Somogyi Néplap, 1967. április (24. évfolyam, 78-102. szám)

1967-04-21 / 94. szám

Péntek, 1967. április *L 3 SOMOGYI NEF&AP Mélyebbre hatolnak A VÁLTOZÁS ÉVE A GYÉKÉJNYESI KAVICSBÁNYÁBAN A MÚLT A félsziget- szerű földnyel­ven gyalogol­tunk kollé­gámmal. Mö­göttünk a ko­csirendezők szorgoskodtak, előttünk vagy fél kilométerre az óriási cseh kotrógép dol­gozott A ha­talmas beren­dezés a víz szé­lén állt Mar­kolóját szabá­lyos időközben meg-megmár- totta a tóban. A Skoda kotrógép köze­lében kisebb kotró szedte a kavicsos réteg vezett meddő «4 ’4 K ~~ > "* >* réteget. Ezt el kell távolítani ahhoz, hogy Munkában a Skoda kotrógép. Egyszerre két köbméter kavicsot markol feL külszíni bányászáét végezhes­A két kotró között állt Ri­te ez János üzemvezető és And- risiyák János párttitkár. Az üzemvezető egy kicsit meglepődött, amikor a bánya múltjáról kérdeztem. Itt ugyanis nemigen szoktak erről érdeklődni. Az idegenek és a központból jövők kérdése többnyire ez szokott lenni: Hogyan halad a termelés, tudnak-e több kavicsot adni az építőiparnak? Én most azért nem ezzel kezdtem, mert azt hallottam, hogy az idén változás lesz a volna, mi foglalkoztat, így szólt: — Miközben nőtt a terme­lés, csökkent a létszám. Ko­rábban például 140 vagon Ka­vicsot 170—180 fő bányászott ki, szállított el. Ma hetvenen termelnek ki, juttatnak el 200 vagon kavicsot a pályaudvar­ra. A fiatal üzemvezető csend­ben megjegyezte: — Az egy főre jutó terme­lési érték 500 százalékkal nőtt. Mialatt az itt kitermelt ka­vics előmozdította a nagyará­nyú lakásépítkezést, a városok. falvak képének ' megváltozását, változott a bá­nya arculata is. Felszínéről elfogyott a ka­vics. Most mar csak a keskeny földnyelv teszi a felszíni kész­letet, amelyen állva a múltról beszélgetünk. Mire ezt a Sko­da kotrógép felmarkolja, a bányászásnak m más módját % kell bevezetni. az új berendezés is, amely egyetlen markolásra hat köb­méter kavicsot emel ká? melyekre választ ad majd az é.e; KÉRDŐJELEK, — gondoltam, amikor vissza felé lépegettünk a napsütötte, kéklő víz övezte földnyelven. A gyékényest bánya múlt évi munkája alapján a vállalat legjobb üzeme lett; terven fe­lül 1 300 000 forint többletnye­reséget ért el, s elnyerte az élüzem címet Ügy érzem, Ri- tecz János üzemvezető ismét számíthat a bánya dolgozóira. Lehet, hogy a vasárnap meg­tartott élüzemürmepségen ő is erre gondolt? Szegedi Nándor A JÖVŐ — Milyen új módról van szó? — kérdez­tem. — A felső kavicsréteg, mint említet­tem, hamarosan elfogy — mondta az üzemvezető. ■— A mélyben Sokat változott a bányában az élet két évtized azonban még alatt — mondja Ríteez János üzemvezető. Két év- nagy készlet tized nem nagy idő, csak közben a haja lett fe- van Ép­bér ... bányában. Érdekelt hát, hon­Vildgkonferencia Budapesten A vegyipari-, kőolajipari- és rokon szakmabeli dolgozók szakszervezeteinek V. világ- konferenciáját Budapesten tartják 1967. május 9—12 kö­zött. A világkonferencián több nemzetközi szervezet képvise­lői mellett az öt világrész mintegy 50 országából 200 Kül­dött érkezik hazánkba. Előtte május 5—6-án a vegyipari szakszervezetek nemzetközi szövetségének adminisztratív bizottsága, május 7—8-án pe­dig a tagszervezetek kong­resszusa ülésezik Budapesten. lett a sorsuk a határosatoknak f MEGVITATTÁK: A KAPOSVÁRI LATINKA TSZ KOMMUNISTÁI Ha arról olvasunk, hal­lunk, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága vagy a me­gyei pártbizottság időnként következetesen visszatér a korábbam hozott határozatok végrehajtására, önként kínál­kozik a kérdés: vajon így van-e ez az alapszervezetek­ben is mindig és mindenütt? Erre. már nem lehetne egyér­telműen igennel válaszolni. Erre gondoltam akkor is, amikor részt vettem a ka­posvári Latinka Termelőszö­vetkezet kommunistáinak legutóbbi taggyűlésén. Vala­hogyan így kellene megvá­lasztani a napirendi pontokat más alapszervezetekben is, ahogy itt tették, s akkor biz­tosam nem maradna pusztá­ba kiáltott szó egy-egy hatá­rozat ... Nyilatkozzon a tsz-elnök Törekes Ferenc párttitkár a gyűlés megkezdése előtt ezt mondta: — A hozott határozatok­nak csak akkor van értelme, ha gondoskodunk a végrehaj­tásukról. Ezért döntöttünk úgy, hogy ezen a taggyűlé­sen sorra vesszük a tavaly szeptemberi vezetőségválasztó taggyűlés határozatait. A termelés helyzetét, a mun­kák menetét a gazdasági ve­zetők ismerik legjobban, nyilatkozzon hát a tsz-elnök. Megkértük Tóth La*os elnö­köt, hogy a szeptemberi tag­gyűlés határozatának végre­hajtásáról számoljon be a szövetkezet kommunistái­nak ... Konkrét kérdéseket tartal­mazott ez a határozat, olya­nokat, amelyekre, ha vála­szolunk, hű képet kapunk a gazdaságról, a kommunisták munkájáról. Mindjárt az el­ső kédi-és: a gazdasági ve­zetők szerint hoevan állnak helyt e különböző munkaterü­leteken a kommunisták? Az­tán milyen a vetések állapo­ta; mi a helyzet a gépesítés­sel és a gépek kihasználásá­val; a kertészet áttelepítésé­vel fs továbbfejlesztésével; a munkaidő kihasználásával; milyenek a kertészeti áruk értékesítési lehetőségei; tör- tént-e intézkedés, hogy a fu- varosbrigád besegítsen a me­zőgazdasági munkába stb. Egytől egyig olyan kérdé­sek ezek, amelyek foglalkoz­tatják az embereket. tudni akarják, hogv hányadán ál­lunk velük. S abban is iga­kuk volt a Latinka Tsz kom­munistáinak, hogy most kell napirendre tűzni ezket a kér­déseket, mielőtt a legtöbb embert foglalkoztató mun­kák elkezdődnek. Minden második ember szót kért Tóth Lajos tsz-elnök mind- össze egy hónapja van a szövetkezet élén, ezért csak az első benyomásairól nyi­latkozott, de ezekről őszintén beszélt. Elmondta, hogy szí­vesen venné, ha a kommu­nisták mindenkor szólnának, amikor hibákat látnak. Erre lett volna szükség például tavaly ősszel a búzavetéskor, s akkor nem vetnek a szük­ségesnél jóval kevesebb ma­got egy-egy holdra. Vagy szóvá kellett volna tenniük a gépműhely körüli rendet­lenséget — Űj vezetők kerültek a gazdaság éilére, köztük ma­gam is — folytatta. — Se­gítségre van szükségünk, szá­mítunk a kommunisták pél­damutatására. Ebben és szor­galom dolgában máris jeles­kedtek néhányan, mint So­vány István, 1 psits György és Matus Antal. Elmondta, hogy az őszi vetések jól te­leltek, szépen fejlődnek, s a tervezett hozamokat, egyelőre nem fenyegeti sein mi ve­szély. Két traktort, egy nagy teljesítményű vetőgépet, mű­trágyaszórót meg két hen­gert vásároltak az idén. A gépek jobb kihasználására, a nyújtott műszak meghonosí­tására több gondot fordíta­nak. A kertészet egy részért már áttelepítették új helyé­re, s ügyelnek arra, hogy a keresletnek megfelelő meny­nyi ségű kertészeti terméket adjanak a standoknak. Egy óra hosszat tartott a részletes beszámoló, s utána a megjelent tizenhét kommu- -üsta közül kilenc kért szót. Ki kérdéssel, ki meg javas­lattal! á51t elő, de megvála­szolatlanul semmi sem ma­radt ezen a taggvűlésen. „Hogy lá«suk a közös célt“ Sok szó esett egy, a mos­taninál korszerűbb és főként ösztönzőbb munkadíjazási módszer szükségességéről. A hagyományos munkaegység ma mar helyenként kelle­metlenséget okoz az elszámo­lásnál, s nem egy esetben igazságtalanságot szül. A ve­zetőség jobban utánanéz, ho­gyan használják ki az időt a fuvarosok, s igyekszik meg­szüntetni a hibákat, hiszen jelentős a fuvarmunka: csak­nem két és fél millió forint a tsz bevételi előirányzata. A jövőben korszerűsítik az állattenyésztési létesítménye­ket, és új istállókat is épí­tenek. Péterpusztán szarvas­marha-tenyésztő, Üjmajorban pedig ^sertés- és haromji te­nyésztő központot alakítanak ki. Bar jó János, az ellenőrző bizottság elnöke a gépek gon­dosabb ápolására, Keczeli J ózsef a műhelyben dolgozók létszámának emelésére hívta föl a figyelmet, Lőrincz Sán­dor fuvaros a munkák kése­delmes és körülményes el­számolását kifogásolta. Ip- sits György főállattenyésztő és mások elmondták, hogy ezután nagyobb választékkal, többféle zöldséggel kell je­lentkeznie a tsz-nek a stan­dokon, ha ki akarja elégíte­ni a vevők igényeit. Nemrég a városi pártbi­zottság és a városi tanács vezetői meglátogatták a La­tinka Tsz-t, májusban pedig a városi párt-vb tárgyalja meg a Latinka Tsz-szel kap­csolatos februári határozatok végrehajtásának tapasztala­tait. Talán a mottója is lehe­tett volna a taggyűlésnek, amit Törekes Ferenc elvtárs, a párttitkár így fogalmazott meg: — A gazdaság vezetői­nek és az alapszervezet kom­munistáinak egyaránt hasz­nos a határozatokra való visszatérés, így lemérhetjük, amit tettünk, s jöbban lát­hatjuk feladatainkat Hernesz Ferenc Körösi Csorna emlékére A 95 éves Magyar Földrajzi Társaság csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián tartotta 91. közgyűlését. A földrajztudo­mány az idén emlékezik meg Körösi Csorna Sándor, a nagy ázsiai kutató halálának 125. és Déchy Mór, a neves magyar Kaul^ázuís- kutató halálának 50. évfordulójáról. A közgyűlés az elnök javas­latára úgy határozott, hogy az évforduló alkalmából Körösi Cso­rna Sándor-emlékérrnet alapit Ezután a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából Szocialista földrajzért oklevelet alapítottak. nan is indult el a banya. — 1922-ben kezdődött itt a munka. 1950-ig csak a MÁ J bányászott kavicsot. Ezután vette át az ÉM. Kezdetben korszerűtlenül, gőzgéppel bá- n -ászták ki a kavicsot, s lo­vakkal szállították eL A mun­ka nehéz volt, némelykor em­bertelen. A felszabadulás előtt naponta 20—30 vagon ka­vics hagyta el a bányát 1950 táján az ÉM hozzálá­tott a fejlesztéshez. A szerel­vények elején a lovakat előbb a gőzmozdony, majd pedig a Diesel váltotta föl. Ma napon­ta 200 vagon kavicsot adunk át körülbelül 200—250 válla­ltainak, szervnek, intézmény­nek — mondta az üzemveze­tő. önkéntelenül is körülnéztem. Ki termeli ki, ki szállítja el ezt a rengeteg nyersanyagot? Hisz oly kevés munkást lá­tok. A két kezemen megszá­molhatnám azokat, akik Kö­rülöttünk vannak. A párttit­van belőle. Ép pen ezért ez év júniusában a külszíni fejtés­ről áttérünk a mélykotrásra. Azon a területen, amelyen a felső réteget már hasznosítot­tuk, kibányásszuk a mélyben fekvő kavicsot 18—20 méter mélyre fogunk hatolni. Olyan berendezést kapunk, amellyel külszíni fejtést is és mélykot­rást is lehet végezni. S vago­nok helyett uszályok és szala­gok viszik a rakodóikhoz a kavicsot. — A korszerűsítés után na­ponta 300 vagon kavicsot ter­melünk. A korszerűsítés nagy részét más vállalatok, intéz­mények, szervek végzik. A gyékényesiekre az feladat ftá- rul főként, hogy ha az új be­rendezés meglesz, gyorsan át­álljanak. Valójában azonban nem ilyen egyszerű a dolog. Az üzemvezető előtt sok kér­dőjel ágaskodik: Vajon kellő időben megteremtik-e az ille- téKesek a korszerű föltétele­ket, s elfér-e a rakodón 300 vagon? Aztán az emberek hogyan állnak hozzá az új munkához? Sokan emlékeznek még arra, hogy az egyik bá­nyamester a jelenleg dolgozó Skoda kotrógépre azt mondta, szét kell vágni és el kell vin­ni ócskavasnak. Vajon nem kár mintha csak mejjérezte ilyen iogad tatása an részesül-e ,ILYEN KISZ-TITKÁR KELL NEKÜNK" EGY SZAVAZAT DÖNTÖTTE EL... Az előzetes közvélemény- kutatás ellenére feszült vára­kozás előzte meg a csurgói gimnázium III/D osztályának vezetőség- és küldöttválasztó KISZ-taggyűlését. Főként a fiúk köreben lehetett hallani olyan hangokat, hogy a tit­kos szavazás minden bizony­nyal meglepetéseikkel fog szolgálni. Reális, kerek képet adott az osztály összetételéről, munká­járól, ■ életéről, mozgalmi te­vékenységéről Kondor Ilona KISZ-titkár beszámolója. Mi is történt ebben a közösség­ben két és fél év alatt? — Legfőbb gondunk a ta­nulás, ezért KISZ-tagjainkaak a tanuláshoz való viszonyát ismertetem először — kezdte a titkár. — Az első évben hét tanuló bukott meg, ők nem tudtak lépést tartani az osz­tállyal. A másodikban helyre­rázódtunk, sokan javítottak ta­nulmányi eredményeiken. Ki­alakult az osztálykollektíva, segítették egymást a tanulók. Az idén már a mi osztályát­lagunk a legjobb az iskolá­ban. Ügyes, tehetséges gyerekek­ből áll az alapszervezet. Szép eredményeket értek el társa­dalmi, szakköri, kul túrmunká­ban ós sportban egyaránt. Ta­valy az osztály lányai elsők lettek a kiskorpád! táborban. Tényőn pedig a fiúk a brigá­dok közötti versenyben, a má­sodik helyet szerezték meg. Sikeresen szerepeltek a sza­valóversenyeken, szellemi ve­télkedőkön. A gimnázium kü­lönféle szakköreiben évek óta eredményesen tevékenykednek a tanulók. Rendszeres a test­edzés az osztályban, a fiúit labdarúgásban szerepelnek si­keresen, a lányok kosárlab­dáznak, művészi tornára jár­nak. Gimnáziumi sakkbajnok, járási pingpong-bajnok is ül a III/D padjaiban. Bár a szervezeti élet hagy kívánniva­lót maga mögött — kis lét­számú taggyűlések, tagdíj- problémáit — több színvona­las rendezvény, jól szervezed akció volt az alapszervezetben az elmúlt' időszakban. Berták István, például sikerült műso­rokat állított össze, Papp Fe­renc színes és tartalmas poli­tikai oktatást tartott, szolida­ritási faliújságot készített, s lehetne még sorolni az ered­ményeket Kilencen szóltak hozzá a beszámolóhoz. Pillanatok, alatt éles vita kerekedett. Abból, ahogy ezt is, azt is hozzátet­tek a beszámolóhoz érezhető volt, hogy egyáltalán nem kö­zömbös a tanu’óknak, hogyan ítélik meg a két és fél év munkáját s egy-egy tag tevő- ke- ységét. Amikor a jelölő bizottság előterjesztette, hogy a beszél­getések alapján milyen e'kép- zelés alakult ki a titkár és a vezetőségi tagok személyére vonatkozóan, zsongás támadt a teremben. Titkárnak kettőt is jelöltek: Kondor Ilonát és Berták Istvánt. — Bertók István lesz a tit­kár ... — jegyezte meg hal­kan mellettem az egyik fiú. — Nem is olyan biztos — válaszoltam —, majd eldől a szavazásnál... — Majd meglátja — mond­ta egy másik. — Sokan sza­vazunk rá. — Miért? Ügyes, talpraesett lánynak látszik Ilonka is. — Az igaz. De mi mégis Pistát akarjuik. Segítőkész, jó ötletei vannak, politikailag is fejlett, igazságos, nagyon jó osztálytárs. Rá hallgat min­denki, szívesen megcsinálják, amit mond. Azonkívül nú va­gyunk többségben, úgy illik, hogy fiú legyen a titkár... — Nem biztos, hogy elvállal­ja — kapcsolódott be a beszél­getésbe egy magas, fekete fiú —, mert több megbízatása vart. Kultúrfelelős a kollégiumban, szervező titkár a gimnázium csúcsszervezetében. Közben felírták a jelöltlis­tára a neveket, s megkezdő­dött a titkos szavazás a szom­széd teremben. A dolgozatba osztás előtti hangulattal vetekedett izga­lomban a választási eredmény- hirdetés. Bertók Istvánra . 19 KISZ-tag szavazott a harminc­hat választó köziül, és ezzel mef tapta az ötven százalék­hoz szükséges plusz egy sza­vazatot. Először nem vállal­ta a tisztséget. Ám az ősziül y ragaszkodott hozzá. Már-már úgy látszott, hogy újra kell szavaztatni, amikor csendesen megszólalt: — Ha már ennyire meghíz­tok bennem, elvállalom ... — Na. mit mondtam — for­dult hozzám az előbbi -jós-« —, érvényesült, a több-ég aka­rata. Rendes srác a Pista, dyen KIS7 *«♦*•<- v«r ne­künk ... Strub! Már«*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents