Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)
1967-06-20 / 144. szám
Kedd, 1967. június 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP Öreg házak „szervize” Tizenhét megvénült kaposvári ház ölt új arcot, több mint kétszáz család jut barátságosabb, jobb lakáskörülmények közé ebben az évben az Ingatlankezelő Vállalat munkája nyomán. Akik jól ismerik a várost, azt mondanák, hogy ez elenyészően kevés. Mit mond ezzel szemben a statisztika? Az Ingatlankezelő és B'elújitó Vállalat adaiai szerint egy-két éven belül már nem lesz felújításra váró állami ház Kaposváron. A valóság azonban egészen más. A napokban sétára indultunk Németh Gyulával, az Ingatlankezelő Vállalat igazgatójával, a házkezelőség csoportvezetőjével és egyik munkatársával, hogy megvizsgáljuk, milyenek is a régi utcák házai, a felújítások hogyan járultak hozzá a megyeszékhely szebb arculatának kialakításához. A sétát a cseri városrészben kezdtük. Két éve, hogy rendbehozták a TRANSZVILL 1-es számú telepével szemben lévő Cseri út 1. szám alatti házat. Kí- vül-belül tatarozták, elvégezték az össezs javítanivalót. Ez az épület is »árvizes« ház volt, felújítása előtt vedlett, salétromos falak jelezték, hol állt a víz a Kapos nagy áradása idején. Még az arra járók is örültek, amikor új köntöst kapott ez a külsejével is rossz emlékeket idéző ház. Hónapokig készült, de amikor átadták, kívül-belül kifogástalannak látszott. Két év telt el, és a külső fal embermagasságig ledobta a vakolatot, belül nedvesek, penészesek a szobasarkok. A lakók hiába szellőztetnek. — Függőleges szigetelést alkalmaztak a kőművesek — mondja Németh Gyula —, és ez vo)t a baj. A nedvesség felhúzódik a szigetelő réteg fölé és a fal belső felét is tönkre teszi. Vízszintes szigetelés esetén ez nem fordulhatott volna elő. A vállalat kőműveseinek most is az öreg házfalak szigetelése adja a legtöbb munkát. A régi kátránypapír réteget megette az idő, a lakásokban magasan felhúzódik a nedvesség. Ez nemcsak egészségtelen, hanem árt a bútornak is. Nem a Cseri utcai sarokház az egyetlen ilyen épület Kaposváron. Ezekre a házakra többet költött a vállalat, mint amennyit a felújítás előtt értek. Itt kezd sántítani a statisztika, a számok elveszítik a hitelüket, hiszen a teljesen felújított házak 10—15 évig nem szerepelnek — és hivatalosan nem is szerepelhetnének — a vállalat tatarozási tervében. Pedig az ilyen épületeken akár két-három cv múlva újra meg lehetne kezdeni a teljes felújítást. Ahol segítenek a lakók: Berzsenyi utca 36. A kapu alatt betonoznak, a ház udvari szárnyán két brigád dolgozik a legszigorúbb »műszaki ellenőrök«, a lakók mindenre ügyelő zsűrije előtt. Ahol tudnak, ott segítenek, könnyítik a szakemberek munkáját. Régóta várták már, hogy kellemes otthonhoz jussanak, ők tudják igazán értékelni az Ingatlankezelő Vállalat felújító munkáját. A romos, földes lakások parkettát kapnak, megjavítják, csaknem újjáépítik a falakat. 250 000 forintos munkát végeznek a házon az építők. Az emeletes MÁV-házak árnyékában három Berzsenyi utcai ház is új ruhát kap az idén. Az utca másik oldalán a Visnyei brigád dolgozik és a cserépkályhások. Sok család otthonát varázsolták így újjá a vállalat építőbrigádjai a Marx Károly utcában is. A pótlás, a falak kiigazítása, a szigeteléscsere, a rejtett hibák kijavítása szöszmötölő, nehézkes munkának számít. Két éve tatarozták a Gárdonyi iskola mögötti hosszú lakóépületet, ahol harmincöt család lakik. Az apróbb kifogásoktól eltekintve jól dplgoztak az építők. A lakók csupán egyet jegyeztek meg: a vállalat műszaki vezetője találja meg a módját annak, hogy a legkisebb javításokat is csak akkor vegyék át, ha az nem hagy kívánnivalót maga után. Az Ingatlankezelő Vállalat Micsurin utcai telepén épül az elöregedett kaposvári házak új szervize. A telepen 330 négyzetméter alapterületű raktár, 320 négyzetméteres asztalosmúhely épül saját erőből. 1970-ig várhatóan új arcot öltenek a tatarozásra, felújí- I tásra leginkább rászoruló kaposvári házak. Ennek egyik biztosítéka az új telephely kialakítása. A felújításra nem kerülő többi házat pedig az Arany és a Petőfi utcában, meg a Berzsenyi utca elején új, modern épületek, emeletes lakóházak váltják fel. Nagy .József Megkönnyítik a rakodást Az anyagmozgatás gépesítésének egyik fontos része az az ötezer darab rakodólap, amelyet a Kaposvári Villamossági Gyár vásárol. Különösen a porce- lánszállítólvnál van jelentősége, hiszen kiküszöböli a törést. Az anyag emberi kéz érintése nélkül jut el a vagonokból a műhelyekbe. Az elektromos villás- targoncák ezeknek a lapoknak a segítségével emelik ki a vagonból, vagy szállítják a raktárból a ládákba csomagolt porcelánt. A lapok megfelelnek a MÁV és az európai szabványoknak, tehát rajtuk a vagonba rakott áru is szállítható. Próbaként kétszáznegyven darabot vásárolt a vállalat. A próba sikerült, hiszen gyorsabb lett a rakodás. Most ötezer darab szállítását várják. Ebből ebben az esztendőben még ezer darabot kap a Villamossági Gyár. A szállítás és tárolás megkönnyítésére sokat költ a vállalat, hiszen a rakodólapok mellett különleges tárolókat is vásárolnak. Eddig a porcelánt a kőbányai gyár ládáiban tartották. Általában nem tudták tartani a ládák forgási sebességét, s emiatt elég magas kötbért fizetett a vállalat. Ezért vásárolták a különleges tárolókat. Ezek a raktárt is helyettesítik, . hiszen az épülő, fejlődő vállalatnak nincs helye. A ládákban akár szabad ég alatt is tárolhatják a porcelánt. A M I S KA P I PA r ó két órán át beszélgettem megyénk egyik legöregebb pásztorával. Szikár, nagy darab ember, ma- holnpa betölti a kilencedik X-et. Pásztor volt az apja is meg a nagyapja is. János bácsi pedig kereken ötven évet pásztorkodott hivatalosan. Akkor nyugdíjba ment — papíron. De a valóságban csak télen pihen odahaza. Tavasztól őszig most is pász- torkodik. És nem is akárhogyan! A szövetkezet elnöke és mezőgazdásza olyan elismerően beszél a munkájáról, hogy már-már túlzásnak hatnak a jelzők. — Párját ritkítja — így az elnök. — Tisztességes, becsületes ember, ha kár esne valamelyik jószágban, talán világgá is menne bánatában... — folytatja a mezőgazdász. Az elnök és a mezőgazdász unokája lehetne az öreg pásztornak. Megmutatja az ostorát, a furkósát és végezetül legjobb segítőjét, a kutyáját. Egyetlen szenvedélye van: a pipa. Éppen rátömni készül most is. öreg Miskának hívja a pipáját. Társától tudom, hogy néha beszél a pipájához. Ilyeneket szokott mondani: — Na Miskám, akkor most pöffentünk egyet-kettőt... És ha vége a szívásnak, így hangzik a búcsú: — Na Miskám, akkor most visszamész a helyedre ... Dróttal összetákolt, repedezett cserépdarabokból áll ez a pipa. Csoda, hogy még nem esett szét. Első kerékrántásra lángot vet a sárgaréz töltényhüvely- böl készített öngyújtó. Hamarosan szürke füstpamacsok bodroznak az öreg körül. £ gy ideig szótlan áhítattal eregeti a füstöt, aztán tömören ennyit mond: — Vannak még komoly bajok! — Milyen bajokra gondol, János bácsi? Azt hittem, kevesli a nyugdiját vagy a fizetését. Elégedetlen a levegővel vagy a vezetőkkel. Nem. — Azt mondja meg nekem, hogyan feledkezhettek el rólunk, öreg pásztorokról?! — Ki feledkezett el? — Hát a pipagyárosok! — Kik? — Megmondtam magyarán! Bennünket már egyszerűen kutyába se vesz a pipagyár.. Nem értem a dolgot. Elém teszi az öreg Miskát, és rám szól, hogy nézzem meg alaposan. — Látja ezt a pipát? Tíz esztendeje kínlódok vele, azóta van vasra verve. Tíz esztendeje akarok venni másikat, de a boltosok egyszerűen kinevetnek. Azt mondják, vegyek másikat, és mutogatják a fapipákat. Honnan tudnák ezek a szerencsétlenek, hogy a magamfajta pásztor ember kötelet tenne a nyakába, ha fapipából kéne színi a szűzdohányt. Mit értenek ezek hozzá... Z sörtölődik még egy ideig, aztán arra kér, ha nem felejteném el, szerezzenek neki legalább egy darab igazi miskapipát. Az ígéret fejében elénekel néhány régi pásztornótát, őszintén szólva álmodni se mertem volna, hogy ezzel az ígérettel milyen nagy gondot veszek a nyakamba. Két hónapon át érdeklődtem, kutattam a mis- kapipa után. Nincs és nincs. dolgozik a háromfai Ü.j Barázda Tsz 52 holdas tábláján. A Cipőt-brlgád az elit Gül- teafoa vetőburgonyát szelektálja. HUSZONNÉGY ASSZONY ♦ A minap aztán mégiscsak I siker koronázta a kitartó kutatást. Gyalogosan mentem hazafelé, és a Füredi út baloldalán egy kopott kirakalú bolt előtt megállított a meglepetés. A szappanok és fogkrémek között három darab I feketére égetett miskapipzt í láttam. Bementem a boltba. | — Hányat tetszik paranI csolni? — kérdezte az idős I nénike kedvesen, és kitett a I pultra egy egész dobozzal. í — Mindet — válaszoltam. | Tíz darab volt a dobozban. | A nénike megütközve né- I zett rám. I — Nem lehet? ♦ — Dehogyisnem! Sőt, ha i érdekli az urat, mutatok még. I Két egész ládával van. Es... t D eszélgetni kezdtünk. I ^ Megtudtam a megüt- I közés okát: Idestova tíz év óta í én vagyok az első miskapipa I vevő. Ezért nézett rám fur- | csán a nénike. Együtt vá- 1 lasztottuk ki a tiz legszebb ♦ pipát. Feketéket, vöröseket, I simákat és királyi címerrel * diszítetteket. Tegnap postára *adtam a csomagot. Így talárt i megszűnnek a bajok! S Németh Sándor FŐZIK A DZSEMET Elég egy pillantást vetni a képre, s már összefut a nyál az ember szájában. A legzamatosabb gyümölcsből főzik a dzsemet a Nagyatádi Konzervgyárban. Eddig egy vagon poharas dzsem készült. Megkönnyíti a munkát a múlt héten üzembe helyezett gyümölcsfőző gép. Sokkal kisebb és termelékenyebb ez a berendezés, mint a régi. A 100 EVES POSTA JÖVŐJE Irányító számok a levélforgalomban — 1980-ig „távválasztás“ 10 órára növekszik a tv műsorideje Pontosan 100 évvel ezelőtt, a kigyezés évében vette át a kormány a magyarországi posta igazgatását Háromnegyed évszázad munkája kellett ahhoz, hogy európai színvonalra fejlődjék a postahálózat, ez azonban a második világháború alatt csaknem teljes egészében megsemmisült. Éppen ezért mindaz, amivel ma a centenáriumát ünneplő Magyar Posta büszkélkedhet; az főképp a legutóbbi huszonkét esztendő munkájának az eredménye. Ezt — a posta jelenét — ismerjük, de vajon mit noz számára a jövő? Hogyan fejlesztik tovább a postaszolgálatot? Ezekre a kérdésekre Kértünk választ dr. Búza Mártonná postavezórigazgató-he- lyettestőL — A legtöbb gondot a levélforgalom szüntelen növekedése okozza — mondotta a vezérigazgató-helyettes. — Jelenleg évente félmilliárd levelet továbbít a posta. Felhasználva a külföldi tapasztalatokat előbb-utóbb nálunk is át kell térni a levelek gépi válogatására, »irányítására«. A gépesítésre * gondoltunk akkor is, amikor arra kértük a feladókat, hogy nevüket és címüket a boríték bal alsó sarkába írják. A bélyegzőgépeik ugyanis a borítéli felső részét teljes hosszában végignyomtatják, ezáltal az ide írt szöveg legtöbbször olvashatatlanná válik. A gépesítéssel megnövekszik a bélyegek szerepe is, mert míg eddig csak a bérmentesítés jelzésére szolgáltak, ezután majd a levél- rended és irányítógépek zökkenőmentes működését is a ószforeszkáló festékkel preparált bélyegek teszik lehetővé. A gép csak akkor tud hibátlanul dolgozni, ha a bélyeget a borítéknak mindig ogyanazon a helyén »találja neg«, ezért kértük a feladódat, hogy a bélyeget a bori- ék jobb felső részére ragasszák. — A gépi levélfeldolgozás szükségessé teszi még az irányítószámok bevezetését. Minien város és község megkap- a a valószínűleg négy jegy- >öl álló irányítószámát, ame- yet a feladó ír fel a borítékra, a rendeltetési hely neve mellé. Természetesen gondoskodunk majd telefonkönyv- szerű kód könyv kiadásáról, amelyből a címzett lakóhelyéhez tartozó irányítószám megállapítható. — 1980-ig kétszer annyi tele fonelöfizetönk lesz, mint most. Közben, Budapest és a megyeszékhelyek, továbbá a megyeszékhelyek és a járási székhelyek között bevezetjük a x-távváiasztást«, ami any- nyit jelent, hogy ott interur- bán központ működése nélkül, egyszerű tárcsázással hívhatják akár az ország túlsó szélén lévő állomást is. Ezt a rendszert 1985-ig az egész országban elterjesztjük, tehát addigra teljesen automata aál- juk a telefonhálózatot — Telex-hálózatunk már most is teljes egészében automatizált, azaz a telex-előfizetők — központok beiktatása nélkül — hívhatják egymást További tennivalónk az állomások számának növelése, 1980-ig előreláthatóan összesen nyolcezer előfizetővel számolhatunk. — A rádió és a tv-hálózat is fejlődik. Tekintettel kell tennünk arra, hogy a közönség birtokában lévő készülékek túlnyomó része csak középhullámú vételre alkalmas, ezért az ország egész területét megfelelő minőségben főleg középhullámon fogjuk besugározni a korszerűsített Kossuth és Petőfi adókkal. A harmadik ötéves tervben helyezzük üzembe a 2x150 kW- os Lakihegyi adót. Ezután a Petőfi műsort a szolnoki és a balaitonszabadi adók sugározzák majd. 1970-ben megkezdjük a harmadik országos fő- műsor sugárzására szolgáló URH adó hálózat kiépítését — A harmadik ötéves tervben a tv műsoradás jelenlegi heti 60 órás ideje 70 órára növekszik, és megkezdődik a második tv-műsor sugárzása is — heti 40 órás műsoridővel. Ez a műsor vezeti be a színes tv-adást is, de olyan rendszerben, hogy a közönség birtokában lévő eddigi készülékekkel a színes műsor fekete-fehér képernyőn is élvezhető lesz. Zs* Lb
