Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-07 / 107. szám

WTLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) Ara > 80 fit lír I AZ MSZMP MEGYEI BIZC >TTSÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A | XXIV. évfolyam 107. szám. 1967. május 7., vasárnap Megválasztották a Szakszervezetek Országos Tanácsát Szombaton folytatta mun­káját a magyar szakszerveze­tek XXL kongresszusa. Az elnöki tisztet betöltő Somos­kői Gábor bejelentette a kong­resszusnak, hogy a számvizs­gáló bizottság jelentéséhez észrevétel, módosító javaslat nem érkezett, ezért azt elfo­gadottnak tekintik. Ezután Gól László, az alap­szabály-módosító bizottság el­nöke válaszolt a vita során el­hangzott, idevágó hozzászólá­sokra Bejelentette, hogy az észrevételeket figyelembe ve­szik, s ezek alapján egészítik ki az alapszabály végleges szövegét. Ezt követően Virizlai Gyu­la, a határozatszövegező bi­zottság elnöke számolt be a kongresszusnak a bizottság munkájáról. Indítványozta: a kongresszus bízza meg a meg­választandó új szerveket, hogy a határozat végleges szövegét jutassák ed minden alapszer- vezethea. Gáspár Sándor összefoglalója Gáspár Sándor foglalta ösz- sze ezután az első három na­pirendi pont vitájának tanul­ságait. Majd a kongresszus szónoki emelvényéről — nagy taps köziben — meleg szavakkal, szeretettel köszöntötte az ott­hon és a munkahelyen egy­aránt helytálló édesanyákat, a dolgozó asszonyokat az anyák napja alkalmából, Gáspár Sándor ezután hang­súlyozta: Az elmúlt 22 év azt bizonyítja, hogy szakszerve­zeteink mind a hatalom meg­szerzésének, mind pedig a hatalom megvédésének, erősí­tésének időszakában jól szol­gálták a munkásság osztály­érdekeit. Ügyelnünk kell arra, hogy minden esetben az Map- veto osztály, a munkásság ér­dekednek megfelelően lépjünk ■előre. Ezért döntöttünk úgy, hogy a munkásoknál kezdjük a munkaidő csökkentését is. Lehetnek, vannak is olyanhe­lyek, ahol akár egyik napról a másikra is megtehetnénk ezt, így például az irodákban, a különböző hivatalokban, mégis az a helyesebb, az igazságosabb, hogy azoknál kezdjük, akik a javakat meg­termelik, akik a legtöbbet tet­ték céljainkért. Közös ügyért fáradozunk, közösek az érdekeink is. Te­gyünk meg mindent azért, hogy munkahelyünkön, tevé­kenységünk minden terüle­tén elvtársiasabb legyen a légkör, becsüljük meg egy­mást, tiszteljük egymás mun­káját — mondta, majd a kongresszus külföldi vendé­geihez fordult: — Köszönjük osztálytestvé­reinknek, hogy eljöttek kong­resszusunkra. A magyar mun­kásosztály, a magyar szak- szervezeti mozgalom számára nélkülözhetetlen a nemzetközi proletariátus kontrollja. Azt kérjük vendégeinktől, hogy hazatérve számoljanak be ar­ról: a magyar munkásosztályt, pártunkat és szakszervezetein­ket az internacionalizmus ér­zése hatja át — mondta. Végül kérte a kongresszust, hogy a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának és szám- vizsgáló bizottságának adja meg a fölmentést, s válassza újjá mindkét testületet. A kongresszus egyhangúlag elfogadta Gáspár Sándor vá­laszát, és fölmentette a Szak- szervezetek Országos Taná­éit, illetve a SZOT szám­vizsgáló bizottságát Ugyan­csak egyhangúlag elfogadták a küldöttek az alapszabály módosításának tervezetét és a határozati javaslatot Ezután szünet következett, | majd zárt ülésen folytatta munkáját a magyar szakszer- 1 vezetőit XXI. kongresszusa. A kongresszus pénteki ta­nácskozásán felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Beszédét alább ismertetjük. KÁDÁR JÁNOS: a szakszervezetek és A párt együttes munkája előrehaladásunk záloga a jövőben is — Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak, elvtársnők.! A magyar szakszervezetek XXI kongresszusa a magyar munkásosztály, a Magyar Népköztársaság nagy esemé­nye, egyben nemzetközi je­lentősége is van. Ezért mint mindenki más, aki nálunk a közügyek iránt érdeklődik, én is megismerkedtem a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának beszámolójával, a kiegészítő referátummal és a felszólalásokkal. Biszku elv­társ tolmácsolta pártunk Központi Bizottságának hiva­talos üdvözletét a kongresz- szushoz, a magyar szakszer­vezetekhez, a szervezett dol­gozókhoz, s én felszólalásá­val teljes mértékben egyetér­tek. Ezt semmiféle vonatko­zásban kiegészíteni nem kí­vánom. Mivel azonban a kongresszus elnöksége felkért és azt mondta, mégis illő len­ne szólnom, örömmel és szí­vesen teszem meg, hogy üd­vözöljem a kongresszus rész­vevőit. Először szólni kívánok ar­ról, milyen a viszony pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar szakszervezetek között Mind­kettő az egész dolgozó nép érdekeit képviseli és fejezi ki; eredetét lényegét tekint­ve, mind a párt mind a szakszervezet a munkásosz­tály osztályszervezete. Ezért mi természetesnek és magától értetődőnek tartjuk, hogy szo­cialista viszonyaink között a párt is és a szakszervezet is csak úgy töltheti be hivatá­sát egészségesen és jól, csak úgy láthatja el a maga sa­játos feladatait ha a leg­szorosabban és a lehető leg­jobb módon együtt dolgozik. Az elvtársak tanúsíthatták és tudják, hogy a párt Köz­ponti Bizottsága az elmúlt években jó irányban változ­tatott azon az egészségesnek nem tekinthető helyzeten, ami a negyvenes évek végén és az ötvenes évek eleién ki­alakult A Központi Bizott­ság az utolsó tíz esztendőben arra törekedett, hogy a párt mindennaDi politikai munká­iéban erőteljesen támaszkod­jon a szakszervezetekre, mert az a meggyőződésünk, hogy a párt a salát hivatását, énéi - kűl nem képes jól betölteni. Arra is törekedtünk, hogy ne csak a párt támaszkodjék a szakszervezetekre, hanem szo­cialista rendszerünkön belül törvényesen megállapított, biztosított és meghatározott Szerepük, feladatuk és hatás­körük legyen a magyar szak­szervezeteknek, mert a szo­cialista társadalom építése nem képzelhető el másként Nagyon sok bizonyítéka van annak, hogy igyekeztünk egészséges és megfelelő alap­ra helyezni a párt és a szak- szervezet viszonyát, Önök tó­merik a párt vezető szerveit, azok személyi összetételét, a Központi Bizottságét, a Poli­tikai Bizottságét a titkársá­gét, ismerik a Magyar Nép- köztársaság legfőbb törvény­az Elnöki Tanácsét, a kor­mányét, és nagyon jól tud­ják, hogy ott a munkásosz­tály emberei, így a szak- szervezet képviselői is jelen vannak. És ez szintén helyes hozó testületének összetételét és egészséges dolog. Az eszmei és politikai közösségen belül a szakszervezetek önálló tevékenységet folytatnak Pártunk azért jött létre, azérí küzd, hogy valóra vált­sa a munkásosztály forradal­mi céljait A szakszervezet pedig a munkásosztály leg­nagyobb tömegszervezete, amely ugyancsak a dolgozó emberek, a műt késők és az alkalmazottak napi és álta­lános érdekeit hivatott kép­viselni. Ezért e két szervnek a legszorosabban együtt kell dolgoznia. Örömmel állapít­hatjuk meg, hogy együtt is dolgozik, és ez előrehaladá­sunk záloga a jövőben is. Az egész társadalom fejlődése at­tól függ ugyanis, hogy a magyar társadalom élén ha­ladó munkásosztály hogyan készült fel feladatára, hogyan képes megoldani a napi fel­adatokat úgv, hogy egy pil­lanatra se tévessze szem elől a távlati célt sem. Társadalmunk eszmei-poli­tikai irányítását a pártnak kall végeznie. A párt és a szakszervezeték azonos poli­tikát képviselnek: a szocia­lizmus poüitfi káját. Ezen be­lül azonban szükség van ar­ra, hogyt mind a párt, mind a szakszervezet megoldja saját feladatát, mert sem a párt nem végezheti el a szakszer­vezet munkáját, sem a szak­szer rezet a 'péti tét. A negyvenes évek végének és az ötvenes évek elejének már említett hibáiból elsősor­ban azt a tanulságot kall levonnunk; hogy nem lehet kielégítő, ha a szakszervezet egyszerűen csak a párt jel­szavait ismételgeti. Munkánk­ban, fellépésünkben azonos állásponton kell lennünk a leglényegesebb dolgokat és célokat illetően, de kell len­niük különbözőségeknek is, mert különben mi szükség lenne két külön szervezetre. Épp ezért a párt Központi Bizottsága, egyetértésben a szakszervezetben dolgozó elv­társakkal, a közelmúlt évek­(Folytatás a 2. oldalon) A görögországi terrorcse­lekményekkel kapcsolatban a magyar dolgozók országszerte újabb levelekben és távira­tokban fejezték lei tiltakozá­sukat a görög hazafiak jog­talan üldözése, a letartózta- tottaklat fenyegető veszély miatt. Borsod megye ipari üzemeiben, bányáiban, ter­melőszövetkezeteiben, intéz­ményeiben a dolgozók tíz ezrei emelték fel tiltakozó szavukat a görög kormány fasiszta terrorja ellen, s kö­vetelték az Akropolisz hősé­nek, Manolisz Glezosznak és társainak azonnali szabadon bocsátását A Tiszai Vegyikombinát nitrogénműtrágya-, festék- és karbamidgyáréban a KISZ- fiatalok röpgyűléseken ítélték el a görög katonai kormány embertelen intézkedéseit Az edelényi és a sátoraljaújhelyi fiatalok, az ormosbányai és az álberttelepi bányászok táviratokban követelték a gö­rög hazafiak üldözésének megszüntetését A Lenin Ko­hászati Müvek dolgozói nagy­szabású gyűlésen fejezték ki Manolisz Glezosz és a többi görög szabadságharcos iránti szolidaritásukat. A Hazafias Népfront Tolna megyei bizottsága a békehó­nap megyei programjáról tár­gyaló ülésén ugyancsak fog­lalkozott a görögországi ese­ményekkel. Tolna megye la­kosainak nevében a Görög Királyság budapesti nagykö­vetségéhez tiltakozó táviratot intéztek, amelyben követelték a letartóztatott görög haza­fiak szabadon bocsátását. Ha­sonló táviratban fejezték ki mélységes felháborodásukat a nyíregyházi tanítóképző in­tézet tanárai, dolgozói és hallgatói. Az egri klubtalál­kozón részt vett székesfehér­vári, szönyi és egri fiatalok — továbbítás céljából —táv­iratot intéztek az Országos Béketanácshoz. »Mélységesen elítéljük a görög katonai dik­tatúra gaztetteit, és tiltako­zunk a haladó görög ifjúsági szervezetek betiltása ellen!« — hangzik többek között a fiatalok távirata. (MTI) Magyar tudósok tiltakozó távirata a görög királyhoz Az Országos Béketanács tudományos bizottsága táv­iratban tiltakozott 11, Kons­tantin görög királynál a ka­tonai puccs, a görög hazafiak üldözése, bebörtönzése ellen. A távirat egyebek között hangsúlyozta: A magyar tu­dósok megdöbbenten értesül­tek arról, hogy Görögország­ban olyan alapvető szabad­ságjogokat függesztettek fel. amelyeket e században csu­pán a fasizmus mert magta­gadni a népektől, Görögország az Egyesült Nemzetek Szervezetének tag­jaként kötelezőnek ismerte el a szervezet alapokmányát* amely minden ember számá­ra biztosítja az elemi sza­badságjogokat A görög kato­nai kormány tehát az alkot­mány egyes paragrafusainak felfüggesztésével a nemzet­közi jogot is megsértette. Követeljük a diktatúra megszüntetését, az emberi jo­gok, az alkotmány visszaállí­tását, a jogtalanul bebörtön- zöttek — köztük a hitleri fa­sizmus elleni harcban a gö­rög nép szabadságszereteté- nek szimbólumává vált Ma­nolisz Glezosz — szabadon bocsátását — hangzik egye­bek között a távirat. (MTI) Tiltakozó távirat a nemzetközi bírósághoz Az Országos Béketanács tu­dományos bizottsága távira­tot intézett a Russell pro­fesszor kezdeményezésére ala­kult, az Egyesült Államok vietnami háborús bűneit vizsgáló nemzetközi bíróság­hoz. A tudományos bizottság a legteljesebb mértékben oszt­ja a nemzetköri bíróság né­zetét, amely szerint felül kell vizsgálni és az emberiségeié BALLAG MAR A VEN DIÁK... Szombaton megyeszerte megkezdődtek a hagyományos ballagási ünnepségek: több középiskola végzős növendékei vettek búcsút az alma matertől. Négyévi tanulás végé­hez közelednek a diákok, hiszen a ballagás után hamarosan megkezdődik az érettségi vizsgák sorozata. Somogybán sok száz gimnazista, technikus és szakközépiskolás fejezi be tanulmányait ebben az évben. Felvételünk a Kaposvári Gépipari Technikum növen­dékeinek ballagásán készült. Megyénk egyik legfiatalabb iskolájától nyolcvan negyedi­kes diák búcsúzott el a tegnapi ünnepségen. kell tárni az emlékezetes nürnbergi per óta elkövetett háborús bűnöket, különös te­kintettel az Egyesült Álla­mok szennyes vietnami ag­ressziójára, a vietnami lakos­ság ellen bevetett tömegpusz­tító fegyverekre. A tudományos bizottság rendkívül jelentősnek tartja a nemzetközi bíróság tevé­kenységét, mivel az cáfolha­tatlan dokumentumokkal bi­zonyítja, hogy az Egyesült Államok kormányának oiy gyakran hangoztatott békés javaslatai között valójában az agresszió további fokozásának és kiterjesztésének terve rej­tőzik. Eredményes munkát kívá­nunk a nemzetközi bíróság­nak, egvetértésünkről és tel­jes támogatásunkról biztosít­juk — fejeződik be az Or­szágos Béketanács tudomá­nyos bizottságának távirata. Meggyilkolták Panajotiszt A görög katonai junta szer­vei meggyilkolták Panajotisz Eliszt, a volt népi felszaba­dító hadsereg századosát, egy­kori ellenállási harcost. Az Igazság Hangja illegális görög rádióállomás közölte adásában, hogy Eliszt, akit Makronizosz szigetén tartot­tak börtönben, megkínozták, majd meggyilkolták. A rá­dióadás szerint a junta ké­sőbb önigazolásul kijelentet­te, hogy a századost szökési kísérlet közben lőtték agyon. Az Akropolisz görög lap je­lentése szerint Larissza vá­rosában pénteken a király személyének sértegetése, az EDA baloldali párt mellett kifejtett tevékenysége és »a büntetőtörvénykönyv egyes cikkelyeinek megsértése« miatt 13 személyt ítéltek rö- videbb-hosszabb börtönbü»- tetésre. (MTI) A magyar dolgozók tiltakozása a görögországi terrorcselekmények ellen

Next

/
Thumbnails
Contents