Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)
1967-06-23 / 147. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1967. június As ENSZ-kösgyülés csütörtöki ulese Ma ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Az Egyesült Nemzetek közgyűlése csütörtökön folytatta a közel-keleti kérdés vitáját, A délelőtti ülésen Mauritania, Belgium, Franciaország és Mongólia képviselője szólalt fel. Délutánra Törökország és az Ukrán SZSZK delegációja kért szót. Couve de Murville francia külügyminiszter nagy érdeklődéssel várt beszédében kijelentette: a háború nem hozhat megoldást a Közel-Kelet problémáira. Megállapította, hogy nem lehet fait aqcompli- ként elfogadni a jelenlegi helyzetet, s tárgyalásokon kell megoldani a problémákat. A francia külügyminiszter De Gaulle szerdai nyílt állásfoglalása után szemmel láthatóan nem tartotta szükségesnek, hogy részletesen beszéljen a felelősségről, s az agresszor csapatai kivonásának szükségességéről. Ehelyett megállapította, olyan nemzetközi légkör kialakítására van szükség a komplex problémák megoldásával, amelyben lehetőség nyílik a közel-keleti kérdések rendezésére. Mindaddig nincsenek meg a Közel-Keleten a béke feltételei, ameddig Vietnamban folytatódik a háború — mondatta. — Ha viszont a vietnami háború végét ér, mégpedig olyan módon, amelyet Franciaország már sokszor javasolt, s amelyhez »egy bizonyos nagyhatalom bátor és gyümölcsöző elhatározására lenne szükség«, akkor teljesen új perspektívák nyílnának meg minden más kérdés rendezésére. Couve de Murville kijelentette, hogy a döntéseket a Biztonsági Tanácsnak kell meghoznia. A délelőtti ülés utolsó felszólalója Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke volt. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának csütörtök délelőtti ülése magyar idő _J(. szerint 18.06 órakor fejeződött be. A csütörtök délelőtti ülésen részt vett a magyar küldöttség Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének vezetésével. Fock Jenő délben részt vett azon az ebéden, melyet Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke adott a közgyűlésen jelen lévő államférfiak egy csoportjának tiszteletére. A közgyűlésen nagyjából kirajzolódott már az egyes csoportok politikája. A Szovjetunió, a szocialista országok, az arab államok és számos más ázsiai és afrikai ország támogatásával haladéktalanul el akarja érni az ag- resszor csapatainak kivonásai az arab országok megszállt területeiről, s ezzel együtt követeli, hogy a közgyűlés ítélje el az agresszort. Az Izraelt támogató országok, főként a korábbi és a jelenlegi gyarmatosító hatalmak, mint ez a felszólalásokból kiderült, nem mernek nyíltan szembeszállni azzal a követeléssel, hogy a támadó csapatait ki kell vonni. Brow angol külügyminiszter,: Krag dán és Moro olasz miniszterelnök pélcíául felszólalásában kénytelen volt felvetni ezt a kérdést és megállapítani, hogy a területhódítás elvben megengedhetetlen. A nyugati országok azonban mindenáron meg akarják akadályozni, hogy a közgyűlés megbélyegezze az izraeli agressziót, a csapatok kivonására irányuló követelést pedig — más, egyébként szintén fontos kérdések, mint például az arab menekültek problémájának közbeiktatásával — »fel akarják vizezni«, a végrehajtást más feltételek teljesítésétől akarják függővé tenni. Az Egyesült Államok által előterjesztett határozati javaslat szemmel láthatóan nem számíthat sikerre a közgyűlésen, s a nyugati hatalmak taktikája most az, hogy megakadályozzák a szovjet javaslat eredeti formában történő elfogadását is. Ennek érdekében az amerikai sajtó most váratlanul melegen pártfogolja az egyelőre még formába sem öntött kompromisszumos terveket. Ezek a tervek Végső fokon előirányozzák az agresz- szar csapatainak kivonását, mert ezt a nyugati hatalmak sem tudják megakadályozni, de kitérnek az agresszor elítélése, a felelősség megállapítása elől. Az afrikai és ázsiai államok jelentős része azonban nem hajlik ilyen megoldás felé. Hajsza Saigonban A saigoni biztonsági szervek hajszát indítottak egy magányos dél-vietnami nő után, aki a csütörtökre virradó éjjel immár az ötödik merényletet követte el az amerikai megszálló erők katonái ellen. Az immár legendás hírű asszonytól valósággal rettegnek az amerikai tengerészgyalogosok. A nő hol itt, hol ott bukkan fel szélsebesen száguldó motorkerékpárján, s géppisztolyából gyilkos tüzet zúdít az amerikaiakra. Szerdán este a légierő egyik őrmesterét sebe- sítette meg Saigon külvárosában, Gia Cinhben, s amilyen gyorsan jött, oly gyorsan eltűnt a sikátorokban. NA T O-repülőgépek jugoszláviai határsértése Jugoszláviában nyilvánosságra hozták, hogy a NATO- haderők legutóbbi adriai-tengeri hadgyakorlata során két ízben megsértették Jugoszlávia légiterét. Az incidens áprilisban történt, amikor a NATO-haderők tengeri, légi és szárazföldi alakulatai Észak-Adria térségében Jugoszlávia közvetlen közelében partraszállási gyakorlatokat hajottak végre. Az esetről a Medjunarodna Politika jugoszláv folyóirat számol be. A folyóirat hangsúlyozza a hadgyakorlatok támadó jellegét és rámutat: Jugoszlávia légi terének kettős megsértése összefügg az olasz—jugoszláv kapcsolatok »bizonyos új, nem kívánatos fejleményeivel«, a görögországi eseményekkel és a NATO vezető tényezőinek közel-keleti és földközi-tengeri terveivel. (MTI) Nixon Tel Avivban Nixon, az Egyesült Államok volt alelnöke szerdán Athénből kétnapos látogatásra Tel Avivba érkezett, és nyomban megérkezésekor Izrael mellett szállt síkra. Újságírók előtt hangoztatta: nem szabad azt várni, hogy izrael kivonja csapatait az »általa elfoglalt arab területekről, amíg rendezés nem jön létre«. Nixon elítélte De Gaulle tábornokot, amiért a háború elindításával vádolta Izraelt. A volt alelnök ezzel a meghökkentő kitétellel fejezte be nyilatkozatát: »Nem tudom, ki lőtt először, de az biztos, hogy az agresszor Egyiptom«. (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ma, június 23-án ülést tart. Az ülés napirendjén külpolitikai kérdések és a gazdasági mechanizmus reformjának időszerű kérdései szerepelnek. (MTI) Fock Jenő látogatása U Than lilái Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke New Yorkban csütörtökön délután látogatást tett U T hantnál, az ENSZ főtitkáránál. A magyar küldöttség vezetőjét a látogatásra elkísérte Péter János külügyminiszter és a magyar delegáció több tagja. Fock Jenő és U Thant eszmecserét folytattak az ENSZ rendkívüli közgyűlésén szereplő kérdésekről. U Thant korábban részt vett azon az ebéden, amelyet Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke adott a főtitkár tiszteletére. * » » Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, a magyar küldöttség vezetője csütrötökön, a közgyűlés délutáni ülése előtt látogatást tett Abdul Rahman Parsvaknál, a közgyűlés elnökénél. Fock Jenőt Péter János külügyminiszter és Csatorday Károly, hazánk állandó ENSZ-képviselője kísérte el a látogatásra. A Minisztertanács elnöke szívélyes hangú eszmecserét folytatott a közgyűlés afganisztáni elnökével az ENSZ lelőtt álló feladatokról. (MTI) Kivonták az angol csapatokat Aden arab negyedéből A brit hadügyminisztérium szóvivője közölte: Aden arab városrészéből szerdán este súlyos utcai harcok után kivonták a brit katonai erőket, s a városrész azóta az adeni nemzeti felszabadító erők ellenőrzése alatt áll. Kedden és szerdán 22 angol katona A CIA szervezte életét veszítette, 30 pedig megsebesült. A protektorátus brit hatóságai most arról tanácskoznak, hogy kísérletet tegyenek-e az arab városrész visszafoglalására, vagy elégedjenek meg a fegyveres felkelés központjának körülzárásával. (MTI) összeesküvést szőttek Bumedien ellen i Az Akher Saa című egyiptomi hetilap megdöbbentő értesülést kö.-öl: a múlt héten meghiúsítottak egy amerikai összeesküvést, amely Bumedien algériai elnök élete el-. len irányult Az adatok szerint a CIA szőtte azt az összeesküvést, amely Bumedien elnök repülőgépének lelövését tűzte ki célul. A tervet június 14- én kellett volna végrehajtani, amikor Bumedien elnök a Szovjetunióban és Jugoszláviában folytatott megbeszélései után visszatérőben volt Algériába. Az összeesküvést akkor leplezték le, amikor Bumedien még Jugoszláviában tartózkodott. Az elnök génét a Földközi-tenger fölött akarták lelőni. Az algériai államfő előbb nem akart hozzájárulni hazatérési terveinek módosításához, majd beleegyezett, hogy 24 órával elhalasztja az indulást. Este repülőgépe le- i géhységének társaságában vacsorázott, majd mindenki nyugovóra tért. Másnap reggel a legénység arról értesült, hogy az elnök egy másik jugoszláv repülőtérről másik géppel érkezett Algírba. (MTI) Szovjet —japán gazdasági megállapodás A Szovjetunióban járt japán üzletemberek hivatalos küldöttségével megállapodás jött létre négy állandó bizottság felállításáról. E bizottságok, figyelembe véve a Japánnal való kereskedelem szükségleteit, tanulmányozzák majd a szovjet faipar kifejlesztését, új rézbánya feltárását, csővezeték építését a tyumenyi oiajmező és Nahod- ka kikötője között, valamint a Szovjetunió távol-keleti kikötőinek kibővítését és kor- i szerűsítósét. A következő tárgyalásokat 1968-ban tartják meg Tokióban. (MTI) A Novoje V rém ja a kínai-amerikai kapcsolatokról A Novoje Vremja című szovjet hetilap, elemezve az Egyesült Államok és Kína kapcsolatát, megállapítja: Peking »a harcoló Vietnam háta mögött, a szovjetellenesség és a szocialista közösséggel szembeni hitszegés talaján« igyekszik rendezni a kínai— amerikai kapcsolatokat. Andronov, a cikk szerzője így ír: Feking és Washington között nemcsak Varsóban folyik párbeszéd, ahol az amerikai és a kínai nagykövet rendszeresen folytat megbeszéléseket, jellemző e téren Mao Ce-tung találkozója Edgar Snow amerikai újságíróval. 1965 elején Mao Ce-tung kijelentette , Snow-nak: »A kínaiak csak abban az esetben harcolnak, ha az Egyesült Államok megtámadja Kínát. . .« Közvetlen ezután a felvilágosítás után megkezdődött a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagy arányú bombázása. A Peking és Washington között közvetítő szerepet betöltő »harmadik személyek« között egyre gyakrabban emlegetik a Német Szövetségi Köztársaság kénviselőit — írja a Novoje Vremja cikke. — Köztük szerepel Joachim Seidenschnur nyugatnémet kereskedő és volt hitlerista tiszt, aki amerikai fegyvert vásárol illegálisan és ad el Pekingnek; Siebert Stuhle nyugatnémet vállalkozó, valamint az NSZK-ban letele- oedett Anna Vang, Vang Ping-nan kínai diplomata felesége. Envtdeiűleg Kína szélesre tárja kapuit a nvugat- német üzletemberek, különböző rendű és rangú »szakértők« és »turisták« előtt. (MTI) A Közel-Kelet és a magyar közvélemény Az elmúlt években ritkán ívelt olyan magasra a nemzetközi problémák iránti érdeklődés görbéje, mint a legutóbbi hetekben. így volt ez világszerte — s nálunk is. Mindenki megértette, hogy a közel-keleti konfliktus jelentősége messze túlnő e térség határain. Egyrészt arról van szó, hogy minden helyi összetűzés a világ még oly távoli térségein is —egyébként a Földközi-tenger keleti medencéje nincs is mesz- sze tőlünk — rontja az amúgy is feszült nemzetközi atmoszférát, és csökkenti a megérett problémák békés rendezésének lehetőségét. Ami pedig a helyi háborúkat illeti, ezek mindig magukban hordják a kiterjedés veszé- 'yét. A magyar közvélemény reagálása — nyugodtan mondhatjuk — csaknem teljesen egyöntetű. Népünk — amelyet negyed századdal ezelőtt felelőtlen, népellenes kormánya pusztító háborúba, a nemzeti lét és nemlét ha- tármesgyéjére sodort — mélységesen elítéli a háborús gyújtogatás minden formáját. A lapok szerkesztőségéhez intézett levelek százai, megszámlálhatatlan spontán megnyilvánulás tanúsítja, hogy közvéleményünk támogatja kormányunk állásfoglalását, amely a közel-keleti kérdésben első pillanattól kezdve egyértelmű és világos volt. A testvérországokkal — a közel-keleti helyzetről szóló moszkvai nyilatkozat aláíróival együtt — elítéljük az agresszort, Izraelt és a mögötte álló imperialista hatalmakat, elsősorban az Egyesült Államokat és Angliát Elvi álláspontunk logikus következménye volt a diplomáciai kapcsolatok megszakítása Izrael állammal: a Tel Aviv-i ultrák, akik az ország kormánykerekénél állnak, teljesen semmibe vették a józanságra intő felhívást. Őket most már szemmel láthatóan semmi más nem érdekli, mint az elfoglalt területek hagyománvos és tipikusan gyarmatosító módszerekkel történő »pacifikálása«. Álláspontunkból következik: tűrhetetlennek tartjuk, hogy az agresszor élvezhesse támadásának gyümölcseit, és megtarthassa az elfoglalt területeket. A világnak volt alkalma megtanulni, hova vezet, ha elismerik a fegyveres erőszakot, mint a vitás nemzetközi kérdések eldöntésének alapját. A Szovjetunióval és a többi szocialista testvérországgal egvütt teljes szolidaritásunkról biztosítottuk a füeeetlenségüket, nemzeti integritásukat védelmező arab népeket. Ugyanakkor az első pillanattól kezdve félreérthetetlenül leszögeztük, hogy a konfliktus békés megoldását kívánjuk. A diplomáciai eszközök elsődleges jelentőségéről tanúskodik az ENSZ közgyűlésének összehívására irányult szovjet indítvány és az a tény, hogy a szocialista testvérországok vezetői — reprezentatív delegációk élén — maguk vesznek részt a New York-i világnarlament munkájában. A békés megoldás szükségességét húzta alá beszédében Alekszej Koszigin. a Szovjetunió miniszterelnöke, erről beszélt elutazása előtti nyilatkozatában Fock Jenő, hazánk miniszterelnöke is. A magyar közvélemény teljesen érthető aggodalommal, de általában rendkívül éretten és felelősségtől áthatva reagált a közel-keleti konfliktus eseményeire. Persze, az volna a csodálatos, ha nem hallatszottak volna helyenként olyan hangok, amelyek tájékozatlanságból vagy más okokból, nem létező motívumokat tulajdonítanak ülpolitikai jelentőségű döntéseknek. Teljesen nyilvánvaló, hogy Izrael állam magatartását nem azért ítéljük al, mert az zsidó állam, hanem azért, mert az imperialista nagyhatalmak engedelmes eszközeként orvtámadást hajtott végre, agressziót követett el. Az izraeli burzsoázia, eltelve attól a vágytól, hogy saját határait kitágítsa, vállalta az imperialisták csatlósának szerepét. Teljesen világos, hogy elveinknek megfelelően minden nemzetközi fórumon el kell ítélni, meg kell bélvegezni minden államot, legyen az kis vagy nagy ország, amelvnek hadserege az imperializmus kiszolgálójaként agressziót követ el, területet rabol, amely békés lakosok tízezreit üldözi el lakóhelyéről. Ilyenek, s nem mások külpolitikai elhatározásaink motívumai. Az antiszemitizmushoz mindennek az égvilágon semmi köze nincsen. Az antiszemitizmus kispolgári ideológiája ellenséges ideológia, mélységesen idegen tőlünk, ez ellen harcoltunk és harcolunk a jövőben is: erre mutatott rá a közel-keleti eseményekről szóló rádió- és tv- nyilatkozatában Komócsin Zoltán, a párt Politikai Bizottságának tagja. Egyszersmind aláhúzta azt is, hogy éppoly megengedhetetlen a másik oldalú, úgynevezett filoszemita elfogultság is. Azok a megpróbáltatások, amelyektől Európa zsidó lakossága a barbár fasiszta fajirtás következtében a második világháború alatt szenvedett, sem mentségül, sem magyarázatul nem szolgálhatnak Izrael állam számára. Sőt: az a mód. ahogv Izrael állam vezetői az elfoglalt területek arab lakosaival bánnak, önkéntelenül is olvan tragikus események emlékét idézi fel, amelyeket Izrael mai lakói közül is sokan átéltek. Nyilvánvaló egyébként, hogy a szocialista országok, köztük hazánk javaslata az igazságosságon alapuló béke megteremtésére s ennek előfeltételeként az agresszorok erőinek haladéktalan visszavonására a közel-keleti térség valamennyi népének érdekét szolgálják — az arab népekét és Izrael állam dolgozó népének érdekeit is. Az, hogy sikerül-e diplomáciai eszközökkel megteremteni az igazságon alapuló közel-keleti rendezés előfeltételeit, nem csekély mértékben a most folyó New York-i közgyűléstől függ. Egy bizonyos : az a tény, hogy a közgyűlés összeült, jó előjel, és komoly eredménye a hét szocialista ország egybehangolt diplomáciájának. V. P. Jemen vádolja N agy-Britanniát Abdulaziz Al-Futain, Jemen ENSZ-küldöttségének vezetője levélben fordult az ENSZ főtitkárához, hogy felhívja figyelmét a Jemeni Köztársaság ellen irányuló brit agressziós előkészületekre. A küldöttség azzal vádolja Nagy-Britanniát, hogy gépei gén gyakran megsértik légiterét, a brit tüzérség lövi a határterületeket, és számos esetben páncélos oszlopok hatolnak be jemeni területre. Jemen nagykövete jegyzéket mellékelt az incidensekről. A jemeni ENSZ-küldött lefele kitér Adenra és a Dél- arébiai Államszövetségre is. A brit kormány a béke ügyét szolgálná, ha megszüntetné íelenlétét a világnak e térségében. Ehelyett a őrit hatóságok kiépítik katonai állásaikat a Jemeni Arab Köztársaság körül — hangsúlyozza a levél. (MTI) I
