Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)
1967-03-12 / 62. szám
Vasárnap, 1967. március 12. 7 SOMOGYI NÉPLAP LÁTOGATÓBAN RUISZ GYÖRGYNÉL Festés közben leptük meg otthonában Ruisz Györgyöt. Csak bizonyos napokon és csak bizonyos órákban lehet megtalálni szoba-műtermében; hetente két napot tud szentelni a festészetnek, a többi napon tanári hivatása és a képzőművészeti kör köti le. Az iskolából való hazatérés és a korai beesteledés rövidre szabott óráiban beszélgettünk Ruisz Györggyel: ő a képeit mutogatta — a festő nyelve a piktora. Eddigi képeihez hasonlóan a dunántúli táj, annak népe és munkája foglalkoztatja a festőt. Nádvágók című vászna az első ecsetvonásokat, a képi fogalmazás esetlegességeit adják még vissza, mellette sok filcvázlat, ezek a komponálást segítik. Az állványon félkész kép mutatja magát. — vallomás a földmunkáról. Aztán előkerül a többi munka is, leheletfinom rajzok — portrék —, tanulmányok. Valamennyi egy hatalmas élményvilágból született, akiit a Dunántúlból szívott fel a festő. Nekünk ez nem is különös, megérezni se, de más tájakon élők vajon megérzik-e ezt? Vagy md más ragadja meg őkét ebből a piktorából, a festő által bemutatott világból? »Kiállított munkáinak már a címanyaga is hitvallását igazolja. Ismeri a Dunántúl földjét, népét, a táj változó hangulatait, s azt hitelesen, együttérzéssel dolgozza föl« — írja róla D. Fehér Zsuzsa .a As első ecsetvonások a Nádvágók című képen Festés közben festő korábbi budapesti kiállításának katalógusában. A kérdésre megkaptok a választ. Tehát átotóén, széles körben érvényesül Ruisz György mondanivalója. Tanár és a városi képző- művészeti kör oktatója. Diákokkal ismerteti meg a művészettörténetet, szeretteti meg a »»képet-«, a »szobrot«, az »épületet«, a művészetet; látni tanít, és a leendő képzőművészek útját egyengieti; többen kerültek már ki keze alól, akik a művészetet választották kiváltásuknak. A gyakorlati festőmunkához népművelő, ízlésnevelő munka tevődik szerencsésen párosulva. , Büszke a könyvtárára; katalógusokat mutat, felhívja figyelmünket a világhírű képtárakat bemutató értékes könyvekre; még mindig friss élmény benne a pár évvel ezelőtt látott Tretyakov képtár. Beszélgetésünk az alkonyatba nyúlt. — Többször kellene találkoznunk a többi képzőművésszel is s azokkal, akik a művészet iránt érdeklődének; naigyon hasznos percek ezek az alkotóknak is — mondja búcsúzóul Rítisz György. A vásznakat az egyre sötétedő este tompa fényekkel rajzolja körül. H, R. Jubileumra készülnek Csurgón I 75 éves a csurgói gimnázium Tudományos ülések, diákszínjátszó napok Egyhetes programsorozat az évforduló tiszteletére Ez év tavaszán finnállásának 175. éves jubileumát ünnepid a megye legidősebb középiskolája, a csurgói Csokonai Gimnázium. Ódon iskolánk pályakezdő éveinek különös jelentőséget ad az, hogy 1799—1800 között a hányatott sorsú nagy poéta helyettes tanárként falai között tanította az irodalmat és a természettudományokat Két jelentős drámai műve is tanárkodásához fűződik. Ezzel a csurgói gimnázium neve, rangja, patinás emléke örökre beíródott a magyar irodalom, a magyar kultúra és a magyar műkedvelő színjátszás történetébe. Ilyen szellemben, az iskola múltjához, hagyományaihoz méltó keretekben készül megünnepelni az évfordulót a 175 éves intézmény nevelőtestülete és ifjúsága. Erről a készülődésről kértünk tájékoztatást a gimnázium igazgatójától, Gál Ambrustól. Elmondta, hogy a jubileumról május 1 és 6 között egyhetes programsorozattal emlékeznek meg. A munkaünnepi felvonulással kezdődik meg ez a sorozat május 1-én délelőtt. Több száz vendéget fogadnak, köztük neves tudósokat, művészeket, a gimnázium egykori növendékeit, tanárait, és több szomszéd megye meg a jugoszláviai Kapronca gimnáziumának küldöttségét is várják Csurgón. Az egyhetes programban a tudományos ülések, ünnepélyes szakköri ülések, a sport- és kulturális bemutatók között kiemelkedő helyen áll a Csokonai-hét első ünnepéöt évtized történetében lapozgatunk a magyar képviselőház naplójából. 1867-ben hangzott el az első. hozzászólás, melyet szó szerint közlünk, és az első világháború kirobbanása előtti időkben jegyezték föl gyorsírók krónikánk utolsó idézetét Szavazza*-c a képuiseta ? 1867. október 23. A Tisztelt Házban házszabályvita folyt, és afölött tanakodtak: vajon a képviselő köteles-e szavazni? Pulszky Ferenc azt mondta: — Ez igen csekély dolog; hanem elvkérdés van benne. Elhiszem, hogy eddig így volt a gyakorlat; hanem én erre, nézve a házszabályokban nem látok semmi intézkedést Én ezt át nem látom, meg lehet azért, hogy soká voltam külföldön, hol ily dolog nem szabad: mert az angol parlament minden tagjának kötelessége, hogy legyen véleménye minden tárgyban, vagy igen, vagy nem; de az nem lehet, hogy ne szavazzon. Ott ezt oly szigorúan követelik, hogy aki nem akar szavazni, azt be is zárják. (Nagy derültség).' Almásy Ferenc képviselő viszont azt állította; — Tisztelt képviselő úrnak tetszik hivatkozni a külföld példájára. Mondja, hogy külföldről jött, ott sokáig volt. A külföldi emberek sokat mesélhetnek nekünk; de én úgy tudom, hogy az angol parlament törvényei szerint a szavazni nem akarókat nem zárják be, hanem kötéllel fogják be, hogy szavazzanak (általános derültség). Olyan ez, mint a kormánypárti szavazás (viharos derültség) mi- nálunk! Jókai (efe Töredék az országgyűlési napló 1882. május 22-i feljegyzéseiből. Jókai Mór bejelentette: — Tisztelt Ház! Ft )csánatot kell kérnem a Tisztelt Háztól, hogy a legközelebb múlt ülésen, akkor, mikor gróf Ap- ponyi Albert tisztelt képviselő úr beszédét tartotta, nem wAtam jelén. Tévedésből azt AT. HÁZBÓL JELENTIK RÉVÉSZ TIBOR KRÓNIKÁJA írja a gyorsírói tudósítás: »Jókai Mór fejével tagadólag int...« Én a fejemet mindig magammal szoktam hordani! A kélfeiu sas 1893. április 22. A függetlenségi és 48-as párt s lemében nagy gerenda a gyűlölt osztrák kétfejű sas cú ierének túltengő alkalmazása Magyar- országon. E napon számos interpelláció hangzott el a kétfejű sasos címer ügyében. Thaly Kálmán ezeket mondta: — Egynéhány nap óta az egész ország, különösen az állami épületek, légid vált a magyar királyi államvasutak pályaházai* lattógyűjtödék, adóhivatalok, pénzügyi épületek és mindennemű dohánybeváltó intézetek el vannak árasztva a legközjogelleneseb- ben kombinált kétfejű sasos címerek özönével úgy, hogy valóságos madárketreccé vált Magyarország. (Derültség.) Választási aUocitásotc 1895. március 19- Az ezeréves kiállításra készülőlött Magyarország. A Tisztelt Házat napokon keresztül felzaklatták a nyitrai választási atrocitásokról elhangzó interpellációk. Hortoványi József képviselő emiatt interpellálta meg Perczel Dezső belügyminisztert, mert Tairnóczy Gusztáv nevű nyitrai választási elnök jóval a választást megelőzően hirdetményt tett közzé, melyben korlátozni akarta a választás területén lakók mozgási szabadságát, holott ez a jog őt csak a választás napján illette volna meg. Pergessük vissza az 1895-ben kibocsátott választási elnöki hirdetmény egyes filmkockáit, melyek Hortoványi képviselő olvasásában így hangzottak el: ... ezért figyelmeztetem, hogy a Megyeház-utca, Káptalan-utca, Hosszú-utca, Párutca és ezekkel szomszédos utcák lakói magukat egy nappal előbb élelmiszerekkel lássák el. (Hosszan tartó derültség.) Az ezen utcában lévő házak kapuinak elzárását is célszerűnek tartanám, valamint figyelmeztetem a város összes háziurait, hogy tűzbiztonság szempontjából... (Hosszan tartó derültség. Felkiáltások: Fecskendők!...) ... szükséges óvóintézkedéseket megtegyék. A nem szavazó tisztelt közönséget pedig ezennel felhívom, hogy a menetet csak ablakokból nézze. (Derültség) Csoportosulás nem fog tűretni, jó lesz ettől óvakodni, nehogy valaki testi épségében kárt szenvedjen. (Viharos derültség Zaj. Elnök csenget.) Hasonlóan figyelmeztetem a tisztelt választékait, hogy mimten köz- ségbeli párt csak egy nyéllel ellátott zászlóval jelenhetik meg (Zajos derültség)... A többi zászlórudak a választási területen kívül hagyandók. (Zajos derültség.) A nem választók a választási területtől magukat távol tartsák (Derültség), és annak műveletébe sehogy se avatkozzanak, hanem folytassák rendes napi teendőjüket (derültség.) Az ez ellen vétők a netaláni rossz következményeket maguknak tulajdonítsák (élénk derültség), mert én a rendet minden hatalmamban álló törvényes eszközzel kérlelhetetlenül fenn fogom tartani. A kaifnánpftáiliak szapacadása 1896. március 3. A nagyváradi káptalan ezerholdas birtokán a kimutatások szerint lényegesen többen szavaztak le a kormánypárt listáján, mint amennyi a szavazatra jogosultak tényleges száma volt. Lukács Gyula képviselő a Tisztelt Házban ezt szóvá tette, s az alábbi csípős megjegyzéssel fejezte be hozzászólását: — ... Itt eszembe jut az a mese, mikor a plébánosnak öt font húsát megette a macska. Megmérték a macskát, az öt fontot nyomott Azt mondták, a hús már megvan, <te hol van a macska? mtöziic a Tisztelt Ház 1902-ben a Tisztelt Ház átköltözött az új Parlamentbe, amely gótikus, fényes volt, s ahol külön folyosója volt a képviselőknek, külön a kormánypártiaknak, külön az ellenzékieknek. A bejáratoktól el voltak zárva az újságírók. Mikszáth Kálmán meg tudta teremteni zseniális írásaiban a folyosót míg az a Sándor utcában volt Soha többet a nagy palóc nem tudott olyan karcolatokat az új parlamentben kicsiholni, mint azt a Sándor utcában tette. Az atlcaUotizmus ueszétpe 1910. november 23. Zele- nyák János a közegészségügy megjavítását és a kocsmák vasárnapi bezárását követelte. Szónoklatában vázolta az alkoholizmus súlyos következményeit. Szavait a Tisztelt Ház naplója igy örökítette meg: — Most tessék ennek az embernek az intellektuális képességét véve alapul, az ő lelki világát tekintetbe venni, tessék az átöröklést szem előtt tartani, s akkor kérdem, vajon milyen intellektuális tehetséggel Ipsz felruházva az a gyermek, aki így születik? (Egy hang: Kormánypárti választó lesz! Zajos derültség. Taps. A* elnök csenget.) — Reflektálva erre a szellemes közbeszólásra, mondhatom, hogy van benne némi igazság. (Megújuló derültség. Elnök csenget: — Csendet kérek, Tisztelt Ház!) ... Mert úgy a községi, mint a képviselői választások idejében az intellektualiter süllyqflt emberek a legjobb kortesek a pálinkával és borral. (Felkiáltások: Igaz! Ügy van!) Én legalább még nem láttam jó kortest, aki józan lett volna. (Derültség.) Beteg, az atUabmáHg, Néhány hétté! az első világháború kirobbanása előtt szólalt fel a Tisztelt Házban Horváth Mihály ellenzéki képviselő, aki mar mintha előre megsejtette volna a közelgő vész jeleit, látnoki szavakkal megjósolva a monarchia elkerülhetetlen pusztulását. Fejezzük be krónikánkat Horváth Mihály szavaival, aki ezeket mondotta: — Arra kérem a Tisztelt Házat és a Tisztelt Kormányt, hogy ha már az tartják, hogy beteg az alkotmányunk, akkor annak gyógyítsát olyanra bízzák, aki azt jóra fogja fordítani. És ha már kuruzslást emlegettek, hát mondok erre is egy példát. Ügy járnak ezzel, mint az egyszeri földbirtokos, ki pusztán lakván, míg a meghívott, messze lakó orvos megérkezhetett volna betegágyához, a legközelebbi falusi felcsert vagy borbélyt hívták hozzá. Mire a nagy nehezen előkerített főorvos megérkezett, a beteg meghalt. Jött azután a tudós doktor, megkérdezte a borbélyt, mit csinált, mire ez azt válaszolta, hogy kérem, én mindent elkövettem, a beteget megnyírtam, megborotváttam, fogát kihúztam, eret vágtam rajta, megköpültem, megnadá- lyoztam, megkrisztíroztam, de a beteg meghalt... lyes aktusa: május elsején délután leplezik le Kamotsay István szobrászművész Csokonai szobrát a csurgói v én ren, a bolgár emlékművei at- ellenben. Ezután négy kiállítást nyitnak meg a jubiláló iskolában, ivözöttük bizonyára nagy érdeklődés fogadja majd az iskola történetét szemléltető dokumentációs anyagot és az öregdiákok képzőművészeti tárlatát a többi között Bősz- nay István, Sárközy Elemér, Soltra Elemér, Csurgói Máté Lajos, Raksányi Lajos festőművészek alkotásaiból. Este Csokonai Somogybán címmel az ifjúság bemutatja a gimnázium emlékműsorát. A jubileumhoz kapcsolódó megyei középiskolai pályázatok eredményhirdetését és az ünnepélyes szakköri üléseket a program második napján rendezik meg. Május 3-án tornaünnepélyt és középiskolai sportversenyeket tartanak. Másnap tudományos előadássorozattal folytatódik az ünnepség. A matematikai és a történelmi előadások előadói egyetemi tanárok, tudományos kutatók. Este a diákszinjátszás emlékére az iskola színjátszói bemutatják Csokonai Az özvegy Karnyóné és két sze- leburdiak című bohózatát, amelyet a költő itt. Csurgón írt, és adatott elő diákjaival a vizsga napján, 1799-ben. Május 5-én újabb tudományos előadásokat tartanak. A többi között Csokonai csurgói tartózkodását, munkásságát dr. Boros Dezső egyetemi docens méltatja; az anyanyelvi műveltség jelentőségéről a szocialista társadalomban dr. Nyiry Antal nyelvész professzor, a magyar gyógyszeripar népgazdasági jelentőségéről dr. Mo- zsonyi Sándor nyugalmazott egyetemi tanár beszél. Ezen a napon rend érik meg a megye középiskoláinak történj; lem, biológiai és magyar vetélkedőjét is. A jubileumi ünnepségsorozat hatodik napján délelőtt ballagnak a gimnázium és a mezőgazdasági szakközépiskola IV. osztályos tanulói, délután pedig nagyszabású záróünnepséggel fejeződik be az egyhetes jubileumi esemény- sorozat Este az iskola ónekés tánckapa, valamint a csurgói öregdiákok adnak műsort A program keretében ezenkívül megtartják az öregdiákok találkozóját A járási művelődési ház esténként több napon át a díákszinját- szó napok szereplőinek ad otthont A csurgói mellett a nagykanizsai diákok színjátszó csoportja, valamint a le- tenyei és a szigetvári gimnázium irodalmi színpada mutatja be műsorát a csurgói jubileum tiszteletére. W. E. Forradalmi filmnapok A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából újabb filmpályázatot indít a KISZ megyei bizottsága és a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat a megye iskolai és iskolán kívüli KISZ-alapszervezetei részére. A pályázat középpontjában a Lenin Lengyelországban című filmalkotás áll. Föltételei és követelményei nagyjában megegyeznek a a múlt évi Hétköznapi fasizmus pályzatéval. Azaz szabadon választható pályatételek alapján az egyéni pályázók dolgozatot írhatnak a Lenin Lengyelországban című film alapján. A kollektív pályázatban pedig állandó csoportok, klubok és más közösségek vehetnek részt a film együttes megtekintése után megrendezett ankétok, viták tartalmát rögzítő jegyzőkönyv beküldésével. A filmpályázat föltételeit, témáit plakátokon és röplapokon közli majd a KISZ megyei bizottsága. A beküldési határidő a fél évszázados évforduló ünnepségeinek időszakában lesz. Ezután elbírálják a beküldött pályamunkákat. A legjobb kollektív munkákat tárgy-, az egyénieket nagyobb értékű könyvjutalomban részesítik, és mozibérlettel jutalmazzák. A forradalmi filmnapokat bérleti filmsorozat bemutatásával március lG-a és november 7-e között rendezik meg a megye huszonnégy :'’mszínházában. Ennek a tizen- filmből álló sorozatnak egyik :sze a Lenin Lengyelországban című film. A forradalmi filmnapokat március 16-án nyitják meg ünnepélyesen a kaposvári Szabad ifjúság Filmszínházban.
