Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)
1967-04-21 / 94. szám
SOM OGTI N £ P r, A P 2 Péntek, 1967. április 21. fiz NSZEP kongresszusának negyedik napja Az NSZEP VII. kongresszusa negyedik napjának első szónokaként Erich Honecker, a központi bizottság titkára mondotta el referátumát Bevezetőben részletesen elemezte az NSZEP élcsapat jellegét és szerepét az NDK-ban, a szocializmus felépítésének időszakában. Megállapította, hogy a párt a mostani időszak sürgető parancsának tekinti a szocialista világrend- szer és a kommunista világmozgalom egységének a marxizmus—leninizmus alapján történő megszilárdítását Honecker részletesein foglalkozott a Mao Ce-tung köré tömörült kínai Vezetők problémájával. Megállapította, hogy ezek nagyhatalmi, soviniszta, kalandor-politikája oda vezetett, hogy egyes harci szakaszokon a nemzetközi forradalmi mozgalmat Visszavetették, és lehetővé vált az USA barbár agressziója a szocialista VDK ellen. Mao Ce-tung csoportja elszigetelte a Kínai Kommunista Pártot és magát Kínát. Hozzáfűzte, hogy az NSZEP és valamennyi testvérpárt aggodalommal figyeli a párt és a szocializmus sorsát Kínában. Erich Honecker állást foglalt a kommunista és munkáspártok vdlágértekezletének előkészítése és összehívása mellett. A Szovjetunió szerepével foglalkozva megállapította, hogy ha a kommunista mozgalom nem is ismer vezető és vezetett pártokat, Lenin pártját története a nemzetközi mozgalom élcsapatává teszi. Kiemelte az NSZEP és az SZKP teljes politikai és ideológiai egységét. Befejezésül megállapította: — Példamutatásul egész Németország számára teljes győzelemre visszük az NDK-ban a szocializmust. Csütörtökön délután felszólalt az NSZEP VII. kongresz- szusán Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a magyar küldöttség vezetője is. Amerikai légitámadás Haiphong ellen Az amerikai agresszorok új, rendkívül súlyos lépést tettek csütörtökön a háború fokozatos kiterjesztésének útján: a déli órákban Haiphong kikötőváros sűrűn lakott negyedeit és ipari létesítményeit bombázta. A haditengerészet sugárhajtásos bombázói támadást intéztek a Haiphong központjától mindössze egy mákföldre levő hőerőművek ellen. Ez volt az első légitámadás a hőerőművek ellen, és az amerikaiak a támadással most közelítették meg legjobban az északvietnami kikötőváros központját. A légikalózok — jelenti a VNA hírügynökség — erős légelhárításba ütköztek. Az első jelentések szerint a fegyveres erők a város lakosságának támogatásával öt amerikai repülőgépet lelőttek és több más gépet megrongáltak. (MTI) Kuwaiti—iraki incidens Szabah al Ahmed sejk, Kuwait külügyminisztere csütörtökön magához kérette az iraki ' ríagykövetet, és felvilágosításokat kért tőle azzal az incidenssel kapcsolatban, amelynek során az iraki hadsereg egyik egysége megszállta Ku- waitnak egy határmenti övezetét Szerda délelőtt az iraki hadsereg egy ezrede átlépte a kuwaiti határt, és Raudatain környékén elfoglalta az olajat fúró kuwaiti munkások lakótáborait. Az első jelentések szerint a sátrakat lerombolták, és a munkásokat visszaszorították az ország belseje felé. Az incidens hírére a kuwaiti minisztertanács rendkívüli ülést tartott majd ezután tiltakozó jegyzéket juttatott el Irak kuwaiti nagykövetének. A szerdai incidenst Kuwait- ban úgy értékelik — írja az AFP —, hogy az irakiak az erő pozíciójából akarnak tárgyalni, azt állítva, hogy az általuk megszállt övezet mindig Irak területéhez tartozott. (MTI) Fellángoltak a harcok Adenban Kiújultak a harcok Adenban, miután a kolonialisták ügynökei meggyilkoltak egy aggastyánt, Baszendoh függetlenségi politikus rokonát — írja az Al Ahram. A lap ismerteti a Megszállt Dél-Jenien Felszabad! tási Frontjának közleményét, amely leleplezi a front vezetőinek családjai elMost érkezett készletekből .TAKTIKUS, MODERN, SZÉP GYERMEK FEHÉRNEMŰK Freskó fiú oizisama 55—108,— Ft Puplin fiú alsónadrág 20,— Ft Lányka crepp hálóing 42— 72,— Ft Lányka crepp pizsama 60—135,— Fi | Lányka Krisztina pizsama 70—150,— Ft (3299) len folytatott terrortevékenységét. Makkavi főtitkár fiainak meggyilkolása után megölték Szaid Mohamed Hasz- szánt, Hejdar Samsirt, Abdel Razek el Keiszt, a felszabadí- tási front és a szakszervezetek ismert vezetőit, Abdel Rahim Kaszem volt minisztert és másokat. A felszabadító harcosok a gyilkosságok miatt érzett felháborodástól fűtve újabb támadásokat intéztek a brit katonai létesítmények ellen. El- Vahdi hercegség fővárosában gránátokkal és golyószórókkal támadták a laktanyákat. Habbanban a brit katonai állások ellen intéztek támadást. A. Dzsebel-Samsz vidékén a szabadságharcosok lelőttek egy brit repülőgépet. (MTI) M7anz avail rí OUDOPFST fölvesz esztergályos, marós, villanyhegesztő szakmunkásokat. Térítéses vasúti jegyet és szállást biztosítunk. Jelentkezés: levélben Budapest, VIII., Vajda Péter u. 10. munkaerőgazdálkodás. (3258) (Folytatás az 1, oldalról) tunk agrárpolitikája, s a megölelő kormányzati intézkedéA gazdasági eredményekkel párhuzamosan sokat javult a parasztság sora. Az évről-évre növekvő részesedés, a megélhetés biztonsága, a múlt évben hozott szociális intézkedések, a január 1-vel életbe lépett új szövetkezeti nyugdíjtörvény megerősítette a bizalmat. A termelőszövetkeze- ,ek iránti bizalom pövekedé- séről tanúskodik az is, hogy az utóbbi három hónapban kerekem 20 000 új tagot vettek "el a közös gazdaságok. A miniszter a következőkben áttekintést adott a kongresszust megelőző közgyűlések ás megyei tanácskozások tapasztalatairól. — Mindenütt kifejezésre juttatták többek között azt, hogy szövetkezeti parasztságunknak új termelőszövetkezeti törvényre van szüksége. Az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendielet ugyanis — "óképpen a gazdaságirányítás A szocialista termelési viszonyok erősödése — a szövetkezetek működésének újbóli szabályozása mellett — a földkérdés törvényes rendezését is napirendre tűzte. Elkerülhetetlenül következik ez abból a fejlődésből, ami a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta végbement, ás ilyen követelményt támaszt az az igényünk is, hogy a szövetkezetek tovább fejlődhessenek. A szövetkezetek használatában levő földek 58 százaléka a tagok, 22 százaléka az állam, 20 százaiéi a pediff nem szövetkezeti tagok tulajdonában van. A tulajdonviszonyok ilyen megoszlása önmagában is zavarja a szövetsek nyomán korszerűbbek lettek a mezőgazdaság termelőeszközei. reformja szellemében tett és .eendő intézkedések következtében — nem felel meg a negváltozott körülményeknek. Mindenütt szinte egyhangúlag foglaltak állást amellett is, hegy határozottabban keli megfogalmazni a szövetkezeti agok jogait és kötelességeit. A szövetkezetek tagjai a szövetkezet tulajdonosai, tehát tulajdonosi jogok illetik meg őket. Magától értetődik azonban, hogy a jogokra csak az tarthat igényt és csak olyan mértékben, aki és amilyen mértékben teljesíti kötelességeit. Ezek a kötelességek elsősorban is a rendszeres munkavégzésre vonatkoznak, illetve arra, hogy minden tag erejéhez mérten vegyen, részt a közös munkában. De ugyanígy kiterjednek a kötelezettségek a közös vagyon védelmére, s általában a szövetkezet tevékenysége iránti felelősségre is. kezeti gazdaságok tevékenységi körével foglalkozott. — A szövetkezetek tevékenységi körének bővítésével kapcsolatban nem feledkezhetünk meg olyan üzemágakról sem, amelyek valójában nem mezőgazdasági jellegűek, de ésszerű, hogy a szövetkezetek is foglalkozzanak velük. Ilyenek a fafeldolgozás, a mészégetés, a kő- és homok- bányászás, a fuvarozás és különféle, úgynevezett szolgáltató tevékenységek. Hazánkban régen is voltak, ma is vannak és a jövőben is szép számmal lesznek olyan községek, amelyeknek lakossága a kedvezőtlen természeti, gazdasági adottságok miatt nem tud megélni a mezőgazdasági termelésből. Ezekben a szövetkezetekben nemcsak megengedhető, hanem feltétlenül szükséges is az említett gazdasági tevékenységek valamelyike. A pénzügyi önállóság növekedése lehetőséget nyújt arra, hogy — 1968-tól fokozatosan — a tervezett részesedés legföljebb 80 százalékának erejéig, garantált munkadíjat fizessenek a termelőszövetkezetek. A garantált munkadíj az eddigi rendszertől eltérően termelési költségként szerepel majd, mint ahogy minden vállalatnál ilyen költségként fogják fel a munkadíjat. A munkadíjat nem az állam, hanem maga a szövetkezet garantálja tagjainak. Ennek következtében természetesen szövetkezeteinkben eltérő színvonalú lesz a garantált jövedelem is. A garantált munkadíjazás nem jelent feltétlenül és kizárólagosan nénzbeli díjazást, azt pedig egyáltalán nem jelenti, hogy a garantált mun- kadíjazás körülményei között természetbeliekhez nem juifc- hatnak hozzá a tagok. A tagság és a vezetőség megegyezésétől függően többféle törvényes és helyes megoldás kínálkozik erre. kezetek nagyüzemi földhasználatát. Az élet olyan megoldást követel, ami a nagyüzemi földhasználat és föld- tulajdon egységének kibontakozását segíti elő. Ilyen megoldás az, ha lehetővé tesz- szük a szövetkezeti használatban levő földek szövetkezeti tulajdonba vételét, megváltási ár ellenében. Fontos az is, hogy a föld tulajdonosa részére választási lehetőséget biztosítsunk. Maga dönthessen abban, hogv földiével együtt belén-e a szövetkezetbe, és akkor tulajdonában marad a föld, vagy kívül álló marad, és akkor a föld — a megváltási ár ellenében — a szövetkezet tulajdonába kerül. A szövetkezeti tagokat továbbra is földjáradék illeti meg. A szövetkezeti jellegből fakad, hogy nem szabad a tagok tulajdonosi jogát a földfelajánlás erőltetésével csökkenteni. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni: semmiféle jogszabály nem rendeli el, hogy a szövetkezeti tagok ajánlják fel földjüket megAz elmúlt évek fejlődése időszerűvé tette és lehetőséget ad arra, hogy intézményesen elősegítsük a demokratizmus további megerősödését a szövetkezetek életében és munkájában. Ezt a célt szolgálja az az egész országban helyesléssel fogadott javaslat, hogy szövetkezeteink hozzanak létre társadalmi képviseleti szerveket. A szövetkezeti képviseleti szervek létrehozása egybefonódik a munkásosztály és egész társadalmunk érdekeivel, azzal a közös érdelekéi, hogy minél előbb teljesen felépüljön hazánkban a szocializmus. Ilyen alapon javasoljuk a kongresszusnak, hogy válassza meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, s ennek megfelelően határozza meg feladatait is. A megalakítandó helyi érdekképviseleti szervek — a területi szövetségek — dolgozzanak ki javaslatot a munkaszervezésre, a munkadíjazásra és a termelés koordinálására. Rendszeresen tájékoztassák a szövetkezeteket a termelőeszközök beszerzési és az áruk értékesítési lehetőségeiről. Szervezzenek szakmai tanfolyamokat, szaktanácsadást és tapasztalatcseréket. Megbízás alapján végezzenek pénzügyi, revizori, ellenőrzési és elemzési munkákat a szövetkezetekben. Működjenek közre jogvédelmük megszervezésében. Támogassák a szocialista munka versenyt és a brigádmozgalmat a szövetkezetekben. A szövetkezeti mozgalom demokratizmusának fejlesztése érdekében javasoljuk, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövetségek között, valamint e két testület és a szövetkezeteik között ne legyen alárendeltségi viszony. Ajánlásaik, javaslataik elfogadásáról a szövetkezetek döntsenek, Sem az országos tanács, sem a területi szövetségek nem lesznek hatósági jogkört gyakorló hivatalok. Nem gyarapítani, Hanem éppen ellenkezőleg, csökkenteni akarjuk azoknak a szerveknek a A délutáni felszólalások között szerepelt Kardos Józseffé, a pogányszentpéteri Zöldmező Termelőszövetkezet párttitkára is. — Megyénk szövetkezeti gazdáinak — mondotta többek között — nagy örömére szolgál, hogy az ország egész területén hamarosan létrejönnek azok a fórumok — a területi szövetségek, — amelyeknek meglesz a lehetőségük arra, hogy nagyrészt elhárítsák a termelőszövetkezetek fejlődését jelenleg még gátló tényezőket. Fontosnak tartjuk, hogy e szövetségeknek meglegyen a lehetőségük arra — sőt egyik fő feladatuk legyen —, hogy a problémákat gyorsan és érdemben továbbítsák az országos szervekhez. A területi szövetségeknek megfelelő javaslatokat kell tenniük többek között olyan fontos kérdésekben is, mint a szövetkezeti gazdaságok állami támogatásának rendszere. Az országos szinten helyesnek látszó intézkedések ugyanis a gyakorlati végrehajtás során nem egy esetben módosulnak, sőt az sem ritka eset, hogy éppen visszájukra fordulnak. A már említett állami támogatás eddigi rendszere is azok közé tartozik, amelyeket a gyakorlati tapasztalatok alapján módosítanunk kell. A mi termelőszövetkezetünkben — a pogányszentpéteri Zöldmezőben — a mostoha természeti adottságok miatt a közösből szárvételre. Pártunknak és kormányunknak az a határozott álláspontja, hogy a kényszer és a sürgetés káros, és éppen ezért megengedhetetlen. Javasoljuk, hogy a kongresszus határozatban kérje az országgyűléstől új szövetkezeti törvén^ és új földjogi törvény megalkotását. A szövetkezetek önként ná kalóznak arról, belépnek-e a területi szövetségbe Vagy nem. Társadalmi érdek — mégpedig nagyon fontos társadalmi érdek —, hogy a szövetkezeteikbe évről évre növekedjenek a hozamok és csökkenjenek a termelési költségek. Vitathatatlan, hogy ennek a célnak a megvalósításáért a szövetkezetek vezetői, szakemberei, tagjai teliéinek a legtöbbet. Egész népünk várakozással tekint a szövetkezetek további működése elé, s figyelemmel kíséri ezt a tanácskozást is. Állásfoglalásainkkal, határozatainkkal tegyük emlékezetessé a termelőszövetkezetek első országos kongresszusát, parasztságunk felemelkedésének, szocialista társadalmi és gazdasági rendszerünk építésének ezt a kiemelkedő jelentőségű eseményét — mondotta befejezésül dr. Dimény Imre. Dr. Dimény Imre nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett, majd dr. Nagy Sándor, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, a kongresszus előkészítő bizottságának titkára tartott beszámolót a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a termelőszövetkezetek területi szövetségi működésének irányelveiről. A beszámolók után megkezdődtek a küldöttek felszólalásai, majd ebédszünet következett. Az ebédszünet után Győré Sándornak, az abonyl Kossuth Tsz elnökének elnökletével folytatódott az ülés. Üdvözölte Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a SZOT főtitkárát, aki ugyancsak részt vett a délutáni tanácskozáson. A délutáni ülésen szólalt fel Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese. (Fehér elvtárs beszédét lapunk holnapi .számában közöljük.) mázó évi jövedelem tavaly sem emelkedett hétezer forint fölé. Dotáció, noha az említett, megyei viszonylatban is alacsony részesedést is csak rendkívüli szorgalommal, munkával érte el a tagság, nem illetett meg bennünket. Látnunk kellett azonban, hogy ugyanakkor dotáció révén magasabb jövedelemhez jutottak olyan termelőszövetkezetek tagjai, amelyek nem a kedvezőtlen adottságok, hanem szervezeti, vezetési hibák miatt tartoznak a gyengék kategóriájába. Javasolta, hogy az állami támogatás megítélésénél elsősorban a megtermelt termény vagy termék mennyiségét vegyék tekintetbe. A termőhely elbírásánál ne vegyék mutatónak a jelenleg érvényben levő aranykorona értékét, mert a nagybirtokosok közismert »mesterfogásai« következtében ma nem példátlan az az eset, amikor a legsilányabb homok- terület aranykorona értéke azonos a kifejezetten jó földek aranykorona értékével. Felszólalása befejező részében a forgóalap-képzés, valamint. a zárt kertek problémáival, majd pedig az amortizációs alap felhasználásának kérdéseivel foglalkozott. A felszólalások után az elnöklő Győré Sándor a csütörtöki ülést bezárta, s bejelentette, hogy a kongresszus pénteken 9 órák/«» folytatja munkáját. (MTI) A bizalom növekedése: három hónap alatt 20 000 új tag A háztáji (öld juttatását a munkától kell függővé tenni Általánosnak tekinthető szövetkezeteinkben az az igény is, hogy új szabályok életbe léptetésével hatékonyabban szerezzünk érvényt a háztáji gazdaságokkal kapcsolatos politikánknak. A javaslatok abból indulnak ki, s ez feltétlenül helyes, hogy a jövőben is szükségünk van a háztáji gazdaságokra. Javasoljuk, hogy az eddigiektől eltérően minden olyan szövetkezeti tag, áld teljesíti a közgyűlés által előírt munkakötelezettségét, jogosult legyen legalább 800, legfeljebb pedig 1600 négyszögöl háztáji földre. Igazságosnak tartjuk, hogy azok a szövetkezeti tagként dolgozó asszonyok, akik becsülettel elvégzik a rájuk háruló feladatokat a közös gazdaságban — ha férjük máshol dolgozik is —, ugyanakkora háztáji földet kapjanak, mint a többi szövetkezeti tag. Az eddigi tanácskozások egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy a háztáji föld juttatását — sokkal inkább, mint eddig — a közösben végzett munkától kell függővé, tenni. Ezért törvényben javasolják kimondani, hogy — a nyugdíjasok, a járadékosok és , a tartósan munkaképtelenek kivételével — csali azokat illesse meg háztáji föld, akik eleget tesznek a közgyűlés, illetve a vezetőség által meghatározott munkakötelezettségüknek. Hasonlóképpen rendezésre vár a termelőszövetkezeti alkalmazottak illetményföld-jogosultsága is. Indokoltnak látszik, hogy törvény mondja ki: a termelőszövetkezeti alkalmazottak illetményföldje kevesebb legyen, mint a tagok háztáji földje. A háztáji állat- állomány nagyságát illetően javasoljuk, hogy ezt továbbra is az 1959. évi 7. sz. törvény- erejű rendelet keretei között állapítsák meg. Dimény elvtárs ezután a közös és a háztáji gazdaságok kapcsolatával, majd a szövetÚj földjog! törvényre van szükség Megalakulnak a területi szövetségek számát, amelyek beleszólnak a szövetkezetek működésébe. Kardos Józsefné (Pogányszéntpéter): Az állami támogatás elsősorban a termelés hatékonyságát segítse
