Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-30 / 102. szám

SOMOGYI VÉPLAP 2 Vasárnap, 1961. április 1% Haiphong részleges kiürítése A haiphongi hatóságok kép­viselői pénteken közölték a Csehszlovák Távirati Iroda tudósítójával: felhívták a la­kosságot, hogy a bombázási veszélyre való tekintettel gyorsított ütemoen hagyják el a várost. Haiphongban csak azok a személyek maradhat­nak, akik biztosítják a válla­latok zavartalan munkame­netét és védelmét. Néhány iparvállalatot is áttelepítenek. A saigoni amerikai főhadi­szállás közlése szerint pénte­ken Da Nangtól 40 kilométer­nyire délre helikopterek tá­mogatásával tengerészgyalo­gosok szálltak pai^ra egy újabb tisztogatási művelet el­kezdésére. A közlés szerinte tengerészgyalogosok nem üt­köztek ellenállásba. Az amerikai légierő pénte­ken ismét támadást intézett a VDK területe ellen. Bom­bázott egy vasúti járműjaví­tó műhelyt Hanoitól körülbe­lül három és fél kilométer­nyire. és közlekedési útvona­lakat a VDK fővárosától kö­rülbelül 20 kilométernyire nyugatra. Az amerikai légierő szom­baton újabb támadást intézett Hanoi külvárosai ellen. A VDK légelhárítása két ameri­kai gépet lelőtt Hanoi fölött, egy harmadikat pedig Észak- Vietnam más részén semmisí­tett meg A pilótákat elfog­ták. (MTI) • • Összetűzés a görög lakosság és á hadsereg között A görög főváros utcáin a demokrácia és a szabadság- jogok védelmére felszólító röpcédulák jelentek meg. Ez az első látható megnyilatko­zása az április 21-én pucs- csal hatalomra jutott görög kormány ellenzékének. A katonai rendszer hatalom­ra jutása óta első ízben tar­tottak p én telten sajtóértekez­letet' Athénban. Patakosz tá­bornok, belügyminiszter han­goztatta, hogy a Görög Kom­munista Párt működését sem­miképpen sem engedélyezik. A miniszter szerint' a balol­dali EDA párt tagjai közül azokat vetették börtönbe akik »kommunisták voltak«. A görög hatóságok megszakí­tották Görögország és Jugosz­lávia kishartárforgalmát. A görög kormány képviselője nem közölte, meddig fog tar­tani a kishatárforgalom szü­neteltetése. A Görögországból Jugosz­láviába érkező angol turisták megerősítették az Igazság Hangja rádió ama közlemé­nyét, amely szerint Saaloni- kiban két nappal ezelőtt ösz- szecsapás történt a hadsereg alakulatai és a lakosság kö­zött Az összetűzés akkor -bbant ki, amikor polgári személyek csoportja a gyűj- tőtáboará változtatott szaloni- ki stadion felé közeledett Mélyülő ellentétek a bonni kormányban A bánni kormányban régóta meglévő ellentétek érdekes formában kerültek ismét nyil­vánosságra. Csütörtökön, te­hát aznap, amikor Brandt kül­ügyminiszter az atomsorompó- egyezményről beszédet mon- -dott a Bundestagban, Schröder hadügyminiszternek cikke je­lent meg a kormány bulletin­jében. Ebben a cikkben Schrö­der az atomfegyver birtoklása mellett állt ki. Azt írja, hogy az olyan javaslatok, amelyek a jelenlegitől eltérő funkciót adnának a Bundeswahmek, veszélyeseik. A Bundesweihmek részt kell vennie a »megtor­lás« és az »elijesztés« politi­kájában. A katonai célok csak úgy érhetők el, ha Nyugat- Németország védelme a hatá­roknál kezdődik, és e célok el­érése érdekében mind a Nyu- gat-Németországban állomáso­zó külföldi, mind pedig a nyu­gatnémet csapatokat el kell látni atomfegyverrel is és ha­gyományos fegyverzettel is. A biztonság csak úgy szavatol­ható, ha egy megfelelő nyuga­ti katonai potenciál áll szem­ben a Varsói Szerződés tag­államainak katonai erejével. Schröder cikke igen nagy feltűnést keltett, és a Bundes­tagban megkérdezték Kiesin­ger kancellárt, hogy mit szól hozzá? Kiesinger kijelentette, -hogy a nyugatnémet kormány az atomfegyvernek sem tu­lajdonára, sem társtulajdoná­ra nem törekszik, és a. kor­mány álláspontja változatlan. Schröder — mondta a kancel­lár — nem követelhetett mást, mint a jelenlegi helyzet fenn­tartását. A kancellár válasza alapján nyilvánvaló, hogy nem akarta nyíltan megcáfolni hadügymi­niszterét, de ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a közte és Brand, valamint Schröder kö­zött fennálló ellentétek tovább mélyültek. (MTI) Többen megsebesültek, s a katonaság sok személyt letar­tóztatott. Újságírók Manolisz ízlezosznál A görög katonai kormány­zat — nyilván a világszerte kibontakozó hatalmas tiltako­zó mozgalom hatására — szükségesnek látta annak bi­zonyítását, hogy Manolisz Glezosz életben van. Pénte­ken újságírók, egy csoportjá­nak lehetővé teitte, hogy az Athéntól mintegy 20 kilomé­terre fekvő Pikermiben föl­keressék azt a szállodát, amelyben több baloldali fog­lyot őriznek, köztük Mano­lisz Glezoszt és Andreasz Papandreut, a Centrum Unió párt vezérének fiát. A magyar kormány tiltakozása Péter János külügyminisz­ter szombaton magához ké­rette Constantin Himariost, a Görög Királyság magyaror­szági nagykövetét és tájékoz­tatta a Manolisz Glezosz éle­tének veszélyeztetésével és általában a görögországi tör­vénytelen eljárásokkal kap­csolatban lezajlott magyaror­szági gyűlésekről, megmozdu­lásokról, illetve az ezekkel kapcsolatban a Magyar Nép- köztársaság kormányához tö­megesen érkezett táviratok­ról. A külügyminiszter a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya és a magyar közvéle­mény nevében nyilvánított tiltakozása ■ mellett nyomaté­kosan kérte, hogy a görög hatóságok tegyenek intézke­déseket Manolisz Glezosz és a többi ártatlanul bebörtön­zött biztonsága érdekében. Mind Budapesten, mind vidéken egyre nagyobb mé­reteket ölt a görögországi fa­siszta terror elleni fíltakozc hullám. Az Országos Béketa­nácshoz egymásután érkez­nek a táviratok az ország minden részéből, amelyekben a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek képviselői adnak hangot felháborodásuknak a görög hazafiak, demokraták, haladó gondolkodású állam­polgárok üldözése, börtönbe vetése miatt. London elismeri a görög katonai diktatúrát Angol sajtóforrások szerint a brit kormány pénteken utasította athéni nagvkovet** hogy vegye fel a »normális érintkezést« a katonai kor­mánnyal. A Guardian athéni tudósí­tója ezzel kapcsolatban meg­állapítja: »Szertefoszlott na­gyon sok görögnek az a re­ménye, hogy Nagy-Britannia és Amerika nem lesz hajlan­dó a kapcsolatok fölvételére az új rezsimmel«. (MTI) Csökkentik a távol-keleti brit haderő létszámát HeaXey brit hadügyminisz­ter hazaérkezett egyhetes singapore-i és malaysiai lá­togatásáról. A hadügyrhinlsz- ter a távol-keleti brit had erő folyamatban levő lét számcsökkentéséről tárgyalt a két kormánnyal és a brit fő­parancsnoksággal. Healey be­jelentette, hogy 1968 áprili­sáig további tízezer fővel csökkenetik a singapore-i és a malaysiai támaszpontokon állomásozó angol csapatok létszámát. Az Indonéziával való »kon­frontáció« megszűnése óta 50 000-ről 40 000-re csökken ■ tették a szóban forgó tér­ségben levő brit szárazföldi erők létszámát. A hadügymi­niszter mostani ■ bejelentése szerint jövő év áprilisáig akarják 30 000 főre, a kon­frontáció előtti szintre csök­kenteni a létszámot. Az Egyesült Államok nagy nyomást gyakorol Londonra, hogy tartsa fenn »katonai jelenlétét« Délkelet-Azsiában, legalább addig, míg a viet­nami háború tart. Ügy tud­ják, hogv a »Szueztől kelet­re« betöltött brit katonai szerep az egyik fő témája lesz Wilson miniszterelnök és Johnson elnök június 2-re kitűzött washingtoni megbe­széléseinek. (MTI) Most érdemes kicserélni régi mosógépét! HAJDÚ SUPER MODERN KEVERŐTÁRCSÁS MOSÓGÉP! Kézi kapcsolóval Órakapcsolóval 1800 Ft 1900 Ft (3297) KERESSE FÖL kaposvári barcsi, nagyatádi, és Balaton-parti villamossági szaküzleteinket, ahol szaktanácsadással is szolgálnak. Megfenyegették Stangl terhelő tanúit Az Agencia Nációnál hivata­los brazil hírügynökség jelen­tése szerint életveszélyesen megfenyegettek Rio de Janei- róban és környékén néhány olyan személyt, aki terhelő ta­núnak jelentkezett Franz Paul Stangl náci tömeggyilkos ügyé­ben. Stangl, a »treblimkai hó­hér«, jelenleg a brazil ható­ságok őrizetében van, miután Ausztria, Nyugiat-Nómetország ás a Lengyel Népköztársaság kiadását kérte Brazíliától. Stanglt február 28-án tartóz­tatták le Sao Pániéban. Súlyos bizonyítékok alapján azzal vádolják, hogy felelős 700 000 zsidó meggyilkolásáért. A brazil igazságügy-minisz­térium bejelentette, hogy a brazil illetőségű terhelő tanú­kat különleges őrizettel fogják ellátni, személyi biztonságu­kat szavatolják. A brazil szervek egyelőne csak azt döntik el, hogy ki- adjálk-e Stanglt, s ha igen, me­lyik külföldi országnak a há­rom közül. (MTI) Albánia és a „kulturális forradalom“ A CTK csehszlovákiai hír- ügynökség ismerteti a Rudé Právo cikkét arról. hogyan fogadják Albániában a kí­nai úgynevezett kulturális forradalom eseményeit. »Az albán olvasók eddig csak el­enyésző információt kaptak a kínai »kulturális forradalom» menetéről és valódi esemé­nyeiről« — írja a lap. Te­kintettel arra, hogy Kína és Albánia között köztudomá­súan jó a viszony, ez a tény azt tanúsíthatja, hogy Albá­niában meglehetősen óvato­san fogadják a »kulturális forradalom« politikáját, és nem másolják gépiesen pél­dáját Annak elelnére, hogy a kí­nai nézetek egy részét átve­szik és a gyakorlatban is megvalósítják, egyidejűleg hangsúlyozzák azt is, hogy Albánia sajátos viszonyok között van. Ugyanakkor, ami­kor Kínában a »kulturális forradalom« egyre világosab­ban a vezetőségen belüli harc formáját ölti, e politika albá­niai változata inkább a je­lenlegi vezetőség helyzetének megszilárdítására irányul — mutat rá a csehszlovák lap. Felmerül azonban a kér­dés, hogy nem íajulnak-e végül Albániában is igazi hatalmi harccá a jelenlegi hatalom megszilárdítása ér­dekében alkalmazott vissza­taszító és az európai gondol­kodástól olyannyira idegen módszerek — fejeződik be a Rudé Právo cikke. (MTI) A történelem útjain 111. Drágakövek N émasag a Szmolnij ud­varán, Lenin szobra előtt állunk. Szó nem hangzik, csak : gondolat fut, és az olvas: szó visszaleng: »Lenin külse jót megrajzolni nehéz, egészen elborítják tettei, mint halat c pikkely.« Hirtelen hangok jönnek fe­lém. Fiatal lány halkan be­szél: — Most elmondok nektek -gy történetet Leninről és két emberről. Itt nálunk szovje. földön sokáig szájról szájra járt. Azt mondják, legelőször egy öreg bányász mesélte. Felnéz, és lassan az igaz mesébe kezd: Volt egyszer két testi-lelki jóbarát: Vahonja és Szádik. Az egyik orosz volt, a másik baskír, de sorsuk egy: gyer­mekkoruk óta ércbányákban, aranybányákban dolgoztak — és mindig együtt. Amikor elkezdődött a pol­gárháború, • a két megörege­dett jóbarát éppen aranyat bányászott, de mind a ketten fegyvert fogtak és mentek harcolni a szovjet hatalomért. Ahogy Kolcsakot elkerget­ek, a komiszár így szólt: — Forró köszönet, jó öreg bajtársak, de most már, mi­vel munkával töltöttetek el életeteket, térjetek vissza a munkához. Fogták ismét a batyut, a jzerszámot, megindultak, hogy közelebbről megnézzék, mi tör­ténik a. lelőhelyeken. Az Ilmény-hegységben min­den volt, csak rend nem. Lopták, tékozolták a kincse­ket Látta ezt a két öreg, bosszankodtak is, s egyikük így szólt: — Elmegyünk magához Le­imhez, intézkedjen. Szakít ő időt a mi számunkra is. Felszedelőzködtek, hogy is­mét útra keljenek, de készü- ődés közben a két öreg ösz- izeszólalkodott. Azt mondta Vahonja: — Mintának csak értékes irágaköveket kell magunkkal vinni a hegységből, amit majd beadnak a csiszolóéba, na meg aranyport. Szádik meg csak a saját nó­táját fújta: — Mindenféle fajta kőből kell egy-egy mintát vinni. S okáig vitatkoztak, míg végre megegyeztek, mindegyik azt pakol a zsákjába, amit jobbnak tart Vahonja értékes drágaköve­ket mutatott, összeszedett zirkont, rózsaszín topázt és sok-sok aranypori.. Formás kis zsákot rakott tele, csupa drágakövekkel. Szádik pedig megtömött egy akkora zsákot, hogy alig bírta felemelni, csu­pa olyan kövekkel, hogy az ember elrúgná, ha útjába ke­rülne, mert csak egyszerű kö­vek azok. Az első éjszakát Moszkvá­ban az állomáson töltötték. Reggel aztán elindultak, hogy megkeressék Lenint. S mert erélyesek voltak, bevezették hát őket Leninhez, aki szíve­sen fogadta őket, leültette mindkettőt. S azok hozzáfog­lak, hogy elmondják, mi já­ratban vannak, de siettükben folyton egymás szavába vág­Lernn hallgatta őket, hall­gatta, aztán megszólalt: — Egyszerre csak egy be- .zéljen jóemberek. Látom, iogy ez a dolog komoly, hát ói meg is akarom érteni. Erre Vahonja bátor lett. Két kézre fogta a zsákot, és :ezdte kirakni a drágaköve­ket. A hangja szinte harso­gott, ahogy elmondta, hogy melyik drágakövet melyik ájatból hozta, és hogy me- yilenek mi az értéke. Lenin megkérdezte: •— Mire használják ezeket a köveket? — Gyönyörű fülbevaló, nya'kék és más mindenfajta ékszer készül belőlük. Lenin elgondolkozott, gyö­nyörködve nézte egy darabig i drágaköveket, aztán meg­szólalt: — Ezzel még várni lehet. Most Szádik következett Kibontotta zsákját, és kirakta a sok mindenféle egyszerű kö- "et az asztalra. L enin nézte, elcsodálko­zott, aztán ismét mo­soly jelent meg arcán. — Egyszerű kövek ezek? — kérdezte. — Igen — mondta Szádik. — Egyszerű terméskövek, ér­tékük kicsi. Vladimir Iljics Lenin köze­lebb lépett Szadikhoz és azt mondta: — Egyszerű kövek, de érté­kük nagy. Nagyon nagy. Szük­ség van ezekre, jobban, mint a drágakövekre. Vidámabbá teszik az életet építkezünk velük, utakat, házakat gyá­rakat emelünk belőlük. Most ez kell nekünk. Vladimir Iljics Lenin csen­getett és megparancsolta, hogy az összes követ az egysze­rűeket is lajstromba vegyék és szigorú, rendeletet adjanak ld, hogy az Ilmény-hegység- ben megszűnjön minden lo­pás, s hogy az a hely ezentúl a nép vagyona legyen. . Utána felállt és azt mond­ta: — Köszönöm a gondos ko­dástoka t. Mert nagy dolog ez! — és kezet szorított velük. Azok meg csak álltak, mintha földbe gyökerezett volna lábuk és Vahonja se­hogy sem értette, miért érté­kesebb az értéktelen kő, mint a rózsaszín topáz. Lenin csak mosolygott: — Majd megérted egyszer. És Vladimir Iljics Lenin parancsot adott, hogy tegyék meg a két öreget őrnek azon a bányatelepen, ahonnan jöt­tek, és adjanak nekik nyugdí­jat. A zt mondják, annak a hegységnek köveiből azóta számtalan utat, házat építettek, s most azt a helyet Lenin-telepnek neve­rik. Hirtelen megáll a szó. A szovjet lány elhallgat. Megint némaság. Állunk a Szmolnij udvarán, Lenin szobra előtt, s gondolatban Bemard Shaw 1920-ban írott mondata vissza­leng: »Nem kételkedem ben­ne, hogy eljön a nap, amikor Leninnek szobra lesz London­ban is... HL Barta Lajos (Folytatjuk.) Indonéz diplomaták kiutasítása Repülőgépen elutazott Pe­ringből két indonéz diploma­ta, akit a kínai hatóságok nemkívánatos személyeknek nyilvánítottak. A diplomatá­kat ezer tüntető »búcsúztat­ta« a repülőtéren. Előzőleg az indonézek utasítottak ki két kínai diplomatát azt állítván, hogy beavatkoztak indonézia belügyeibe, segítették az in­donéz kormány megkülönböz­tető rendelkezései all«» til­takozó kínai kereskedők tün­tetését Az Üj-Kína hírügynökség szombati jelentése szerint az elmú.t öt nap alatt több mint 600 000-en vonultak el a pekingi indonéz nagykövet­ség előtt, tiltakozásul az in­donéz kormány Kína-eUenes politikája, az Indonéziában elő kínaiak üldözése miatt (MTI'1

Next

/
Thumbnails
Contents