Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-30 / 102. szám

Yasarttiíp, 1967. április TO. SOMOGYI KÍPEAP Üj ív- és lánghegesztőműhelyt helyeztek Szembe a Kaposvári Gép­ipari Technikumban. Régi lakásból alakították át a műhelyt. A tanárok irányításá­val 45—50 000 forint értékű munkát végeztek a tanulók a beszerelésnél. A gazdasággal együtt I — »SMitnanM ünnepséget tartottak tegnap délután a Balatomijhelyt Állami Gazda­ságban. A gazdaság másod­szor nyerte el a megtisztelő elmet-- — (Hír.) A munkáról, a munkahely­ről sokféleképpen lehet be­szélni. ík az egyszerű szavak mögött gyakran nagyon mély érziések, szinte elszakíthatatlan kapcsolatok rejtőznek. — Mi nem azért jöttünk el hazúréi, hogy ne legyünk ott­hon. Hanem azért, hogy való­ban szépüljön a gazdaság. A mi gazdaságunk. Mert együtt nevelkedtünk vele, paraszto­san szólva, minden szeget, minden lyukat ismerünk. A nri életünk ide tartozik... Mi ez, ha nem vallomás?’.. (A B»JatoBúj»etyf Állami Gazdaságot sokan Ismerik. Hamarjában nem is lehetne megmondani, hogy nemcsak a* országban, hanem a világ hány »sarkán« tudják, hogy van ez a gazdaság, létezik ez a kollektíva, amely úgy dol­gozik, olyan eredményeket ér el, hogy méltó arra, hogy számon tartsák őket. 1S64- ben — egyetlen esztendő alatt — *5 külföldi delegáció és két és fél ezer termelőszövet­kezeti küldött járt itt. S ezek az emberek magukkal vitték a hírt a személyes tapasztalat élményét.. • Biztos vagyok abban, hogy most, amikor értesülhettek arról, hogy az újhelyiek a múlt évi munkájuk alapján ismét elnyerték az élüzem elmet, valahogy így nyug­tázták ezt az örömet jelentő tényt: »Ök valóban rászol­gáltak a tiszteletre. Hiszen amit ott láttunk, már annak alapján is várható volt. ■ Pedig nem volt ez olyan könnyű, nem volt annyira kézenfekvő, természetes.) — Különösen nehéz év volt a tavalyi — jegyzi meg Ká­dár Miklós föagronómus. Nem kellenek szavak. Tu­dom, mire céloz. Üj igazgató, Ferenczi Vendel került a gaz­daság élére Alig néhány hó­nap múlva megbetegedett ő, a föagronómus, s egy fél évig kénytelen volt távol maradni. Aztán megbetegedett a gyü­mölcsös vezetője, Lellovic.s István és a főkertész, Marczi Ferenc is. Nemcsak azt szok­ták ilyenkor mondani, hogy a baj nem jár egyedül, hanem azt is, hogy bizony »nagyon összejöttek a dolgok«. De a változás, a nehéz idők, semmi kellemetlen nyomot, emléket nem hagytak maguk után. említem. Több mint huszonöt mázsa volt a holdsaikén ti bú­zatermésünk átlagban, ezzel országosan másodikak lettünk. Huszonnyolc mázsa kukorica- termés^ 63 mázsa lucernát ta­karítottunk be holdanként, és tehenenként 3560 liter tejet fejtünk... — Természetesen a gazda­ság fő profilja a zöldség- és a gyümölcs termesztés. A négy­hatéves őszibarackos átlag 64 mázsát adott, a tízholdnyi hétéves pedig 120—130 mázsát Ezen magunk is meglepőd­tünk. Nagyobb dolognak tart­juk ezt, mint a huszonöt má­zsás búzát Aztán a zöldségfé­lék közül mint fő tételt meg­említem a 150 mázsás papri- Ioaátlagot és a 170 mázsás pa­radicsomtermést A termékek 72 százaléka exportra ment — Mindez azt jelenti, hogy terven felül kétmillió-nyolc­százezer forint értéket termel­tünk. A múltat iíhézTk. A hat év­vel ezelőtti helyzetet, amikor még 12 mázsa volt a búza, és 18 a kukorica holdanként! át­lagtermése Ezeket az eredményeket az emberek érték el — veti köz­be az igazgató. — A vezetők szakmai szeretete végtelen. Említhetem itt Lellovios Pis­tát, Kovács Imre gyümölcsös brigádvezetőt, Marczi Feri fő­kertészt vagy Harmath Gyula kertészeti brigádvezetőt. Es mindazokat a szakmunkásokat, akik együtt nőttek fel a gaz­dasággal, akikre mást nem mondhatok, mint azt, hogy szinte »megszállottjai-« a mun­kának... (Minden munkahelynek megvan a maga jellegzetes légköre, ami az első pilla* natok után megfogja az em­bert, Ha megkérdeznék tő- Sem, mi volt az érzésem, mi­kor itt jártam és találkoz­tam az újhelyi emberekkel, azt mondanám: végtelen ki­egyensúlyozott, békés és na­gyon emberi ott a hangulat. A 320 dolgozó közöl 200 tíz évnél hosszabb idő óta dol­gozik itt. És többségűk azóta szakmunkás. Ezeket az em­bereket eltéplieíetlen szálak fűzik ide, és nemcsak szó, hogy valóban a sajátjukénak tekintik ezt a gazdaságot.) A legelső szakmunkások egyike Király Imre zöldséges — Nemrég, most 1954 ben kerültem ide — mondja egész­séges humorral. — Tizenhat éves gyerek voltam akkor. — Én ennyi évvel nem di­csekedhetek — szól közbe Juhász István gyümölcsös ízakmunkás — az én életemet öt évvel később kapcsoltaidé a sors. Egymásnak adogatva a szót mondják, mi minden történt itt azóta. Király Imre kétsze­res kiváló dolgozó, Juhász István elvégezte a szakmun­kásképzőt, most érettségizett a technikumban, és szeretne továbbtanulni. — Együtt nevelődtem a gyü­mölcsössel — mondja. — Ki esd korától nevelni a fát, látni, hogyan bontakozik ki, fordul termőre... Nehéz elmondani, milyen jó érzés ez. — És úgy ismerjük egy­mást! — szól közbe társa. — Ha csak kijön a kertészetbe a főnök, és ránézünk, már tudjuk, mit akar mondani. Nekünk mindegy az, hogy es­te későn vagy korán reggel. Nemcsak a fizetésért tesszük, amit teszünk, hanem ... hát a mienk ez a gazdaság. Nem is tudnék elmenni innen! Hogy is lehetne eldobni ilyen 13 évet! — És amikor az ember lát­ja, nem fárad hiába, mert mindig szebb, mindig jobb!... CD« nemcsak a gazdasági eredmények változnak. Kész a terv a modern új ebédlő környékének parkosítására. Hosszú idő óta először tavaly a központban egy lakást építettek, Siójuton négy la­kást korszerűsítettek. Az idén további két ikerlakás és két munkásszállás készül. Hogy emberibb körülmények között éljenek az emberek. Akik tele vannak törekvés­sel, további tervekkel, ten- niakarással, kezdeményezés­sel. Tavaly négy. az idén ki­lenc brigád indított mozgal­mat a szocialista brigád cím­ért, és céljaikban ott szere­pelnek a jubileumi év tisz­teletére tett vállalások is.) Igen, az élüzem cím méltó helyre került Egy kis törté­nelme van a gazdaságnak, az itt élő embereknek. Üjra eszembe jutnak a sza­vak: »A mi életünk ide tar­tozik...« dolgozó. Vörös Márta Rendkívüli iparitanuló-felvétel a textilművekben — Most utólag azt mon­dom, nagy és jó iskola volt nekem ez a voltaképpen szo­morú körülmény — mondja Ferenczi Vendel. — Látogat­tam a betegeket, konzultáltam velük. Csak egyet akartam. Ami jó, hasznos, szép, kiala­kult, azon nehogy valamikép­pen rontsak... És a törekvés ezt eredmé­nyezte : 1962 után most má­sodszor lett az övék a cím. — Milyen eredmények van­nak emögött? — gondolatnyi szünet. — Csak a legfőbbeket A Pamutfonó-ipari Válla­lat Kaposvári Gyára új elő­fonó gépet kap. Ezek az NDK-gyártmányú gépek na­gyobb teljesítményűek, mint a régiek, s így kevesebb is kell belőlük. A felszabaduló helyre az üzem vezetői gyű- rűsfonó gépeket fognak állí­tani. Ez lehetővé teszi, hogy új dolgozókat foglalkoztassa­nak. Éppen ezért rendkívüli iparitanuló-feivételt hirdet­tek. Az újonnan szerződtetett tanulókból egy osztályt akar­nak létrehozni. Az üzem ve­zetői azt szeretnék, ha a most fölvett tanulókat a jövő év februárjában levizsgáztathat­nák. FALUSI ARCOK Kovács Máté brigád vezető Kovács Máté negyvennyolc éves kapospu- íai parasztember ez év már­cius 24-én fölvételét kérte a Magyar Szocialista Munkás­pártba. Kovács Máté a szö­vetkezet megalakulása előtt a falu egyik legjobb gazdája volt. Példásan munkálkodott tizennyolc holdas saját bir­tokán. 1959. március 9-én minden agitálás nélkül lépett­be a szövetkezetbe. Az ala­kuló közgyűlésen állatte­nyésztési brigádvezetőnek vá­lasztották. Egyik ajánlója szavait idézem: »-Kovács Máié az első naptól kezdve úgy dolgozik, mint egy igazi kommunista ...« Kovács Má­té mint állattenyésztési bri­gádvezető' elvégezte az álta­lános iskola hetedik, nyolca­dik osztályát, azután negy­venhat éves fejjel sikeres érettségi vizsgát tett. a Ka­posvári Mezőgazdasági Tech­nikumban. A szaktárgyakból négy éven át jeles osztályza­tot kapott A parasztember világát, a változó, formái] ódió falut ku­tatom évek óta. Az okozat mögött mindig az okot kere­sem, mert az igazság egésze ebből adódik. A hétköznapok krónikásaként már sok szép dolognak voltaim tanúja. Ez a hir az örömön túl mégis meglepett Miért akar Ko­vács Máté valóban kommu­nista lenni? Miért? Először azt az embert kere­sem, aki nyolc évvel ezelőtt agitátorként járt a faluban. Megfontolt szavú, komoly ember. Töp­reng egy kicsit, aztán földe­rül az arca. — Megvan! Most már tu­dom. Olyan középtermetű, pi­rospozsgás arcú ember. A háza ott van a templom kö­zelében. . Két perc alatt vé­geztünk. A bemutatkozás után mindjárt a papírt kér­te. Art mondta, először ki­tölti, beszélgetni azután is ráérünk. Akkor már hetek óta jártam a Kapos völgye falvadt, és ez volt az első olyan ház, ahol nem kellett »megdolgoznom« az aláírá­sért. Ilyen meglepetést még senki sem szerzett. Ezért is emlékszem vissza mindenre. Odaadtam a töltőtollamat, kitöltötte a belépési nyilatko­zatot, majd koccintásra invi­tált. Nagyon kellemes zama- tú, saját termésű borral kí­nált. Beszélgetni kezdtünk. Sok minden szóba jött A család, a gyerekei. Ha jól emlékszem, a lányából taní­tónő, a fiából meg valami­lyen technikus lett. Megmu­tatta g háztáji gazdaságát is. Szép lovai voltak és hét vagy nyolc tenene. Józan esizű, egyenes gondolkodású embernek láttam. Olyan szív- vel-lélekkel parasztnak. Po­harazás közben megkérdez­tem tőle, hogy miért lépett be az elsők között Ivott elő­ször, s csak azután válaszolt. Art hiszem, így mondta: »Ez a szekér már csak előre me­het És a rossz féket min­dig félrelöki a kerék.;.« Én ennyire emlékszem. Azóta nem hallott erről az emberről? — Nem. Azóta nem talál­koztam vele. Miért, mi lett a sorsa? Brigád vezetőnek válasz­tották. Kezdettől ő irányítja a szövetkezet állattenyészté­sét Csönd. Aztán a válasz: — Biztos voltam abban, hogy tekintélye lesz a közös­ben is.. a Folytatom: — Befejezte az általános iskolát. — Nagyszerű! — Elvégezte a mezőgazda- sági technikumot A szak­tárgyakból szín jeles ... Az agitátorból azóta jo­gász lett. Színkitűnően dok­torált Most kérdez a hír után. — Küldték, vagy önszántá­ból? — önszántából; s a A válasz ennyi: — Nagyszerű..: Az agitátor arcút nézem, és elmondom a mostani hírt: — Fölvételét kérte a párt­ivá. És Mvették.., Mosolyogni kezd Kovács Máté egykori agitátora, és kinéz az ablakon. Sokáig né­zi a felhőtlen eget, már-már art hiszem, hogy nem is vá­laszol. Alikor megszólal: — Én mindig hittem az emberekben. Abban, hogy változnak..; De ... Nekem ma nehéz napom volt... Ez a hír valahogy most jólesett. Kovács Máté egyik ajánlója, a pártvezető- ség tagja: Ezeres Béla agro- nómus: — Mit mondjak róla? Ha fölsorolom, hogy szorgalmas, lelkiismeretes, fáradhatatlan, akkor még semmit se mond­tam. Kovács Mátéban jobban megbízhat az ember, mint saját magában. Máté a mun­kában nem ismer barátságot. Ha az isten mulasztana va­lamit, azt is leteremtené... Az út széléin állunk, az ál­latorvost várja az agronó- mus. Nehéz eliés van Alsóhe- tényben. Oda igyekeznének. — Párton kívüli kommu­nista volt kezdettől fogva. Kovács Máté mindig a mun­kájával, a saját példájával agitált. Hogy mit jelentett itt ez az agitáció?! Bárkit meglehet kérdezni erről. Az agronómus természetes­nek tartja, hogy Kovács Má­té befejezte az általános Is­kolát. Art is, hogy deres fej­jel leérettségizett. — Ez így volt rendjén Kovács Mátéból szakmai ve­zetőt csinált a tagság. Kovács Máté nemcsak a szorgalmá­val, de az eszével is, a tu­dásával is meg akart felelni a bizalomnak. A háztájiban elég volt, amit akkor tudott, de itt már kevésnek tartotta art a tudományt. Aki ismeri, a természetesnek tartja, hogy így tett Mert ebben a falu­ban ma sok olyan dolog ter­mészetes, ami hat-nyolc év­vel ezelőtt hihetetlen volt... — És ez is természetes? Ez. hogy Kovács Máté kommu­nista akart lenni? — Ma már igen. Mert na­gyot változott ám ez a fa­lusi világ. Az alakulás ide­jén én is hihetetlennek tar­tottam volna.., A központi major hófe­hérre meszelt épületei között járunk. A szövetkezet állattenyésztése összesen ötvenhat embernek biztosít állandó munkát. Becslések szerint ötmillió fo­rintot ér a mostani állatállo­mány. /" új épületek értéke is ennyire tehető. A tenyészt­és hízottállat-értékesítés meg a félmillió liter tej ötmilliós bevételt jelent minden év­ben. Mindert Kovács Mátétól tu­dom meg. A séta után az el­lető istálló végében levő bri­gádvezetői szobában beszél­getünk. Elmondom, hogy mennyi jót hallottam róla. Zavartan leint: — Higgye el, én is sok­szor hibáztam.., Szóba hozom a belépés napját meg az agitátort. — Mondja meg neki, hogy tiszteltetem. Jól elbeszélget­tünk mi altkor. Még márna is mosolygok, hogy meglepő­dött ... Traktor porotz az úton. A vontatón emberek ' ülnek, job­bára fiatalok. — Ha összejönnénk, most én tartanám szóval. Lenne mondandóm bőven! Hogy mit mondanék neki? Azt, amit Kádár János elvtársnak mondtam itt a mai or ban .. Hogy csak végig kell menni a falun, és meg kell nézni a házakat... Hogy tavaly már senki sem aratott, mindent a kombájnok ... Hogy autói vett az ötvenkét éves Tóth János állatgondozó. És hogv én is erre adtam a fejemet, most tanulom a közlekedés szabályait Hogy — és ezt ér­demes megjegyezni — való­ban ember lett a pulai pa­raszti Mert lehet, hogy hihe­tetlen, de ilyen jól még én sem éltem. Nem azért, mert nem volt miből! Azért, mert akkor másra kellett a pénz, és az ember önmagán spó­rolt, mert a jószágon nem lehetett... A vontató visszafelé jön az úton, és megáll az istálló előtti Barraképű fiatalember a vezető, cigarettára gyújtás várakozóan fújja a füstöt. Kovács Máté az ablakon át nézi a fiatal traktorost, és nagyon csöndesen ennyit mond még: — Mit gondol, mit szólna ez a fiú, ha most art mon­danám neki, hogy holnaptól kezdve tehénfogatot kell haj­tania? ... Németh Sándor Az ajánlók Mii Őzen? Régi laktanyából diákotthon Evekig állt Nagyatádon, a község központjában egy kihaszná­latlan, ódon laktanyaépület. Csapán néhány földszinti helyiséget használták tárolásra. Az egyemeletes laktanya falait most megerő­sítették, és még egy emeletet húznak rá. A nyolc és fél millió fo­rintos átépítési munkát a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállár lat végzi. Most a második emelet betonozási munkáit készítik. épület udvari részét teljesen újjáépítették. A diákotthont a jövő év első felében adják át. 160 általános és középiskolás tanuló el­helyezését és étkeztetését oldják meg benne, ezenkívül itt kap he­lyet az általános Iskola napközije ia.

Next

/
Thumbnails
Contents