Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-14 / 113. szám

SOMOGYI NÉPLAP 7 Vasárnap, 1967. május 14. Abház matuzsálemek ÖTÖDSZÖR MAGYARORSZÁGON A MOJSZEJEV EGYÜTTES Harminc évvel ezelőtt egy fiatal orosz balettmester ma­gaköré gyűjtötte azokat a lel­kes ifjú táncosokat, akik ér­deklődtek művészi tervei iránt, s velük együtt hozzá­látott a népi táncok tanul­mányozásához. Heve: Igor Mojszejev. Mojszejev járt Ukrajnában Belorusziában, Tádzsikisztán­ban, a Volgavidéken, az Ural hegyei között, Szibériában, a Az új személykocsi, amelyet a Togliatti városban épülő gyár bocsáit ki, már megte­kinthető. Igaz, egyelőre csak fényképen. A modern vonalú új kisautó nagy érdeklődésre tarthat számot az autósok kö­rében. — Az új autógyár kolosszá­lis méretű építmény lesz — mondta Dimitrij Jeremejev mérnök, akit az autógyár épí­tésével bíztak meg. — Együt­tesen 230 kilométer hosszú. Futószalagjairól 1969-től kezd­ve naponta kétezer kiskocsi gördül majd le. Az üzem főé­pülete 80 hektárnyi területet foglal el. Az építőknek először hatalmas ioari bázisról, nagy teljesítményű hőerőmű-köz- pointról kell gondoskodniuk. — Röpke idő alatt — jegyez­te meg Dimitrij Jeremejev — a kujbisevi tenger partján üvegből, betonból és acélból csodálatosan szép várost épí­tünk, amelyben több lakóház lesz, mint a jelenlegi Togliat­tiban. Idővel az autógyári vá­ros összeolvad Togliatti vá­rossal. és olyan település les/., amely lakosai számát tekint­ve, akár egy megyeközponttal Is vetélkedhet. Kaukázusban és a Krim-fél­szigeten. Hol vasúton, hol ko­csin, máskor lovagolt, sőt gyalogosan is nekivágott a távoleső falvakba vezető utaknak. A falusi ünnepsége­ken és klubestéken találko­zott a tehetséges népi tánco­sokkal; gyűjtötte a tapaszta­latokat és ismereteket. »A népművészet nyitotta meg előttem hivatásom útját« — mondja. Az építkezésre kijelölt he­lyen kujbisevi, szárát ovi és baskiriai mérnökök vég­zik a fölméréseket. Hama­rosan megérkeznek az építő- munkások, mert 1969-ben a gyár kapuján ki kell futni az első gépkocsiknak. A szovjet utakon már vizs­gázik a Fiat—124-típusu kis­autó — az a prototípus, amelyből a Togliatti autógyár évente 600 000-et gyárt majd. A Szovjetunió a gyártáshoz szükséges ipari berendezése­ket több olasz cégtől, elsősor­ban a fővállalkozó Fiat-cégtől vásárolja. A négyszemélyes Fiat—124- esbe 62 lóerős, négyhengeres vízhűtéses motort építenek, amely 147 kilométer/óra maxi­mális végsebességet ad a jár­műnek. 100 kilométerenkénti fogyasztás^ 8,1 liter szuper- benzin lesz. A kocsit tárcsás fékberendezéssel, csavart hordrugózással látták el, cso­magtere rendkívül tágas. A képen: a Fiat—124-es próba- útón. Nagy követelményeket tá­maszt táncosaival szemben: a tehetségen és megfigyelő készségen kívül az együttes minden tagjának páratlan munkakészséggel kell rendel­keznie. Ha művészkörökben valakit dicsérnek a munká­jáért, azt mondják: »Ügy dolgozik, mintha Mojszejev- nél táncolna.« Az együtes eredetileg S3 táncosból állt. Sokan közü­lük öntevékeny művésze­gyüttesektől jöttek. A Moj­szejev Együttesnek jelenleg száz tagja van, s csaknem valamennyien elvégezték a táncművészeti iskolát. A fia­talok átveszik az idősebb nemzedéktől az együttes ha­gyományait: a népi táncok­ban érvényre jutó kifogásta­lan stilusérzéket, az előadás páratlan könnyedségét, elsa­játítják a rendkívüli össze­szokottságot, amelynek alap­ján a táncosok csoportját va­lóban együttesnek lehet ne­vezni. A műsorban a népi táncok mellett — több mint nyolc­van ilyennel dicsekedhet­nek — akadnak olyan szá­mok is, amelyek teljes tema­tikai ciklusokat alkotnak. A »Képek a múltból« a forra­dalom előtti Oroszország éle­tét bemutató szatirikus jele­netekből áll. heg sikerültebb közülük a »Moszkva-kömyé. ki líra« és a »Vasárnap.« A Képek a szovjet életből leg­jelentősebb száma a Partizá­nok: a Nagy Honvédő Hábo­rú történetének egyik dicső­séges fejezetét mutatja be. A táncosok műsort szer­kesztettek a kollektíva uta­zásairól. úrási földgömböt állítottak a színpad közepére, s azon megjelölték az együt­tes csaknem hirminc év alatt megtett útját. A távolság azóta tovább nőtt: az együt­tes most fejezte be negyedik föld körüli útját. Számos országban többször is jártak Mojszejevék: Lengyelország­ban és Csehszlovákiában pél­dául négyszer vendégszere­peitek. Kétszer jártak Olasz­országban, háromszor Fran­ciaországifan és Belgiumban. Diadalmas vendégjáték-kőr­útjuk végigvezetett az Egye­sült Államok és Latin-Ame­rika városain, s a Szovjet­unió Állami Népi Táncegyüt­tese 1966 őszén hatalmas si­kerrel vendégszerepelt Spa­nyolországban. Magyarorszá­gon az együttes 1946 elején járt először. A most követke­ző vendégjáték már az ötö­dik lesz. A Mojszejev Együttest nemrégiben a Szovjetunió Akadémiai Népi Együttesé­nek címével tüntették ki. Ezt a elmet a Szovjetunióban csak a legkitűnőbb és legki­forr ottabb színházi és zenei kollektíváknak adományoz­zák. Igor Mojszejevet is nagy kitüntetés érte az idén: az »Üt a tápéhoz« című mű­soráért Lemn-dijjal jutal­mazták. N. Seremetyevszkaja A képen: »Tavasri Iá*« —< ukrán szvit. GeorgU Gulia Állami díjas ab- hiz Író, a Szov­jetunió érdemes művésze könyvet irt az abházlai matuzsálemekről. Abbáziát, ezt a Fekete-tengeri parti kis köztár­saságot gyakran nevezik az öre­gek országának: félmilliónyi lako­sából több ezer 90 évesnél idő­sebb ember él. Az alábbiakban az egyik idős asszonyról szóló írást közöljük. 127 éves. Fá­radhatatlan, eleven, vendég­szerető. Az idő, ter­mészetesen, rajta hagyta nyomait. Ám Hfjáf Laszuria nem aszott, ne­hézkes ember, hanem asz­szemy... Az abház asszony­nak pedig mint valamennyi társnőjének a világon, akad rengeteg dolga a ház körül. Nincs ideje öre­gedni. Abbázia öreg embereinek többsége — kétharmada nő. A valószínű magyarázat erre az, hogy a férfiak jobban ki vannak téve különböző sérü­léseknek, kevésbé tartóztatják meg magukat ételben-italban. Hfjaf nyugodtan beszél. Sok mindenre emlékszik, különö­sen a falu életének esemónyea- re, ahonnan nagyon ritkán mozdult ki, és ha kimozdult is, csak a szomszédos faluba vagy a járás határáig. Kutol faluban él, körülbe­lül negyven kilométerre Szu- humitöL Nagy családja van s rengeteg rokona. Mi zavarhatná nyugalmát? Az igazat megvál­va, csak egy valami: a tola­kodó újságírók. Kíváncsisá­guk érthető, de Híjainak nem| könnyű érdeklődésük kö­zéppontjában állni. És miféle különlegességet találnak ben­ne? Hát olyan öreg ő? Az öre­gek az ágyban fekszenek, ő meg hajnalban kel, és a gaz­daságban szorgoskodik... Láthatóan nehezére esik vá­laszolnia arra a kérdésre, hogy milyen életmódot foly­tat, mit eszik. Ezekről még sohasem gondolkodott el. Nem is volt rá sok ideje. Még ne­vetségesebb lenne holmi fizi­kai gyakorlatokról, különleges diétákról s effélékről beszélni. A gerontológusok különös figyelmet szentelnek az öreg­emberek idegrendszerének. Hfjaf Laszuria idegrendszere a legnagyobb rendben van. Kiegyensúlyozott, külsőleg nyugodt, nem kapkod Még egy kérdés Hfjaf La- szuriához: — Mi a véleménye a dalról és a táncról? — Fiatalkoromban nagyon szeretem énekelni és táncol­ni. A táncban sok férfin túl­tettem. — Volt-e beteg? — Természetesen mint min­den ember. Leggyakrabban a méghűlés jelentkezett, de az ágyat igyekeztem elkerülni. Meghűlés ellen kitűnő orvos­ság volt az édes tea, láz ellen pedig a limonádé. Erősebb gyógyszerre nem volt szüksé­ge. Akik csak találkoztak Hfjaf Laszuriával, mindnyá­jan arra a megállapításra, ju­tottak, hogy sok év áll még előtte. Ezer iparvállalat épült Grúziában A mai Grúzia a fejlett ipar, mezőgazda­ság, tudomány és kultúra országa. Az el­múlt négy évtizedben több mint ezer új ipar­vállalatot építettek területén. Olyan ipari óriá­sok fejlődtek ki, mint a tbiliszi villanymoz- donygyár és gépgyár, a rusztavi fémkohászati üzem és vegyipari kombinát, a kutajsszkij autógyár, a batumi kőolajfinomitó és több más nagyvállalat. Grúzia a Szovjetunió és a külföldi országok sok városát látja el ipar­cikkekkel. A Grúz Köztársaság 65 országnak szállít teát, dohányt, gyümölcsöt, borókát, ko­nyakot, mangánércet, valamint gépeket és berendezéseket. Grúzia a fejlett kultúra köztársasága, je­lenleg mintegy 5000 általános iskolája van; tomegkönyvtárainak száma több mint 3000; 2000 klub és művelődési ház, 71 múzeum működik, 18 felsőfokú tanintézetében 75 000 hallgató folytatja tanulmányait. Grúzia az üdülőhelyek országa. A Fekete- tenger festői szépségű partvidékén, a he­gyek lankáin, s a völgyekben, az örökzöld erdők ligeteiben sok-sok túristaitábor, üdülő és szanatórium épült, s ezek évente a szov­jet állampolgárok százezreit látják vendégül* pihenőre, gyógykezelésre. A képen: »Szakartvelo« teaszüretelő gép, az acsigvari szovhoz teaültetvényein. LÁTOGATÁS TOGLIATTIBAN Ahol a „Fiat—124 et“ gyártják...

Next

/
Thumbnails
Contents