Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-04 / 54. szám

Somogyi néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A kísérletezés éwe a nagybajomi 1967 elején a megye föld­művesszövetkezeted közül né­gyet — a csurgóit, a siófokit, a marcalit és a nagybajomat — egy , évre kísérleti szövetke­zetté jelölték ki. Ezekben már ax új gazdasági mechanizmus szellemében tervezhették meg az évet. A jövedelmezőség fo­kozása érdekében élhetnek a szabadabb gazdálkodás adta új lehetőségekkel, önállóan dönt­hetnek a beruházások jellege és összege fölött. A, nagybajomi szövetkezeti vezetők keresték, kutatták az újait. Figyelmüket az ipari te­vékenység fejlesztésére irá­nyították. Fölmérték lehetősé­geiket, és megállapították, hogy a bolti forgalom növelésével, a felvásárlás és az értékesítés jelentősebb föllendítésével is csak minimálisan növelhetik jövedelmezőségüket, nyeresé­güket. Ez persze nem azt je­lenti, hogy a szövetkezet fi­gyelmen kívül hagyja a vá­sárlók igényeinek kielégítését Ahhoz azonban, hogy év vé­gén eredményes gazdálkodás­ról, adhassanak számot, más le­hetőségek után is néztek. Megszűnt a vita a gáz házhoz szállításáról Nagyon sok reklamáció érkezett szerkesztőségünkhöz a hét elején a fogyasztóktól. Azt kérdezték, hogy mit je­lent a 13. számú AKÖV- nak a Somogyi Néplapban megjelent hirdetése: »-Feb­ruár 28-tól Kaposvár terü­letén kizárólagos joggal az AKÖV végzi a gázpalackok házhoz szállítását.« A hir­detés közzétételét az AKÖV és a Dunántúli Földgáz-szol­gáltató és Szerelő Vállalat együttes megállapodása előz­te meg, ez azonban jogsér­tőnek bizonyult. A Somogy megyei Tanács V. B. Keres­kedelmi Osztálya éppen ezért megbeszélésre hívta össze az érdekelt szervek képviselőit s állást foglaltak a rendel­kezéssel kapcsolatban. A fogyasztók megnyugod­hatnak: a jövőben — ha­sonlóan a régi módszerhez |— azzal fuvaroztathatják ha­za a propán-bután gázpalac­kot, akivel akarják: tricik- lis magáninarossal, a ktsz- sael, az AKÖV-vel stb. A fuvarozást végző szervek vagy személyek a gyorsa­sággal, a pontossággal, a megbízhatósággal hódíthat­nak »niacot«. Adminisztratív intézkedésnek nincs helye. A körzeti fmsz két darálót, két szikvíztöltőt üzemeltet. A i-aén Nagybajom központjában a lakosság kérésére újabb da­rálót állítanak be. Pár hónap­ja indult új üzemmel is - di­csekedhet az fmsz. A háztar­tási faárugyártó műbe! ben — a vállfaüzembsn — húsz em­bert foglalkoztatnak. Megren­delőjük a Kaposvári Ruha­gyár. Eat a kis üzemet is sze­retnék tovább bővíteni. Mivel a ruhagyár megrendelései még a jelenlegi kapacitást sem kötik le, lehetőség van a piac bővítésére Kányási Kálmán igazgatósá­gi elnök és Balogh József fő­könyvelő elmondta, hogy h.iz~ akarják hívni a faluba azokat, akik még a termelőszövetkeze­tek szervezése idején eltávoz­tak. Az érdeklődés máris nagy: nyolcvan új jelentkező vállal­na azonnal munkát a többnyi­re gépesített üzemben. Nagyobb beruházásra csak Nagybajomban kerül sor az idén. Nyoleszázötvenezer fo­rintos költséggel új vasbohot építenek a község központjá­ban. Nehezíti a kísérleti fmsz helyzetét, hogy kereskedelmi partnereit, üzletfeleit nagy­részt még kötik a régi rende­setek és szabályok. A megye kísérleti földmű­vesszövetkezeteá havonta egyeztetik tapasztalataikat, se­gítik, támogatják egymást. Hasznosak ez9k a tapanácsko- zások a piackutatás szempont jából is. A csurgói fmsz pél­dául a felvásárolt cirokból seprűt akar készíteni. Ezer seprűnyelet rendeltek meg a nagybajomi szövetkezeti fa- gyártmányüzemtől. A nagyba­jomiak vállalták a sziámiikra jelentéktelen mennyiségű nyél elkészítését annak reményé­ben, hogy jövőre már, ha nyolcvanezer kell, azt is náluk rendelik meg. A nagybajom! fmsz vezető: a kísérleti esztendőben is a biztonságos gazdálkodásra ren­dezkedtek be, de új elképze­léseikhez is nagy reményeket fűznek. Szükség is van erre az igyekezetre, mert a még nem kísérleti fmsz-ék sem várják karba tett kézzel az év végét, hanem igyekeznek minél jövedelmezőbben gaz­dálkodni. A versenyben pedig, amelyben a nagybajomiak előnnyel indultak, nem akar­nak alulmaradni. Nagy József Sikere van a Napsugár vegytisztító üzemének Megírtuk, hogy a Csurgói Napsugár Vegyesipari Kis­ipari Termelőszövetkezet vegytlsztítást vállal. Az NDK-ban készült korszerű vegytisztító gépet három hó­nappal ezelőtt helyezték üzembe. A gépek kitűnően dolgoznak, a szakemberek jól végzik munkájukat. Az emberek nagyon örül­tek a szövetkezet új részle­gének. — A kapacitás még nincs teljesen kihasználva — mondta Radnóti László, a szövetkezet elnöke. — A lakosság nagy része még nem tudja, hogy járásunk székhelyén is -tisztíttail'-tia ruháit. Jelenleg nagy p o- pagandát fejtünk ki új üzemrészünknek, a falvak­ban igyekszü-v jól _ meg­szervezni a tisztítandó hol­mik be—ütését. Ha a la­kosság körében eléggé el­terjed vegytisztító üzemünk híre. úsv vél lük. hogv Ba- bócsá'ó' Pöhön''pi<j. sőt Za­la mea<'e hozzánk kö:'el eső részében is kie’éerhctjük a lakosság vegytisztítási igé­nyét Egy csók és más semmi Eisemann Mi­hály Egy csók és más semmi című zenés vígjátékát teg­nap este mu­tatta be a Csi- ky Gergely Színház. A da­rabot Félix László rendez­te; képünkön a darab két főszereplője: Pálfy Aliz és Rózsa Tibor. Kedvenc foglalkozása: a hímzés Még viasko­dik az idő, de már nagy hi­degtől nem keli félni. Igaz, még csak már­cius eleje van, de a meleg su­garas napok bi­zakodással töl­tik el az em­bert. —• Tegnap már nem tud­tam bennma­radni — mondja Braun Fcrencné, a so­magy dörceskei hímző szakkör, vezetője. — Ki­jöttem a kert­be, hívott a tennivaló. Ma újra meghűvö- södött az idő. Braun Fe- rencné három éve vezeti a község hímző szakkörét Lá­togatásunkkor Braun arról beszélget- ben. tünk vele, hogy miként lett Somngydöröcsfcón kedvenc foglalkozása az asz- szonyóknak a hímzés. — Én az umokanővéremtől láttam, hogy szakkört vezet. Mesztegnyőn igazgató-tanító, ügvesen dolgozik. Tőle kaptam kedvet. Ha volt valamilyen rendezvény a faluban, vittem magammal a ké’áxnunikát, s közben vele is foglalatoskod­tam. Mondtam iß az asszo­nyoknak, hogy ők is nyugod­tan hozzák el munkáikat, meg arról beszéltem, hogy nagyon szépek ezek a népi hímzések. És hasznos téli időlöltés. A KISZ-es lányoknak is megmu­tattam kézimunkáimat, azzal a céllal, hogy szakkört szer­vezek. Azonnal jelentkeztek is, aztán jöttek az asszonyok. Somogydöröcske nem tarto­zik a saját népművészetükről híres községek, közé, mint pél­dául. Buzsák. Milyen munká­kat készítenek mégis? — Megtudtam, hogy Marca­liban van egy bolt, ahol elő­rerajzolt kézimunkákat lehet kapni, onnan hozatunk alap­anyagot. A színek Is elő van­nak kezdve, ccak a varrás technikáját kell elsajátítani. — A szakkör biztosítja mindezt? — Nem. Maguk az asszo­nyok vásárolják meg, azaz ők fizetik ki, és én hozom meg, vagy úgy rendelem. — És kié lesz a kész hím­zés? — Amit megvásároltak és megdolgoztak, az saját tulaj­dona lesz mindenkinek. — A szakkörben foglalkoz­nak-e még mással is időköz­ben? — Van munkatervünk. A klubfoglalkozások közül hadd említsek meg néhányat, amit a szakkörben tartanak meg az előadók. Voltt nálunk az isko­Ferencmé otthonában munka köz­laigazgató, az óvónő, a tsz agron ónvasa, legközelebb a körzeti orvos látogat el hoz­zánk. Hasznosan telnek november­től áprilisig az esték Sotnogy- döröcskén. A mezőgazdaságii munkában megfáradt asszo­nyok így pihenik ki magú Irat- Közben művelődnek, szóra­koznak is. Április 4-én kiállí­tással zárják a szakköri fog­lalkozásokat, ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen félre­teszik a kézimunkákat, hisz úgy megszerették, hogy a nagy munkák után is vissza-vissza- témek a tűhöz meg a fonal­hoz, hogy kivarrják szép ál­mukat ... Ilyenkor otthon a hűvös szo­bában vagy a lenyugvó nap vörös sugaraiban ülnek künn a pitvarban... ESTE A QORKIJ UTCÁBAN Telefonon kerestem egyik délután a DÁV Noszlopy Gás­pár utcai műhelyében György János esztergályost. Hivatalos ügyben volt távoL Elhatároz­tam, meglátogatom este Gor­kij utcai otthonában. Azt mondták, hogy egy szép, zöld, új ház ajtaján kopogjak a 30—70-es szám körül. A Mecsekre kúszó kanyar­gós pécsi utcákra emlékezte­tett a Gorkij utca, amikor széles járdáján lépegettem. Az egyik házat higanygőzlám­pa fénye világította meg. Az­tán autóbusz bukkant elő. Fé­kezett és megállt. Jobban oda­figyeltem, tábla jelezte a meg­állót. Innen indulnak az utca­beliek a város szíve felé — gondoltam —, s kissé már fá­radt lábamon éreztem a busz­megálló jelentőségét. Egyre több új ház sorakozott egymás mellett. Végre megtaláltam közöttük György Jánosét. — Más tanácstagjelöltet kel­lett volna keresnie ■— mond­ta. — Én. nem tettem semmi 'zanzációsat. Kisfia csodálkozott is, ami- cor toliam végigsiklott a jegy­zetfüzeten. Kíváncsian figyel- e a kirajzolódó betűket. Mintha azt gondolta volna, mi lehet abban olyan érdekes, amit az apu mond. Nincs ab­ban különös, hogy járda épült az utcában, hogy higanygőz­lámpát helyeztek el, hogy apu szombatonként, vasántiapon- ként végigbandukolta az ut­cát fájós lábával, bement a házakhoz, és beszélt az em­berekkel. Az se olyan nagy dolog, hogy a mi .szobánkban tárgyalták meg, mit építse­nek, s ki mennyi munkát vál­laljon. Hogy mégsem olyan közöm­bös dolgok, amelyeket az esz­tergályos tanácstagként tett az utcabeliekért, azt legjobban az fejezi ki, hogy az 1959 óta ezt a tisztséget betöltő György Jánost ismét jelölték tanács­tagnak. — Megható volt — mondta kissé elmélázva. — Sokan vol­tak. Igazán jólesett, hogy meg­bíznak bennem. Mintha csak felelni akart volna a bizalomra, arról kez­dett beszélni, milyen tervek foglalkoztatják. A tanács a harmadik ötéves tervben hárommillió forintos költséggel megépítteti az utat az utcában. Sajnos, a dombok­ról sok hordalék kerül az út­ra. Jó lenne derítőket csinál­ni, hogy megakadályozzuk ezt. Azon gondolkodtam, hogy tár­sadalmi munkájKsn készíte­nénk el. A tervektől kezd­ve... Aztán egy játszóteret szertnémk a Kapos mellé. An­nak a laposabb része télen korcsolyapályának is jó len­ne. Persze mindezt akkor, ha megválasztanak... A feleség a kanapén ölt. A két gyerek mellette állva hallgatta a terveket. A vál­las férfi hangja magabiztosan csengett. Erősnek látszott. Mindannyian annak is gondol­tuk. Nem. vontam kétségbe, hogy megbirkózik . az időjárás okozta kellemetlenségekkel, s egyszer tekintete büszkén sik­lik végig a Kapos menti ját­szótéréin. Nem azért gondol­tam ezt, mert úgy éreztem, hogy valami földöntúli erővel rendelkezik, hanem azért, mert azt mondta, hogy az embe­rekkel együtt akarja végre­hajtani a terveket. — Nélkülük semmit — mondta. De velük sok mindent — gondoltam én, s ahogy egy pillanatra lehunytam a sze­mem, fölvillant előttem a vá­rosszéli kanyargós utca képe. ,-\ tiszta járda a központ felé tartó busszal, fényeivel. Nem is olyan sokára megint más lesz, szebb, városiasabb. Azt hiszem, akkor majd jól­eső érzéssel gondolnak, hogy az úiabb előrelépés hogyan is kezdődött. »z. N. Korányi Barna Halálos üzemi baleset Balatonföldváron Oka: figyelmetlenség, és a szállítási előírások megszegése Mint a fővárosi lapok már hírül adták, a balatonföldvá- ri kemping építkezésén halá­los áramütés érte Laca János negyvennégy éves segédmun kást, háromgyermekes bala- tonszabadi lakost március 1- én délután fél négy órakor. Az SZMT munkásvédelmi bizottságának vizsgálata a következőket állapította meg: az ÉM Állami Építőipari Vál­lalat 4. számú főépítésveze­tőségének kilenc dolgozója másik munkahelyre szállítot­ta a robbanómotoros beton­keverőt A talaj lazasága miatt nehezen bírták moz­gatni a gépet, s így Pus­kás József brigádvezető is segített társainak. Ezzel hi­bát követett el, mert nem tudta irányítani a szállítást. Az előírások szerint egy munkásnak irányítania leéli a munkát. Mivel ezt elmu­lasztották. nem vették észre, hogy a szabályosan elhelye­zett kábel alá értek. A ke­verőgép puttonya mozgatás közben beleakadt a kazán­házat árammal ellátó ideig­lenes kábelbe, s éles pere­mé fölsértette a védőbevona­tot. A gép áram alá került, s Laca János segédmunkást agyoncsapta. Az egyik mun­kás lélekjelenlétének kö­szönhető, hogy nem tör­tént még többi halálos bal­eset, ő ugyanis rögtön áram- 1 alanította a gépet. A halálos űzetni balesetet a brigádvezető és a dolgo­zók nagyfokú figyelmetlen­sége. a szállítási előírások megszegése okozta. A rendőrség megkezdte a felelősség megállapításán Mikropoíónok Köszönöm a figyelmez­tetést, de meg kell valla­nom, magam is meglepőd­tem, amikor Asszonyok a műhelyben című, íeoruár 28-án megjelent írásomban azt olvastam: “-Porlasztó- tűket újítanak fel, mikro­fonokkal mérhető porlasz­tótűket csiszolnak.« Tessék elhinni, nem pá­lyáztam újítódicsőségre, és nem én találtain ki ezt a speciális új mértékegysé­get. Az a bizonyos nyom­dai kisördög! Bizonyára az ő fejében született meg ez a. képtelen ötlet! Mert le­het, hogy valahol valamit mérnek mikrofonokkal — az ember sohasem tudhat­ja —, de ebben az esetben a porlasztótűket semmi­képpen ! Azokat mikro fo­kokkal mérik A kisördög viszont ezek­kel a mikrofonokkal ne­kem mákropofonokat adott. Nem is értem. Nem bán­tottam! V, M. Rendkívüli óvómtézke- dések mellett fogott hoz­zá épületének tatarozásá­hoz egy párizsi bank igaz­gatósága. Pénztárait min­den lehető módon biztosí­totta, hogy senki még vé­letlenül se használhassa ki rablásra az építkezéssel já­ró zűrzavart. A pénztárak körül való­ban nem is volt baj, ám amikor a munka utóm. be akartak gyújtani, hiába keresték a kandallókat. Mind eltűnt. • * * Jean MSssodfe francia sportminiszter néhány nappal ezelőtt személye­sen próbált ki egy babpá­lyát az Alpokban. A szé­dítő kanyarok és a hajme­resztő száguldás után ha- lálsápadtan jelentette ki: — Uraim, közlöm önök­kel, hogy ezúttal kétszer ültéin bobszánon. Először és — utoljára. * * * Mary Larder New Cast- le-i fiatalasszony imádja a szép kalapokat'. A város legnagyobb áruházának legutóbbi kiárusításán is ott volt a kalaposztályon. Bevásárlásáruik ered­ménye: Amíg az új kalapokat próbálgatta, a régit vélet­lenül eladták. * * * Idézet egy német válla­lat felügyelő bizottságá- nak jelentéséből: “-Bizottságunk a vállalat gyermekotthonának meg­látogatása után megálla­pította, hogy az ott tar­tózkodó gyermekek zöme nem a mi termékünk.« * « * Szórakozottságának lett áldozata Berndt llmer nyugat-berlini útonálló. Annyira megesett a szíve egy öregasszonyon, akinek előzőleg elvette és kiürí­tette a táskáját, hogy a pénz egy részét vissza- csúsztatta a táskába, és az egészet az asszony kézébe nyomva tov-bbállt. Letartóztatása után megt' dta, hogy a pénzzel együtt mást is odaadott az őrasszonynak. Saját noteszát, amelyen rajta volt a neve. Somrpyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye! Tanács lapja. Főszerkesztő: WTRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u 2 Telefon: 11—510 11—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a belvi postahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca ft*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents