Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-24 / 121. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1967. május 84. A kínai kormány érvényteleníti az 1954-es angol—kínai megállapodást A pekingi diplomaták nem vették át Brown levelét Hongkongban az éjszakai kijárási tilalom megszűntével kedd reggel mintegy négyszáz autóbuszsofőr sztrájkba lépett. Az utcákon a kínai lakosság csoportokba verődve tiltako­zott a hongkongi angol ható­ságok hétfőn este bejelentett rendőri intézkedései miatt. Az angol koronagyarmat területén tízezer főnyi rendőri erőt mozgósítot­tak. A hatóság fegyveres képvise­lői állandó járőrszolgálatot teljesítenek városszerte, ami nem jelenti azt, hogy itt-ott ne kerülne sor összetűzésre. A rendőrség lezárta a kor­mánynegyed felé vezető ut­cákat. A Kínai Népköztársaság bankjaival szoros üzleti kap­csolatokat fenntartó üzlethá­zak hangosanbeszélői arra szólítják fel Hongkong kínai lakosságát, hogy az »angolok véres bűneit vérrel fizettessék meg-“. A lapok arról biztosítják az an- golellcnes tüntetőket, hogy a kínai szárazföld támogatja jogos harcu­kat. Hongkongi lapjelentések egyébként arról számolnak be, hogy a koronagyarmatról érkező hírek hatására Kína több városában hétfőn angol­ellenes tüntetések voltak. Lo Kuei-po kínai kiilügv- miniszter-helvettes hétfőn magához kérette D. C. Hopson pekingi angol ügyvivőt, és tiltakozott nála amiatt, hogy az angol kormány mind ez ideig nem válaszolt a kínai külüf’vminisztérium május Amerikai—spanyol hadgyakorlat Spanyolországban, a Sevil­la melletti Moron spanyol— amerikai légitámaszponton hétfőn ötnapos közös spanyol —amerikai ejtőernyős had­gyakorlat kezdődött. Ezerkét­százötven spanyol és ameri­kai ejtőernyős ugrott hétfőn, majd az amerikai szállítóre­pülőgépek több ezer tonna hadianyagot »szállítottak« a feltételezett csata színhelyé­re. A hadgyakorlat alkalmá­val két amerikai veterán ej­tőernyős összeütközött a le­vegőben, az egyik meghalt, a másik súlyosan megsebesült. (MTI) Békefelvonulás Saigonban A dél-vietnami buddhisták hétfő este és kedd reggel »néma« békefelvonulást tar­tottak Buddha születésének évfordulóján. A szerzetesek, diákok, hívők ezrei vonultak fel több mint három kilomé­teres útvonalon a város köz­pontjába. A menetelők béke- üzenetekkel galambokat és léggömböket bocsátottak fel a levegőbe. Hétfőn az amerikai légierő ismét bombázta Hanoi külvá­rosait. Amerikai közlés sze­rint a támadás során lelőttek egy MÍG—21 típusú vietnami repülőgépet. Egy F—100 Su- Iier Sabge repülőgépet a sza­badságharcosok lőttek le. A tűzszünet időtartama alatt — közölték amerikai ka­tonai körökben — Észak- Vietnam felett az amerikaiak bombatámad'ásokat nem haj­tanak végre, de a felderítő repüléseket folytatják. Hétfőn este több mint öt­ezer részvevővel tüntető fel­vonulást rendeztek Firenzé­ben a vietnami háború ellen. A tüntetők és a rendőrök között közelharcra került sor. A fiatalok köveket dobáltak, a rendőrök könnygázbombák­kal vonultak ki ellenük. Mindkét oldalról több sebe­sülés történt, 30 személyt őrizetbe vettek. A firenzei szakszervezetek felhívására a dolgozók egyórás tiltakozó­sztrájkot is tartottak. * * • Saigonban egy amerikai ka­tonai szóvivő közölte, hogy az amerikai csapatok helyi idő szerint éjfél után folytat­ták a 24 órás tűzszünetre megszakított hadműveleteket. Ismeretes, hogy a szabadság- harcosok Buddha születésnap­jának tiszteletére 48 órás tűz­szünetet rendeltek el, s ennek ma a reggeli órákban kell vé­get érnie. Csen Ji fogadta a VDK ügyvivőjét Csen Ji kínai külügyminisz­ter hétfőn fogadta a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság ideiglenes ügyvivőjét, aki átnyújtotta neki a VDK kor­mánya által május 21-én ki­adott nyilatkozat egy példá­nyát. A VDK kormánya a nyilatkozatban tiltakozását fe­jezte ki az ellen, hogy az amerikai csapatok behatoltak a vietnami fegyvermentes övezetbe. Csen Ji a vietnami diplo­matát biztosította arról, hogy a kínai kormány és a kínai nép támogatja a VDK kor­mányának nyilatkozatában foglalt álláspontot. Az ame­rikai csapatok behatolását a demilitarizált övezetbe a há­ború kiterjesztését célzó ve­szélyes lépésnek minősítette. Hangoztatta, hogy a kínai kormány éber figyelemmel kí­séri a vietnami fejleménye­ket, s mindenkor készen áll, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket, a vietnami nép ámogatására az ameriKái im­perialisták ellen folytatott harcában. (MTI) 15-i nyilatkozatára. Az angol hatóságok a kínai külügymi­nisztérium május 15-i nyilat­kozata óta továbbra is kato­naságot, rendőrséget és a tit­kosszolgálat ügynökeit vetik be. Hongkongban a fegyverte­len tömeg ellen — közölte a kínai külügyminiszter-helyet­tes és követelte, hogy az angol kormány azon­nal szüntesse be a hong­kongi megtorlásokat, és haladéktalanul válaszol­jon a kínai külügyminiszté­rium ötpontos nyilatkozatára. Lo Kuei-po egv’oen amiatt is tiltakozott, hogy Brown angol külügyminiszter, ami­kor május 19-én fogadta Sen Pinget, a Kínai Népköztársa­ság londoni ügyvivőjét, dur­ván megrágalmazta a kínai forradalmi tömegeket«. A kí­nai kormány, tekintettel ar­ra, hogy az angol kormány ellenséges magatartást tanú­sít a kínai néppel szemben, elhatározta, hogy érvénytele­níti az 1954-ben kötött megál­lapodást.« Válaszul Brown angol kül­ügyminiszter üzenetet inté­zett Csen Ji kínai külügymi­niszterhez, s ebben felaján­lotta, hogv akár Londonban, akár Pekinghen kezdjenek tár­gyalásokat az 1954-ben kötött megállapodás fe­lülvizsgálatáról. Brown levelét egyidejűleg kísérelték meg átnyújtani Londonban a pekingi ügyvi­vőnek és Pekingben a kínai külügyminiszter-helyettesnek. Sem az ügyvivő, sem a kül­ügyminiszter-helyettes nem volt hajlandó az angol kül­ügyminiszter levelét átvenni. (MTI) Brown ismét elhalasztotta Moszkvába indulását George Brown brit külügy­miniszter, akinek Moszkvába indulását kedden délelőttre tűzték ki, ismét kénytelen volt elhalasztani, elindulását a közel-keleti válság újabb fej­leményei miatt — jelentik hi­vatalosan. A külügyminiszter kedden félórán át résztvett Wilson miniszterelnök és Fejszal szafúd-arábiai király több mint kétórás tárgyalásán, amelyen a közel-keleti hely­zetet vitatták meg. Kora délután Brown a kabinet ma­ratoni ülésére indult, ahol ugyancsak az arab—izraeli konfliktus felújulása volt napirenden. Á brit külügyminisztérium hivatalosan felszólította az Izraelben, Egyiptomban és a Jordán folyó nyugati partján tartózkodó brit alattvalókat, hogy saját érdekükben sürgő­sen hagyják el e térséget, ha­csak nincs ott különösen fon­tos tennivalójuk. A Szíriá­ban, Libanonban, Irakban, valamint a Jordán folyó ke­leti partján tartózkodó angol állampolgárokat csomagolásra és eb'tazási készenlétre hív­ták fel. Nagy erejű atom robbantás Nevadában A Nevada állambeli atom­kísérleti telepen kedden vég­rehajtották az amerikai föld alatti atomkísérlet-sorozat mindeddig legnagyobb rob­bantását. A nukleáris robban­tás ereje hivatalos megfogal­mazás szerint »közbeeső ható­sugarú« volt. vagyis megfelel­hetett akár 200 000 tonna, akár egymillió tonna súlyú hagyományos robbanóanyag erejének. Nevada állam déli részén földlökéseket észlel­tek; még az atomkísérleti te­leptől 160 kilométernyire fek­vő Las Vegasban is kilengtek a magasépületek. Figyelem! T ermelöszövetkezetek, állami gazdaságok és egyéb vállalatok! A Csesztregi Gépjavító Állomás az alábbi földmunkákra szabad kapacitással rendelkezik és bérmunkát vállal: Sz—100-as és DT—54-es traktorokkal dózermunkát, egyenes és ferde tolólappal; Földszállítás szkraperládával; tereprendezés gréderrel és TR—II. tereprendezővel. gépjavító Állomás Cseszlreg Zala megye. Telefon: 5, 8 (6037) Kiesinger beszéde a CDU kongresszusán A nyugatnémet CDU kong­resszusa nem hozott semmi meglepetést. Feltűnő volt a vitakedv hiánya. Hétfőn dél­után a fontos politikai kérdé­sekhez úgyszólván alig akadt hozzászóló. Barzel, a parla­menti csoport elnöke hétfőn délután visszautasította az NDK elismerésének gondola­tát, más »kényes« kérdésekről azonban, mint például az Odera—Netsse határ vagy a müncheni egyezmény, egyál­talán nem beszélt. Hangsú­lyozta, a nyugati na«vhatal- mak »megbízták« az NSZK-t hogy egész Németország ne­vében beszéljen. Kiesinger kancellár kedden délelőtt mondott hosszú be­szédet. Beszédének legna­gyobb részét gazdasági kérdé­seknek szentelte. A kancellár rendkívül ke­veset szólt a keleti politikáról. Kijelentette, hogy az NSZK kormánya békét akar, hoz­záfűzte azonban, hogy az NSZK érdekeit nem hanya­golják el. Legfontosabbnak azt mondotta, hogy a keleti szomszédokkal, elsősorban a Szovjetunióval való. légkört javítsák. Erre azonban nem tett semmiféle konkrét ja­vaslatot, csupán azt állította, hogy a népi demokratikus országokkal való diplomáciai nem ellen, kapcsolatok felvétele irányul a Szovjetunió és Bonn nem kíván éket ver­ni a szocialista országok kö­zé. Az NDK-ról is alig szólt Kiesinger. Csupán azt állí­totta, hogy az NDK kormá­nya »a mindent vagy sem­mit« elv alapján áll, ami nem elfogadható. Kiesinger a Közös Piac ha­marosan sorra kerülő csúcs- értekezletével összefüggésben üdvözölte Nagy-Britanniának azt a szándékát, hogy belép a szervezetbe, majd nagyon melegen szólott a Franciaor­szággal való viszonyról, s ki­jelentette, hogy továbbra is szorosan együtt kíván mű­ködni Franciaországgal. Beszédének legérdekesebb része az Egyesült Államok és az NSZK közötti viszonnyal volt kapcsolatos. Hangsúlyoz­ta, hogy a közeljövőben ün- nenlik a Marshall-terv 20. évfordulóját. »Ezért hálásak vagyunk az Egyesült Álla­moknak, bár meg kell mon­dani. hogv a Marsba'i-terwel Washington saját érdekeit is képviselte * * * A CDU kongresszusán ked­den Kiesinger kancellárt vá­lasztották meg Erhard volt kancellár utódjául a párt el­nökévé. (MTI) Nine4 még végleges adat sem az áldozatok számáról, sem a tűz okáról A brüsszeli tűz, amelyről hétfőn este azt hitték, hogy már • sike­rült teljesen cloltam, az éjszakai órákban ismét erőre kapott. A lángok újra elérték a kétméteres magasságot, de hajnalig sikerült megfékezni őket. A tűzoltóknak sikerült megóv­niuk a tűztől egy, az üzletháztól húsz méterre fekvő festékgyárat. A kedd reggeli értesülések sze­rint Brüsszelben 204 ember nem «ért hétfőn haza otthonába, eny- »íyiröl gyanítható, hogy a tűz ál­dozata lett. Az áruház személy­zetének 160 tagját tekintik eltűnt­nek. A tűzvész kitörésének pilla­natában viszonylag kevés vásárló tartózkodott az áruházban és még a személyzet nagyobb része is távol volt, minthogy éppen ebédszünetet tartottak. A kedd esti ideiglenes, de hi­vatalos jelentés szerint a rend­őrség eddig 34 holttestet talált meg, 64 sebesültet ápolnak a brüsszeli kórházakban és 281 sze­mélyt tekintenek eltűntnek. A tűz okait vizsgáló bizottság megállapította, hogy valószínű­leg kettő, de lehet, hogy három tűzfészek is volt. Az a tény, hogy több forrása is lehetett egyidejű'- j leg a tűznek, olyan feltevéseket indított el, hogy esetleg gyújto­gatás történt. A tűzvész követ­keztében mintegy egymilliúrd belga franknyi kár keletkezett. Az áruházat húszmillió dollárra biztosították. (MTI) DEL-KOREA ES VIETNAM Amióta Westmoreland tá­bornokot, a Dél-Vietnamban harcoló amerikai haderők fő­parancsnokát — az amerikai történelemben páratlan és egyedülálló módon — néhány napra hazarendelték, hogy »felléptessék« a kongresszus ülése előtt, az amerikai poli­tika az eddiginél is félreérthe- tetlenebbül a vietnami hábo­rú kiterjesztésének irányába mutat. Westmoreland kongresszusi szereplésének egyik külön­leges érdekességű és kiemel­kedően fontos része volt, hogy beszámolójában jelentős sze­lepet szánt a Vietnamban har­coló dél-koreai hadosztályok­nak. Dél-Korea e&dig is kü­lönleges feladatot látott el az amerikai agresszorok számára. Ez volt az egyetlen ázsiai or­szág, amely tényleges száraz­földi frontcsapatokkal támo­gatja az agressziót. (Japán tá­mogatása ipari és utánpótlá­si jellegű, Thaiföld pedig re­pülőbázisokat bocsát rendelke­zésre). Dé'l-Korea tehát külön­leges elbánásban részesül. Westmoreland megemlítette, hogy a nemrég útrakelt dél-ko­reai »tigris-hadosztállyal« együtt már 45 ezer dél-koreai katona harcol Vientnanmban. Jelezte azonban, hogy a kö­zeljövőben ezt a számot 80— 100 ezerre akarják növelni. Miután az amerikai tábornok az Egyesült Államok csapatai­nak 600 ezerre való emelésért követelte, az összehasonlítás­ból kitűnik, hogy Dél-Korea részvétele a vietnami agresz- szióban — az ország nagysá­gához arányi tv a — még erő­teljesebb, mint az Egyesült Államoké. Mindennek természetesen rendkívül fontos formai és politikai jelentősége van Wa­shington számára: a dél-koreai részvétel az egyetlen érv, amellyel azt bizonygathatja, hogy nem egyedülállóan és egvszerűen »amerikaii háború­ról« van szó Vietnamban. Dél-Korea szerepe az ame­rikaiak távol-keleti stratégiá­jában azonban messze túlter­jed a vietnami háború kere­tein, bár attól el nem választ­ható. Ezt a szerepet jelenleg két szempontból lehet értékel­ni. Az egyik: Dél-Korea provo­kációs katonai potenciálja és egy esetleges második front megnyitásában vállalat szere­pe. A másik: Dél-Korea he­lye egy távolabbi amerikai stratégiai célokat szolgáló tá­vol-keleti szövetségi rendszer­ben. Ami az első kérdést illeti: áprilisban és májusban a Dél-Koreában államásozó ame­rikai haderők és a zsoldos hadsereg összehangolt provo­kációk egész sorát követte el a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. 1966-ban tízezer alkalommal történt fegyveres provokáció a 13 év­vel ezelőtt létesített fegyver­szüneti vonalon. Legutóbb az amerikai csapatok rakétákkal, 81 mijliméteres lövegekkel. ak­navetőkkel és automata fegy­V _______________________ ver ekikel lőtték a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság területét. Az ilyen akciók értékelésé­nél figyelembe kell venni* hegy az Egyesült Államok a koreai fegyverszüneti megál­lapodások megsértésével, óriá­si méretű hadihitelekkel és fegyverszállításokkal támogat­ta Dél-Koreát, s jelenlek a kí­naitól eltekintve a dél-koreai hadsereget tartják számszerű­en Délkelet-Ázsia legnagyobb szárazföldi haderejének. Ilyen körülmények között a provo­kációk szervezett sorozata jog­gal veti fel a kérdést: az amerikai vezérkar vajon nem foglalkczik-e azzal a lehető­séggel, hogy állandósítsa a fegyveres konfliktusokat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság határán, s ezzel elterelje a figyelmet Vietnam­ról. Ami a második, távolabbi stratégiai elképzelést illeti: Dél- Korea alapító tagja a Wa­shington által közelmúltban létrehozott délkelet-ázsiai és csendes-óceáni tanácsnak. Emellett évek óta folyik ame­rikai részről egy olyan észak­kelet-ázsiai szövetség (angol nevének rövidítésével NEATO) előkészítése, amelynek éppen Dél-Korea lenne a katonai kulcsállama. A NEATO fel­adata az lenne, hogy északi irányba kiterjessze és kiegé­szítse a meglevő délkelet­ázsiai katonai blokkot (SEA- TO). s ezzel mintegy teljessé tegye az ázsiai kontinens amerikai katonai bekerítését. Ezt a stratégiai elképzelést Washington gazdasági szem­pontból is alá akarja támasz­tani. Ezért 1966 decemberében létrehozták kilenc vezető tő­kés ország részvételével az úgynevezett »koreai konzor­ciumot«, amelyben az Egye­sült Államok mellett — jelleg­zetes módon — Nyugat-Német- ország és Japán játsszák a legfontosabb szerepet. Wa­shington számára Dél-Korea egyébként is elsőrendűen fon­tos a japán kapcsolatok miatt. Az amerikai nyomásra létre­hozott japán-délkoreai szer­ződés ugyanis módot ad Wa­shingtonnak, hogy — a japán alkotmány megsértésével — Tokiót újabb közvetett módon bekapcsolhassa egy ázsiai szö­vetségi rendszerbe. Washington ázsiai politiká­ját természetesen beárnyékolja a vietnami agresszió. Ez azon­ban nem terelheti, el a figyel­met arról, hogy Vietnamban nem elszigetelt agresszióról van szó, hanem egy nagysza­bású és hosszúlejáratú ameri­kai stratégiai terv szerves al­kotóeleméről. E stratégiai terv lényege: szoros katonai rend­szer létesítése a hatalmas ázsiai szárazföld keleti peremén. Dél-Korea ebben az egész konstrukcióban az említett szövetségi rendszer északi bás­tyájának szerepét játssza. Washington dél-koreai politi­kája tehát elválaszthatatlan a véres vietnami háborútól. — i Politikai foglyokat bocsátanak szabadon Görögországban Az AFP jelentése szerint Pavlosz Totomisz, a katonai kormány közbiztonságügyi minisztere nyilatkozott a Ja- rosz szigeti több mint hat­ezer politikai fogoly sorsáról. Kijelentette, hogy a bizott­ság, amely egyenként vizsgál­ja felül a bebörtönzöttek ese­tét, befejezte munkálatait és 3500—4000 foglyot tíz napon belül szabadon bocsátanak, de csak azzal a feltétellel, ha előzőleg nyilatkozatot írnak alá, amely szerint többé nem vesznek részt »nemzetellenes« tevékenységben. Az AP jelenti gyorshírben, hogy Rodosz sziget közelében a tenger vizében rátaláltak Andreasz Papandreu volt munkatársa, Nikoforosz Man- dilarasz holttestére. A görög rendőrség jelentése szerint Mandilarasz, akit az április 21-i államcsíny óta fogva tartottak, motorcsónakkal próbált menekülni Ciprus szi­getére. Értesítjük kedves fogyasztóinkat, hogy május 24-én egész napos kóstolóval egybekötött új üdítőital- és ásványvíz­ÁRUBEMUTATÓT (ártunk Siófokon a 415. sz. Csemege Áruházban. Szeretettel várjuk kedves fogyasztóinkat. Somogy megyei Ásványvíz és Szikvízipari V. (74403)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents