Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)
1967-06-20 / 144. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd. 1967. június 2*. » (Folytatás az 1. oldalról) Koszigin kifejezésre juttatta a szovjet kormány meggyőződését, hogy a közgyűlés biztosítja az arab országok területi épségét, hozzájárul a Közel-Kelet békéjének és biztonságának megszilárdításához. Koszigin szovjet miniszter- elnök felszólalása után Eban izraeli külügyminiszter kért szót. Beszéde alatt Koszigin és Gromiko szovjet külügyminiszter elhagyta az üléstermet. Az izraeli külügyminiszter éles hangú kirohanásokat intézett a Szovjetunió ellen, a lényegében elutasította azt, hogy az ENSZ közreműködésével oldják meg a közel-keleti válságot. Mint mondotta, a közgyűlésnek »nem szabad olyan formulát elfogadnia, amely az ellenségeskedések felújításához vezet«. A külügyminiszter nem szólt ugyan Izrael területi követeléseiről, de kijelentette, hogy »a korábban megosztott Jeruzsálem most egyesült«. Goldberg amerikai küldött csupán néhány mondatban válaszolt a szovjet miniszter- elnök beszédére, s hozzátette, hogy a keddi ülésen bővebben is kifejti az amerikai álláspontot. Felszólalt még Szaúd-Arábia küldötte. A szónoki lista első helyén eredetileg Goldberg amerikai küldött neve szerepelt, ő azonban »udvariassági gesztusként« átengedte a szónoki tribünt Kosziginnék. Goldberg csak kedden szólal fel. Elhatározásában nyilván szerepet játszott az is, hogy Johnson elnök egy órával Koszigin felszólalásának megkezdése előtt a külügyminisztériumban pedagógusok egy csoportjához intézett beszédet, amelyet a televízió is közvetített. Az ENSZ közgyűlésének hétfői ülését magyar idő szerint 18 óra 14 perckor elnapolták. A tanácskozást kedden 15.30 órakor folytatják. A magyar küldöttség New Yorkban Az ülésszakon részt vesz a Magyar Népköztársaság küldöttsége Fock Jenőnek, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének vezetésével. A küldöttség tagjai Péter János külügyminiszter, Sazrka Károly külügyminiszter-helyettes és Csatorday Károly, hazánk állandó . ENSZ-képviselő je. A magyar küldöttség, amely szombaton, magyar idő szerint éjfél körül érkezett New Yorkba, a vasárnapot városnézéssel töltötte. Fock Jenő, Péter János, Szarka Károly, Csatorday Károlv kíséretében fölkereste New York Manhattan negyedének számos érdekes részét: jártak az üzleti negyedben, a Wall Street környékén, ahol a legnagyobb amerikai bankok vannak, s fölkeresték a Harlemet, New York néger negyedeinek legnagyobbikát, a George Washington hídon átmenve a magyar delegátusok a Hudson-folyó New Jersey államban levő partjáról nézték meg New York látképét. Vasárnap este New Yorkba érkezett a Todor Zsírkor miniszterelnök vezette bolgár, és a Maurer miniszterelnök vezette román küldöttség is. A TASZSZ jelentése szerint Koszigin miniszterelnök vasárnap találkozott Cyran- kiewicz lengyel, majd később Lénárt csehszlovák miniszterelnökkel. Koszigin vasárnap találkozott Atasszi szíriai államfővel is, aki szombaton érkezett New Yorkba. Az arab külügyminiszterek ankarai incidense A kuwaiti találkozóról elindult New Yorkba az arab külügyminisztereket szállító különrepülőgép. A török hatóságok a repüléssel kapcsolatos bizonyos formalitásokra hivatkozva a gépet Ankarában leszállásra kénysze- rítették, és csupán 90 perces várakozás után engedték tovább. A hét arab külügymi- miniszteren kívül a gép fedélzetén tartózkodott a kuwaiti miniszterelnök is. Amíg a nvugati hírügynökségek azt állítják, hogy az I arab külügyminiszteri értekezlet eredménytelenül ért véget, .a MEN A hírügynökség szerint a külügyminiszterek elvi megállapodásra jutottak az alábbi kérdésekben: továbbra is fenntartják az olaj- embargót az Egvesült Államokkal és Nagv-Britanniával szemben, kivonják betéteiket az angol és az amerikai bankokból, és sürgetik az amerikai és brit katonai támaszpontok felszámolását az arab világban. Patolicsev t Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter nyilatkozatot adott a Novosz- tyi (APN) hírügynökség munkatársának. Kijelentette, hogy puszta kitalálás a nyugati sajtónak az a közlése, amely szerint a Szovjetunió el akarja foglalni az arab országok helyét a kőolajpiacokon, ugyanez vonatkozik arra a híresztelésre is, hogy a Szovjetunió kőolajat és kőolajtermékek szállítását ajánlotta y ilatkozata fel Angliának. E koholmány célja kételyeket támasztani az arab népekben a Szovjetunió barátságát, őszinteségét illetően. Patolicsev azt is kijelentette, hogy egy amerikai a lapjelentés, amely szerint egy izraeli kőolaj-tartályhajó rendszeres szállításokat bonyolít le a Szovjetunió és Izrael kikötői között, elejétől végéig durva, nyíltan provokációs jellegű kitalálás. (MTI) Egy órával a közgyűlés megnyitása előtt Johnson elnök rádió- és tv-beszéde Johnson elnök öt feltétel teljesítéséhez köti a közel-keleti rendezést és az izraeli csapatok visszavonását. Az elnök televíziós beszédében, amely közvetlenül az ENSZ- közgyűlés érdemi tanácskozásának megnyitása előtt hangzott el, a többi között kijelentette, hogy a Közel- Keleten »tiszteletben kell tartani minden nép jogát az élethez«, »véget ’"ell vetni a fegyverkezési versenynek«, »biztosítani kell a szabad hajózás jogát«. A rendezés feltételeként említette meg az arab menekültek problémájának megoldását is. Johnson Washingtonban mondta el beszédét egy tájékoztatón, amelyet a külügyminisztérium rendezett pedagógusok számára. Az elnök beszédével felétlenül elébe akart vágni Koszigin szovjet miniszterelnök beszédének, amely az ENSZ rendkívüli sürgős közgyűlésén elsőnek hangzott el. Johnson nem volt hallandó részt venni a közgyűlésen, amelynek összehívását az Egyesült Államok ellenezte, s ezért országos méretekben közvetített rádió- és tv-be- szédet mondott. Az amerikai elnök a kprel- keleti válsággal kapcsolatban utalt arra, hogy véleménve szerint a megoldáshoz az érdekeltek közvetlen tárgyalásaira van szükség, bár hasznosnak és szükségesnek mondotta az ENSZ, illetve harmadik fél közvetítését is. Johnson több ízben is hangsúlyozta, hogy »a térségben minden népnek joga van az önálló életre«. Mint ismeretes, izraeli részről azt akarják elérni, hogy az arab államok ismerjék el végérvényesnek Izarel létezését, és ennek jeleként üljenek le közvetlen tárgyalásokra a Tel Aviv-i kormánnyal. Bár Johnson kijelentette, hogy nem szabad erőszakhoz folyamodni, nem ítélte el az izraeli magatartást, sőt a háború kirobbanásáért az arab államok »fenyegetését«, közvetlenül pedig az Akahai- öböl lezárását tette felelőssé. Egyéb kérdésekről szólva az elnök kijelentette, hogy Vietnamban az USA »kész a hadműveletek fokozatos csökkentésére«, de »a másik fél nem mutatott hajlandóságot erre«. A szovjet—amerikai kapcsolatokról azt mondotta, hogy a kapcsolatok megjavítása az egyetlen észszerű politika, de nem utalt arra, hogy a kérdéseket esetleg közvetlenül beszélné meg Koszigin szovjet miniszterelnökkel. Az elnök beszédében rövid áttekintést adott Latin- Amerika, Ázsia és Afrika kérdéseiről is, a NATO-ról szólva azt hangoztatta, hogy a tagállamok komoly előrehaladást értek el. (MTI) A közel-keleti válság beárnyékolja De Gaulle és Wilson tanácskozásait Harold Wilson angol miniszterelnök hétfőn reggel a versailles-i Nagy Trianon-pa- lotába érkezett, ahol De Gaulle elnök fogadta. A két államférfiú két órán át tanácskozott. Brit források .szerint áttekintették az egész nemzetközi helyzetet. Az AFP úgy tudja, hogy első kérdésként a közel-keleti problémát vitatták meg. De Gaulle tábornok tájékoztatta Wilson miniszterelnököt arról a megbeszélésről, amelyet pénteken este Koszigin szovjet miniszterelnökkel folytatott. Wilson brit miniszterelnök pedig azokról a tárgyalásokról adott felvilágosítást, amelyeket Johnsonnal, az Egyesült Államok elnökével a hét végén telefonon folytatott. Brit forrás szerint valószínű, hogy a délelőtti tanácskozáson a távol-keleti helyzetet is érintették már. A délelőtti tanácskozást a tízszemélyes szűkkörű ebéd zárta le, amelyet De Gaulle elnök és felesége adott Wilson és felesége tiszteletére. Londonban borúlátóan ítélik meg a Wilson—De Gaulle találkozó kilátásait Nagy-Britannia közös piaci esélyei szempontjából. Rámutatnak, hogy a közel-keleti válság beárnyékolja a két államférfi tárgyalásait, és a válságban játszott brit szerep még inkább megerősítette a francia államfő ellenzését a brit csatlakozással szemben. A Times párizsi tudósítója rámutat, hogy Wilson komolyan javíthatná a brit tagfelvételi kérelem esélyeit, ha összhangba hjozná közel-keleti Politikáját Párizs álláspontjával és ezzel bizonyítaná, hogy valóban folyamatban van Nagy-Britannia »történelmi átalakulása« európai hatalommá. Londoni megfigyelők rámutatnak: Brown külügyminiszter Wilson párizsi látogatásának előestéjén bizonyos fokig elhatárolta a brit kormányt Izrael területi követeléseitől. Ennyiben a brit kormány közeledett a francia állásponthoz. Ugyanakkor Brown külügyminiszter nem volt hajlandó elkötelezni kormányét az izraeli csapatok visszavonásának követelésére. (MTI) Part szánt ám adás egy amerikai páncélosexred tábora ellen McNamara elhalasztotta dél-vietnami látogatását Szeged a fiataloké! Július 29—30-án e két napra az ország különböző megyéiből külön- vonatokat és autóbuszokat indít az Expressz az /. SZEGEDI IFJÚSÁGI NAPOKRA Program: Ifjúsági karnevál, Hamlet előadás, városnézés szakmai vezetővel stb. Szolgáltatás: ebéd, vacsora, ebéd, szállás turista elhelyezés, 2 napon at díjtalan városi közlekedés. Jelentkezés: Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Bp. V., Szabadság tér 16., valamint a „ megyei KlSZ-bizottsá- gok mellett működő Express kirendeltségeknél. (5031) Dél-vietnami szabadság- harcosok a hétfőre virradó éjjel megtámadták a II. amerikai páncélos ezred harcálláspontját. A támadás heves aknavető- és géppuska-tüzeléssel kezdődött, majd a partizánok megostromolták a tábort. Heves ütközet alakult ki, amelyben ax amerikai ostromlott erők nehézíüzérsé- gi és légi támogatást is igénybe vettek. Mint egy amerikai katonai szóvivő közölte, a Saigontól 65 kilométernyire keletre fekvő páncélostábor védői közül tizenegyen elestek és harmincegyen megsebesültek, mielőtt a túlerő megtörte volna a támadás lendületét. A partizánok a tábort övező őserdőbe vonultak vissza. Saigonban közölték, hogy hétfőn a 9. amerikai lövészhadosztály egyik őrjárata a Mekong folyó deltájának mocsaras terepén jelentős partizánerő csapdájába esett. A partizánok sakkban tartották az amerikai alakulatot, és lelőttek négyet a helikopterek kö zül, amelyeket kimentésükre küldtek. Az amerikaiak végül is két századnyi erőt vetettek be az alakulat fölmentésére, amely azután visszavetette a partizánokat. A saigoni amerikai katonai parancsnokság szóvivője vasárnap bejelentette, hogy a légierő és a haditengerészeti légierő vadászbombázói szombaton 166 bevetésben támadták a VDK területét. Idén ez volt a legnagyobb- szabású támadás a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. A Pravda tokiói tudósítójának jelentése szerint a japán fővárosban bejelentették, hogy Szato miniszterelnök ez évi délkelet-ázsiai körútja során Saigonba is ellátogat. McNamara amerikai hadügyminiszter Johnson elnök kérésére »néhány nappal« elhalasztotta tervezett délvietnami látogatását. A halasztás hivatalos okául az ENSZ-közgvűlésnek a Közel- Kelettel foglalkozó rendkívüli ülésszakát jelölték meg. (MTI) Dimitrov emlékezete Ha élne, ma lenne 85 éves a férfi, akinek nevét egészen rendkívüli körülménvek közepette tanulta me? a világ. Akkor 1933-at írtunk és Georgi Dimitrov a i német fasiszták lipcsei vérbírósága előtt állt. A vád: bűnrészesség a Reichstag felgyújtásában. A gyújtogatás — ez történelmi tény — közönséges provokáció, maguknak a náciknak a mű»Ön nyilván fél a kérdéseimtől, miniszterelnök úr!...« — A kérdés ma is aktuális. — Dimitrov a lipcsei tárgyaláson. ve volt, akik a Reichstag felgyújtásának ürügyén csaptak le a kommunistákra, a haladó emberekre. A lipcsei per azonban visszájára fordult: Dimitrov logikus okfejtése nyomán a vád összeomlott, s a bíróság Dimitrovot kénytelen volt felmenteni. A nagy nemzetközi visszhangot keltett per egyik legdrámaibb mozzanata az volt, amikor Dimitrov, a vádlott, szópárbajt vívott Göringgel, a hatalma teljében pompázó náci hatalmassággal, s amikor az kivezettette a teremből, odavágta Görignnek: »Ön nyilván fél a kérdéseimtől, miniszterelnök úr!...« Ez a kérdés, évekkel Dimitrov halála után, némileg módosulva — ma is ott rezeg a levegőben. Csak a címzett más. Nyugat-Német- országban ugyanis az esse- ni televízió idén februárban dokumenumműsort sugárzott a Reichstag égéséről és a lipcsi perről. A világsajtó Bonnba akkreditált tudósítói felháborodással számoltak be arról, hogy a nyugatnémet televíziófilm az események ismertetésének ürügyén meghamisította a történelmet, és a nácik által kiagyalt lipcsei pert hovatovább egy jogállam teljesen szabályos eljárásának tüntette fel. Jellegzetes módon, Nyugat-Németország- ban — amelynek mai vezetői általában zokon veszik, ha államukkal kapcsolatban revansizmusról és újfasizmusról beszélünk — a televízió-, úgvnevezett dokumentumfilmben a lipcsei per náci tisztviselői igen széles nyilvánosságot kaptak, Dimitrov válaszait azonban javarészt elhagyták ... Pedig — vagy talán épp azért, mert — nem akármilyen válaszok voltak azok! S itt nem csupán a Göringgel folytatott szócsatára gondolunk, hanem e rendkívüli emberi tett mellett arra, hogy Dimitrov, aki letartóztatása pillanatában a Komintern egvik vezetőiéként illegalitásban dol- goztt, a vádlottak padjáról, a nemzetközi helvzet valóban mélven szántó elemzése alapján kifeitette az antifasiszta harc és összefogás alapelveit. Ezekből pedig nem csupán a Kommunista Internacionálé emlékezetes 1935-ös kongresszusa merített, amikor kidolgozta a fasisztaellenes népfront politikáját. A dimitrovi elvek hatnak napjainkban is, amikor szerte a világon a munkásmozgalom egysegéről, az összes antiimperiailista erők összefogásáról van szó. Azokban a drámai hetekben, amikor fasisztá bírái előtt állt, Dimitrov már túl járt az emberélet útjának felén. Helytállása, hősiessége nem a pillanat véletlene volt: szerves folytatása addigi életútjának. Georgi Dimitrov a bolgár forradalmi marxista párt egyik alapítója volt. 1923-ban részt vett Bulgáriában a történelem első antifasiszta felkelésében, amelynek leverése után emigrációba kényszerült. (Távollétében két ízben is halálra ítélték.) Csaknem egy évtizedig dólgozott illegálisan Ausztriában, Németországban és más európai országokban — egészen berlini letartóztatásáig, a lipcsei perig. A per után, a nemzetközi közvélemény, elsősorban a Szovjetunió közbenjárására, a nácik kénytelenek voltak kiengedni börtönéből. Ezt követően 1943-ig a Komintern főtitkáraként működött. Közben — mint hazájának igaz fia — 1942-ben részt vett a bolgár hazafias front megszervezésében, majd egyik irányítója volt az 1944. évi győztes felkelésnek. Bulgária felszabadulása után a Bolgár Kommunista Párt főtitkáraként és a minisztertanács elnökeként munkálkodott az új, szocialista Bulgária felépítésén, egészen 1949-ben bekövetkezett haláláig. Dimitrov a kommunista forradalmár példaképe volt. A tömegekért és a tömegekkel — a történelem formálóival — együtt harcolt a fasizmus ellen, az új társadalomért. Örökségét a szocialista Bulgária népével együtt híven őrzi az egész haladó emberiség, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom. Emléke példa és útmutatás a jelen küzdelmeiben is. S. P. Indiai jegyzék Kínához A Kínai Népköztársaság delhi nagykövetségének ügyvivőjét vasárnap bekérették az indiai külügyminisztériumba. és átnyújtották neki az indiai kormány jegyzékét. A jegyzék követeli: a Kínai Népköztársaság hatóságai intézkedjenek, hogy 24 órán belül megszűnjék a pekingi indiai nagykövetség körüli ostromzár. és ugyanennvi időn belül hatálytalanítsák laz indiai diplomaták ellen foganatosított korlátozó intézkedéseket. A jegyzék kijelenti, hogv ha a kínai kormány nem tesz eleget a kérésnek. akkor az indiai kormány kénytelen lesz megfelelő ellenintézkedéseket foganatosítani. Egv indiai kormányszóvivő közölte, hogy a kínai ügyvivő elolvasta a jegyzéket, majd kijelentette, hogy visz- szautasítja azt. (MTI) *
