Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-28 / 100. szám

Testvéri üdvözlet a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népeknek! A világ ifjúsága a békéért A DÍVSZ elnökének sajtótájékoztatója A katonai szerződések és az i Európa békéjének, biztonságú­idegen területen létrehozóit támaszpontok elleni tiltakozás jegyében nemzetközi ifjúsági szemináriumot rendeznek Kai­róban — jelentették be a De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetség vezetőinek csütörtöki sajtótájékoztatóján. Rodolfo Mechini, a DÍVSZ elnöke el­mondta a magyar és a kül­földi tudósítóknak, hogy már­cius második felében és áp­rilis elején az Egyesült Arab Köztársaságban, Szíriában és Libanonban járt a világszö­vetség delegációja. Mindhá­rom országban gyümölcsöző eredménnyel zárultak a meg­beszélések. — Kairóban a május 12—15 között sorra kerülő nemzet­közi ifjúsági szeminárium előkészületeiről tanácskoztunk egyebek között. Megállapod­tunk, hogy a Közel- és Közép- Kelet ifjúsági szervezeteinek képviselőin kívül meghívjuk Latin-Amerika, Afrika dele­gátusait, Európából pedig a NATO-hoz és a Varsói Szer­ződéshez tartozó országok küldöttségeit A szeminá­riumon előadás hangzik el ar­ról a veszélyről, amelyet a katonai szerződések és tá­maszpontok jelentenek a nem­zeti felszabadító mozgalmak­ra. Tájékoztatójukból kiderült, hogy a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség a következő hónapokban is egyik legfon­tosabb feladatának tartja lak szolgálatát. Tervbe vet- .ék a NATO-hoz és a Varsói Szerződéshez tartozó országok íjúsági szervezetének össze­hívását. Az esemény iránt máris nagy az érdeklődés, s a jelek szerint egész sor olyan szövetség, illetve szer­vezet is részt vesz az össze- lövetelen, amely nem tagja a DIVSZ-nek. A találkozót a .arvek szerint Finnországban tartják. (MTI) Sikeres gsartizánakció Dél-Vietnamban a szabad­ságharcosok robbanóbombá­kat helyeztek el a legna­gyobb saigoni teherpályaud­varon. A bombák csütörtökön a kora reggeli órákban rob­bantak fel. Az akció tíz mozdonyt semmisített meg, három vasutas megsebesült. A dél-vietnami rendőrség szóvivője elmondotta, hogy a robbanások után a pálya­udvar őrei géppuska soroza­tokat adtaik le, de a sza­badságharcosok addigra már visszavonultak. Dél-Vietnamban egy ameri­kai katonai szállítórepülőgép lezuhant Nha Trang kikötő­város közelében, a gép hét­tagú legénysége életét vesz­tette. Amerikai tengerészgya­logosok szerdán Déí-Vietnam északi csücskében, a Khe Sanh-ban levő amerikai tá­bor közelében szabadsághar­cosok heves támadásába ke­rültek. A megerősítést kapott amerikai egység és a partizánok között a harc egészen a késő éjszakai órákig tartott. Az AFP tudósítója egy csü­törtök reggeli jelentésben ar­ról ír, hogy az amerikai bomba támadások ellenére nem szakadt meg a, forgalom Haiphong és Hanoi között. A francia sajtót erősen nyugtalanítják a Hanoi la­kott körzeteinek és Haíohong kikötőjének bombázásáról ér­kezett legújabb hírek. A viet­nami háború nemzetközi kon­fliktussá vá,lik-e? Ma már fel kell tenni ezt a kérdést — írja a Figaro hírmagya­rázója. Az eszkaláció ezúttal túl­lépte a legriasztóbb hatá­rokat is a MÍG-vadászgépek támasz­pontjául szolgáló repülőterek és Haiphong kikötőjének bombázásával, amelynek so­rán találat érte a Dartford angol hajót. Mi történt vol­na, ha a Dartford helyett orosz, kínai, lengyel vagy csehszlovák hajót találnak el? Szaúd rádió felhívása Az EAK közvéleménye nagy érdeklődéssel fogadta Szaúd- uak Szaúd- Arábia népéhez in­tézett rádiófelhívását Szaúd szerda este az Arabok Hang­ja nevű kairói rádió hullám­hosszán felhívta népét, segít­se elő visszatérését a trónra, hogy megmenthesse Szaúd­Arábia függetlenségét. Mint mondotta, az ország jelenlegi vezetői az imperializmussal szövetkeztek, és eltérítették Szaúd-Arábiát az arab na­cionalizmus útjáról. Szaúd kijelentette, hogy nem gyávaságból hagyta el az országot, hanem azért, hogy elkerülje a vérontást. A írónról azonban nem mon­dott le. Amikor távozásra kényszerült, nem volt módja hogy Szaúd-Arábia népéhez forduljon. Most megteheti ezt, és felhívja a jemeni határon állomásozó szaúdi haderőt, szüntessen meg minden pro­vokációt Jemen ellen, amely­nek nincs ellenséges szándéka Szaúd-Arábiával szemben. Robbanások Szaúil-Arábiában Kairói sajtóértesülések sze­rint újabb robbanássorazatra került sor a TAPL1NE szaúd- arábiai amerikai olajtársaság vezetékeiben és szivattyúállo­másain. Az ARAMCO olajtársaság, amelynek olajait a TAPLINE szállítja, miután • tapasztalnia kellett, hogy a hatóságok nem tudják megvédeni az olajve­zetéket, saját maga szerelt föl »speciális egységeket«, ame­lyek helikopterekkel őrjárato­kat tartanak az olajvezeték fölött. Szaúd-Arábia keleti részén sok letartóztatás történt, de a robbanások folytatódnak. A szaúd-arábdai titkosszolgálat, amely az amerikai CIA kém- ügynökséggel együtt folytatja a nyomozást, nem tud ered­ményt felmutatni. A bejrúti Mohairrer emlékeztet az Ará- biai-félsziget Népi Uniója ne­vűi ellenállási szervezet nem­rég terjesztett röplapjaira, amelyek szerint a népi unió bosszút áll a kivégzett 17 je­meni haláláért. (MTI) k^ao-ellenes megmozdulások Délnyugat-Kínéban a »kul­turális forradalom« nagy el­lenállásra talál. A Kínai Tu­dományos Akadémia »forra­dalmi lázadóinak« sajtóorgá­uma azzal vádolja Li Csing- • suant, a Kínai Kommunista :'árt Politikai Bizottságának 1 igját, a központi bizottság délnyugati irodájának első titkárát, hogy »ellenforradal­mi« és Mao-ellenes tevékeny­séget szervez. A Kínai Tudományos Aka­démia »forradalmi lázadói­nak« lapja szerint Szecsuan tartomány különböző körze­teiben feloszlatják a »forra­dalmi szervezeteket«, és megverik, letartóztatják a »forradalmi tömegeket«. »Sok hős életét vesztette. nép­tömegek menekülnek, nem mernek visszatérni vállala­taikhoz. ami súlyosan kihat a termelésre«. »Az ellenforradalmi erők — írja a lap — meg merték tenni azt is, hogy levették Mao Ce-tung arcképeit, és helyette Liu Sao-csi kutya­fejének portréját rakták fel. Minden jel szerint a cseng- tui ellenforradalmi áramlat titkos kapcsolatot tart fenn a Csungcsing és Kujang vá­KOZMOSZ 156. A Szovjetunióban Föld kö- -üli pályára bocsátották a Kozmosz 156. mesterséget holdat. A szputnyikon a tu­dományos rendeltetésű be­rendezéseken kívül a pálya- zlemek pontos mérésére szol­gáló rádiórendszer, valamint .'ádiótávmérési rendszer ta- ' álható. A Kozmosz 156. berendezése szabályszerűen működik. 'MTI) TELEX-^yj^» Louis Saillant, a Szakszer­vezeti Világszövetség főtitká­ra táviratot intézett a görög dolgozókhoz. A távirat rámu­tat: a Szakszervezeti Világ- szövetség teljas szolidaritást /állal a görög dolgozókkal és ílesen e1 ítéli a görögországi liktatúrát. Anvar Szidalmak, az Egye­sült Arab Köztársaság nem­zetgyűlése elnökének vezeté­sével csütörtökön egyiptomi parlamenti küldöttség érke­zett hivatalos látogatásra Moszkvába. Háborúelienes jelszavakkal és falragaszokkal fogadták Westmoreland tábornokot, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai fegyveres erők pa­rancsnokát a dél-karolinai egyetem diákjai. A tábornok díszdoktorrá való avatására érkezett az egyetemi város­ba. A doktorrá avatási ün­nepség alatt az egyetem egyik előadója kijelentette: »Tilta­kozom. Westmoreland — a háború díszdoktora!« Hat bányászt temetett be kedden este a bányaomlás az Ostrava melletti Szófia-bá­nyában. További három bá­nyász megsebesült. A mentő­csapatok azonnal munkához láttak, de az állandóan moz- "ó bányafalak miatt csak lassan haladnak előre. Aggo­dalomra ad okot, hogy a szokásos hívójelekre eddig semmiféle válasz nem érke­zett a bánya mélyéről. Delhiben csütörtökön zárt ajtók mögött megkezdődött annak a mintegy ezer rend­őrnek a pere, akiket bíróság elé állítottak, mivel április 15-én tüntetitek Csáván bel­ügyminiszter rezidenciája előtt. A vandenbergi légitámasz­pontról Titan—3 rakétarend­szer segítségével Föld körüli pályára juttattak egy tit­kos rendeltetésű mesterséges holdat. Dél-Cipruson, Laranka kö­zelében temették el az. ápri­lis 20-i repülőszerencsétlen­ség 88 áldozatát, akinek sze­mélyazonosságát nem sikerült megállapítani. A további 38 áldozat holttestét Svájcba szállították. A katasztrófát túlélő négy személy közül egy már el is hagyta a cip­rusi ENSZ-kórházat, és a to­vábbi három is túl van az életveszélyen. Incidens az elnöki vacsorán Johnson elnök magyar idő szerint szerdán éjjel érkezett vissza Washingtonba Nyugat- Németországból, ahol Ade­nauer temetésén vett részt, és rövid megbeszéléseket foly­tatott nyugat-európai vezetők­kel. Az elnök érkezése után részt vett a Fehér Házban rendezett fogadáson, amelyet a Washingtonban akkreditált diplomáciai képviselők és a kongresszus vezetői tisztele­tére adtak. Végighaladva a diplomaták sorfala előtt. Knappstein nyugatnémet nagykövetet megölelgette. A rendezvény után Johnson egy amerikai társaság vacsoráján vett részt, ahol kijelentette: »A világon minden más em­beri lénynél jobban szeret­ném, ha a vietnami háború befejeződne.« Tárgyalási haj­landóságának bizonygatását azonban nem kapcsolta ósz- sze semmilyen új .javaslattal. Az összejövetelt kisebb in­cidens zavarta meg. Vacsora közben az egyik vendég az asztalfő közelében felállt, s narancsszínű plakátot tar­tott a magasba, ezzel a fel­irattal: »Vietnam«. Nagy hangzavar támadt. A magá­nyos tüntető kezéből szom­szédnője tépte ki a plakátot. Stockholmban fog ülésezni a Russell-bíróság Miután a Russell-törvény- széket értesítették arról, hogy a svéd kormány nem ellenzi a törvényszék üléseinek meg­tartását Stockholmban, a szervezők most készítik elő rosokban tevékenykedő reak- I az első ülésszakot, amely ciós csoporttal.« I szombaton kezdődik a Svéd Szakszervezetek Általános Szövetsége üléstermében. A már Stockholmban tar­tózkodó részvevők egy sajtó- értekezleten bejelentették, hogy a szombati ülésre a bi­zottság 75 tagját és mintegy 200 újságírót várnak. A történelem útjain I. Három noteszlap F erihegyen leszáll a re­pülőgép. Véget ért a tízezer kilométeres út. Budapesten vagyok, in­dul az autóbusz a város fé­lé, de a gondolat még mesz- sze jár. Az élmények vissza­húznak. Otthon körülüli az asztalt a család. Mesélni kell. — Harm i ncemel e tas szállo­dában laktam, lépcsőház nincs, hat gyorslift szalad a magasba. A leningrádi váró­teremben Márkus Emília lá­nya szélit meg. Fárizsba uta­zik, elém idézi egy sosem látott művész életét. Kievben paprikás vodkával kínálnak, kegyetlenül csíp, Igor. újság­író barátom megjegyzi: »No, hogy viszonyul ez az óbudai halászléhez?« Félórát tart, míg körüljárom a Lomono­szov Egyetemet, az épületben annyi a helyiség; ha az első szobába újszülött költözik és minden héten másikban la­kik, az utolsóban már nyolc­vanéves lesz. Minden eseményt leírni eredménytelen vállalkozás. Könyvterjedelem kellene. A legjellemzőbb a lényeges. Három jegyzetlapot másolok le: A moszkvai Lihacsov Autó­gyár monumentális alkotás. Negyvenezer doilgozó munka­helye. Az épületek közötti főútvonal szélesebb, mint ná­lunk a Körút. A forgalom nagy, és hogy ne legyen bal­eset, a gyárudvaron közleke­dési rendőrök irányítanak. A munkafolyamatok 80 szá­zaléka automatizált. A kapun percenként gördül ki egy új négy és fél tonnás teherautó. Megkapó látvány. Engem mégis más jelenség vonzott, egy ember, aki mindig tisz­teleg. A szereidében találkoztam vele. A futószalagnál elé ért egy hosszú alváz; tisztelgett. Szavakat intézett hozzá az üzemvezető; tisztelgett. Uta­sították, telefonáljon alkatré­szekért: tisztelgett. Miért tiszteleg folyón ez a fiatalember? — kérdeztem. A szovjet elvtársak moso­lyogtak. Aztán a gyár főmér­nöke így felelt: — Nemrég még katona volt. Megszokta. Amikor csökkentették a fegyveres alakulatok létszámát, akkor jött hozzánk. Ha az egész világon meg­valósulna a leszerelés, több millió fiatalember tiszteleg­hetne a fegyverek helyett a munkának, * « » któber 1. Reggel. Jegy­zetfüzetemből ezt ol­vasom: »Tíz órakor a délnyugati kerület építke­zésvezetője fogad. Kiadós, húsos reggelit enni«. Az első mondat természe­tesnek hat, a második nem. Hogyan került mégis a no­teszlapra? ... Nálunk egyes helyeken szokás, hogy foga­dás esetén sok a reprezentá­ció és kevés a beszéd. Moszkvában is számítottam a reprezentációra. Ezért írtam le a második mondatot és cselekedtem utasításom sze­rint. Hiábavaló volt. Az asztalon nem sorakozott oálinkás, rumos, vodkás üveg. De sorakoztak a szavak. Az építésvezető két és fél órán keresztül felelt a kérdéseim­re. Fizikai értelemben véve, megizzadt, még elmagyarázta: a mostani utcasarok helyén 1953-ban még szeméttelep volt, most 45 000 lakos él itt. Három év alatt 10 millió négyzetméter lakásterületet 0; Április 30-án megnyílik az új termálfürdő (4760) Értesítjük a lakosságot, hogy április 30-án délután 1 órától a kád- és medencef ürdő a fürdőzők rendelkezésére u... Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Kaposvár építettek fel. Annyit, ameny- nyi a forradalom előtt Moszkva egész területén volt. Italt nem fogyasztottunk, le megtelt a jegyzetfüzetem. A poharak nem koccantak össze, de megismertem egy új kerület nagyszerű építési tervét. A vodka ízét nem éreztem, de barátságot kö­töttem egy építésvezetővel, aki — mint mesélik — sok­szor még késő este is a ter­veken dolgozik. Túlóra nél­kül. Ügy érzem, ez voít az iga­zi reprezentáció. • * • L eningrad. Szmolnij: »A nemeslelkű lányok« egykori nevelőintéze­te 1917-ben a forradalom központja volt. Ma is őrzi Lenin emlékét; dolgozószobá­ját. A válaszfal két részre osztja a kis szobát. Az egyik­ben asztal, néhány szék. A szoba másik részében két vaságy; Leniné és Krüpszká- jáé. Járok a padlón, ahol Le­nin járt, megfogtam a szé­ket, amit Lenin fogott. A tolmács követ a tekintetével. Aztán mellém lép. — Ha akarja, elmondok egy anekdotát Leninről. Na­gyon jellemző. Példázza, mennyire hitt az emberek­ben. Bólintok. Lassan mesélni kezd: — A forradalom után tör­tént. Este volt. Lenin — bár sokam figyelmeztették, hogy veszélyes — az utcán sétált. Mindig az emberek között szeretett lenni. Amint ment, hirtelen arra lett figyelmes, hogy nagy embergyűrű egy fiút vesz körül. Hangoskod­nak, bizonygatják; a fiú pénztárcát lopott. Lenin magához kérette a fiút. Leültette, és a zsebéből egy darab kenyeret' adott. — Ne félj 1 í— mondta —, csak kérdezek tőled valamit, aztán le is út, fel is út — Nem is akartam er­szényt lopni — mondta a fiú, kis bizalmatlan hallgatás után. Lenin mosolyogva legyin­tett: — Hagyjuk most ezt az egész erszényügyet. Látom rajtad, hogy te nem is tud­nád lopni... De miért csa­varogsz? Tanulnod kellene, — Minek tanul jak? — kér­dezte a fiú. — Tökfej vagy — mondta Lenin. — így beszél egy felnőtt fiú, akinek pár év múlva már bajusza lesz? ... Repülő is lehetne belőled. És megtanulhatnál harmoni- kázni is. Sokáig beszélgettek. Végül Lenin öt rubelt adott a fiú­nak éjjeli szállásra, meg egy címet, ahol tanulásra jelent­kezhet, hogy repülő legyen, áztán elindult. Két perc ' telhetett el, Le­nin hirtelen megtorpant. Va­laki szaladt utána és kia­bált A fiú volt. Lélekszakad­va rohant. Előbb ki kellett magát fújnia, hogy beszélni tudjon: — Az erszényt azt.;. én loptam el, de aztán ... az­tán istenbizony vissza akar­tam már adni... — Ügy? ... Hát csakugyan te loptad el? ... — kérdezte Lenin. — Á, nem. nem attól, aki az előbb rámfogta, attól nem én, de... — A fiú kinyitot­ta tenyerét, Lenin erszénye ’--»nne. L enin nem lett inge­rült. Dorgáló szava­kat nem mondott. Ehelyett lassan megint elis­mételte a címet, ahol a fiú repülő lehet, és harmonikáz- ni tanulhat. Azt mondják, a fiú, akivel ez megesett — még él. Re­pülő nem lett belőle soha, ahhoz nem volt tehetsege. De kiváló műszerész lett. és kéz­ügyessége sok dicsőséget szer­zett neki. H. Barte Lajo* (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents