Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)
1967-05-14 / 113. szám
Vasárnap, 1967. május 11. 5 SOMOGYI NÉPLAP Asszonyok a határban KAPÁLJÁK A BURGONYÁT a böhönyei Szabadsáv Tsz-bem. A 28 holdnyi gülbaba vetőburgonya gondozását Turba Mária munkacsapata látja el. Javult a mezőgazdasági tűzvédelem A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok több éves tűzkárstatisztikájáit nézegettük a minap a megyei tűzoltó-parancsnokságon. A különbséget, a javulást nem nehéz felfedezni. Három-négy évvel ezelőtt még feltűnően rossz volt a termelőszövetkezetek tűzvédelmi felkészültsége. Az állami gazdaságokban és a gépállomásokon is csak valamivel voltak szervezettebb, jobban felszerelt tűzoltórajok. Foglalkozott akkoriban ezzel még a megye legfelsőbb fóruma is. A mezőgazdasági tűzesetek száma és kár értéke aránytalanul és aggasztóan magas volt az ipari és lakást űzek száméhoz képest az év minden szakában. Több ízben .is felhívta erre a megyéi tűzik tó- parancsnokság a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és gépállomások vezetőinek figyelmét A tavalyi és az idei számadatok azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági üzemekben most már több gondot fordítanak a termények és a gazdasági eszközök tűztől való megóvására. Érdemes megemlíteni, hogy a tsz-ekben, állami gazdaságokban keletkezett tüzek többsége nem a nyári időszakra esik. Tavaly az év első negyedében 536 000, idén 157 000 forint értékű kárt mutatnak a statisztikák. A múlt hónapban például tizenegyszer riasztották a tűzoltókat, és ezek közül csak egy alkalommal termelőszövetkezetből és ugyancsak egy esetben állami gazdaságból. Ha a tűzesetek számlábán egyelőre még nem mutatkozik is lényeges javulás, a kárértékek jelentős csökkenése már arra utal, hogy megyénk mezőgazdasági üzemeiben szervezettebben látják el feladatukat a tűzoltóegységek, fölszerelésük és felkészültségük is sokat javult. A mezőgazdasági üzemek vezetői pedig igyekeznek megtartani a rendeletiket, és többet áldoznak a szükséges tűzvédelmi berendezések megvásárlására is. KÉRDŐJELEK AZ AKÖV-NÉL Alinak a gépkocsik A 13. sz. Autóközlekedési Vállalat a múlt évben igen jól dolgozott. Munkáját elismerték a felügyeleti szervek. Ezt oklevelek, zászlók bizonyítják. Nemrég azonban arról hallottunk, hogy krónikus munkanélküliség van a vállalatnál. Azt beszélik, hogy az AKÖV dolgozót nem elég élelmesek, hagyják, hogy a fuvarozást elvégezzék mások; szállító eszközzel rendelkező vállalatok, termelőszövetkezetek, magánosok és a szomszédos megyék AKÖV-jei. Hallottunk olyan nézetet is, hogy a 13. sz. AKÖV elvesztette a megyei üzemek, intézmények egy részének bizalmát, mert nem biztosította nekik kellő időben a megígért járművet. Mi hát az igazság? Annak, hogy gépkocsik egy része áll, több oka van. Bizonyos mértékben a rugalmasság hiánya is elődázte hogy az első negyedévben hatvanezer tonnával kevesebb árut szállítottak, minit a múlt óv azonos időszakában, s hogy a kilátások nagyon rosszak. Későn vették föl a kapcsolatot, vagypem elégigé vetették latba befolyásukat néhány helyen. A »rámenősebb« zalai és veszprémi AKÖV-nek sikerült betömi Somogyba. Így például a zalaegerszegiek szállítják hozzánk a gázt. Egyes vállala- latofc, intézmények vezetői a gazdaságtalamabb szállítást választották. A Siófoki Kőolaj vezeték Vállalat nem a kaposvári, hanem a 21. sz. (siófoki kordélyos) vállalattal fuvaroztat Nyíregyháza környékéről a megyébe. így a nagy sebességű Skodák he'yett lassú dömperek hozzák ide az ország túlsó feléből az anyagot. Különben a szállítási kapacitás Somogybán az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt. Az erdészet és a Tenrnényfor- galmi Vállallat anyaigmoziga- tásra alkalmas erőgépeket kapott. Ezért az előbbinél a korábbi 16-ról 6-ra, az utóbbinál 18-ról 8-ra csökkent az AKÖV- től igényelt járművek száma. Az okok egy részét a vállalat vezetői — ha egy kicsit későn is, — de igyekeznek megszüntetni. Közelebb akarnak kerülni a vállalatok vezetőihez. Előnyös szállítási föltételekkel rá akarják őket bírni arra, hogy a 13. sz. AKÖV-vel fuvaroztassanak. A Balaton-par_ ton pl. állandóan biztosítanak kocsit a nagyarányú építkezésekhez szükséges anyag elszállítására. A lakosság a drága tsz- és magánfuvar helyett olcsó AKÖV-fuvart vehet igénybe. Ám még így is lesz olyan korszerű szállító eszköz az AKÖV-telepen, amelyet mun- kahiány miatt nem lehet használni. A jelenlegi helyzetet csak akkor lehet megszüntetni, ha az AKÖV vezetőin kívül a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatósága is részt vesz a jelenlegi állapot elemzésében, az okok megszüntetésében. Reméljük, hogy a vállalatok anyagi érdekeltsége abban is érvényesül majd; hogy a gazdaságtalan saját szállító eszköz •helyett az AKÖV-tői bérelnek tehergépkocsit. Sz. N. Kapával »föl fegyverkezet b- asszonyok jámak-kelnek már kora reggel Andocson. Indulnak ki a határba. Jól szervezte a munkát ezen a tavaszon az andocsi termelőszövetkezet, befejezés előtt áll a kukorica- vetés. Nagytoldipuszta felé, fent á dombon, munkában találom az asszonyokat. Cukorrépát sara- oolnak. — Olyan szép ez a répa, hogy akár egyelni lehetne — jegyzi meg Puber Ferencné. A közelében dolgozik Vég'n Pétemé és Sikeníáncz János- né. Ügy számítják, ha egy kicsit »ráhajtanak«, egy nap alatt befejezik a lömért területen a sarabolást. Elmondják, hogy a tavaszi munkákból minden asszony derekasan kivette a részét a faluban nem egyedi eset Végh- né példája, aki baromfigondo- zó, huszonnégyóirázik a csirkéknél, a mai napja szabad, de egy kis pihenés után kijött a répaföldre. — Igaz, hogy fárasztó így, de harmadáért csináljuk, megírt — mondja. Pavelka Béla tsz-elnökkel -irról beszélgetünk, hogy a dolgos asszonykezek nélkül nehezen boldogulna a termelőszövetkezet. A nőmozgalom sokat tesz a mezőgazdasági termelésért, versenyeket hirdet, munkaak- cdétkat szervez. — A kapolyi termelőszövetkezet versenyre szólította járásunk tsz-eit — mondja Bogdán Jánosné, a nőtanács járási titkára —, ehhez a felhíváshoz csatlakoztak az asszonyok. Tervezzük, hogy a verseny eredményessége érdekében tapasztalatcserére hívjuk össze az asszonybrigádokat. Hamarosan sor ketrül a kertészeti brigádok találkozójára. Nagyberényben a növényápolási munkákat már befejezték. A napokban hozzá fognak a lucemakaszáláshoz — ez már a férfiak dolga. Az asszonyok egy része a kertészetben a zöldséget tisztítja, más részük a major túlsó oldalán burgonyát válogat. — A. télen huszonnégy vagon burgonyát válogattunk mi, asszonyok mondja Hajek Józsefné —, az idén a mák- egyelés, a sarabolás is úgy ment, mint a karikacsapás. Pedig rendszeresen talál hú- 3zan-harmincan dolgozunk a szövetkezetben. A várható eredményekről beszélgetünk az asszonyokkal. — Ha az időjárás jó lesz, akkor jó év kell hogy legyen az idei — mondják —, mert a jól végzett munka után nem lehet más ... Bár már erősen esteledik, az országút melletti földeken itt is, ott is ruhák tarkállnak. Bábonymegyerben Szórni J ó- zsefné és Horváth Lászióné már az utolsó kapavágást végzi, holnap a mákföldre irányítják őket. — Majomé, a községi tanács titkára összehívott bennünket a tavasz elején — mondja Horváthné —, de felhívás nélkül is jöttünk volna dolgozni. Csak így van kereset. Szominé azt fejtegeti, hogy az elmúlt évi cukorrépa-művelésért hetven kiló cukrot kapott. Ennyit legalább az idei munkával is biztosítani akar. A tabi termelőszövetkezeit esabapusztai táblája sem nép- ielenedett még el. Lassan hazafelé készül Kozár Ferencné, íosszú nap van mögötte, reggel hétikor kezdte már a munkát. — Otthon sincs pihenés — mondja. — Van tennivaló a ház körül is. Meg aztán — teszi hozzá büszkeséggel a hangjában — huszonkét disznóm vár otthon az etetésre. Beesteledik, hűvösre fordul az idő. Fáradtan,‘de a jól végzett munka örömével térnek haza a tabi járás asszonyai. Reggel ismét találkozhatunk velük a földeken. így kívánja a közös és az egyéni érdek is. S. M. Készül a műlép Négyévi kényszerpihenő után, ez évben Ismét megkezdte a termelést az ádándirk me—eszerte ismert műlép- üzeme. Havonta csaknem 15 mázsa műlépet készít az üzem. — Megrendelés van, csak győzzünk eleget készíteni — mondja Szigetvári Ferenc, r.ki szinte az üzem születése óta dolgozik a szakmában. Képünkön: a gyártási folyamat utolsó állomása, a hengerelés. Termelőszövetkezetek! Állami vállalatok! Figyelem! A Somogy megyei AGROKER Vállalat (Kaposvár, Kanizsai út 58. tel.; 14-230) ez évi szállításra elfogad megrendeléseket T—4—K—10 jelű kertttraiktorra és munkagépeire. Árak: T—4—K/10 traktor hozzá eke kultivátor talajmaró pótkocsi permetező Várjuk megrendeléseiket! (6028) 32 000,— Ft 1300,— Ft 400,— Ft 3200,— Ft 6600,— Ft 5100,— Ft AGROKER Kaposvár „Szüleidnek — Fiacskám, mit tanultatok az iskolában legutóbb történelemből? — Nem tudom, mert nem érdekel, de nem is fog érdé. kelni soha! — Mégis, milyen célod van így, tanulás nélkül az életben? Gorombán, elutasítóan válaszol: — Az én terveim nem tartoznak senkire! Ott szeretnék élni, ahol jobb a megélhetés ... Megdöbbenve hallgatjuk dr. Simon Lajossal, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatójával a 13 esztendős T. Jancsit. Jó arcú, fizikailag és szellemileg is érettebb koránál, sok más társánál. De ez sajnos nem a: nagyobb tudásban és műveltségben, hanem zavaros szemléletében jelentkezik... abbahagyni. Ezért visszaadtam, így tartja az igazság ... Látva, hogy néhány jegyzetet készítek, leszegi fejét és kifakad: — Az én szavaimat ne jegyezze senki! Különben magát nem ismerem, ezért nem is válaszolok, hiába kérdez! Nemrégen került az intézetbe. Amikor behozták, félreérthetetlen hangsúllyal megjegyezte a nevelőknek; — Ügy vigyázzanak óm, hogy a kezem könnyen eljár ... Hát igen, egyik tanárnőjét már megütötte, mert az figyelmeztette viselkedésére. — Csak visszaütöttem, ő kezdte. Arcul ütött, mert verekedtem és nem akartam Pedig van mit jegyezni, hiszen T. Jancsi és néhány két- három évvel idősebb társa egész sereg bűncselekményt követett el. Kerékpárt loptak a cseri könyvtár, az ipari- tanuló-iskola és a donnari csemegebolt elől, pénz után kutatva feltörték a vásárcsarnok bódéjait. Jancsi ráadásul megszöktetett otthonról egy 13 éves kislányt, s vele együtt beköltöztek Kiskorpád közelében egy elhagyott házba. A fiú betört Kiskorpádon egy lakásba, és takarót, élelmet lopott. Ekkor elfogták, de hamarosan megszökött az intézetből, és Zselickisfalud mellett, egy háborús bunkerban rejtőzött el néhány társával meg a kislánnyal. Amíg úibúl el nem fogták őket, pincéket törtek fel, bort loptak... T. Jancsi nemsokára Kalocsára kerül zárt gyermeknevelő intézetbe. Nevelésre, rendszeres felügyeletre szoruló gyermek még, noha ő már nem tartja annak magát. Ezt olvastam a megszöktetett kislányhoz írt egyik levelében: »Ahol szerelem van, ott az igazság is diadalmaskodni fog ... Szüleidnek ne szólj, mert ők felnőttek, és nem értenek meg bennünket... Azt hiszik, hogy mi még mindig gyermekek vagyunk...« Jancsi két évvel ezelőtt már volt Kalocsán pénz- és kerékpárlopásért, de anyja könyörgésére hazaengedték, mivel vállalta, hogy jobban ügyel rá. Ezt azonban nem tartottólc meg a szülők, és a fiú, élve a felügyelethiány adta lehetőségekkel, csavargóit, elhanyagolta az iskolát, a tanulást, és végül már sorozatos lopásokat követett el. A kettős ünnepre hazaengedték az intézetből szü'eihez. Ök azonban elutaztak, Jancsi pedig összeszedett n ihány órát, napszemüveget meg más tárgyat, és magával vitte az intézetbe. Az anyja jelentette, s a nevelők meg is találták a fiú szekrényében a keresett tárgyakat. — Ez szabályos lopás! Kikérem magamnak, hegy távollétemben az én szekrényemben kutassanak — fakadt ki felháborodva a fiú, arcpirító, tűrhetetlen hangnemben, amelynek hallatán meg is jegyzem: — Fiacskám, ha ezt így folytatod, nagyon sok pofont kapsz majd az élettől... — Én meg akkor nagyon sok embert fogok leütni.., — vág vissza azonnal. Keresem az okokat, hogyan kerülhetett erre a veszélyes útra, akaratlanul, tudatlanul is szemben a társadalommal, a törvényekkel ez a 13 éves gyermek. Orvosok megvizsgálták és megállapították, hogy szellemileg teljesen ép, de igen nagy benne a rossz iránti fogékonyság. — A nagyszülők rontották el... ök biztatták, hogy na tanuljon — mondja az anyja. De a beszélgetésből kiderül: a szülők is elhibázták Jancsi és 11 éves öccsének nevelését. Evekig felügyelet nélkül voltak, az apa munkába, az anya meg a szülők földjére járt dolgozni falura. A két gyereket — s főleg Jancsit — meg formálta az utca... T. Jancsi veszélyes útra került, de hogy ne süllyedjen mélyebbre, Kalocsára viszik ismét. Nem mondanak le róla, segíteni fogják abban, hogy megtalálja élete értelmét, célját; tanuljon, hogy mire nagykorú lesz, gyerekké >ri »botlásaira« már C se emlékezzen ... Szalai László
