Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1967-06-10 / 136. szám

Ssombat, 1861. június 18. s SOMOGYI NÉPLAP Tartalmas vita a KISZ megyei küldöttértekezletén Á TA DTÁK a technológiai Csarnokot Fűtési gondok — Telepítés a profilterv szerint A bakelitrészleg költözik először Lapunk tegnapi számában ismertettük a KISZ megyei küldöttértekezletén elhangzott beszámolót és a szóbeli kiegészítést. Stier Sándornak, a megyei KISZ-bizottság el­ső titkárának beszéde után megkezdődött a vita. Tizen­négy hozzászóló mondta el véleményét az ifjúsági szö­vetséget érintő kérdésekről, a fiatalokat foglalkoztató problémákról. Felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára is. Pullai elvtárs hozzászólása A Központi Bizottság tit­kára elöljáró­ban tolmá­csolta a KB szívélyes üd­vözletét a kül­döttértekezlet valamennyi részvevőjének. Elmondotta, hogy a párt nagy figyel­met fordít az ifjúsági szö­vetség munká­jára, s ez ab­ban is meg­nyilvánul, hogy a feszült nemzetközi helyzet ellené­re sem mond­tak le a párt vezetői a kül­döttértekezle­tek meglátoga­tásáról. Ez­után arról be­szélt, hogy a nemzetközi helyzet iránt nagy az érdek­lődés az egyszerű emberek között. Választ várnak több kérdésre, és ezekre a kérdé­sekre az ifjúsági vezetőknek is felelniük kell. A közel- keleti válság az egész világ békéjét fenyegető háború. Jelenleg az a fontos, hogy tűzszünet legyen a térségben, s ezt kövessék majd a kü­lönböző szintű tárgyalások a helyzet rendezéséről. Ezt a fiatalok körében is nagyon világosan meg kell magya­rázni — mondotta a Köz­ponti Bizottság titkára, majd rátért a küldöttértekezlet munkájának méltatására, a KISZ feladatainak ismerteté­sére. — A KISZ nevelő szerve­zet, erről egy percig sem szabad megfeledkezni. A KISZ-nek nincs lehetősége arra, hogy kész embereket vegyen fel soraiba. Viszont az is bizonyos, hogy a KISZ egyedül és saját felelősséggel nem tudja nevelni a fiatalo­kat. A pártnak nincs is ilyen kívánsága. A KISZ-nél ele­gendő, ha jó szellemű, tisz­tességes, becsületesen dolgo­zó fiatalságot nevel. S mi el­mondhatjuk — jelentette ki —, hogy a magyar ifjúság miatt nincs szégyenkezni va­lónk. Az ifjúságot arról meg­ítélni, hogy vannak huligán- kodók, sokbeszédűek stb. nem lehet. A párt és a KISZ kapcso­latáról szólva arról beszélt, hogy a párt elvtársi viszony­ban van a KISZ-esekkel, vi­szont több bátorságot, kez­deményezést vár a fiatalok­tól. A fiatalok több igény­nyel forduljanak a pártszer­vezetekhez. Nem abból áll a pártirányítás, hogy milyen a párt- és a KISZ-titkár kap­csolata, hanem abból, hogy a kezdeményező javaslatokat a párt segítségével váltsák ap­rópénzre — mondotta be­széde végén Pullai elvtárs, majd sok sikert kívánt a küldöttértekezlet további munkájához. A többi felszólaló a KISZ- munka, az ifjúsági szövetség életének szinte valamennyi területével foglalkozott. Tettekkel bizonyító fiatalok Aján Gergely, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat KISZ- titkára arról beszélt, hogy a járás fiatalságának nagy többsége nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bebizo­nyította, hogy rendíthetetlen híve a szocializmus eszméjé­nek, a szocialista társada­lomnak. Ezt bizonyítja a többi között az is, hogy pél­dául a Kőolajvezeték Válla­lat KISZ-szervezete az ifjú­sági szövetség VII. kongresz- szusára vállalta: az érdi páz- vezeték-épitésnél építőtábort szerveznek és így elősegítik a gázprogram határidő előtti teljesítését. A Kaposvári Vas- és Fém­ipari Vállalat KISZ-titkára, Benkócs István elmondotta a küldöttértekezletnek, hogy szocialista szerződésben vál­lalták a központi autóbusz­állomás elkészítését. A mun­ka jelenleg folyik. Megemlí­tette azt is, hogy a KISZ- szervezet a szakszervezettel közösen patronálja a vállalat tizenkét szocialista birgádját. Az a tapasztalat, hogy a brigádok vállalásaikat ma­radéktalanul teljesítik. A megye mezőgazdasági jellegéből adódóan sok fel­szólaló foglalkozott a falusi ifjúság helyzetével. Örömök és gondok a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban dolgo­zó szocialista ifjúsági brigá­dok munkájáról tájékoztatta a küldöttértekezletet Vörös Árpád, a megyei mezőgazda- sági szakbizottság vezetője. — Ezekben a birgádokban ez '»együtt« szónak a szoká­sosnál mélyebb emberi ér­telme van. Ahol ezek a bri­gádok dolgoznak, ott gyor­sabban változik, fejlődik, igazodik a követelményekhez a közös gazdaságok állapota. A kicsiny, »helybeli« világ­ban élők magatartása, szem­lélete az egyéni célokat az együttes boldogulás remén vé­hez szabia — mondotta. Ez­után beszámolt arról, hogy például a Bárdibükki Álla­mi Gazdaság ifjúsági szocia­lista brigádja 700 000 forint­tal teljesítette túl éves ter­vét a múlt évben, és terven felül tíz vagon gyümölcsöt adott át a keresekdelemnek. Szóvátette, hogy a gazda­sági vezetők egy része saj­nos még a brigádmozgalom elvével sem ért egyet, s ami­kor anyagi vagy egyéb se­gítség kérdése vetődik fel, mereven elzárkózik minden elől. Javasolta, hogy a kül­döttértekezlet terjessze a kongresszus elé: a szocialis­ta brigádok, illetve a bri­gádmozgalom támogatása a társadalom érdeke, ezért a brigádok segítése, támogatá­sa a gazdasági vezetőknek is kötelessége. A MÉSZÖV és a KISZ kö­zös határozatáról Christ László beszélt a küldöttérte­kezleten. — A mozgalom és a KISZ kapcsolata az utóbbi évek­ben egyre jobban erősödött. A szövetkezetek mindenkor megadták a segítséget a fa­lusi fiatalok rendezvényeinek lebonyolításához. emellett egyéb segítséget is nyújtot­tak a fiataloknak — mondot­ta. Érdekes gondolatokat ve­tett fel Sebjenics László marcali küldött. Számokkal illusztrálta, hogy nagyon ne­héz a helyzet a járásban, hi­szen a lélekszám állandóan csökken, ezzel práhuzamosan pedig növekszik a tsz-ekben az öreg tagok aránya. A fia­talok visszaáramlása igen lassú, 1966-ban mindössze 15-en helyezkedtek el újból a szövetkezetben, közülük is nyolcán Kéthelyen. Összefoglaló Felszólalt a küldöttérte­kezleten Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára is, majd Stier Sándor fog­lalta össze a vitában elhang­zottakat. Megállapította, hogy hasznos véleménycsere volt a tanácskozás, mindenki őszin­tén elmondta a kisebb vagy nagyobb közösségeket foglal­koztató problémákat A ta­nulság azonban az, hogy a KISZ-nek kell a legtöbbet tenni saját tevékenysége fej­lesztése érdekében. — Járásunk — mondotta — immár évek óta nem tud­ja teljesíteni a mezőgazdasá­gi szakmunkástanulók beis­kolázási tervét. Érezteti itt hatását a szülők szemlélete is, akik azt tartják, hogy elég volt nekik túrni a földet, legalább a gyermekük ne le­gyen »földesztergályos«. Nem vonzó példa az sem a leen­dő szakmunkások számára, hogy a végzettek nem meg­telelő munkahelyen dol­goznak, oda teszi őket a tsz-vezetés, ahol éppen mun­kaerőhiány van, nem kapják meg a tíz-tizenöt százalék munkaegység-jóváírást stb. Ezek is közrejátszanak ab­ban, hogy a tanulmányi idő közben elég sok szerződést felbontanak. A középiskolás fiatalok gondjairól is több küldött beszélt, így Mészáros Angéla Fonyódról és Lajos Lászlóné Csurgóról. és választás Ezután sor került a me­gyei KISZ-bizottság új veze­tő szerveinek megválasztásá­ra. A küldöttértekezlet 41 megyebizottsági és 9 reví­ziós bizottsági tagot, vala­mint 24 kongresszusi kül­döttet választott. Megtartotta első ülését a megyei KISZ-bizottság is, és titkos szavazással megvá­lasztotta a vb tagjait. A 11 tagú végrehajtó bizottság el­ső titkára ismét Stier Sán­dor, titkára pedig Varga Te­réz lett. A Kaposvári Villamossági Gyárban május 15-én műsza­kilag átadták a technológiai csarnokot. Az átadási műve­letek egy hétig tartottak. Az építésvezető kijelentette, hogy nem volt különösebb problé­ma, vitára, huzavonára nem került sor. A kisebb hibákat a gépek elhelyezése közben kijavítják. Pótmunkák tehát nem akadályozzák a terme­lés megindítását Ezzel Vörös József, a Villamossági Gyár beruházási előadója is egyet­értett. A technológiai csarnok el­készítése azt is jelenti, hogy a kivitelező, az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat a mintegy 140 millió fo­rintos beruházásnak fontos szakaszán jutott túl. A Villa­mossági Gyár harmadik öt­éves tervének végrehajtásiá­hoz megfelelő termelő terü­lettel rendelkezik. Kérdés, hogy a gyár vezetői hogyan használják ki a teret. Erről beszélgettünk Zollai András főmérnökkel. — Mielőtt elmondanám a költözködéssel kapcsolatos vé­leményemet, szeretném meg­jegyezni, hogy a csarnok még nem egészen kész. Nincs fűtés, márpedig enélkül nem lehet télen üzemeltetni. Az új lé­tesítmény nem fűthető, de ez nem a kivitelező hibája. A fűtőberendezést ugyanis egy későbbi ütemben kell biztosí­tani a csarnokhoz. így írja elő a terv. Azon most már fölösleges vitatkozni, hogy helyes volt-e így tervezni. Szócsatákkal nem sokra men­nénk. Ehelyett azt kutattuk, hogyan lehetne megoldani a problémát. A kivitelező el­vállalta, hogy az 1968-as fű­A MÉK fonyódi kirendelt­sége számottevő kertészeti árut — zöldséget és gyümöl­csöt — exportál már ezekben a napokban. A külföldre kül­dött szállítmányokban eddig a zöldborsó és a szamóca volt túlsúlyban, és ezen a héten elkezdték a sárgarépa expor» tálasát is Csehszlovákiába. Mint azt a kirendeltségen megtudtuk, harminckét ter­melőszövetkezettel kötöttek árutermelési szerződést, és ezeknek a gazdaságoknak mintegy egyharmada máris küldi tavaszi termel vén y eit. A pamukiak kilenc holdnyi sza­mócájából például számottevő mennyiséget raknak be na­ponta a külföldre induló vago­nokba. Az állami gazdaságok közül az öreglaki és a bala- tonnagybereki gazdaság bala- tonfenyvesi üzemegysége vet­te ki a részét az eddigi szállí­tásokból. Hütővagonban Inda! a zöldborsa külföldre. végére 5—10 vagon árut a fonyódi MÉK-telep továbbít naponta Nagy segítséget jelent az átvett áruk tárolásánál a ki­rendeltség telephelyén épült korszerű raktár. Ez a kétszin­tes épület éppen a berendezé­sei miatt alkalmas arra, hogy a beérkezett zöldségféléket és gyümölcsöket légkondicioná­lással frissen tartsa. Föl van­nak szerelve helyközi szállító- eszközökkel, s lifttel juttatják egyik szintről a másikra az árut. Jelenleg két-három va­gon zöldséget és gyümölcsöt vásárolnak meg naponta, de a hónap második felében már mintegy öt—tíz vagon lesz a napi átfutó forgalom a tele­pen. A legnagyobb forgalom­ra a fő szezonban, júliusban és augusztusban számítanak. /Mast 2—3, a hónap Burgonyát szállítanak az üdülőkbe. tési idényre elkészíti a hőköz­pontot. A tervezettnél így is előbb rendelkezésünkre áll a fontos berendezés. — De 1967 telén se lehet nélkülözni a meleget. Hogyan fűtenek az idén — vetettem közbe. — Ebben az évben kazá­nokkal fűtünk. — Befolyásolja ez a költöz­ködést? — Először a bakelitrészle­get fogjuk áttelepíteni a csar­nokiba. Azért határoztunk így, mert az ideiglenes fűtés (a kazánokkal biztosított hőmér­séklet) a bakeíitnak megfelel. Megjegyzem, hogy a profil át­telepítési tervnek is megfelel ez a lépés. — Milyen szempontok alap­ján készült a terv? — Amikor a Villamossági Gyár Toponári úti tervei el­készültek, még nem volt szó arról, höp» a TRANSZVILL Kaposvári Gyárát és a Világí­tástechnikai Vállalat Kapos­vári Gyárát összevonják. A tervezők és a beruházók egy teleppel számoltak. Nyilván­való, hogy a technológiai el­rendezési terv is egy telepre vonatkozott. Ismeretes, hogy jelenleg három helyen dolgo­zunk. A technológiai elrende­zési tervet tehát módosítani kell. Változtatásra késztetett bennünket néhány profil (ve­zérlőberendezés stb.) átvétele is. Nem végleges még, hogy a bakelit után milyen részleg fog költözködni. Egy bizonyos, az új csarnokban olyan rész­legek kapnak helyet, amelyek a végleges gyárkialakítási el­képzeléseknek megfelelnek. — A költözködés okoz-e ki­esést? — Mindenféle hurcolkodás hátráltatja a termelést. Ha a pakolás, szállítás egyáltalán nem okozna lemaradást, ak­kor is számolnunk kellene bi­zonyos kieséssel. Ezt a mun­kások teljesítményének csök­kenése fogja okozni. Meggyő­ződésem, hogy az emberek az új környezetben egy ideig nem tudják azt nyújtani, amit a régiben. Mi úgy igyekszünk megszervezni a munkát, hogy a lemaradás kicsi legyen. Bszélgetésünk folyamán nem esett szó arról, milyen sok gondot okozott a csarnok épí­tése. Amikor túl vagyunk már a nehézségeken, hajlamosak vagyunk arra, hogy elfelejt­sük: hosszú ideig nem volt panel, akadozott a munka. A megyei vezetők, a kivitelező, a beruházó azonban elhárítot­ták az akadályokat. A tizen­egy millió forintos költséggel épült hatalmas, világos csar­nok most már áll. Bizonyít­ja, hogy közös erővel el lehet érni a célt. A gyár főmérnöke beszélge­tés közben megjegyezte: sze­retnék, ha az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat meggyorsítaná az iroda és néhány segédüzem építését. Vörös József ehhez még hoz­zátette: A vállalattal jó a kapcsolat. Igazgatója, főmér­nöke azon fáradozik, hogy a megye számára oly fontos üzem mielőbb elkészüljön. Ta­lán segítenek. Az építés meggyorsítása a megye és a város javát szol­gálja, hiszen így tudják csak számottevően emelni a lét­számot Szegedi Nándor Ipari televízió az árubemutatón (Tdósítónktól.) Június 16-tól 18-ig a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat és a Somogy—-Zala me­gyei Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat a Kaposvári Ru­hagyár bemutatótermében Ké­nyelem a munkában, szórakozás a lakásban címmel híradástechni­kai, elektromos háztartási gépek­ből és villamossági cikkekből ki­állítást rendez. A kiállításon a Székesfehérvári Vadásztölténygyár közreműködésével bemutatják az év legszebb és legújabb híradás- technikai és villamossági termé­keit. A székesfehérvári gyár mű­szaki szakemberei rádió és tv- szakmai tanácsadással is szolgál­nak az érdeklődőknek. Az egyik legérdekesebb látványosság a működő ipari televízió lesz: a kamera elé álló látogatók a né­hány méterre álló tv-képernyő* is láthatják majd magukat-

Next

/
Thumbnails
Contents