külügymi­niszterének óvatos keddi be­szédét leszámítva — olyan javaslatokat tettek, amelyek kibontakozásukban az izrae­li érdekeket védenék, de már ekkor látszott, hogy távolról sincs egyetértés. Így például Rusk amerikai külügyminisz­ter ellenezté azokat a javas­latokat, amelyek az ENSZ szerepét domborították ki, Couve de Murville pedig ke­reken elhatárolta magát Brosio főtitkár egy nappal előbbi állásfoglalásától. Cél­zott rá: Brosio visszaélt jo­gaival, amikor a NATO ne­vében egyoldalú nyilatkoza­tokat tett Izrael mellett. A francia külügyminiszter gondosan mérlegelt beszédet mondott: nem ítélte el nyíl­tan Izraelt, cte utalt rá, hogy Franciaország a Tel Aviv-1 kormányt hibáztatja, amiért a politikai megoldás súlyos akadályokba ütközik. A kül­ügyminiszter nem elemezte a döntést, amellyel Franciaor­szág csatlakozott a Szovjet­unió kéréséhez az ENSZ rendkívüli közgyűlésének ösz- szehívására, de sejteni enged­te, hogy ezen a fórumon kormánya főként a négy nagyhatalom közvetlen kap­csolatfelvételét reméli: ismét, a nagyhatalmak kulcsszere­pét hangsúlyozta és borúlá­tóan nyilatkozott az ENSZ közel-keleti lehetőségeiről. Megfigyelők kiemelték a külügyminiszter felszólalásá­nak azt a részét, amelyben nem ellenezte uayan, hogy a NATO-értekezlet a közel-ke­leti válságot megvitatja, de rámutatott: a közel-keleti térség nem tartozik a szö­vetség érdekkörébe, Egy kol­lektív állásfoglalás — mon­dotta — kiélezné a NATO- hoz és a Varsói Szerződés­hez tartozó országok viszo­nyát, ami újabb hideghábo­rús folyamatot indíthat el. Brandt nyugatnémet kül­ügyminiszter kedden élénk szemrehányásokat tett a NA­TO vezető hatalmainak, amiért a közel-keleti válság­ban Bonnt »sötétben ha gy­ük, s nern osztották meg ve­le a titkos döntéseket". Po­litikailag fejletlen országnak érezzük magunkat — gúnyo­lódott Brandt. Harmel és más nyugat-európai felszóla­lók ezzel kapcsolatban — Rusknak címezve — a viet­nami konfliktusról is rend­szeresebb tájékoztatást köve­teltek, Rusk azonban eluta­sított minden ilyen kísérle­tet. Kedd este a luxemburgi ér­tekezlet részvevői János nagyherceg vacsoraven áég 1 voltak. A rövid időt a kö­zös piaci angol csatlakozás­sal kapcsolatos kérdés gyors megbeszélésével töltötték. Este tízkor az amerikai nagyköveteégon Rusk, Drown Couve de Murville és Brandt a német kérdésről tárgyal­tak. (MTI) elnök belgrádi látogatása al­kalmából adtak ki. A közle­mény megállapítja, hogy Bumedien és Tito megtár­gyalták azokat az eseménye­ket és azt a helyzetet, amely a Közel-Keleten az imperia­lista erők ösztönzésére indí­tott izraeli agresszió követ­keztében keletkezett. Az esz­mecsere folvamán kitűnt, hogy a tárgyalófelek azonos -'özeteket vallanak; a tárgya­lások az őszinteség, a kölcsö­nös megértés és a haffvomá- ryr. barátság légkörében ’a Róttak le. Bumedien moszkvai láto- i gatását Algériában egyébként nagy megelégedéssel nyug­tázták. Helyi politikai meg- figvelők úgy vélik, hogy • az ENSZ-közgvűlés rendkívüli ülésszakának összehívását követelő szovjet felhfvás Bu­medien tárgyalásainak első eredménye. Kairóban szintén igen nagy megelégedéssel fo­gadták a közgyűlés rendkí­vüli ülésszakának összehívá­sára tett szovjet javaslatot. Kormányellenes tüntetések Dél-Koreában Kedden harmadik napja folytatódtak Szöulban a kor­mányellenes tüntetések, a jú­nius 8-án megrendezett vá­lasztások meghamisítása miatt, ötezer egytemi és fő­iskolai diák vonult az utcák­ra. Az ellenük kivezényelt többszáz rohamrendőr könny­gázbombákat használt, a tün­tetők kövekkel válaszoltak. A rendőrség 429 diákot letar­tóztatott. Más városokban ugyancsak tüntetések zajlottak le. A ha­tóságok bezártak Szöul 13 is­kolája közül nyolcat, meg­szüntették az oktatást Puszan és Tegu egyetemein is. Átadták Willi Stophnak a nyugatnémet kancellár levelét A bonni kormány elutasította az NDK javaslatait Kedden Berlinben átadták hogy hozzájáruljon a két né Willi Stophnak, az NDK Mi­nisztertanácsa elnökének Kie­singer nyugatnémet szövetsé­gi kancellár levelét. A levél szövegében nem szerepel a Német Demokratikus Köztár­saság elnevezés. Kiesinger le­velét a nyugatnémet kancellár megbízottja az NDK Minisz­tertanácsának épületében ad­ta át Az NDK Minisztertanácsá­nak elnöke 1967. május 10-én levélben fordult a nyugatné­met kancellárhoz és konkrét javaslatokat tett a két német állam kapcsolatainak norma­lizálására. Mint az ADN jól tájékozott körökből értesült, Kiesinger levelében elutasítja Stoph ja­vaslatait, és fenntartja a bon­ni kormánynak a német nép egyedüli képviseletére vaió igényét, ami beavatkozást je­lent az NDK belügyeíbe. Kiesinger elutasítja az NDK Minisztertanácsának el­nöke és a nyugatnémet szö­vetségi kancellár között foly­tatandó tárgyalások gondola­tát. Csupán arra hajlandó, met kormány megbízottai kö­zötti megbeszélésekhez, ame­lyek során egyoldalúan csu­pán azokat a kérdéseket tár­gyalnák meg, amelyeket Kie­singer vetett föl. Illetékes he­lyen közölték az ADN hír- ügynökséggel, hogy az NDK kormánya változatlanul kész a két kormány megbízottai közötti megbeszélésekre azon célból, hogy előkészítsék az NDK Minisztertanácsa elnö­kének a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjával folytatandó tárgyalásait. Mint ismeretes, az NDK kormánya már korábban is hangsúlyozta, hogy kívána­tosnak tartja a két állam szakminisztereinek tárgyalá­sait. Kiesinger beszéde a Bundestagban Suharto megerősítette: Subandriót rövidesen kivégzik Az indonéziai fegyveres erők hivatalos tájékoztatója szerdán ismertette Suharto Ideiglenes elnök nyilatkoza­tát, amelyet a KAMI diák- szervezet küldöttsége előtt tett. Suharto kijelentette, hogy »megfogadja a politikai pártok tanácsát«, és a jelenleg folyó tanács­kozások befejeztével vég­rehajtják a Subandrio volt külügyminiszter, és a Sukarnn-korm&ny két másik tagja, Muda Da­lain, a központi bank vezetésével megbízott volt miniszter és Omar Da­ni, a légierő volt pa­rancsnoka elleni halálos Ítéletet. A Reuter a hírhez hozzáte­szi, ez volt az első határo­zott utalás arra, hogy az említett személyek perében hozott halálos ítéleteket vég­re fogják hajtani. Alig van lehetőség arra, hogy Sukarno volt indonéz államelnök száműzetésbe menjen külföldre, mert je­lenlegi helyzete a letartózta­tással egyenlő — jelentette ki Tokióban három indonéz bíró, akik egv genfi nem­zetközi jogászértekezletre utaztukban Japánban félbe­szakították útjukat. A bírák szerint Sukamót hamarosan bí­róság elé állítják. Azt kell megvizsgálni, mi­lyen szerepe volt Sukarnónak a2 1965. szeptember 30-1 ösz- szeesküvésben, és minden­esetre felelősségre kell von­ni, »mert elmulasztotta, hogy Idejében intézkedéseket tegyen az összeesküvés szer­vezői ellen" — mondották. Kiesinger kancellár szerdán beszédet mondott a Bundes­tagban az 1967. évi költség­vetés törvényjavaslatának tárgyalása alkalmából, s egyidejűleg nyilvánosságra hozta Willi Stophoz, az NDK miniszterelnökéhez intézett válaszlevelét. Míg beszédében nagy nyomatékkai igyekezett bizonygatni, hogy az NSZK keleti politikája valóban új, a levél és egy később felol­vasott kormánynyilatkozat ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja, mivel mind a le­vél, mind a kormánynyilat­kozat lényegében az NSZK kormányának régi álláspont- iát tartalmazza a német kér- lésben. Beszédének külpolitikai ré­szében Keislnger kancellár azt mondotta, hogy a német —francia kapcsolatok jól fej­lődnek. Az eddigi eredmé­nyeket július 12-én és 13-án fogják rögzíteni, amikor De Gaulle Bonnba látogat. Kie­singer azonban elismerte, hgoy több fontos kérdésben nincs megegyezés Bonn és Párizs között. A kancellár ezután kijelen­tette, hogy az Egyesült Álla­mokkal nem olyan jó a kap­csolat, mint ahogyan azt Bonnban és Washingtonban is szeretnék. Meg kell tehát termi mindent, hogy tisztáz­zák az Egyesült Államok és az NSZK közötti félreértése­ket. Kiesinger kancellár jú­lius 7—8-i washingtoni tár­gyalásai is ezt' a célt szolgál­ják. A kancellár ezután arról beszélt, hogy legfontosabb óéinak »Európa egyesítését« tekinti, és ha Európáról be­szélünk, akkor »nem lehet mosolyogni De Gaulle-nak azon a nézetén, hogy Euró­pa az Urálig terjed«. A kan­cellár ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy szerinte a német kérdés megoldása csak a Szovjetunió segítségével le­hetséges. Jószomszédi kapcso­latokat akarunk Moszkvával ugyanúgy, mint Budapesttel Vagy Bukaresttel — mondot­ta Kiesinger. A német kérdéssel kapcso­latban a kancellár hangoztat­ta, hogy az újraegyesítést most nem lehet megoldani, de lehetséges lenne elősegíteni az emberek közötti közeledést. Beszédének végén a kancel­lár kormánynyilatkozatot ol­vasott fel, amelyet előrelát­hatóan minden olyan állam kormányához eljuttatnak, amellyel Bonn diplomáciai kapcsolatot tart fenn. A kormánynyilatkozat sze­rint a bonni kormány min­den olyan lépést támogatni fog, amely a »Németország két része közötti szakadékot betemetheti« A nyilatko­zat legfontosabb mondata azonban hangoztatja, hogy bármit tesz is ebben az irányban az NSZK kormánya, ez nem jelenti jogi álláspontjának megváltozta­tását, vagyis az NDK elisme­rését szuverén államként. E tétel ismételt hangozta­tásával Kiesinger teljesen semmissé tette a beszéde ele­jén hangoztatott szép szava­kat. A beszédre még semle­ges megfigyelők körében is az az első reagálás, hogy Bonn most inkább visszafelé tett egy lépést, mint előre. MA 11 ÓRAKOR NYIT AZ ÁTALAKÍTOTT VÁLASZTÉKOS italok, cukrászsütemények, FAGYLALTOK! CORSO PRESSZÓ Várja kedves vendégeit a Somogy m. Vendéglátó Vállalat (74874)

Next

/
Thumbnails
Contents