Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-31 / 127. szám

Szerda, 1967. május 31. 3 SOMOGY! NÉPLAP ff „Őszinte szóval a magunk dolgairól” MEGTARTOTTA KÜLDÖTTÉRTEKEZLETÉT A SIÓFOKI JÁRÁSI KISZ-BIZOTTSÁG A BESZÁMOLÓ IA ki siófo­__________________ Bá­nyász Üdülőben tartotta kül­döttértekezletét a siófoki já­rási KISZ-bizottság. K ét és fél év muníkájáról adott számot a beszámoló egyaránt szólt az eredmé­nyekről és fogyatókosságokrol. íme néhány adat, amely segít képet alkotni a KISZ-esek eddigi tevékenységéről. 1964 óta állandóan növek- dett a járásban a KISZ- és pártoktatásban részit vevő fia­talok száma, ez azit bizonyítja, hogy a fiatalok érdeklődnek a bal- és külpolitikai kérdések iránt, s egyre jobban megis­merkednek a marxizmus-le- ninizmus eszméjével. 1968/67- ben a KISZ-tagiság 90 száza­léka vett részit állandó poli­tikai továbbképzésen. Az utóbbi ikét és fél eszten­dő alatt a járás fiataljai éven­te mintegy 720 000 forint érté­kű társadalmi munkát végez­tek. A múlt év nyarán — a megyében elsőként — önálló építőtábort szervezett a járási KISZ-bizottság Kőröshegyen, ahol kétszer egyhetes turnus­ban harminc-harminc fiatal segített a termelőszövetkezet­nek a betakarításban. A mezőgazdaságban dolgo­zó fiatalok csatlakoztak a szo­cialista brigádmozgalomhoz, jelenleg 85 százalékuk- vesz részt murukaversenyben. A kertészeti munkacsapatok 285 000 forinttal, az ifjú állat­tenyésztők 436 000 forinttal termeltek többet tavaly, mint amennyit vállaltak. A gépe­ken dolgozó fiatalok 4607 nor- málholddal több munkáit vé­geztek el és 270 000 forint ér­tékű üzemanyagot és alkat­részt takarítottak meg. A járás ifjúsága egy ember­ként csatlakozott a Tegyünk többet Scanogyért!-mozgalom­hoz, s az 1966-ban vállalt hét­ezer óra társadalmi munkát mintegy ötezerrel túlteljesítet­ték, hozzájárultak a községek rendezéséhez, csinosításához. Milei János, a járási KISZ- bizottság titkára szóbeli ki­egészítőjében azt is elmondta, hogy észrevehetően nőtt; a já­rásban a KISZ tömegbefolyá­sa, a különböző munka- és politikai akciókon keresztül pedig a tekintélye is. A vitában felszó­lalóik a KISZ­A VITA élet szinte valamennyi terüle­tével foglalkoztak, összekap­csolva a fiatalok életét és te­vékenységét az egész társada­lom életével. Venk Éva, a szántódi Kl-SZ-szervezet kül­dötte például azt fejtegette, mennyire hiányolják a KISZ- tagok, hogy sem a tsz vezetői, sem pedig a párüütkár nem lá­togatja taggyűléseiket, össze­jöveteleiket. A hazaszeretet és a hazafiság eszméjéről, a hon­védelmi nevelésről szólt Lep­sényi László, az MHS járási elnöke. Hangsúlyozta, hogy szép számmal vesznek részt foglalkozásaikon, sportköreik­ben a KISZ-esek, s több al­kalommal kaptak kitüntetése­ket A siófoki járásból került ki a múlt év országos moto­ros bajnoka, Takács Tibor KISZ-tag. Juhász István, a járási párt- bizottság első titkára elisme­réssel szólt a siófoki járás KlSZ-fiataijaimak munkájá­ról. Hangsúlyozta, hogy na­gyon jelentősek voltak a KISZ szervezetek akciói, öntevékeny politikai megmozdulásai, de­monstrációi. Benedek Gyula, a siófoki KISZ-bizottság csúcs­titkára elmondotta, hogy a MAHART siófoki KISZ-tagjai Alapvető feltétel A jelentés az MSZMP Politikai Bizottságának 1965. január 12-i hatá­rozatából idézi ezt a részt: »A megye mezőgazdasági jel­lege miatt a mezőgazdasági termelést tervszerűen, belter­jes irányban, gyorsabb ütem­ben kell fejleszteni. Az állat- tenyésztés fejlesztésénél az eddigieknél jobban figyelem­be keil venni a megye adott­ságait. Somogy megye mező- gazdasága fejlődésének alap­vető feltétele a szarvasmar­ha-tenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése, az állat­állomány takarmányellátásá­nak biztosítása.« Éppen ezt a témát, a szarvasmarha-te­nyésztés helyzetének és fej­lesztése feladatainak megvita- tatáaát tűzte legutóbbi ülésé­nek napirendjére a megyei párt-végrehajtóbizottság. Kezdjük a helyzet jellemzé­sét néhány átfogó adat ismer­tetésével. Az idei tavaszon a tanácsi szektorban 113 118 da­rab szarvasmarhát írtak ösz- sze. Ennél kevesebbet az utóbbi évek közül csak 1964- ben tartottak. Ezért egyértel­műen helyeselhető az az el­képzelés, amely szerint az év végéig 117 000-re növekszik az állomány. A csökkentési fo­lyamat megállítására, sőt megfordítására utalnak tehát az idei tervek. A hústermelés, a tej­ellátás, a boriú- szaporulait alakulása a jövőben döntően attól függ, hogy mennyi és milyen most, illetve hogyan fejlődik már napjainkban az anyaál­lomány. Megint idézünk az adatokból: jelenleg 41 587 te­henet tartanak a közös és a háztáji gazdaságokban együtt­véve. Több éves időszakot vizsgálva ez a mostani állo­mány a legkisebb. A Politi­kai Bizottság határozatában megjelölt fejlesztési célok el­érését legnagyobbrészt ezen a téren, a tehénlétszám növelé­sével, minősége javításával kell megalapoznunk. Ez a kérdés veti föl a leg­fontosabb összefüggések ta­nulmányozásának, figyelembe vételének szükségességét. A jelentés egyértelműen kimond­ja: a nagyarányú fejlesztésre csak a termelőszövetkezeti kö­zös gazdaságokban vannak meg, illetve teremthetők meg a lehetőségek. Ez a jövő meg­alapozását szolgáló elvi meg­állapítás a való élet tényeire, a gyakorlat tapasztalataira épül. Bármennyire is kellene több tehén a háztájiban, szá­muk mégis rohamosan, sőt egyre rohamosabban csökken. Érzékletes valóság: megany­de új istállót nemigen építe­nek a falusi családok, sőt a régi istállók közül is mind több kiürül. E folyamat okait számba véve is csak az lehet az irányelv: a közös gazda­ságtól kapott kellő és sokol­dalú támogatással tartson tehenet minél több szövetke­zeti parasztcsalád. A jelenlegi 41 587 darabos tehénállományból 17 885 a közös gazdaságoké. Idei ter­vük szerint az év végéig 20 500-ra növelik a létszá­mot. Az idei előirányzatban meg a következő évekre vo­natkozó elgondolásokban az a tudatos törekvés érvényesül, hogy a közös tenyészetek fej­lődése lehetőleg ellensúlyozza a háztáji állomány csökkené­sét. A nem is túlságosan hosz- szú távra készített fejlesztési terveknek van egy lényeges, új vonása: egyes istállók építése helyett, az eddigiek­nél jóval nagyobb tehenésze­tek, korszerű telepek kialakí­tása. Szakemberekből álló munkacsoport fölmérte már e terv megvalósításának .lehe­tőségeit, számba vette az épít­kezés anyagi, pénzügyi, gazda­ságossági követelményeit. A párt-vb ezt a tervezetet meg­alapozottnak találta, s a teen­dők mérlegelés»*«! fihívta a figyelmet arra, h'gy a bázis- gazdaságok kialakítása közben nem sikkadhat el az az át­fogó és általános1 feladat, amely a megye szarvasmarha- tenyésztése egészének fej­lesztésére, gazdaságosságának növelésére vonatkozi k. A fejlesztés tárgyi föltéte­lei közül a beruházás az egyik legfontosabb. A Politi­A takarmánytermelés nö­velése, a rét- és lege­lőjavítás folytatása, a megtermett takarmányok táp­anyagainak megóvása a gon­dos és szakszerű betakarítás­sal, totsábbá az okszerűség követelményeinek biztosítása az egész takarmánygazdál­kodásiban — mindez olyan szükséglet, amelyet nem nél­külözhet az állatállomány. S van olyan nagy horderejű ez a fejlesztési program, hogy a központi segítség hatékonysá­gának növeléséhez megérdem­li a lehető legcéltudatosabb helyi erőfeszítéseket a szövet­kezeti szakemberek, az állat­gondozók, az állatorvosok, a majorokban dolgozó épitő- munkások és a felvásárló, [eldolgozó szervek — köztük a tejipar — vezetői és mások részéről egyaránt. Kutas József a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak tisztelőiére udvariassági versenyt szerveztek, s vállal­ták, hogy minden műszáki hi­bát gyorsan kijavítanak és el­hárítanak. A fiatalok közéleti szereplé­séről, a mezőgazdasági mun­kákban és a termelést segítő mozgalmakban való részvéte­lükről beszélt Virovecz Józszf, a járási tanács vb-elnöke. El­mondta, hogy a tanács min­den segítséget megad a KISZ- esekmek a lakásépítési akció­hoz, s egyúttal kérte őket, hogy végezzenek társadalmi munkát a siófoki művelődési otthon jövő évben kezdődő építkezésén. A KlSZ-kongresszus tiszte­letére tett felajánlásról beszélt A ián Gergely, a Siófoki Kő- olajvezeték Vállalat KISZ-tit-, kára. A kőolajos fiatalok vál­lalták, hogy elősegítik az or­szágos gázprogram gyorsabb meg valósi tását Felszólalt a vitában Verbai Lajos, a KISZ központi bizott­ságának osztályvezetője is. Elmondta, az értekezleten őszinte szóval beszéltek a fia­talok magúkról s a társada­lom feladatairól, amelyekből részt követelnek. Hangsúlyoz­ta, hogy a pártkongresszus a fiatalok kongresszusa is volt, mivel azon az ifjúság jövőjé­ről volt szó, hisz a kongresz- szus abban döntött, hogy a megkezdett úton hated junk tovább, s ez a fiatalok, az egész társadalom érdeke. Arra törekszünk — mondotta —, hogy minél több élmény kap­csolja az ifjúságot szociálisra társadalmunkhoz. Ezt a célt szolgálják a KISZ akciói, megmozdulásai is. Elismerés­sel szólt a siófoki járás fia­taljainak eddigi munkájáról, s arra kérte őket, hogy mind na­gyobb számban csatlakozzanak a KISZ központi bizottságának Kongresszusi útlevéllel a > Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak ünnepségeire címen meg­hirdetett felhívásához. 650 000 forint a tervük — egymilliót vállaltak Fafeldolgozás a zselickislaki Egyetértés Tsz-ben A VÁLASZTÁS A kül­döttér­tekezlet 33 tagú járási bizott­ságot és kilenctagú végrehaj- tóbizattságiot választott. A végrehajtó bizottság tátikára ismét Milei János lett. S. M. A zselickislaki Egyetértés Termelőszövetkezet új major­jának közvetlen szomszédsá­gában van a fűrésztelep. A Zselicségnek ebben a közsé­gében is csakúgy, mint a táj­egység majdnem valamennyi településén régen jelentős pénzösszeghez juttatta a gaz­dákat az erdei fa. Sok az erdő ezen a vidéken, s miért ne lehetne a kitermelt fát mind­járt helyben feldolgozni? Ezt a kérdést oldotta meg az Egyetértés Tsz tavaly ősszel azzal, hogy fűrésztelepet léte­sített, s így a bevétel növelése mellett öt-hat embernek el­foglaltságot adhatnak a tele­pen egész éven át Herner János párttitkár en­nek az üziemágnak a felelős vezetője, Hemer Béla a gat- ter kezelője, Schneider József pedig szalagfűrésszel dolgozik. Elmondták, hogy az idén még főként fenyőt dolgoznak fel, de sok a bükk, a hars, és az egyéb fa is. A kaposvári TÜZÉP állandó vevő a desz­kákra, de például innen szál­lították a magyaratádd művelő­dési ház építéséhez is az ösz- szes faanyagot Parkettázáshoz szegélyléceket készítenek. Ter­vezik, hogy parkettát is gyár­tanak majd, miután a megren­delőkkel erre megkötöttek a szerződést. Reggel héttől délután ötig dolgoznak a telepen. Az idei bevételi előirányzatuk 650 000 forint, azonban az itt dolgo­zók vállalták, hogy elérik az egymillió forintot. Vállalásuk teljesítése természetesen attól is függ, hogy van-e mindig elegendő és jó minőségű fá­juk, mert a megrendelések­nek csak így tehetnek eleget. Ha csupán a tervezett bevé­telt érik is el, ez azt jelenti, hogy a munkaegység értéké­ben mintegy tíz forintot tesz ki a fűrésztelep hozama. Ér­demes volt tehát létrehozni ezt az ágazatot, hiszen a sajá­tos körülmények között gaz­dálkodó szövetkezet tagságá­nak a fafeldolgozás révén számottevően emelkedik *> Jö­vedelme. H. F. QONDOLATOl< A KLUBOKRÓL Tarsolyukban hosszabb idő tapasztalataival és ne tagad­juk: gondjaival is ültek ösz- sze legutóbb a járások műve­lődésügyi osztályvezetői, hogy két beszámoló alapján meg­vitassák a klubok helyzetét. Különböző véleményeket hallottunk. Olyat is, hogy művelésnek e formája, mert alakultak új klubok, s olyat is, amelyik vitatta ezt a né­zetet. A vita három sarkalatos pontját kiemelnénk, mert a jelek, a tapasztalatok szerint ezek ma a klubmozgalomnak fejlődött megyénkben a nép- I is a legfontosabb kérdései. A klub — több jelentésű szó lett Meghonosodott a klub szó, de jelentése különös módon változott is nyelvünkben. Ez __ a jelentésmódosulás érdeke­kai Bizottság határozata értei- I sen tükrözi a klubok — mint »ift új ház épül megyeszerte, jókét mében az utóbbi években az országos szervek igyekeztek a megye jogos igényeit ezen a téren is kielégíteni. A köz­ponti anyagi lehetőségek ter­mészetesen nem korlátlanok. Ezért nyilvánvaló, hogy rövid néhány év alatt képtelenség volna valamennyi elavult vagy nem megfelelő istálló helyet újat, korszerűt, építe­ni. Az alapvető, járulékos be­ruházásokat viszont most már haladéktalanul meg kell va­lósítani mindenütt; vízzel, villannyal fontos ellátni min­den olyan majort, ahol még huzamosabb ideig tartanak állatokat. A gépesítésben gyor­sabban előrehaladni — ez a gyakorlat egytre hangosabban hangzó parancsa. Nem tart­ható sokáig az az állapot, hogy az állattenyésztési mun­ka neheze a javarészt öreg emberekre vár; kérdés, hogy ha kiállnak a sorból, akad-e fiatal, aki felváltsa, pótolja népművelési forma — hely­zetét megyénkben is. Fölve­tődött, hogy a szó alaoie- lentése: az azonos érdeklődé­sű embeiek tartós, rendsze­res kapcsolata, együvé tarto­zása, közös tevékenysége. Sajnos az ilyen klubokból van a legkevesebb, járáson­ként átlag talán egy-kettő. A barcsi beszámoló alapján viszont azt tapasztalhattuk, hoev — jóllehet a differen­ciálódás adatokban, példák­ban, tényekben élő valóság itt is — ebben a járásban minden klub: a kihasználat­lan, de szépen berendezett oárthelviség: az alkalmi if­júsági összeiövetel és a bá­zis művelődési ház ercdmé- nvesen, aktívan működő klubja egyaránt. És sainosa számok is arra utalnak., j^ogv a szénen berendezett, ■io leeföliebb snontán tele­víziózásra. értekezletre. sőt — nemegyszer a szocialista tolaidnn egvfaita »megóvása értelmezett és használt úgy­nevezett klubhelyiségek je­lentik ma még jobbára a klub fogalmát. Az ilyen klu­bokból akad a legtöbb. A klub szó harmadik je­lentése az utóbbi években módosult, illetve formálódott, nem hivatalosan, de nagyon reálisan tükrözve a fogalom tartalmi változásait. Klubok­nak hívják, hívjuk azokat a jobbára KISZ-alapszervezetek mellett kialakult ifjúsági csoportokat is, amelyek heve­nyészett programmal vagy anélkül időnként találkoznak egymással (ha van hol), és »irodalmi presszó« keretében vagy játékos szórakozásukon, táncos összejövetelükön kel­lemesen eltöltenek egy-egy délutánt, estét. Nemegyszer vitatkoznak, beszélgetnek is ilyenkor valamilyen érdekes témáról. Ezek a klubkísérle­tek nagyon biztatóak, mert a fiatalság tartalmasabb és kulturáltabb élet iránti őszin­te belső igényéből, törekvé­seiből fakadnak. A szélesebb körű mozgalom, a rendszere­sen működő klubok hálózata ezekből, az ilyen magokból érik majd termő kalásszá. A perspektíva ez, és ez határoz­za meg a tennivalókat is. Személyhez kötöttség Fontos észrevétel, többen alátámasztották: személyek­hez, általában lelkes, ráter­mett népművelő pedagógu­sok személyéhez kötődik a klubok megalakulása. Ered­ményesen működő klubokról általában ott beszélhetünk, ahol van, aki a kezébe veszi, megszervezi a klubok meg­alakításának és törődik ké­sőbbi működésükkel is. Ha ezeket a személyeket már korábban összetoboroztuk vol­na. hogy a meginduláshoz és a folytatáshoz a (több ízben sürgetett) segítséget megad­juk nekik, talán előbbre len­ér do kében — tiszt« szobának nénk, mint vagyunk. Két dolog biztos. Egyfelől ezek a klubvezetésre alkal­mas és vállalkozó személyek lényegesen többen vannak, mint ahányat ismerünk kö­zülük. Másfelől pedig az ő kezdeményezésük a klubélet megindítására s az erre való ösztönzés is legalább olyan fontos, mint a további mun­kájukhoz való sesítséenvúj- tás. bátorítás. Ezt a segítség­nyújtást pedig a nagyon időszerű továbbképzéssel szükséges pótolnunk, pótolnunk, mivel a Azért korábbi években vagy nem sikerült a tessék-lássék szervezésű nyári tanfolyam, vagy elmaradt a segítségnyújtás. (Mint évköz­ben az idén is.) A megyei szervezésű továbbképzési al­kalomra és lehetőségre gon­dolunk, s ehhez a legfonto­sabb követelmény az előb­biekből következik: Igen sok múlik azon, hogy kiket hí­vunk meg erre a nyári to­vábbképzésre. Ne ismétlődjék meg sehol az az ismert pél­da, amikor az »egy tanfo­lyam — egy ember« szemlé­lettel »választották ki« a klub-továbbképzés hallgatósá­gát. Ennek a nyári tovább­képzésnek éppen a klubmoz­galom sajátos differenciáló­dása miatt most az eddigiek­hez képest nagyobb a jelen­tősége. Sokat segíthet ez a tanfolyam, ezért érdemes volna igen átgondoltan és fo­kozott figyelemmel előkészí­teni, lebonyolítani. Arra a kérdésre, hogy a klubok — mint népművelési forma — fejlődtek-e, talán várjunk a válasszal. Sokat fejlődhetnek klubjaink. ha a személyekhez kötöttség és a továbbképzés összefüggő kérdéseit, valámint a klub fogalmi-tartalmi rétegeződését figyelembe véve ez a nép­művelési forma nagyobb hangsúlyt kap. kiemelt fel­adat lesz a jövő évi kulturá­lis nevelömunkábavl Wallinger Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents