Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-24 / 121. szám

Szerda, 1987. május 24. 3 SOMOGYI N fi PL Al® i FHÍÍ7MK II I FMSRIinÁ^T A Barcsi Fűrészüzem a gépkiesések miatt januárban és február- i.uivtuin H LLiiiHiiH UHw I • ban nem teljesítette időarányos tervét. Az üzem dolgozói március­ban már nagyon rákapcsoltak a munkára, és igyekeztek pótolni a kiesést. Csurgóról tavaly mint­egy 1200 köbméter fenyőfát kapta!:, s annak a feldolgozásával n övelték a termelési értéket. Vál­lalati szinten az időarányos tervet teljesítették is. Am nem elégedhettek meg ezzel, hiszen lom­bosáruból nem tudták a tervezett mennyiséget előállítani. Sajnos, még az ötödik hónap közepén sem sikerült ebből a tervet teljesíteni. A második negyedév végé ig azonban le akarják szállítani a tervezett mennyiséget. A vállalat vezetői ügyelnek arra, hogy a hajrá ne menjen a minőség ro­vására, Ezért úgynevezett minőségi bérezést vezettek be a keret- és körfürészeseknek. Egvelőre kí­sérleteznek, összehasonlítják a két brigád hibáit. Az a kollektíva kapja a több pénzt, amelyik ke­vesebbet hibázott. A kísérletezés közben szerzett tapasztalatok alapján dolgozzák ki majd a minő­ségi bérezés föltételeit. Mérlegen az építőipar munkája Tanácskozás a megyei pártbizottságon Szombaton a megyei párt- pártbizottság ipari osztályá­bizottságon tanácskoztak a megyei építőipari szervezetek vezetői. Szikszai Lászlónak, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjének megnyitó szavai után Hencz Pál, a megyei nak előadója értékelte az építőipari vállalatok, intézmé­nyek 1966. évi munkáját, ismertette az idei feladato­kat. Az építőipar bizonyította: tud jól dolgozni Az előadó megállapította, hogy megyénk magas és mély építőiparának munkájáról el­ismeréssel beszélhetünk: ter­vét túlteljesítette, 602 millió forint értékű munkát végzett el, 15 százalékkal többet, mint az előző évben. Ezért a megyei párt-végrehajtóbizott­ság és az ipari osztály köszö­netét fejezi ki az iparághoz tartozó vállalatok dolgozói­nak. A sikeres munkához nagymértékben hozzájárult egyrészt az, hogy a vállalatok gazdasági vezetői jól együtt­működtek a pártszervezettel, szakszervezettel, és a KISZ- szel, másrészt, hogy a IX. kongresszus tiszteletére nagy­arányú munkaverser.y bonta­kozott ki. A brigád — és az egyéni verseny jelentősen elő­mozdította a termelékenység növelését, az új, korszerű munkamódszerek bevezetését, az előregyártott elemek al­kalmazását. Jobb lett a programozás, javult a mun­kafegyelem, emelkedett a mű­szaki színvonal, gazdaságosab­bá vált a szállítás, ösztön­zőbb bérezést alakítottak ki, s törekedtek a kivitelezési idő lerövidítésére. Az előadó hangsúlyozta, hogy az építőipari vállalatok munkája nem volt hibátlan. Az erők koncentrációja a mélyépítő vállalatoknál, va­lamint a Tanácsi Építőipari Vállalatnál javult, az ÉM Állami Építőipari Vállalatnál romlott. Míg az 1966-ban át­adott új építmények átlagos kivitelezési ideje 16 száza­lékkal csökkent az előző évi­hez képest, addig az állami építőipari vállalat készítette létesítmények nagyobb há­nyadánál nőtt. Megjegyezte, hogy ez alól kivételek a ki­emelt építkezések. Például a Nagyatádi Konzervgyárban és a Kaposvári Villamossági Gyárban 4,1 millió forinttal többet épített be a vállalat a beütemezettnél. Határidő­elcsúszás főként a kommu­nális létesítményeknél volt (siófoki kórház, termálfürdő, Kapos Szálló). Ezek elvonták a munkaerőt, mégsem készül­tek el kellő időben. Bírálta az előadó a munkahelyek rendetlenségét, az iparitanuló­képzés fogyatékosságát. Az utóbbiról szólva megállapítot­ta: az egyik legfőbb hiányos­ság az, hogy egyoldalúan kép­zik a fiatalokat Van akivel csak falaztatnak, másokkal csak vakoltainak és így to­vább. Többet kell építeni, mint tavaly Szépül Csurgó Űj utcát nyitottak, emeletes sorházakat építenek Csurgón Sok szép létesítménnyel gazdagodott az utóbbi évek­ben Csurgó. A községfejlesz­tési alapból évente egymillió forintot fordítanak korszerű­sítésre, fejlesztésre. Ebben az évben még a strandfürdő épí­tésének befejezése a legfőbb feladat. Kereken 750 000 fo­rintot költenek a kabinsor, a szociális helyiségek, a büfé és a napozó építésére. A községi tanács építőbrigádja úgyszól­ván újjávarázsolta a járási művelődési házat. Átépítették a színháztermet, szolgálati la­kást és szakköri helyiségeket alakítottak ki. A rendezési tervnek meg­felelően űj utcát nyitottak a postával szemben, a Petőfi tér mögött. Az utcanyitással egy időben bevezették a víz­vezetéket, a villanyt, és szi­lárd burkolatú utat is építet­tek. Csaknem másfél millió forintot fordítottak ezekre. Ebben az utcában a kedvez­ményes akció keretében há­rom pedagóguslakásnak bizto­sítottak helyet. A többi ré­szen emeletes sorházakat épít az OTP. Még ebben az évben megkezdik a négy négylaká­sos sorház építését. A községi tanács hatvanta- gú építőbrigádot foglalkoztat. A brigád mintegy hatmillió forint értékű munkát végez ebben az évben. A főút mellett már minden állami lakóházat tataroztak. A vízművel szemben egyen­letes. négvlakásos, a Kossuth Lajos utcában is esvemele- tes. négvlakásos házat épí­tenek. C.sureó-Alsokban ne­tt is? ven déri á t ó-kort' ni exii not. alakítanak ki. A járás több községében is segit a csurgói brigád Felűiítiák többek kö­zött a somogvufb'arhelvi ta­nácsházat és az őrtilosi isko­lát. Tanácsok, vállalatok, szövetkezetek, magánosok! SÓDERT első osztályú rostálatian oányakavicsot vagonba rakva Kerepes vasútállomáson 91.— Ft m3 áron azonnali vagy kért ha­táridőre szállítunk. Haladás Tsz, Csömör. Jgyint.: Juhász Mátyás. (3529) ■v Otvencentis háború Csillagtalan az égbolt, sű­rű és sötét ez az este. A szabadjára engedett kutyák veszettül csa­holnak. A panaszos kint vár az út szélén. Nem látni az ar­cát, csak a hangját hallani. —• Erre jöjjön. Csak nyu­godtan. A kutyáktól nem kell félni.,. Öt éve kísérem figyelemmel néhány barcsi cigánycsalád sorsát. Ők voltak az elsők a járási székhelyen, akik fész­ket raktak, házat építettek maguknak a putri helyett. Osztoztunk örömükben, hírt adtunk arról, hogv vasutasok, tsz-tagok. fűrészgyári mun­kások telket vettek, és igazi családi házat; otthont építet­tek. Csaknem húsz űj ház áll az első soron... És bel­jebb is a réci vásártéren nagy ablakos, mutatós épule­Az agronómus keze gyorsan jár a papíron, a ceruza ada­tokat, dűlőneveket jegyez. — Erre a táblára kellene az íslállótrágya, ennek gyenge a földje. A csontos arcú briga- déros bólint. így van, oda kell hordani elsőnek. Hány fogatra, gépre, emberre van szükség a holnapi munkához? Ezt most kell megbeszélni, s ha reggelre megváltozik az idő, átcsoportosítják az erőt. Amikor Nagybajomban el­búcsúztam a Győzelem Tsz főagronómusától, már sze­merkélt. Ö azt mondta, hogy ez az eső aranyat ér. Hat­hót kilométerrel távolabb, Jákóban már esöpettyek tar­kítják a bitumenes járdát. Esik, de azért tervezni, szer­vezni kell. Erről beszélgetnek az irodában, miközben Gore- na József, a jákói Aranyka­lász Tsz főagronómusa papír­ra veti a brigádvezetők — T ánczos Ferenc és Bojtár Sándor — igényeit. Ha meg­ered és kitartóan esik holnap is... — Nem folytathatjuk a ku­koricavetést — mondja Hor­váth László elnök. Csak az a húsz hold maradt hátra, ami­re nem mehettünk rá a víz miatt. — Sok kó,rt tett a víz? — Eleget. Az őszi vetések­ből harminc-harmincöt hol­dat kipusztított, körülbelül ugyanekkora területen most meg a tavaszi munkákat hátráltatja. — Láttam, az út mentén két markológép tisztítja az ár­kokat ... — Nem a mienk, hanem as útépítőké. De tsért fS, mert tek. Nappal öröm nézni mindegyikek Furcsa most a panaszt, a keserűséget hallani. Igazság- tételre hívtak, azért hogy se­gítsünk hadakozni a sötétség ellen, a fényért. Ebben az ügyben a rosszindulat szövet­kezett a paragrafusokkal. A tényállás röviden ennyi: az egyik új ház tulajdonosa ál- állítólag 50 centiméteres sá­vot eltulajdonított a szom­szédjától. Ebből viták, vesze­kedések támadtak. A káro­sult a maga igazát kereste, mire a másik is támadási fe­lület után nézett. És akadt szakember, aki felvilágosítot­ta, hogyan üthet vissza. A károsult konyhaablaka a szomszéd udvarára nézett (a sor minden házán így van az ablak). A kiokosításnak meg­felelően följelentést tett a károsult az »ablak« ellen. A járási tanács énftési és köz­lekedési csoportja el is ren­nemcsak az útról, hanem a földekről is belefolyhat a váz. Mi a társulatra várunk, hogy rendezzék az árkokat. Sokat késnek, a kár meg egyre na­gyobb lesz. — Saját erőből nem tehet­nének valamit? — Csináljuk, ahogy győzzük erővel. Még olvadáskor ren­dezgettük a lefolyókat, most meg néhány ember állandóan tisztítja az árkokat, rendbe teszik a hidakat, utakat a me­zőn meg a legelőn. — Legeltetnek már? — A háztáji legelőn már elkezdődött, de sok helyütt ott is áll a víz. A közösén még nincs kinn a jószág. — A módszer még a régi? — Nem tehetünk mást, itt a szaka sós legeltetésre nincs lehetőség, annyira mocsaras a legelő. Odakint nagy cseppekben elered az eső. Az irodán el­dőlt, hogy az istállótrágyit melyik táblára hordják a fo­gatokkal és gépekkel. A bur­gonyát már kiültették. A ti­zenöt holdnyi szántóföldi kertészetben holnap végeznek az előkészítéssel. Elkezdődhet a kiültetés. Az asszonyok egy része majd mákot e^'el... De lehet, hogy mindez nem íny lesz, mert esik az eső. A májusi eső, ami aranyat ér. A.mi már a földben van, an­nak jót tesz. Az asszonyoktól meg ezt. hallom: — Még pünkösdkor is ka­jáltunk., aztán rájött az. eső. Tessék, meoe.redt a kivágott aaz. Hát ilyen a mi mun­kánk . .. És ilyen a májusi eső. H, F. delte, hogy másként kell el­helyezni az ablakot. A szom­széd eleget tett a határozat­nak, befalaztatta az ablakát. De — és itt vett újabb for­dulatot a rosszindulat szülte háborúskodás —, ha nekem nem lehet ablakom, miért le­gyen másnak alapon följelen­tést tett a következő szom­széd ellen. Meg is mondta neki, ha nekem nincs abla­kom, neked se legyen. És az építési és közlekedési csoport újabb határozatokat hozott. Az addig jó szomszédok sor- ra-rendre haragosok lettek. Végül is egyik panaszosunk­nál állt meg az akció. Ez az ember már nem jelentette föl szomszédját. Csöndesen mondja: — Itt mindenki olyan bol­dog volt az elején. De hlgeve el, most azt tartom, kár volt ide építeni. Szívesen elmen­nék innen akárhova. A sötétben megyünk to­vább. Azt az embert kere­sem, aki el­indította ezt a háborút. Nincs odahaza. Két lány fésíilködik a konyhában gyertyafény mellett. Azt mondják, azon­nal jön az apjuk. Várunk, beszélgetünk, a lányok nem tudnak vagv r.em akarnak tudni az ablakokról. Nem jön a gazda. Átmegyünk a szom­szédba. Veszett kutyaugatás fogad. A tulajdonos az új sor mögötti cigánytelepre ment. Gyereket szalasztanak érte, a gyerek jön is hamarosan, de egyedül. — Azt mondta, hogy azt mondjam, hogy nem láttam... Tudják, hogy miért jöttem, kitérnek a beszélgetés elől. A panaszos választ vár, behív a lakására. A csinos előszobá­ból nyílik a konyha. Épnen az ablak alatt van az asztal. Ezt az ablakot kellene befa­lazni. — Maga mit tenne? — kérdez a panaszos, és vára­kozóan néz. Azt mondom, amit érzek: — Nem falaznám be. Fel­lebbeznék. Átnézem a határozato­kat, a felleb­bezési bead­ványt, és közben arra gondolok, mi­lyen furcsa is az élet. Ötven- hatvan méterrel hátrébb az új házak mögötti putrikon össze-vissza vannak az abla­kok. De azt még senki se tet­te szóvá. És most otvencen­tis földsávért, bosszú, rosszin­dulat szülte följelentések alapján sorra születtek a ha­tározatok. Engedtessék meg­kérdeznem: kinek az érdeke ez? Németh Sándor Őröm után keserűség MÁJUSI Aki elindította Kinek az érdeke Az idén a tavalyinál is na­gyobb feladatokat kell meg­valósítani építőiparunknak — mondotta Hencz Pál. — Pél­dául az Állami Építőipari Vállalat ebben az évben a terv szerint 65 millió forint értékű munkával többet vé­gez, mint az előző esztendő­ben. Az építőipar vezetőinek és dolgozóinak tehát az a legfőbb teendőjük, hogy a kapacitást jól használják ki, tárják fel a tartalékokat, korszerűbb, gazdaságos építő- módokat alkalmazzanak, kon­centrálják az erőket, rövidít­sék le a határidőt. Szükség van az előkészítés, a tervezés és a kivitelezés eddiginél jobb összhangjára. A kivite­lező vállalatok térjenek rá a korszerű munkaszervezésre. Az anyagot idejében rendel­jék meg, a szabad szállítási kapacitást jól használják ki, a gépek megelőző karban­tartását alaposan végezzék el, s végül, de nem utolsó­sorban tökéletesítsék a tech­nológiai folyamatokat. Ezután a lakásépítkezés meggyorsításának fontosságá­ról és a harmadik ötéves tervben a megye építőipará­ra háruló feladatokról szólt Hencz elvtárs. Beszámolóját az új mechanizmussal kap­csolatos gondolatokkal fejez­te be. Együtt ni nködésre Tan szükség Az előadás után többen felszólaltak. Megállapították, hogy a beszámoló tükrözte az 1966-ban végzett munkát és irányt mutatott a jövőre. Mindegyik vállalat képvise­lője megígérte, hogy a tervet teljesítik. A munka megftvor- sítása végett Móring Ede, a Somogy megyei Tervezőiroda főmérnöke azt tanácsolta, hogy az építkezésekkel fog­lalkozó Beruházási Iroda, a tervezőiroda, valamint a ki­vitelező vállalatok képvise­lőiből hozzanak létre egy úgynevezett központi meót. Ennek az lenne a feladata, hogy egy-egy terv elkészítése előtt összeüljön, megbeszélje a tennivalókat. így nemcsak jobb tervek születnének, ha­nem a párhuzamosságot is száműzni lehetne a munká­ból. A javaslattal egyetértett Perecsi Ferenc, a megyei ta­nács építési-, közlekedési- és vízügyi osztályának vezetője. Megígérte, támogatja megva­lósítását. Ez mintegy előké­szítése lenne annak, amit a tanács is szeretne a jövőben tenni a beruházás, a tervezés, a kivitelezés meggyorsításá­ért. Az együttműködésre, egy­más munkájának segítésére vagy szükség van. Ezt bizo­nyították Inke Sándornak, a Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatójának szavai is. ö ar­ról beszélt, hogy az előkészí­tés és a tervezés még na­gyon sokszor indokolatlanul hosszúra nyúlik. Részben ez az oka annak, hogy a vál­lalat Í07 millió forint értékű munkára még nem kapott tervet. Ebből harmincmilliót az idén kellene beéníteniiik. Nincs terve a Vas- és Fém- mari Vállalat Fán vés *■", zem e TT-es csarnokinak, a Finom- mechanikai Vállalat I-es, li­es csamokápak, valamint marcali tolene csarnokának Ez veszel i’erteti a feladatok vócrmka itásáf. Wátcáttatia P munkát az is. bnmr pioknkií-f rmok másik szerv nem tá- mogatia az énítöinart. Nem­rég például a városi tanács azért nem adott engedélyt az egyik tarsasnáz építésére, mert a darut az utcán kel­lett volna felállítani. Vass Lajos, az Állami Építőipari Vállalat pártbizott­ságának titkára elemezte sa­ját vállalata munkáját. Meg­állapította, hogv helyenként a késést részben a rossz előké­szítés (tervhiány stb.), rész­ben a vállalat dolgozóinak hanyagsága idézte elő. Az utóbbival kapcsolatban el­mondotta, nem tartják meg mindenütt a technológiai elő­írásokat, hiányzik a közgaz­dasági szemlélet. Hibásak eb­ben a művezetők is. Egyet­értett azzal, hogy az ipari ta­nulókat sok helyütt egyolda­lúan képzik. Sok az olyan fiatal — mondotta ■—, aki csak azért jött az építőipar­ba, mert rossz bizonyítványa miatt másutt nem vették föl. (A munkában elhelyezkedő fiatalok tavalyi tanulmányi állaga 2,4 volt). Ruttkai Ferenc, a megyei nártbizottság agitációs és nropaganda osztálvának mun­katársa megvilágította, ho­gyan lehetne megszüntetni az utánnótlási gondokat. Gyako­ri hiba, hogv a szülők lebe­szélik gyermekeiket, hogy az éDÍtőiparba menjenek dolgoz­ni, a vállalatok oeöig nem törődnek eléggé kénzésükkel. Nagy hiba — mondotta —, hogy az idősebb munkások­tól gyakran nem látnak jó néldát az életkezdők. A beszámoló, valamint az érdekes vita arra késztette a Jelenlevők egv részét, hogv kérje az ipari osztályt, te­remtsen ilyen megbeszélésre lehetőséget máskor is. Hencz Pál foglalta össze a vitát, majd Szikszai László szólalt fel. Tájékoztatta a vállalatok képviselőit a gaz­daságirányítás reformjával kapcsolatos tudnivalókról, va­lamint néhány beruházási, tervezési problémáról. Kije­lentette, egyetért azzal, hogy gyakrabban találkozzanak e helyen az építőipar vezetői. Szegedi Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents