Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)
1967-06-13 / 138. szám
\ KÉT ÉPÜLET NAGYPAHELBÓL — terven felül Park — lelkesedésből A TEXTILMÜVEK ÁTADTA A VÁROSNAK A FONÓ-PARKOT Az összefogás, a lelkesedés, a városrész szerctete testesül meg a textilművekkel szemben elterülő egyholdas parkban. Munkások hozták létre a semmiből — maguknak és az itt lévő három lakótelep hat és félezer lakójának. Van itt minden, ami a kellemes pihenéshez, a vidám játékhoz szükséges. Színes padok, csobogó szökőkút, homokozó és hinta, pázsit, virág, sétány és kétszáz facsemete. Csak az tudja, mennyi munkával hozták létre ezt a kis birodalmat a textilművek, az ÄGROKER és a Rövidáru Nagykereskerelmi Vállalat dolgozói, aki figyelemmel kísérte a márciusi indulástól kezdve a munkálatokat. Több száz köbméter földet forgattak meg az iro- dások, a műszakiak, a munkások és az ipari tanulók. Minden nap dolgozott itt hatvan-hetven ember Bors István kertész irányításával. A csemetéket az erdészet adta, s ami külön öröm, négy kivételével mind megeredt. A tanácstól kapott régi padokat és hintát a textilművek lakatosai, asztalosai, festői hozták rendbe. A gyár épitőbrigádja rögzítette a padokat a parkban, építette a homokozót és a szökőkút medencéjét. A kazánháziak szerkesztették a forgó rózsát a szöikőkúthoz. A végleges egy hal lesz, nekem azonban sokkal jobban tetszik a mostani ideiglenes, mert jelképnek érzem rajta a fonallal teli csövét. Szimbóluma, hogy a város első nagyüzemének a munkásai dolgoztak itt tizenötezer órát. Az AGROKER kilencszáz, a nagykereskedelmi vállalat százharmincöt óra társadalmi. munkát végzett ugyanitt. Több textiles ötven órát munkálkodott a parkban. Külön meg kell említeni a lelkes szervezőt, Laczkó János üzemrendészt, aki kétszáz órával járult hozzá a park megszületéséhez. Nagyon sok nevet lehetne még felsorolni, hiszen mindenki megérdemelné odaadó tevékenységéért az elismerést. A népnyelv Fonó-parknak mondja az országút mentén húzódó, virágokkal és fákkal beültetett területet, amelynek ünnepélyes avatására vasárnap délelőtt jöttek össze a gvár és a telep képviselői. Űttörők szavaltak, csengő hangú lányok daloltak a természetről a szökőkút mellett. Hűvös szél fújt. a XI. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulói azonban nem törődtek az időjárással, megható kedvességgel köszöntötték a narkot és létrehozóit. A gyár nevében Borsfer'u Htvánné szakszervezeti tlt-r kár adta át a parkot. Külön megköszönte Bors István kertésznek a lelkiismeretes irányítást. A félmillió forintos ajándékot dr. Balog János, a városi tanács titkára vette át jelképesen. — Példát mutattak áldozatkészségből, lelkesedésből, akik ezt a parkot megálmodták, megtervezték és megépítették. Ez arra kötelez bennünket, hogy fejezzük be a még hátralevő munkákat, s megóvjuk ezt a szép zöld területet. Kívánom, hogy mindig vidám gyerekek és megelégedett felnőttek népesítsék be. Szabó Ferenc tanácstag arról beszélt, milyen nagyszerű, hogy ez a munkásnegyed ilyen kellemes hellyel rendelkezhet. Azt is jelképezi, mennyire megváltozott a munkások élete. Kedves pillanata volt az ünnepségnek, amikor Szabó Ferenc átnvújtott egy-egy keretbe foglalt képet az új i parkról a városi tanács tit- ' kárának és a textilművek szakszervezeti titkárának. S hogy kik vették először birtokba a Fonó-parkot? A gyerekek. Kacagva hintáztak és fogócskáztak egész délelőtt. Lé. G. Cikkünk nyomán Lapunk május 10-i számában Halálos játék címmel egy tehergépkocsi-vezetőről irtunk, aki a délutáni csúcsforgalomban Kaposváron szabályosan közlekedő gyalogosok közé hajtojt. A fiatal gépkocsivezető a szemtanúk szerint is játékot űzött abból, hogy gyorshajtással a járókelőkre ijesztett. A Somogy megyei Rendőr-főkapitányság arról értesített bennünket, hogy Szegedi Mátyás pécsi lakos, az ÉM Pécsi Építőipari Vállalat gépkocsivezetője ellen szabálysértési eljárást indít a halálos játék miatt. A múlt héten az északnyugati városrészben nagypanelból kezditek építeni egy lakóépületét. — Az első síintet építjük jelenleg — mondta Gebhard György építésvezető, amikor a Somogybán először alkalmazott építési módról beszélgettünk. Az épület oldalfalai már álltak. A munkások éppen egy nagy lépcsőt emeltek a helyére. — Miben különbözik a nagyblokkos építés az északnyugati városrészben már alkalmazott középblokkos építési módtól? — Ezek a blokkok már be vannak vakolva, benne van az ablak és az ajtó. A fürdőszobát készen emeljük be a helyére. Mindez nagyon meggyorsítja a munkát. Dunaújvárosban nyolc nap alatt készítenek el egv tömböt. Ott három műszakban dolgoznak. Egy műszakban körülbelül egv hónap alatt lehet felhúzni egv épületet. Középblokkból tíz hónap alatt. — Kaposváron is sikerült olyan gyorsan dolgozni, mint Dunaújvárosban? — Nem hiszem. Mi először bánunk nagypanellal. Vannak kezdeti nehézségeink. Még nem gyakoroltuk be a munkát. Úgy vélem azonban, hogy két-há- rom hónap múlva át tudjuk adni ezt a 30 lakásos épületet. Év végéig még egyet szeretnénk a lakók rendelkezésére bocsátani. — A középblokkot felváltja a nagyblokk az északnyugati városrészben? — Vállalatunk vezetői, dolgozói úgy döntöttek, hogy még ebben az évben terven felül két hat- vaniakásos lakóépületet készítenek el, és egy kétszobás lakást kísérleti céllal. A munkát csak úgy tudtuk meggyorsítani, hogy Dunaújvárosból hoztunk elemeket. — Nem lenne célszerűbb a középblokkról teljesen áttérni a nagyblokkra? — A nagypanelt, mint említettem, Dunaújvárosból hozzuk ide. A szállítási költségek nagyok. Mintegy 25 000 forinttal növelik egy lakás költségét. így nem éri meg nagy szériában alkalmazni a nagyblokkot Kaposváron, Úgy tudom, a beruházó megpróbálja vasúton szállíttatni az építőanyagot. így tíz-tizenötezer forinttal kevesebbe kerülne egy lakás. A vasúton való szállítást azonban részben az akadályozza, hogy Dunaújvárosban nem tudnak vasúti kocsit betolni a gyárhoz. A mi költségeinket is megnöveli ez az építkezés. Főként a szérszámozásra fordított mintegy 200 000 forint érinti érzékenyen a vállalatot, ez két épületnél nem térül meg. Később a vállalat igaz- , gatója még hozzáfűzte ehhez, hogy szerelnék Kaposváron gyártani a nagy- blokkot. Már folynak az előkészületek. Ha minden jól megy, a jövő év második felében a helyszínen előállított nagy elemekből készülhetnek a lakások Sz. N. A babonák ellen TÉVHITEK Az igazgató aláírta az aktát, Csömöri átvette, majd előbb az íróastzalnál hajolt meg, azután az ajtónál. Később Kisteleki, a helyettes igazgató lépett a szobába. — Milyen ember ez a Csömöri? — kérdezte tőle az igazgató. —Kitűnő munkaerőnek látszik, amennyire egy hét alatt megfigyelhettem, de van egy nagy hibája: túlságosan szolgálatkész, alázatos, szervilis. — Észrevettem. Meg kell nevelni. Kínos, hogy menynyit hajlong. — Megpróbálok vele okosan beszélni. Az igazgató helyettese még aznap elővette Csömörit. Arra biztatta, hogy legyen magabiztosabb, önérzetesebb. — Igyekezni fogok, tisztelettel — hangzott az alázatos válasz. — Ne tisztelettel igyekezzen. Maga, mint megfiaycl- tem, jól dolgozik, ne érezze magát annyira alárendeltnek. — Köszönettel megfogadom a tanácsát — mondta és mélyen meghajolt. A helyettes a kabátja után nyúlt. Csömöri nyomban odaugrott, kikapta Kisteleki kezéből, és fel akarta adni. Szinte közelharc fejlődött ki közöttük, amíg Kisteleki végre egyedül vehette fel a kabátját. — Értse meg Csömöri kartárs, manapság már nem segítik' fel a helyettesekre a kabátot! Ez megalázó! — Igenis — válaszolta Csömöri, és újból tisztelet- teljesen meghajolva, szélesre tárta ki a fejcsóválva távozó Kisteleki előtt az ajtót. Egy hét múlva az igazgató megkérdezte helyettesét: — Na, hogy haladsz Csömöri nevelésével? — Nehezen. Annyi eredményt elértem, hogy a napi tizenöt-húsz »tisztelettel# már nyolc-tízre csökkent. — Csak így tovább. Nevelés dolga az egész! Ettől kezdve Kisteleki majd minden nap beszélgetett Csömörivel, aki lassan-lassan kezdett leszokni alázatosságáról. Igaz, még elég gyakran megfeledkezett magáról, és ha ő volt a telefonnál, amikor valakit a készülékhez kértek, kicsúszott a száján: — Igenis, küldöm tisztelettel. Egyszer kifakadt a csoportvezetője: — Te engem ne tisztelettel kéri a telefonhoz! Megértetted? — Megértettem. Balogh kartárs. kérem szépen — havazott a válasz. Kisteleki lassan boldogult CsömSrtveh Az egészségügyi felvilágosítás ellenéré még sole helyen sokan hiszik, hogy a bolhák és egyéb férgek egyszerűen kinőnek a piszokból. Nem igaz például az sem, hogy a bikát ingerli a vörös szín. A bika — ezt bizonyítják a komoly kísérletek — nem reagál a színekre, mert színvak. Az orra előtt lobogtatott anyag mozgása ingerli. Ha például a mezőn a bika megpillantásakor egy piros blúzt viselő nő ijedtében pánikszerűen elrohan a bika előtt, akkor ne csodálkozzék, hogy a bika utána ront. Ebben az esetben is a mozgás izgatja. Bármilyen színű kendő lobogtatása a Hónapokkal később az igazgató megkérdezte helyettesét: — Na, mi a helyzet Csömörivel? — Állandóan foglalkozom a nevelésével. — És? — Méh) tisztelettel meg kell neked mondanom, kérlek alázattal, hogy véglegesen nem lehet őt nevelni... Palásti László bika orra előtt ugyanazt a hatást váltja ki. Sokan vesztették életüket a tévhit miatt, hogy a villám egy helyre nem csap le kétszer. Pedig a nyári vihar idején minden nagyon magas épületbe több ízben is becsap a villám. Valószínűleg ugyanez a helyzet a magas fáknál is. A férfiak nem szívesen borotválkoznak, valószínűleg éppen ezért találták ki, hogy minél többet borotválkozik a férfi, annál goyrsabban nő a szakálla. Tudósok vizsgálatai szerint a szakállnö- vés szempontjából teljesen mindegy, hogy valaki naponta egyszer vagy kétszer, borotvakészülékkel vagy vil- lanyborotvával borotválkozik-e. Tévhit az is, hogy a kígyó merev pillantásával hipnotizálja a madarat vagy anyulat. Lényegében arról van szó, hogy az ijedtség bénítja meg az áldozatot, amikor váratlanul szembetalálja magát a veszélyes ellenségével. De ne feledkezzünk meg a strucc történetéről sem. Nincs olyan élő ember, aki valaha is látta volna, hogy veszély esetén a strucc homokba dugja a fejét. 490 000 forint értékben ajándéktárgyakat készít a Bala- tonlellei Vegyesipari Ktsz az Óra- és Ékszer Nagykereskedelmi Vállalat részére. A szövetkezet kilencféle vitorlást, íróasztal készleteket és különböző háztartási tárgyakat gyárt. Kísérlet Furcsa lusc^e mezeshez kezdett nennégiben egy dr. Ott nevű amerikai tudós. Fogott néhány egeret, ós arra kényszerítette őket, hogy hétköznaponként hat, szombaton és vasárnap pedig tíz órán át nézzék a televíziót. Tíz nappal később az egerek kóvályogni kezdtek, egy hónapra rá pedig elpusztultak. Dr. Ott nem nyilatkozott, hogy az egerek ellenálló- képessége érdekelte-e vagy a tv-műsor minősége? A családi élet titka B. Meed amerikai ideg- gyógyász sajátos receptet javasolt a családi boldogság megőrzésére. Meggyőződése szerint a tartós házasság bizonyítékai... a házastársak közötti viták, veszekedések. Meed úgy véli, hogy a házastársak boldogtalansága rendszerint egymás meg nem értéséből ered. A meg nem értést tehát megértéssé kell változtatni, liövetke- zéslcépp a viták adják vissza a házastársaknak a boldogságot. Az ideggyógyász szerint a házasfeleknek gyakrabban kell vitatkozniuk, veszkedniük, ha azt akarják, hogy a boldog családi élet tüze ki ne aludjék. 11 szobor és bírálói Bremen városának egyik főterén hat méter magas ultramodern szobrot emeltek, amely a Kísértet nevet kapta. A város lakosai nem fogadták valami nagy lelkesedéssel a művet, ami elkeserítette a szobrászokat A szobor csupán a kutyákra gyakorolt leírhatatlan benyomást. Láttán a kutyák veszett üvöltésbe és ugatásba kezdenek, sőt akad, amely farkát behúzva szűkölve menekül a közelből. Kártérítés Különös bírósági tárgyalás folyik Franciaországban Maurice Boublin beperelte a francia biztosító társaságot, hogy nera adott neki elég munkát. Négy évvel ezelőtt kinevezték a biztosító társaság egyik osztályának főnökévé. Attól a perctől kezdve a szó szoros értelmében nem volt raitt csinálnia. »Ha egész nap be se mentem volna, azt se vette volna észre senki — irta panaszában. — Számtalanszor kértem, hogy tegyenek át olyan munkahelyre, ahol dolgozhatok, de minden alkalommal azt a választ kaptam hogy munkámmal meg vannak elégedve, és nélkülözhetetlen vagyok.-« Boublin a semmittevésért évi 50 000 új frank fizetést kapott, különféle pótlékokat és minden évben tizenharmadik fizetést is. Végül nem bírta tovább, idégosszeroppanást kapott, és most 124 000 új frank kártérítést követe! a biztosító társaságtól. Somogyi Néplap Az MSZ’'?p Somos v megyei j Bizottsága é«i a Somogy megyei Tanács lap la. Főszerkesztő; WIRTH LAJO*. Szerkesztőség; Kaposvárt Latinka Sándor u. 2. telefont U—510 U—5U Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. Z. Telelőn 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyt postahivataloknál és postáskézbesít ók nél. Előfizetés! dii egy hónapéi 12 Ft. Index: 25067. , Készült a Somogy megyei NyomdaÍ ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca &•
