Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-06 / 106. szám

f MSZMP MEGYEI bizottsága es a megyei tanács lapja< A KAKTUSZ VIRÁGA Csókóttaí-Uéé UJ HELIKON... Az ünnepi forgatagban a fiatal gimnazisták között egy­re több tisztes öregdiák arca tűnik mér föl. Akik tehették, az öregdiákok szombati ta­lálkozója előtt eljöttek már, és megjelenésükkel még ün­nepélyesebbé, bensőségesebbé tették az évforduló napjait Az öreg rák hősében s a tan­termekben megindul az em­lékezés. felidéződnek az egy­kori pillanatok, az elmúlt évtizedeik tükröt tartanak a volt diákoknak. — Emlékszel? ... Mi is lett? ... Eljön-e holnap? .. — * ilyen és ehhez' hasónló szófoszlányokat- hallani lei az öregdiákok intim beszélgeté­seiből. Míg ők a falut az is­kolát járják, . addig bent, a tantermekben á tudományok művelői, jeles képviselői tar­tanak előadásokat Tegnap délelőtt ürménél yes szakköri ülésekkel folytatódott a Cso- konai-hét programja. A tör­ténelem szakkör diákjai Po­lcos Ferenc tanár vezetésével Iskolánk 775 éve címmel tar­tottak előadásokat; a fiziku­sok Áts Etele tanár vezeté­sével Galileiről írott dolgo­zataikat olvasták föl. Délután dr. Nyíri Antal egyetemita­nár lépett a dobog'Sra, és az anyanyelvi műveltségről tar­tott előadást. Majd dr. Mo- zsonyi Sándor nyugalmazott egyetemi tanár a magyar gyógyszeripar népgazdasági jelentőségéről beszélt. A ké­ső délutáni órákban Bertalan József, *> Csurgói Járási Párt­bizottság első titkára a ré­gebben Csurgón élt, tanított vagy tanult vendégeknek, öregdiákoknak beszámolt a járás, valamint Csurgó köz­ség fejlődéséről. ír A történelemben vissza- lppozva — mondotta — ta­lálhatunk haladó emlékeket a járásban. Különösen jelen­tős a csurgói gimnázium fel­világosodást tükröző s/Mjfileme —■ mondotta. — Azonban, mint minden magyar falu. és város, Csurgó is sötét. és \ si­vár képet mutatott a múlt­ban. A felszabadulás utáni évek­ben, de különösen az utóbbi négy-öt esztendőben nagyobb iramú fejlődésnek lehettünk’ tanúi. Különösen sokát fej­lődött a járás ipara. A ter­vek is biztatóak, a Faipari Vállalat felújításával, a ktsz fejlesztésével egyre több a munkalehetőség. A mentőál­lomás, a buszváró, az SZTK- rendelőintézet, a korszerű bolthálózat is a fejlődés kilo­méterköveit jelzik. Bertalan elvtárs végül a járás és Csur­gó község kulturális helyze­téről szólott. Elmondta, hogy á gimnáziumban több mint hatszáz, a szakmunkásképző­ben mintegy 120—130 fiatal végzi tanulmányait. Fejlődött a könyvtárhálózat, s ezer la­kásban van már televízió. Az előadás után, este a lé- tenyei gimnazisták irodalmi színpada adott műsort a diák- színjátszó napok keretében. H, B. — ELOZtil'ES SZEZONNYITÓ A BALATONON. A rarmónia Szál­loda és Vendéglátó vállalat májas lá-töl 17-ig előzetes szezonnyitót tart a magyar tenger somogyi pártján. Ezalatt az idő alatt minden nap gazdag szórakozási lehetőségeket' nyújt a vendégeknek. Siófo­kon a Budapest Táncegyüttes, a Bu dapest Táncpalota és a Rajkó zene­kar ad műsort. Magyarnóta-estet is rendeznek, és az elöszezou meg- Oyjtása alkalmából bonyolítják le a komikusok és a táncdalénekesek vetélkedőjét. Verseny Csurgón a szakma kiváló tanulója címért Négy évvel ezelőtt a Föld­művelésügyi Minisztérium, a KIS? központi bizottsága és a MEDOSZ központi vezetősé­ge országos versenyt hirde­tett meg 4 szakma kiváló ta-i aulája címéit. Azóta évről évre megrende­zik ezt a versenyt minden mezőgazdasági szakmunkás- képzőben. Az országos ver­ényt helyi vetélkedők előzik meg országszerte. A csurgói mezőgazdasági jzakmunkásképzó iskola szán* vőíöldi növénytermesztő gé- pésszakánák tanulói eddig mér két. alkalommal : vettek reszt.' országos versenyen. 1965-ben első, tavaly pedig Hamíádjk és negyedik helye- rést értek el. Kedden és szerdán bonyolí­tották le a csurgói, mezőgaz­dasági szakmunkásképzőben a versenyeket. Az első napon technológiai gyakorlatból, szerdán pedig erőgéji-, mun­kagép- és növénytermesztési, gyakorlatból versenyeztek » tanulók. Az írásbeli dolgoza­tok jól sikerültek, gyakorlat­ból szintén jó- felkészültségről tettek tanúbizonyságot a ta­nulók. A verseny értékelő bizott­sága a tanulók elméleti tudá­sát, gyakorlati rátermettségét készségét mérte. A legtöbb oontszámot Miklós Sándor érte el. a második helyezett Papp Tibor lett, a harmadik Puskás József, ök a szakmr kiváló tanulójának kijáró jelvényt, heten pedig köiiyv- lutalmat kaptak. A szakma kiváló tanulója országos ver­senyen • tehát Miklós Sanda- képviseli a csurgói mező gaz dasági szakmunkásképző Barillet—Gródy vígjátékit tegnap este mutatta be a kaposvári Csiky Gergely Színház. Sz. Szántó Judit fordította, a zeneszerző Ná­das Gábor, a verseket Szenes Iván írta; Félix László rendezte, dísz­leteit vendégként Langmár András, jelmezeit Bata Ibolya tervez­te. A darab főszereplői (képünkön); Pusztai Péter és Egerváry Klára. Súlyos károkat okozhatnak az árvizek és a belvizek a mezőgaz­daságban, a szervezett vízrendezés azonban jelentősen csökkentheti a kártétel mértékét. Ezért fontos ez a munka. Szabados Károlytói, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának előadójától a vízrendezés tavalyi eredményeiről és idei ter­veikről kértünk tájékoztatást. Somogybán jelenleg még mintegy 5000. holdnyi szántóte- rüléteh hátráltatja az időszerű munkát a belvíz, különösen a és a nagy, gv a kiír. A Üj könyvtár nyílt Marcaliban Megnyitotta kapuit a mar­cali új járási könyvtár. Az eseményt nem verték dobra, nem rendeztek országra szóló ünnepséget, s mégis ünnep volt ez a nap megyénk műve­lődésének történetében. Külső­ségeiben nem, de tartalmában ünnep volt azok számára, akik jelen lehettek a birtokba­vétel első óráiban. Az ország első olyan járási könyvtárát adták .át a marcali olvasóknak, amely erre a célra épült, nem átalakítás, nem toldoagatás eredménye. A másfél milliós beruházás­sal épült művelődési központ­ban tizenhárom és fél ezer kötet között válogathatnak az olvasók. Szabadpolcos rendsze­re, tágas nagy terme, kitűnő világítása és forgalma már az első órákban szánté kitörölte az emlékezetből a régit, a szűk, ideiglenes helyiséget, ahol nem bontakozhatott ki igazán az olvasomozgakr ­A könyvtárban oatvahfele folyóirat és napilap között vá­logathatnak az érdeklődök, gyermek és felnőtt olvasósar­kok kényelmes bútorai várják a vendégek1»t. s a gyermek-rész­leg szinte paradicsomnak ne- Teahetó Az apróságok kényel­A könyvekre éhes gyermckolvasf’; (ls!s5 ltér)- A kölcsönző előtt (alsó kép). Vízrendezés ez tsz-ekben Több mint egymillió köbméter földet termelnek ki az idén a gazdaságok és a társulatok vízrendezési társulatok és a termelőszövetkezetek végzik a víztelenítést, azonban vannak olyan területek is, ahonnan nem tudják levezetni a vizet. Tavaly a társulatok és a isz-ek együttvéve 1 023 000 köbméter földet termeltek ki, s a munkáknak mintegy ki­lencven százalékát műszakilag is átvették az év végéig. Az idén a termelőszövetke­zetek és a társulatok összesen 1 080 000 köbméter föld kiter­melését irányozták elő, erre több mint tizennégy és fél millió forint állami támoga. tást kapnak. Ebből csupán a társulatok igénye meghaladja a kilencmillió forintot. A víz­ügyi igazgatóságok a felügye­letük alá tartozó. vízfolyásokon kilencmillió forint értékű munkát végeznek ebben az év­ben, A megyei szakvezetőknek az a terve — és ez a terv máris megvalósulóban van —, hogy az egész megyében társulatok foglalkozzanak a vízrendezési feladatokkal. Eddig hat tár­sulat működött — a vízgyűj­tők szerint alakultak annak idején —, s a közelmúltban a csurgói járás szövetkezetei is létrehozták a vígazdálkodási társulatot. A társulatok feladata a víz­rendezés szervezett és szak­szerű lebonyolítása. Ehhez ter­mészetesen szükség van arra, hogy munkájuk összhangban álljon a szövetkezetek tervei­vel, az igazgatóságok és a tez_ek saját vízrendezési tevé­kenységével. A műszaki irá­nyítást szakemberekre bízták a társulatok, de segítenek e munkában a vízügyi igazga­tóságok is. Ök készítik pl. a termelőszövetkezetek és a tár­sulatok vízrendezési terveit, s részit vesznek a munkák irá­nyításában is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vízrendezési társulatok munkája eredmé­nyes. Ezért is helyeselhető az az elképzelés, hogy lehetőleg minden szövetkezet legyen tagja valamelyik társulatnak. mét speciális bútorok szolgál­ják. Meg is rohanták új bi­rodalmukat a gyermekolva- sók, s a nyitás után az első két órában kétszáz kötelet kölcsö­nöztek. Az új járási könyvtár — ahogy az illetékesek elmond­ták — az olvasómozgalom ki­szélesítésén, a könyvállomány állandó bővítésén kívül azt is hivatásának tekinti, hogy ki­alakítsa és maga köré tömörít­se az irodalomkedvelők kö­rét. Otthont, és különböző rendezvényé. - -rtalmás szó­rakozást kíván nyújtani a attaknak­— Ki minek a mestere? A KISZ VII. kongresszusa tiszteletére kőműveseknek szakmai versenyt hirdetett a megyei KISZ-bizottság. A magye két építőipari vállala­tától eddig harminc fiatal jelentkezett a Ki minek a mestere? versenyre. Anekdoták híres emberekről Egy vidéki színigazgató engedélyt kert Lessing tói, hogy előadhassa A bölcs Nathan című színdarabot. — Ki fogja játszani a főszerepet? — kérdezte a költő. — Én — felelte büszkén az igazgató. — Igen? — csodálkozott Lessing —, de akkor ki fogja játszani a bölcs sze­repét? * * * Rafael fiatal korában adós maradt egy fogadó­ban 25 tallérral. Nem volt pénze, hogy kifizesse, ezért az asztalra rajzolt egy arany és egy ezüst érc­pénzt. A fogadós akkor úgy érezte, csúnyán be­csapták. Néhány év múl­va . azonban ezért az asz­talért ötvensZer nagyobb összeget kapott * * * Valaki megkérdezte Licbtenberg ismert líri­kustól: — Miivél magyarázható, hogy a -köte tónkért köny­veket rendszerint nem ad­ják vissza? — Valószínűleg azzal, hogy sokan könnyebben megtartják a könyveket, mintsem azoknak a tartal­mát — felelte a tudós. * * * Franz Müller professzor, a neves német bakterioló­gus, amikor az ebédnél cseresznyét szolgáltak fel, kért egy pohár vizet, és abban gondosan megmo­sott minden cseresznyét, mielőtt megette volna. Ezt a következő magyarázattál kísérte: — Kedves barátaim, nem is tudjátok, milyen veszedelmes, ha az ember mosatlan gyümölcsöt eszik. Ha tudnátok, meny­nyi bacilus ragad a gyü­mölcsre! Ezután egy kicsit el­gondolkodott a szórakozott tudós, majd fogta a po­harat, és a vizet egy haj­tásra megitta. Hazugok versenye Belmont (Nevada) város­ban minden évben meg­rendezik a hazugak verse­nyét. Az idei győztes a következő kijelentésével nyerte el az első helyet: »Äz én szülőfalumban az idén olyan rossz volt a horgászszezon, hogy még a legnagyobb hazugok sem fogtak semmit.« Nem rosszl A stuttgarti közlekedési vállalat vezetői elhatároz­ták, hogy a kalauzokat megtanítják az illedelmes viselkedésre. A tanítás nem iskolajedlegű. A kala­uzok kávé és kalács mel­lett, barátságos beszélge­tés közben meghallgatják a villamosokban készült magnetofonfelvételéket, és beszélgetnek róluk. Somogyi Néplap \2 MSZMP Somogy megyei Bizottság» és a Somogy megye! Tanács fapta. Főszerkesztő! WIRTB LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár* Latinka Sándor ta. 2. Telefon; 11—510 11—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kanosvár, Latinka S. u. 2. Telefon ti—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őriünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapba 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda^ ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utes «•

Next

/
Thumbnails
Contents