Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-05 / 55. szám

SOMOGVI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1967. március 5. KÉPEK A CSURGÓI FÜRÉSZCSARXOKBŐL A Dél-magyarországi Fűrészek csurgói telepének fenyő- fűrészcsarnokában dolgozzák fel a Szovjetunióból behozott fenyőrönköket. A rönkökből láda alapanyagot és export fű- részanyagot készítenek. Ebben az évben 38 000 köbméter fe- ttyőrönköt dolgoznak fel a fúr észcsarnokban. Az automata ingafűrész hosszméretekre vágja az árut. A szélező körfűrészeket kapcsolóval állítják a megadott mé­retre. Egyszerre vágják le a deszka mindkét oldalát. Az ÉM Fejér megyei Állami Épitőipari Vállalat azonnali belépésre fölvesz ács. tetőfedő. asztalos szakmunkásokat. segédmunkásokat. kubikosokat Bérezés teljesítmény alapján: Szállást, étkezést biztosítunk. Napi háromszori étkezést 9,20 Ft ellenében. A jogosul­taknak az építőiparra meghatározott fölemelt külön- élési pótlékot fizetünk, és 24 munkanap ledolgozása után hazautazási költséget térítünk. Ha a jelentkezőnek egy évnél nem régebbi tüdővizsgálati lelete van, hozza magával. Jelentkezés: Székesfehérvár, Ady Endre utca 13., munkaügyi osztály. (4517) MILYENNEK ISMERTEM MEG MAGAMAT ? Virágos barcsi járás Járásszépítési programot java­solt a községeknek a Barcsi Já­rási Tanács, a Közalkalmazottak Szakszervezetének járási bizottsá­ga és a járási tanács pártalaps ter­vezete. A szakszervezeti vezető­ségválasztó taggyűlésen többen fölvetették, hogy a Tegyünk töb­bet Somogyért! akció keretében szervezzék meg a Virágos barcsi járás-mozgalmat, s külsőségeikben is mutassák meg a magyar falu változó arcát, az egyre csinosodó községeket. A mozgalom ösztönzésére a já­rási tanács díjakat is alapított: az első helyezett község 1200, a má­sodik 800, a harmadik pedig 500 forint jutalomban részesül. A mozgalom megszervezése már a március 19-én megválasztandó új tanácsokra hárul, de a lakosság addig is nagyon sokat tud tenni, hiszen elsősorban saját házuk, portájuk környékét, az utcarésze­ket kell virágosítani. A Virágos barcsi járás-mozga­lom jelentőségét a falvak csino- sabbá válása mellett az adja meg, hogy 1968-ban elkészül a barcsi Dráva-híd, s megindul az átmenő- forgalom Magyarország és Jugosz­lávia között. S ha már megkezdő­dik a vendégjárás, nem mindegy, hogy milyen kép fogadja a ha­zánkba érkező turistákat. Játék, de komoly játék. Az osztályfőnök ismertette a já­tékszabályokat. Egy papírlap­ra mindenki felírta a nevét, aztán a lapokat kiosztották — másoknak. Ezt még egyszer megismételték, s így két osz­tálytárs véleménye került pa­pírra egy harmadikról, aki viszont végül önjellemzést írt a lapra. Hat hónapja járnak egy osztályba a kaposvári Noszr lopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola I b osztályá­nak tanulói. Fél év nem nagy idő, kialakulóban, forrongó- ban van az osztályközösség, kezdik ismergetni egymást a gyerekek. Ez a »játék-« aura szolgái, hogy elárulja, meddig jutottak el a tanulók egymás- és önismeretben. 15 éves fej­jel milyen szempontok alap­ján jellemzik társukat, miért dicsérik vagy bírálják? A pa­pírlapok tartalma tanárnak, diáknak egyaránt figyelemre méltó, segítséget ad, sok-sok következtetést lehet levonni belőle. Főfoglalkozásuk: tiltott pálinkafőzés — Csökkent ugyan az előző évekhez képest a tiltott pálin­kafőzések száma — 1965-ben 102, 1966-ban 82 személyt ér­tünk tetten —, de még most is vannak, akik szinte csak eb­ből élnek. Tavaly mintegy 1000 liter pálinkát foglaltunk le — mondta Horváth Sánd.or alezredes, a Vám- és Pénz­ügyőrség megyei parancsnoka. Denaturált szeszből Hogy mennyire gátlástalan, lelkiismeretlen néhány ember, azt a Nagyszakácsiban lelep­lezett zugpálinkafőzők példája igazolja. Böröczi Péter és Kőműves József denaturált szeszből — a denaturáló anyag felületes kivonásával — készített pá­linkát árusított. Borcczinél 99 litert, Kőművesnél 5 litert foglaltak le. (Kőműves ellen 1961-ben hasonló okok miatt már indult szabálysértési eljá­rás.) Ez a két ember mit sem törődött azzal, hogy pálinká­jukkal súlyos betegséget, eset­leg vakságot akoznak mások­nak, hiszen a denaturált szeszt még vegyi úton sem lehet tel­jesen megtisztítani, s az egész­ségre továbbra is ártalmas marad, Mindkettőjük ellen először szabálysértési eljárás indult, d'a Ifsröczi bíróság elé ke­rül, ott felel majd az emberre veszélyes pálinka készítéséért, árusításáért. „Kossuth-díjat adok annak, aki rajtakap...w Kéthelyen sokan tudták, hogy Miké Lajos régóta tiltott Kávét főznek, telefonálnak, és aktahalmazzal bástyázzák körül magukat. Sebtében így összegezte néhány ember a titkárnők munkáját. Az igaz­sághoz tartozik, hogy vala­mennyien laikusak voltak. A szakember műszóval vála­szol munkájuk jellemzésekor. Azt mondja: a vezető »rende­zőpályaudvara« a titkárság. Nekik kell biztosítaniuk, hogy negfedelően előkészítve, ide­iében a vezetők elé kerülje­tek az ügyek. o Hogyan látja a munkáját zgy gyakorló titkárnő? Mit kell tudnia? — Mindent Kovács Istvánná, a Somogy- Zala megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat titkárnője immár tizenöt esz­tendeje végzi, ezt a munkát. Felsorolással kezdi. Sokan jönnek, akik az igazgatót ke­resik, vagy a főosztályvezető­vel van dolguk. Felvilágosí­tást kérnek legelőször tőle. Az igazgató az értekezletek előkészítését várja, s közben tudnia kell, hogy az igazgató mit dolgozik, milyen adatok­ra van szüksége. Aztán a posta. Gyakran — ha a főnö­kök nem érnék rá — még a •szignálás is rávár. pálinkafőzésből ét, mégpedig nem is rosszul. Bár tagja volt a termelőszöveükezetne.c, ta­valy egyetlen munkaegységet sem szerzett. Ismerőseinek az­zal dicsekedett, hogy hamaro­san gépkocsit vásárol, és át­tér a pálinkafőzésnél a gáztü­zelésre, nehogy a füst áruló legyen... Bár ettől nem nagyon félt, mert így kérkedett a faluban: — Nincs olyan ember, aki englem leleplezhetne... Kos- suth-díjat adok annak, aikd raj­takap. .. Nos, az ő esetéiben is igazo­lódott a régi közmondás: »Ad­dig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik!« Jó ideig hiába figyelték, de aztán mégis tetten érték Két- hely melletti tanyáján. Látva, hogy nincs kiút, gratulált a pénzügvőröknek, és elismerte, hogy a nála talált 30 liter pá­linkát titokban főzte. Az is kiderült, hogy adott a pálinkájából Papp Bélának, a balatanmáriai frász itaíbolt- vezetőjének is. A házkutatás­kor Pappnál -5,5 liter pálinkát és 70 liter bejelentetlen bort találtak. Elbújt a rendőrök elől Alapos volt a gyanú, hogy Makai József (Kaposvár, Be­loiannisz u. 45.) is foglalkozik tiltott pálinkafőzéssel. A pénz­ügyőrök rendőrökkel és ha­tósági tanúkkal együtt kopog­tattak lakása ajtaján. S noha látták, hogy a függöny mö­Negyvennégy diák, százhar­minckét vélemény. Miről be­szélnek a lapok? Először is arról, hogy a tanulók komo­lyan vették a feladatot. Tel­jes tárgyilagosságot és alapos emberismeretet még nem le­het várni, de örvendetes, hogy néhány kirívóbb esettől elte­kintve igyekeztek reálisak lenni. A megítélés fő szem­pontja valamennyi tanulónál az osztályhoz való viszony, a közösség érdekében végzett munka. Nézzük csak.: »Mária jó tanuló, ügyes kislány. Csak az a baj, hogy lem vesz részt a KISZ-mun kában. De szívesen segít, ha megkérik. Oroszára előtt pél Iául egész csoport gyülekezik i padja előtt.« »Éva osztályunk népszerű tanulója. Újabb és úja’ob jó tulajdonságát fedezzük fel, például kiváló énekás. A ta­nulás terén elég jó tapaszta­lataim vannak róla. Jó ta­nuló, de jobb is lehetne. Né­ha nem tanul. Szeret spor­tolni, amivel osztályunknak is jó hírnevet szerzett.« gött valaki leskelődik, a ko­pogtatásra nem válaszoltak. Felnyitották az ajtót, s ek­kor derült ki, miért szerette volna a tulajdonos, hogy a lá­togatók dolgavégezetlenül tá­vozzanak: pálinkafőzőfelszere­lést, 8 liter pálinkát és 600 liter bejelentetlen bort talál­tak nála. Maikai — a figyelmeztetés ellenére — eltávozott otthon­ról, majd följelentette, rágal­mazta a rendőröket és a pénz­ügyőröket. Végiül mégis ő ke­rült a bíróság elé. 4 hónapi végrehajtható szabadságvesz­tésre ítélték. Sikertelen vesztegetés után támadás Gyakran a késő esti órákig munkálkodott az öreglaki sző­lőhegyben idős és ifjú Ágoston János. Egyszer azután kide­rült, hogy mát csinálnak. Ami­kor a pénzügyőrök rájuk nyi­tottak, pálinkafőzőt és 21 li­ter pálinkát találtak náluk. — Ne jelentsék a dolgot... Megér ez nekünk 500 forintot, maguk sem járnak rosszul — próbáltak a pénzügyőrök lel­kére beszélni, Amikor látták, hogy a vesz­tegetési kísérlet eredményte­len marad, rárontottak a de- mizsonokat vivő emberekre, bántalmazták őket, a korsókat pedig összetörték, hogy a bi­zonyítékok eltűnjenek. Ám ez sem , segített rajtuk, és bíró­ság elé kerültek. Idős Ágos­tont 5, fiát pedig 6 hónapi sza­badságvesztésre ítélte a bíró­ság. Szalai László Akad azonban, akinél más ;z er epei fő erényként. »■Anna a megtestesült jóság. Jsztaiyunk jó anyagellátója, ugyanis majdnem mindig megkínál bennünket tízórai­jai. Különben ezt csak úgy Írtam, nem kell komolyan venni. A tanulás terén sze­rintem jobb is lehetne. Az utóbbi időben, igaz, hogy job­ban tanul. Ennek én is örü- ök, mert javítja az osztály Itlagát.« Sok érdekességet tartalmaz­lak az önjellemzések. Több­kevesebb sikerrel megpró- íálták a lányok saját magu­kat a kívülálló szemével néz­ni. Érezhető ugyan az elfo­gultság, ennek ellenére őszin­teségre törekedtek az önvizs­gálatnál. Itt van Panni önjellemzé­se (nagyon pozitívan nyilat­koznak róla osztálytársai). »Kicsit nagyszájú, cserfes vagyok. Tanulni nem szere­tek, sőt... Szívesebben hall­gatom délután a tánczenét, mint a gazd. alap. könyv mel­lett ülök. Ha a bátyámmal veszekszem, jogos elindítója vagyok »haragjának«. De mit csináljak, amikor olyan jó vele kötekedni? Általában normálisan is el lehet velem beszélgetni, rendes barátnő­nek tartanak. Hogy régebben kicsit szoktam hisztizni? Ma már nem!« Erzsi is őszintén vette ma­gát »bonckés« alá. <*Szerintem több telik tő­lem, mint amit produkálok. A tanulásban megfogadtam, hogy a második félévben ja­vítok, remélem, sikerül. Sze­retem az osztályközösséget és a társaságot. Hibám, hogy ki­csit irigy vagyok, és ezt sze­retném leküzdeni. Nem sze­retem az igazságtalanságot, és szeretem, ha egy vita végén nekem van igazam. Kíván­csi vagyok, ezt bizonyítja az is, hogy muszáj volt megnéz­ni, hogy milyen jellemzést Ir­ak rólam.« — Kísérletként csináltattam a gyerekekkel a jellemzést — mondja az osztályfőnök —; 02 első kísérlet volt, elége­dettnek kell lenni vele. Nem volt könnyű dolguk, egészé­ben kellett nézniük osztály­társaikat. Én is sokat nyerek ezekből az írásokból, hiszen egymást másként ismerik meg a gyerekek, mint én őket. Osztályfőnöki órákon megbe­széljük a jellemzéseket A tanév végén újraértékelik a leírtakat. Jövőre ismét vé­geznek egy ilyen kis vizsgá­lódást, érdekes lesz összeha­sonlítani a véleményváltozá­sokat. Strubl Márta négy titkárnői beosztásban dolgozó hallgatója van az előadásoknak. A többiek: gépírónők, adminisztrátorok. Q — Mit ad ez a tanfolyam? — Sokát — mondja Károly Jánosné. A textilművek szak- szervezeti bizottságán dolgo­zik. — Változatos a téma, s nagyon leköti az embert. — Munkájában is tudja hasznosítani az itt hallotta­kat? — Amit az ember tanul, azt mindig tudja hasznosíta­ni. Ha nincs itthon az szb-tit- kár, akkor legtöbbször hoz­zám jönnek az emberek, ne­kem mondják el problérááju- kat. — Nem zavarja ez a mun­káját? — Nem. Nem lehet elmon­dani, mit csinál az ember egy nap alatt. Ott kellene lenni és végig­nézni. Áz szb-nek kilencven­nyolc bizalmija és tizennégy nűhelybizottsága van. Ezek legtöbbször hozzám jönnek, mert az szb-titkárnak más elfoglaltsága van. — Szívesen csinálja ezt a munkát? — Szeretem, mert változa­tos, érdekes. Kercza Imre Tifkárnők — Túlórázik? — Igyekszem megoldani munkaidőiben. — Munkája sokban függ a főnökétől? — Lehet fontossági sörren- det felállítani. Az ember azt veszi előre, ami a fontosabb, s azt teszi el másnapra, ami még várhat. Természetesen az adatszol­gáltatás. a levélosztás és a ájékoztatás mellett gépírni is kell. Az elküldésre váró leve­lek nagy részét neki kell meg­írnia. Aztán jön a stencilezés s megint a levelek. Közben telefonál. — Hogyan lehet ezt a sok­féle munkát megtanulni? — Egy idő után a vérében van az embernek. Q Egy jó titkárnő — ezt na­gyon sokan állították — ren­geteget segíthet a főnökének, hiszen munkája szerves része az irányító tevékenységnek. Azt is mondhatnám, hogy a titkárnő biztosítja a folyama­tos, fennakadás nélküli mun­kát. Szervezett t.itkárnőkép- zéssel eddig sehol nem fog­lalkoztak. Úttörő a TIT kez­deményezése. A képzés fon­tosságát az élet vetette föl. Az új gazdaságirányítási rendszerben az eddigieknél sokkal nagyobb szükség lesz a »rendezőpályaudvarra«. A TIT Somogy megyei szer­vezete egy hónapja indította el a négy féléves titkárnő­képző tanfolyamot. Politikai gazdaságtant, közgazdaságtant helyesírást, stilisztikát, pszi­chológiát, munkajogi kérdése­ket tanulnak a hallgatók. S bármennyire furcsán hangzik, még az élő világirodalomról is hallanak előadást az ügy­viteli ismeretek, a levelezés mellett. Helyet kapott a te­matikában a tervezés és a számvitel: az információelmé­letnek az a része, amellyel a titkárnőknek a napi munká­ban foglalkozniuk kell. Kétségkívül üdvözlendő ez a kezdeményezés. De van egy szépséghibája: a TIT hiába hívta fel a figyelmet erre a tanfolyamra, éppen azoktól a vállalatoktól hiányoznak a titkárnők, ahol talán a legna­gyobb szükség lenne képzé- I sükre. Mindössze három vagy

Next

/
Thumbnails
Contents