Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-14 / 113. szám

Vasárnap, 1967. május 11. 5 SOMOGYI NÉPLAP Asszonyok a határban KAPÁLJÁK A BURGONYÁT a böhönyei Szabadsáv Tsz-bem. A 28 holdnyi gülbaba vetőburgonya gondozását Turba Mária munkacsapata látja el. Javult a mezőgazdasági tűzvédelem A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok több éves tűzkárstatisztikájáit néze­gettük a minap a megyei tűz­oltó-parancsnokságon. A kü­lönbséget, a javulást nem ne­héz felfedezni. Három-négy évvel ezelőtt még feltűnően rossz volt a termelőszövetkezetek tűzvédel­mi felkészültsége. Az állami gazdaságokban és a gépállo­másokon is csak valamivel voltak szervezettebb, jobban felszerelt tűzoltórajok. Foglal­kozott akkoriban ezzel még a megye legfelsőbb fóruma is. A mezőgazdasági tűzesetek száma és kár értéke arányta­lanul és aggasztóan magas volt az ipari és lakást űzek száméhoz képest az év min­den szakában. Több ízben .is felhívta erre a megyéi tűzik tó- parancsnok­ság a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és gép­állomások vezetőinek figyel­mét A tavalyi és az idei szám­adatok azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági üzemekben most már több gondot fordíta­nak a termények és a gazda­sági eszközök tűztől való meg­óvására. Érdemes megemlíte­ni, hogy a tsz-ekben, állami gazdaságokban keletkezett tü­zek többsége nem a nyári idő­szakra esik. Tavaly az év első negyedében 536 000, idén 157 000 forint értékű kárt mu­tatnak a statisztikák. A múlt hónapban például tizenegyszer riasztották a tűz­oltókat, és ezek közül csak egy alkalommal termelőszövet­kezetből és ugyancsak egy esetben állami gazdaságból. Ha a tűzesetek számlábán egyelőre még nem mutatkozik is lényeges javulás, a kárérté­kek jelentős csökkenése már arra utal, hogy megyénk me­zőgazdasági üzemeiben szerve­zettebben látják el feladatu­kat a tűzoltóegységek, fölsze­relésük és felkészültségük is sokat javult. A mezőgazdasági üzemek vezetői pedig igyekeznek meg­tartani a rendeletiket, és többet áldoznak a szükséges tűzvédelmi berendezések meg­vásárlására is. KÉRDŐJELEK AZ AKÖV-NÉL Alinak a gépkocsik A 13. sz. Autóközlekedési Vállalat a múlt évben igen jól dolgozott. Munkáját el­ismerték a felügyeleti szer­vek. Ezt oklevelek, zászlók bizonyítják. Nemrég azonban arról hallottunk, hogy krónikus munkanélküliség van a vál­lalatnál. Azt beszélik, hogy az AKÖV dolgozót nem elég élelmesek, hagyják, hogy a fuvarozást elvégezzék má­sok; szállító eszközzel ren­delkező vállalatok, termelő­szövetkezetek, magánosok és a szomszédos megyék AKÖV-jei. Hallottunk olyan nézetet is, hogy a 13. sz. AKÖV elvesztette a megyei üzemek, intézmények egy részének bizalmát, mert nem biztosította nekik kel­lő időben a megígért jármű­vet. Mi hát az igazság? Annak, hogy gépkocsik egy része áll, több oka van. Bizonyos mértékben a rugal­masság hiánya is elődázte hogy az első negyedévben hatvan­ezer tonnával kevesebb árut szállítottak, minit a múlt óv azonos időszakában, s hogy a kilátások nagyon rosszak. Ké­sőn vették föl a kapcsolatot, vagypem elégigé vetették latba befolyásukat néhány helyen. A »rámenősebb« zalai és vesz­prémi AKÖV-nek sikerült be­tömi Somogyba. Így például a zalaegerszegiek szállítják hozzánk a gázt. Egyes vállala- latofc, intézmények vezetői a gazdaságtalamabb szállítást választották. A Siófoki Kőo­laj vezeték Vállalat nem a ka­posvári, hanem a 21. sz. (siófo­ki kordélyos) vállalattal fu­varoztat Nyíregyháza környé­kéről a megyébe. így a nagy sebességű Skodák he'yett las­sú dömperek hozzák ide az ország túlsó feléből az anyagot. Különben a szállítási kapa­citás Somogybán az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt. Az erdészet és a Tenrnényfor- galmi Vállallat anyaigmoziga- tásra alkalmas erőgépeket ka­pott. Ezért az előbbinél a ko­rábbi 16-ról 6-ra, az utóbbinál 18-ról 8-ra csökkent az AKÖV- től igényelt járművek száma. Az okok egy részét a válla­lat vezetői — ha egy kicsit ké­sőn is, — de igyekeznek meg­szüntetni. Közelebb akarnak kerülni a vállalatok vezetőihez. Előnyös szállítási föltételek­kel rá akarják őket bírni arra, hogy a 13. sz. AKÖV-vel fu­varoztassanak. A Balaton-par_ ton pl. állandóan biztosítanak kocsit a nagyarányú építkezé­sekhez szükséges anyag elszál­lítására. A lakosság a drága tsz- és magánfuvar helyett ol­csó AKÖV-fuvart vehet igény­be. Ám még így is lesz olyan korszerű szállító eszköz az AKÖV-telepen, amelyet mun- kahiány miatt nem lehet hasz­nálni. A jelenlegi helyzetet csak akkor lehet megszüntetni, ha az AKÖV vezetőin kívül a KPM Autóközlekedési Ve­zérigazgatósága is részt vesz a jelenlegi állapot elemzésében, az okok megszüntetésében. Reméljük, hogy a vállalatok anyagi érdekeltsége abban is érvényesül majd; hogy a gaz­daságtalan saját szállító eszköz •helyett az AKÖV-tői bérelnek tehergépkocsit. Sz. N. Kapával »föl fegyverkezet b- asszonyok jámak-kelnek már kora reggel Andocson. Indul­nak ki a határba. Jól szervez­te a munkát ezen a tavaszon az andocsi termelőszövetkezet, befejezés előtt áll a kukorica- vetés. Nagytoldipuszta felé, fent á dombon, munkában találom az asszonyokat. Cukorrépát sara- oolnak. — Olyan szép ez a répa, hogy akár egyelni lehetne — jegyzi meg Puber Ferencné. A közelében dolgozik Vég'n Pétemé és Sikeníáncz János- né. Ügy számítják, ha egy ki­csit »ráhajtanak«, egy nap alatt befejezik a lömért terü­leten a sarabolást. Elmondják, hogy a tavaszi munkákból minden asszony derekasan kivette a részét a faluban nem egyedi eset Végh- né példája, aki baromfigondo- zó, huszonnégyóirázik a csir­kéknél, a mai napja szabad, de egy kis pihenés után ki­jött a répaföldre. — Igaz, hogy fárasztó így, de harmadáért csináljuk, meg­írt — mondja. Pavelka Béla tsz-elnökkel -irról beszélgetünk, hogy a dol­gos asszonykezek nélkül nehe­zen boldogulna a termelőszö­vetkezet. A nőmozgalom sokat tesz a mezőgazdasági termelésért, versenyeket hirdet, munkaak- cdétkat szervez. — A kapolyi termelőszövet­kezet versenyre szólította já­rásunk tsz-eit — mondja Bog­dán Jánosné, a nőtanács járá­si titkára —, ehhez a felhívás­hoz csatlakoztak az asszonyok. Tervezzük, hogy a verseny eredményessége érdekében ta­pasztalatcserére hívjuk össze az asszonybrigádokat. Hamarosan sor ketrül a kertészeti brigá­dok találkozójára. Nagyberényben a növény­ápolási munkákat már befe­jezték. A napokban hozzá fognak a lucemakaszáláshoz — ez már a férfiak dolga. Az asszonyok egy része a kerté­szetben a zöldséget tisztítja, más részük a major túlsó ol­dalán burgonyát válogat. — A. télen huszonnégy va­gon burgonyát válogattunk mi, asszonyok mondja Hajek Józsefné —, az idén a mák- egyelés, a sarabolás is úgy ment, mint a karikacsapás. Pedig rendszeresen talál hú- 3zan-harmincan dolgozunk a szövetkezetben. A várható eredményekről beszélgetünk az asszonyokkal. — Ha az időjárás jó lesz, akkor jó év kell hogy legyen az idei — mondják —, mert a jól végzett munka után nem lehet más ... Bár már erősen esteledik, az országút melletti földeken itt is, ott is ruhák tarkállnak. Bábonymegyerben Szórni J ó- zsefné és Horváth Lászióné már az utolsó kapavágást végzi, holnap a mákföldre irá­nyítják őket. — Majomé, a községi tanács titkára összehívott bennünket a tavasz elején — mondja Horváthné —, de felhívás nél­kül is jöttünk volna dolgozni. Csak így van kereset. Szominé azt fejtegeti, hogy az elmúlt évi cukorrépa-mű­velésért hetven kiló cukrot kapott. Ennyit legalább az idei munkával is biztosítani akar. A tabi termelőszövetkezeit esabapusztai táblája sem nép- ielenedett még el. Lassan ha­zafelé készül Kozár Ferencné, íosszú nap van mögötte, reg­gel hétikor kezdte már a munkát. — Otthon sincs pihenés — mondja. — Van tennivaló a ház körül is. Meg aztán — teszi hozzá büszkeséggel a hangjában — huszonkét disz­nóm vár otthon az etetésre. Beesteledik, hűvösre fordul az idő. Fáradtan,‘de a jól vég­zett munka örömével térnek haza a tabi járás asszonyai. Reggel ismét találkozhatunk velük a földeken. így kívánja a közös és az egyéni érdek is. S. M. Készül a műlép Négyévi kényszerpihenő után, ez évben Ismét meg­kezdte a termelést az ádándirk me—eszerte ismert műlép- üzeme. Havonta csaknem 15 mázsa műlépet készít az üzem. — Megrendelés van, csak győzzünk eleget készíteni — mondja Szigetvári Ferenc, r.ki szinte az üzem születése óta dolgozik a szakmában. Képünkön: a gyártási folyamat utol­só állomása, a hengerelés. Termelőszövetkezetek! Állami vállalatok! Figyelem! A Somogy megyei AGROKER Vállalat (Kaposvár, Ka­nizsai út 58. tel.; 14-230) ez évi szállításra elfogad meg­rendeléseket T—4—K—10 jelű kertttraiktorra és munka­gépeire. Árak: T—4—K/10 traktor hozzá eke kultivátor talajmaró pótkocsi permetező Várjuk megrendeléseiket! (6028) 32 000,— Ft 1300,— Ft 400,— Ft 3200,— Ft 6600,— Ft 5100,— Ft AGROKER Kaposvár „Szüleidnek — Fiacskám, mit tanulta­tok az iskolában legutóbb történelemből? — Nem tudom, mert nem érdekel, de nem is fog érdé. kelni soha! — Mégis, milyen célod van így, tanulás nélkül az élet­ben? Gorombán, elutasítóan vá­laszol: — Az én terveim nem tar­toznak senkire! Ott szeretnék élni, ahol jobb a megélhe­tés ... Megdöbbenve hallgatjuk dr. Simon Lajossal, a Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatójával a 13 esztendős T. Jancsit. Jó arcú, fizikailag és szellemileg is érettebb ko­ránál, sok más társánál. De ez sajnos nem a: nagyobb tu­dásban és műveltségben, ha­nem zavaros szemléletében jelentkezik... abbahagyni. Ezért visszaad­tam, így tartja az igazság ... Látva, hogy néhány jegy­zetet készítek, leszegi fejét és kifakad: — Az én szavaimat ne je­gyezze senki! Különben ma­gát nem ismerem, ezért nem is válaszolok, hiába kérdez! Nemrégen került az intézet­be. Amikor behozták, félre­érthetetlen hangsúllyal meg­jegyezte a nevelőknek; — Ügy vigyázzanak óm, hogy a kezem könnyen el­jár ... Hát igen, egyik tanárnőjét már megütötte, mert az fi­gyelmeztette viselkedésére. — Csak visszaütöttem, ő kezdte. Arcul ütött, mert ve­rekedtem és nem akartam Pedig van mit jegyezni, hi­szen T. Jancsi és néhány két- három évvel idősebb társa egész sereg bűncselekményt követett el. Kerékpárt lop­tak a cseri könyvtár, az ipari- tanuló-iskola és a donnari csemegebolt elől, pénz után kutatva feltörték a vásárcsar­nok bódéjait. Jancsi ráadásul megszöktetett otthonról egy 13 éves kislányt, s vele együtt beköltöztek Kiskorpád köze­lében egy elhagyott házba. A fiú betört Kiskorpádon egy lakásba, és takarót, élelmet lopott. Ekkor elfogták, de ha­marosan megszökött az inté­zetből, és Zselickisfalud mel­lett, egy háborús bunkerban rejtőzött el néhány társával meg a kislánnyal. Amíg úibúl el nem fogták őket, pincéket törtek fel, bort loptak... T. Jancsi nemsokára Kalo­csára kerül zárt gyermekne­velő intézetbe. Nevelésre, rendszeres felügyeletre szoru­ló gyermek még, noha ő már nem tartja annak magát. Ezt olvastam a megszöktetett kis­lányhoz írt egyik levelében: »Ahol szerelem van, ott az igazság is diadalmaskodni fog ... Szüleidnek ne szólj, mert ők felnőttek, és nem ér­tenek meg bennünket... Azt hiszik, hogy mi még mindig gyermekek vagyunk...« Jancsi két évvel ezelőtt már volt Kalocsán pénz- és kerék­párlopásért, de anyja könyör­gésére hazaengedték, mivel vállalta, hogy jobban ügyel rá. Ezt azonban nem tartottólc meg a szülők, és a fiú, élve a felügyelethiány adta lehetősé­gekkel, csavargóit, elhanya­golta az iskolát, a tanulást, és végül már sorozatos lopá­sokat követett el. A kettős ünnepre hazaengedték az in­tézetből szü'eihez. Ök azon­ban elutaztak, Jancsi pedig összeszedett n ihány órát, nap­szemüveget meg más tárgyat, és magával vitte az intézetbe. Az anyja jelentette, s a ne­velők meg is találták a fiú szekrényében a keresett tár­gyakat. — Ez szabályos lopás! Ki­kérem magamnak, hegy tá­vollétemben az én szekré­nyemben kutassanak — fa­kadt ki felháborodva a fiú, arcpirító, tűrhetetlen hang­nemben, amelynek hallatán meg is jegyzem: — Fiacskám, ha ezt így folytatod, nagyon sok pofont kapsz majd az élettől... — Én meg akkor nagyon sok embert fogok leütni.., — vág vissza azonnal. Keresem az okokat, hogyan kerülhetett erre a veszélyes útra, akaratlanul, tudatlanul is szemben a társadalommal, a törvényekkel ez a 13 éves gyermek. Orvosok megvizs­gálták és megállapították, hogy szellemileg teljesen ép, de igen nagy benne a rossz iránti fogékonyság. — A nagyszülők rontották el... ök biztatták, hogy na tanuljon — mondja az anyja. De a beszélgetésből kiderül: a szülők is elhibázták Jancsi és 11 éves öccsének nevelését. Evekig felügyelet nélkül vol­tak, az apa munkába, az anya meg a szülők földjére járt dolgozni falura. A két gyereket — s főleg Jancsit — meg formálta az utca... T. Jancsi veszélyes útra került, de hogy ne süllyedjen mélyebbre, Kalocsára viszik ismét. Nem mondanak le róla, se­gíteni fogják abban, hogy megtalálja élete értelmét, cél­ját; tanuljon, hogy mire nagykorú lesz, gyerekké >ri »botlásaira« már C se emlé­kezzen ... Szalai László

Next

/
Thumbnails
Contents