Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)
1967-06-14 / 139. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) Ahai 50 níLis 1967. június 14., szerda XXIV. évíolyam 139. szám. AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A A MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Eredmények és gondok (3. o.) MÁGLYA (5. o.) A rúdugró kémikus (6. o.) Az agresszort meg kell fékezni! A Szovjetunió az ENSZ közg rendkívüli ülését kérte Fedorenko, a Szovjetunió ENSZ-küldöttségének vezetője kedden délelőtt hivatalosan kérte U Thant ENSZ-fötit- kártól az ENSZ-közgyűlés sürgős rendkívüli ülésszakának összehívását a közel-keleti kérdés megvitatására. A szovjet kérelem az ENSZ alapokmányának 11. cikkelyén alapszik, amely kimondja: »A közgyűlés megvitathat minden olyan kérdést, amely összefügg a béke fenntartásával és a nemzetközi biztonsággal«. A közgyűlés minden olyan ajánlását, amely valamiféle akcióra vonatkozik, a Biztonsági Tanács elé kell terjeszteni. Az ENSZ szóvivője közölte, hogy U Thant táviratban értesítette az ENSZ-tagállamait a szovjet indítványról, és amint megérkezik a tagállamok többségének igenlő válasza — hatvankét beleegyező válasz, tehát egyszerű többség szükséges —, huszonnégy órán belül összehívja a közgyűlés sürgős rendkívüli ülésszakát. A világszervezet köreiben biztosra veszik, hogy a szükséges számú igenlő válasz egykét napon belül megérkezik. Hamarosan kitűzik az arab csúcsértekezlet időpontját Elmondhatjuk: nem egykönnyen valósult meg a tűzszünet azokon a vonalakon, amelyeket jelenleg az EAK, Jordánia és Szíria területén az izraeli csapatok megszállva tartanak. Az izraeli ultrák — és ez a kifejezés je- leneg egyértelmű az ország vezetőivel — szemmel láthatóan a maximumig ki akarják használni azt, hogy elsőnek támadva ás a légifölényt megszerezve sikereket értek el, és három szomszédos arab országgal szemben pozíciólőnyre tettek szert. Taktikájuk ma már teljesen világosnak tűnik: mennél nagyobb területet megszállni, hogy a tűzszünet után »birtokon belül« legyenek, sőt diktálhassák a feltételeket. Tulajdonképpen az izraeli részről nemegyszer megszegett tűzszünet megvalósultával a Tel Aviv-i vezetők aspirációit tükröző nyilatkozatok jelentik a közel-keleti helyzet legnyugtalanítóbb momentumát. Eskol miniszterelnök nyíltan kijelentette. hogy Izrael nem hajlandó visszatérni a fegyveres konfliktus kirobbanását megelőző helyzethez, nem óhajtja visszaadni a megszállt arab területeket. Megszólalt a CBS amerikai rádióállomás hullámhosszán Dajan izraeli hadügyminiszter, az egyhetes hadjárat tervének értelmi szerzője is. A tábornok ismertette Izrael területi követeléséit. Közölte, hogy Izrael meg akarja tartani a gazai övezetet, a Jordán folyó nyugati partját és Jeruzsálem egész területét. Hangsúlyozta, hogy áz izraeli erőknek addig kell Sarm el Sejkben, az Akabai-öböl bejáratánál maradniuk, míg Izrael szilárd biztosítékokat nem kap arra, hogy hajói szabadon eljuthatnak Eilat kikötőjébe. Egyben azt is hangoztatta, hogy Izrael biztosítani kívánja magának a szabad áthaladás jogát a Szuezi-csatornán. Az izraeli hadügyminiszter világosan kifejezésre juttatta, hogy a Jordán folyó nyugati oldalán élő mintegy másfél millió arabot nem óhajtják »asszimilálni-«. Az izraeli vezetők nyilatkozataiban a józanság maradványait sem lehet föllelni, és a dolog nem maradt meg a nyilatkozatoknál. Minden jel szerint kész helyzet elé kívánják állítani az arab országokat és az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Jordánia izraeli megszállás alatt levő övezetéből tízezer számra teleoítik ki az embereket. Az Izrael-ellenes- séggel ieazán nem vádolható aneol Reuter hírüevnökség hétfőn este azt jelentette, hogy ezek »beesett szemű, elesett emberek, sókan csak azzal rendelkeznek, ami rajtuk van. A menekültek közül sokan arról számolnak be, hogv az izraeliek arra kénv- szerítik a Jordán folvótól nyuffatra lakó arabokat, hocrv hagytál- pl otthonukat. Az izraeli hatóságok elvették a menekültektől okmányaikat és pénzüket, az asszonyoktól az ékszerek»!«. Amrnanhan, Jordánia fővárosában már az uteán alszanak a menekült családok. amelyeknek élelmije»—»! vető ellátása, eaész- spen"cfvi eon-iozása hovatovább a locrci'1 rosa bh problá. j-pák-at veti föl. Az angolszász nagyhatalmak magatartása lényegében folytatását jelenti annak az álláspontnak, amelyet a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt és alatt képviseltek. Az Egyesült Államok és Anglia a Biztonsági Tanácsban védelmezi az izraeli agressziót, elkeni a felelősség kérdését, és a békéről szóló általános frázisokat hangoztat. Washingtonból1 érkező jelentések anól tanúskodnak, hogy az amerikai kormány egyelőre még nem fedi fel kártyáit azzal kapcsolatban. milyen izraeli határköveteléseket támogat. Egy azonban bizonyosnak látszik e híradások alapján: az izraeli katonai sikereket Washington arra szeretné felhasználni, hogy gyengítse a haladó arab államok pozícióit, és a határkiigazításokkal növelje befolyási övezetét a Közel-Keleten. Az amerikai—angol álláspontot Nyugat-Euróbában nyíltan csupán a legreakció- sabb körök támogatják. Emlékezetes, hogy a NATO földközi-tengeri erői, máltai támaszpontjai riadókészültségben voltak a harci cselekmények idején. Most az észak-atlanti szövetség szervezetének luxemburgi tanácskozása előtt megszólalt Brosio főtitkár is, aki nem fukarkodott az izraeli agresszió dicséretével, és értésül adta: az átrendezés a Földközi-tenger keleti medencéjében remélhetően erősíti majd a NATO hadállásait. Figyelemre méltó józanságot tanúsít viszont a jelenlegi szakaszban is a francia kormány, amely semlegességét közvetítési kísérletekre szeretné felhasználni. Az arab országokkal való szolidaritás legerőteljesebb megnyilvánulása a nemzetközi diplomáciában , a hét szocialista ország egységes fellépése moszkvai tanácskozásukon, A moszkvai nyilatkozat aláírói egységesen megbélyegezték Izraelt mint agresszort, és megismételték azt a nyomatékos követelést, hogy azonnal szüntessenek be mindenfajta hadműveletet valamennyi arab ország ellen, s vonják vissza esa- pataikat az 1949. évi fegyverszüneti vonalak mögé. E nyilatkozat aláírói megegyeztek a szükséges lépésekben, ha Izrael nem veszi figyelembe követelésüket. Diplomáciai lépésekre máris sor került. Az izraeli kormánnyal, amely sorozatosan figyelemén kívül hagyta a józanságra intő felhívásokat, a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária és hazánk megsza látottá diplomáciai kapcsolatait. Ez az intézkedés, amely rendkívül pozitív visszhangra talált a függetlenségüket védelmező arab országokban, nem az egyedüli lehetséges lépés. Érdemes idézni a moszkvai nyilatkozatot: »Ha az izraeli kormány nem szünteti be az agressziót és nem vonja visz- sza csapatait a fegyverszüneti vonal mögé, akkor a jelen nyilatkozatot aláíró szocialista államok mindent meglesznek, ami szükséges, az arab országok népeinek megsegítésére abból a célból, hogy határozottan visszaverjék az agresszort, megoltalmazzák törvényes jogaikat, eloltsák a háború lángját a Közel-Keleten, helyreállítsák a békét ebben a térségben«. Lgfőbb ideje lenne, hogy Izrael és imperialista támogatói megértsék: az agresz- szor nem élvezheti hódításának gyümölcseit. Jugoszlávia megszakította kapcsolatait Izraellel A jugoszláv szövetségi kormány kedden Belgrádiban ülést tartot> és határozatot hozott arról, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel. A kormány ülése után Miso Pavicsevics külügyminiszter-helyettes magához kérette Avidgor Dagant, Izrael belgrádi nagykövetét és átnyújtotta neki a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának jegyzékét. A JSZSZK kormánya a jegyzékben megállapítja: Izrael a június 11-én átadott jugoszláv jegyzék figyelmeztetése ellenére tovább folytatja azt a tevékenységét, amely egyértelműen arra mutat, hogy továbbra is agresz- száót követ el az arab országok ellen. A JSZSZK kox'- mánya ezért úgy döntött — hangzik a jegyzék —, hogy rnegiszakítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel nyomatékosan hangsúlyozva, hogy ezért a felelősség kizárólag Izraelre hárul. (MTI) közölték, hogy június 13-án a Kremlben folytatták a szo vjet—algériai tárgyalásokat és szívélyes baráti és bajtársi légkörben befejezték az izraeli agresszió következtében Közel-Keleten kialakult helyzet megvitatását. Szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke, Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének , elnöke, Andrej Gromíko külügyminiszter és Andrej Grecsko marsall, honvédelmi miniszter vett részt a megbeszéléseken. Algériai részről B umedien, a forradalmi tanács és a minisztertanács elnöke, Butef- lika külügyminiszter és Ahmed Abbasz ezredes, a forraNorodom Szihanuk kambodzsai államfő kedden kijelentette, hogy országa diplomáciai kapcsolatokat létesít nagyköveti szinten a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. A kambodzsai államfő hangoztatta, hogy a demokratikus Vietnam és a DNFF elismerte Kambodzsa jelenlegi határait. Norodom Szihánuk közölte, hogy Kambodzsa javasolja Nasszer, az EAK elnöke hétfőn fogadta Apa Pántot, India kairói nagykövetét, és megvitatta vele a közel-keleti helyzetet. Nasszer a nap folyamán fogadta Pozsidajev szovjet nagykövetet is. Az Egyesült Arab Köztársaság felkérte az Egyesült Államok kairói nagykövetségének még Kairóban tartózkodó tagjait, hogy haladéktalanul dalmi tanács tagja tárgyalt a szovjet vezetőkkel. Bumedien és kísérete kedden Moszkvából hazautazott. A két állam zászlóival feldíszített repülőtéren Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke, Andropov és Portom ar- jov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai és máshivatalos személyiségek búcsúztatták Bumedient és kíséretét. Bumedien kedden délután Moszkvából útban hazafelé Belgrádban megszakította útját, és a belgrádi repülőtéren Tito elnökkel rövid megbeszélést folytatott a közel-keleti helyzet időszerű kérdéseiről. Mint ismeretes, az algériai államfő hétfőn Moszkvába mehet szintén megállt a jugoszláv fővárosban és nyoic- vanperces tanácskozást folytatott Tito elnökkel. Kambodzsa adjon ki közös nyilatkozatot arról, hogy felújítja hagyományos barátságát, és tiszteletben tartja a két ország közötti jelenlegi határt. A kambodzsai államfő szerint a kambodzsai—thaiföldi határ különben sem jelent problémát, (nin/thogy azt az 1947-es washingtoni szerződés és a hágai, nemzetközi bíróság 1962-es döntése egyaránt jóváhagyta. (MTü hagyják el az ország területét. Az EAK külügyminisztere tájékoztatta Kanada és Spanyolország nagykövetét — a brit, illetve az amerikai érdekek képviselőjét, hogy az EAK-ban tartózkodó angol és amerikai állampolgárok elszállítására sem térhetnek be amerikai vagy angol hajók az egyiptomi kikötőkbe. Az elszállítást semleges hajókon kell lebonyolítani. Az AFP értesülése szerint a hétfői egyiptomi minisztertanácson elhatározták, hogy a kormány átszervezését későbbi időpontra halasztják. Az A1 Ahram keddi számának értesülése szerint hamarosan kitűzik az arab csúcsértekezlet időpontját. A tanácskozáson a lap értesülése szerint valamennyi arab államfő részt vesz, beleértve Fejszal szaúd-arábiai királyt is. • Az előzetes értesülések arra mutatnak, hogy a csúcsértekezlet napirendjét két pont köré fogják csoportosítani: 1. az agresszió eredményének megszüntetése, az arab erőforrások és törekvések összpontosítása e cél érdekében; 2. az általános arab helyzet megvitatása, különös tekintettel azokra az imperialista kísérletekre, hogy érvényre juttassák Izrael igényeit. A kairói A1 Ahram keddi számában Bumedien moszkvai látogatásával kapcsolatban rámutat, hogy az utazást az EAK és Algéria elnökeinek személyes megbeszélésén határozták el. A lap közli egyben, hogy Nasszer elnök hétfőn megbeszélést folytatott Lakhdar Drahimival, Algéria kairói nagykövetével, és a nagykövet rögtön a megbeszélés után csatlakozott a Moszkvában tartózkodó algériai küldöttséghez. Miért halasztották el a BT ülését? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elhalasztott ülésének hátterében az áll, hogy a nyugati hatalmak minden eszközzel meg akarják akadályozná egy, az izraeli agressziót elítélő határozat elfogadását. A Szovjetunió ál- ’al előterjesztett javaslat lemcsak az agresszor elítélését követeli, hinein egyúttal azt is, hogy az izraeli csapatokat vonják ld az arab államok területéről. A szovjet jaavslatot a tanács több tagja támogatja, így India, Mali és Bulgária. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia azonban meg akarja gátolni egy ilyen határozat létrejöttét. Megnehezíti az ENSZ hatásos közbeavatkozását az izraeli magatartás is. Mint ismeretes, a Tel Aviv-i kormány kijelentette, hogy nem hajlandó a megszállt területek kiürítésére és nem kíván az ENSZ keretein belül tárgyalni a békéről. Gideon Rafael izraeli ENSZ-delegátust hétfőn konzultációra Tel-Avivba rendelték. Rafael elutazása előtt kijelenetette, elképzelhetetlennek tartja, hogy a fel Aviv-i kormány elfogadja az ENSZ közbeiktatását, mert »a világszervezetről bebizonyosodott, hogy nem tudja megőrizni a közel-keleti békét«. Az imperialista körök mesterkedései Az A1 Ahram című egyiptomi lap megállapítja, hegy az imperialista körök ez idő szerint féktelen kampányt folytatnak a Szovjetunió ellen. Az imperializmus mindig megpróbálta elszigetelni az arab népeket barátaiktól, különösen a Szovjetuniótól és azt hiszi, hogy az arab világ keserűségét most ki lehet használni erre a célra. Az izraeli agressziót 'támogató imperialista klubnak ínyére lett volna az arab országokban uralkodó hal trió rendszer megdöntése és a hatalom jellegének megváltoztatása az Egyesült Arab Köztársaságban — írja Jeo- genyij Primakov, a Pravda tudósítója Kairóból. — Helytelen lenne azt gondolni — folytatja a tudósító —, hogy a reakció már letelte a fegyvert. Az egyiptomi nép ellenségei lázasan dolgoznak- azon, hogy minden áron a vereség hangulatát, a gyengeség érzését keltsék az egyiptomi népben és elhintsék a kétkedés csíráját abban a támogatásban, amelyet más népek, köztük a szocialista tábor országai nyújtanak az arab országok igazságos harcához. Mint Primakov jeleneti, a szovjetellenes rágalomáradat terjesztésében piszkos szerepet töltenek be az Egyesült Arab Köztársaságban levő kínaiak, valamint a pekingi ás a tiranai rádió. V. Pusztov kapitány a Krasznaja Zvezdában rámutat, hogy Izrael most területrablásainak »politikai rögzítését« követeli, s az EAK- kal, Szíriával és Jordániával külön-külön akar tárgyalni, hogy — akárcsak az agresz- szió idején — most is megkísérelje megbontani az arab államok egységét. »Az agresszióért büntetés jár« — írja cikkének címében a Szovjetezkaja Rosszija szem- leírója hangsúlyozva, hogy az agresszornak az ideiglenes katonai győzelmek mámorában sem szabad elfeledkeznie erről. (Folytatás a 2. oldalon) ar — | Thai tniftn». Thaiföld és, Befejeződtek a szovjet—algériai tárgyalások Moszkvában hivatalosan Diplomáciai kapcsolat Kambodzsa és a VDK között
