Somogyi Néplap, 1967. március (24. évfolyam, 51-77. szám)

1967-03-31 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) ÁRA > 50 IH LÉR AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam 77. szám. 1967. március 31., péntek MEGYEI TERMELŐSZÖVETKEZETI TANÁCSKOZÁS KAPOSVÁRON lefeiezőM a magyar—NDK kíMöywniszteri tárgyalások Beszélgetés a tárgyalások szünetében. A kép bal oldalán Péter János, mellette Otto Winzer. Tegnap Kaposváron, a Latinka Művelődési Ház színháztermében megyei termelőszövet­kezeti tanácskozáson vett részt a megye kö­zös gazdaságainak 224 küldötte, kb. ugyan­ennyi meghívott szövetkezeti tag, s ott voltak a járási pártbizottságok első titkárai, a já­rási tanácsok elnökhelyettesei, mezőgazdasá­gi osztályvezetői, valamint számos vállalati intézmény vezetői. A tanácskozást Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára, a me­gyei előkészítő bizottság tagja nyitotta meg, s üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Losonczi Pált, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, földművelésügyi minisztert; Né­meth Ferencet, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát; Böhm Józsefet, a megyei tanács vb- elnökét és Fehér Lajosnét, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának osztályvezetőjét. Szigeti elvtárs bevezetőben liöszöntötte a 1, megye termelőszövetkezeti parasztságát, a közös gazdaságok szorgos tagjait, akiknek a küldöttei részt vettek ezen a tanácskozáson. Méltatta a IX. pártkongresszus már megva­lósult és folyamatosan megvalósuló határoza­tait s a jövő hónapban sorra kerülő országos termelőszövetkezeti kongresszus jelentőségét. A tanácskozás megnyitása után a küldöt­tek megválasztották a mandátumvizsgáló, va­lamint a jelölő bizottság elnökét és tagjait. A két bizottság elnöke Kékesi Jet/iő balatonend- rédi, illetve Bernáth Ferenc mosdósi tsz-el- nők lett. Ezután Sási János, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese, a megyei termelőszövetkezeti tanács és a megyei előkészítő bizottság elnö­ke ismertette az előkészítő bizottság beszá­molóját a megye termelőszövetkezeteinek helyzetéről és a további feladatokról. Sási János elvtárs beszámolója Sási elv társ történelmi visszapillantással kezdte be­számolóját, megyénk mező­gazdaságának háború előtti és közvetlen felszabadulás utáni helyzetéről adott rövid áttekintést, majd így folytat­ta: — A nagyüzemi gazdálko­dás szükségességét először a kommunista párt ismerte föl hazánkban. 1948 őszén a mos­tani barcsi Vörös Csillag Tsz elődjének megalakulásával kezdett kibontakozni me­gyénk termelőszövetkezeti mozgalma. A mozgalom fej­lődése nem volt töretlen, előbb az 1953-as Nagy Irnre- íéle kormányprogram, majd az 1956-os ellenforradalom okozott benne törést. Az el­lenforradalom után pártunk es kormányunk helyes agrár- politikája kedvező helyzetet teremtett íalvainkban, A pa­rasztság megnövekedett ter­melési kedve biztosította a szövetkezeti mozgalom to­vábbfejlesztésének lehetősé­gét. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése megyénk­ben 1961-ben fejeződött be. Több tényező, köztük a mind jobban szilárduló munkás- paraszt szövetség volt a biz­tosítéka az átszervezés sike­rének. A gépesítésről szólva meg­állapította: 1945-ben mind­össze 471 traktor volt me­gyénkben, túlnyomórészt azok is csak idényjellegge'l dolgoz­tak a mezőgazdaságban. 1959- ben már 794 gépállomási traktor üzemelt, termelőszö­vetkezeti tulajdonban azon­ban mindössze öt traktor volt. Ekkor még sok helyütt a megfelelő szakmai vezetés hiánya nem tette lehetővé a korszerű agrotechnikai eljá­rások bevezetését. Fiatal tsz-eink azonban a nehézsé­gek ellenére is bizonyították a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényét. 1961 végén a megye 247 községében 281 tsz működött 55139 családdal, s a megye szántóterületének 70,2 száza­lékán gazdálkodtak. A me­zőgazdaság szocialista át­szervezésével megszűnt az a gazdaságpolitikai ellentmon­dás, amely gazdasági ele­iünkben a szocialista ipar, közlekedés, kereskedelem és a kisárutermelő mezőgazda­ság között korábban meg­volt. A szövetkezetek meg­alakulásával lényegesen erő­södött a munkás-paraszt szö­vetség. A szövetkezetek gazdasági eredményeinek szemléltetésére elmondotta, h *y emelkedtek a terméseredmények búsából, őszi árpából, de különösen ku­koricából. Az első ötéves terv-, hez viszonyítva lényegesen magasabb átlagterméseket ta­karítottak be. Megkezdődött a nagyüzemi állattenyésztő tele­pek kialakítása; a korszerűbb takarmányozás és gondozás hatására javultak az álatte- nyésztés eredményei. Épüle­tekre, gépekre és egyéb beru­házásokra 1 milliárd 450 mil­lió forintot fordítottunk. Én­nek ellenére a beruházások tekintetében megyénk nem. kapta meg az igényeknek megfelelő hányadot, s lénye­gesen alatta maradtunk az or­szágos átlagnak. A megyei párt-vb feltárta a megyében levő problémákat, és kérte a Magyár Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának segítségét. A Politikai Bizott­ság 1965. január 12-i határoza­ta jelentős fordulatot jelent megyénk életében, . eszerint készítettük el a megye fej - lesztésének programját. El­készültek a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló résztervek is, ezek alkotják a harmadik ötéves terv célkitűzéseit. A termelőszövetkezeti moz­galom alakulását értékelve a megyei pártértekezlet megál­lapította, hogy a mezőgazda- sági termelés fokozására, a tsz-ek megszilárdítására. a második ötéves terv célkitűzé­seinek teljesítésére tett erő­feszítéseink eredményesek voltak. Áttekintve a mezőgaz­daság fejlődésének egy vi­szonylag rövid szakaszát, nem szabad elfeledkezni a hibák­ról sem, mert ezek fékezik a gyorsabb előrehaladást. A termelési és gazdasági problé­mák mellett az eredménye­sebb gazdálkodást nehezíti a- a körülmény, hogy az amúgy is alacsony megyei beruházási szinthez viszonyítva a gyenge tsz-ek beruházásai az elmúlt években lényegesen lemarad­tak. Az új gazdasági mecha­nizmus bevezetése kedvezően hat majd a gyenge tsz-ek helyzetére is. Hatása azonoan csak ott érvényesülhet, ahol megfelelő szintre emelkedik a vezetés, élni tudnak a kapott lehetőségekkel. A harmadik ötéves terv meghatározza mezőgazdasá­gunk fejlesztésének irányát. A második ötéves tervhez viszo­nyítva a mezőgazdasági ter­melést T3—15, ezen belül a legfontosabb növényeink — mint a kenyérgabona és a ku­korica — termésátlagát 20—30 százalékkal kell növelni. 1970- ig el kell érni, hogy a közös tehénállomány mintegy 24— 27, a kocaállomány pedig több mint 10 százalékkál növeked­jék. A termelésnek ilyen mér­vű fejlesztése lehetővé teszi az árutermelés fokozását. A ter­melési és áruértékesítési cél­kitűzések megvalósításának fontos feltétele a tsz-ek anya­gi. műszaki bázisának tovább­fejlesztése. A harmadik öt­éves terv beruházási lehetősé­geinek mintegy 50 százalékát építkezésre, 40 százalékát gépi beruházásra, a visszamaradt Irányadót pedig egyéb beru­házásokra fordítják. Sási elvtárs a továbbiakban a háztáji gazdaságokban rejlő árutermelési lehetőségek jobb kihasználásáról, a tsz-ek mel­léküzemági tevékenységéről, a korszerű munkadíjazásról, c demokratikus alapokon nyug­vó, szervezett működésről be­szélt, majd a legutóbb} árhi­tel- és szociális intézkedések kedvező kihatásaival foglal­kozott. A IX pártkongresszus ál­tal meghatározott agrárpoliti­kai intézkedések közül az egyik legjelentősebb a hitel- rendezés volt — mondatta. Ennek következtében a tsz-ek saját, pénzügyi alapjai bővül­nek. Javult a tsz-ek pénzügyi helyzete, megteremtődött a beruházások pótlásának és a későbbi beruházások bővítésé­nek öníinaszírozása. 1966. július 1-én életbe lé­pett a tsz-tagok új betegségi és anyasági segélyezéséről, va­lamint a családi pótlékról ki­adott rendelet. E rendelet a betegek ellátását a szolgálta­tások körének bővítésével az ipari biztosítottakéval teszi egyenlővé. Az új nyugdíj rendszer célja többek között, hogy a tsz-ta­gok nyugdíjellátása megköze­lítőleg azonos legven az ipari dolgozókéval. Eltérés csak annyiban mutatkozik, ameny- nyjbeu azt a tsz sajátos hely­zete indokolja. A kongresszus által megszabott mezőgazdasá­gi irányelvek között lényeges helvet foglal el a földtulajdon és földhasználat rendezése is: a tervezett új törvény végre­hajtásával megteremtjük az elvi és jogi föltételeit a föld szövetkezeti tulajdonba vételé­nek. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése után új helyzet alakult ki. Megváltoztak a termelési vi­szonyok, kialakultak a nagy­üzemi gazdálkodás keretei. A fejlődés által fölvetett problé­mákat a tsz-ek működésének és gazdálkodásának új szabá­lyozásával kell megoldani. Új szövetkezeti törvény rendezi majd a tagsági viszony tartal­mát. Az új szabályozás fon­tos alapelve: a tagok és az alkalmazottak közötti feszült­ség megszüntetése a tagság helyzetének javítása é& az al­kalmazotti kiváltságok korlá­tozása révén. A háztáji föld használata a jövőben nem a közös háztartásokhoz és a családokhoz igazodik, hanem személyi jogként érvényesül a közös munkában való részvé­teltől függően. Természetesen az öu-eg, rokkant vagy tartó­san munkaképtelen tagot a háztáji föld a munka végzé­sétől függetlenül is megilleti. A tsz-eknek a fejlődés je­lenlegi szakaszban szükségük van saját érdekképviseleti és önigazgatási szervezetre. Az MSZMP Központi Bizottsága 1966 májusában határozatban javasolta a termelőszövetkeze­ti kongresszus összehívását, majd a tsz-ek érdekképvisele­ti szervének létrehozását. Az ország történetében elő­ször fordul elő, hogy a me­zőgazdaság problémáival a parasztok hivatott képviselői ilyen fórumon foglalkoznak — mondotta, majd összegezte a küldöttválasztó közgyűlések főbb tapasztalatait és a terü­leti szövetségek működésének irányelveit ismertetve így folytatta: — A tsz-ek fejlődése pozi- I tívan értékelhető. örömmel adhatunk számot a tisztelt tanácskozásnak arról, hogy megyénk termelőszövetkezete: megalakulásuk óta 1966-ban érték el a legnagyobb össze­gű termelési értéket. A bevé­telek összege az előző évinél 188 millió forinttal több volt. Az egy dolgozó tagra jutó ré­szesedés 12 143 forint az 1965. évi 10 253 forinttal szemben, és 1966-ban a tiszta vagyon 276 millió forinttal növeke­{Folytatás a J. oldalon) Ctto Winzer, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere Péter János külügyminiszter meghívására március 29-én és 30-án hiva­talos látogatást tett hazánk­ban. Otto Wi-nzert csütörtökön fogadta Kállai Gyula, a kor­mány elnöke. A baráti, szívélyes légkörű megbeszéléseken a két kor­mány képviselői véleménycse­rét folytattak és egyeztették álláspontjukat az országaik közötti kapcsolatok továbbfej­te váratlan politikai válság robbant ki az új választási törvényjavaslat vitája során. A Paraszkevopulosz-kormá ny t támogató két vetlékedő párt, a Centrum Unió és a Nemze­ti Radikális Unió (ERE) szem­be került egymással a men­telmi jog kérdésében. Az ERE ugyanis nem hajlandó meg­szavazni azt a Centrum Unió áital benyújtott módosító ja­vaslatot, hogy a mentelmi jog a következő választásokig (má­jus 28.) érvényben maradjon. Ha ugyanis a mentelmi jog már a feloszlatással megszű­nik, akkor Andreasz Papand­reu képviselő, a Centrum Unió elnökének fia a vádlottak padjára keiül, mivel az Asz- pida-per ügyésze őt is vádol­ja Paraszkevopulosz miniszter- elnök csütörtökön kétórás megbeszélést folytatott Kons­Csütörtökön délután ünne­pélyes ceremónia keretében leeresztették az Atlanti Szö­vetség 15 tagállamának lobo­góit a NATO európai főpa­rancsnokságának rocquen- courti épülete előtt, és ezzel — az egy évvel ezelőtt ho­zott francia döntésnek ele­get téve — befejeződött a NATO kiköltözése Francia- országból. A távozókat Lemnitzer tá­bornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka, a franciákat pedig Ailleret tá­bornok, vezérkari főnök kép­viselte. A két tábornok előtt elvonult egy különleges dí­Elutazott szerdán hazánkból az a száztagú fiatal állatte­nyésztő szakembertcüldöttsőg, amely egy évet tölt a sziget­országban, hogy a magyar ta­pasztalatokkal segítse a kubai mezőgazdaságot. Somogyból öt fiatal szak­ember utazott a delegációval: dr. Magyar József és dr. Bérezik József állatorvos, va­lamint Nagy Lajos, Laki Ist­ván és Kálmán Gyula állat- tenyésztő szakemberek, A rae­lesztésének lehetőségeiről, az európai biztonság erősítéséi szolgáló lépésekről, s a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. Otto Winzer külügyminiszter és Oskar Fischer külügymi­niszter-helyettes . kíséretével együtt csü törtöli este elutazott Budapestről.* A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Péter János külügyminiszter, vala­mint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa bú­csúztatta. tantin királlyal a szerdán ki­robbant belpolitikai válságról amely az ideiglenes kormány létet veszélyezteti. A miniszterelnök kijelentet­te, hogy nem nyújtotta be a maga és kormánya lemondá­sát, és a korábban elterjedt hírekkel ellentétben nem is áll szándékában lemondani. A szalorrtki egyetemen csü­törtökön összetűzések voltak a centrumot és a baloldalt tá­mogató diákok és jobboldali egvetemi hallgatók között. A politikai válság miatt az ország egész területén riadó- készültségbe helyezték a fegy­veres erőket. Lapzártakor érkezett jelen­tés .szerint Paraszkevopulosz miniszterelnök csütörtökön este nyolc órakor újból fel­kereste Konstantin királyt, és benyújtotta kormánya le­mondását. Az uralkodó a le­mondást elfogadta. szelgő egység, amelyben ft NATO valamennyi tagálla­mának katonái képviselve voltak. A NATO-főparancsnok ki­jelentette, sajnálattal hagyja el Franciaországot, de büsz­ke az elért eredményekre. A tábornok hosszan méltatta a NATO érdemeit Ailleret tábornok a fran­cia kormány nevében búcsúz­tatta az atlanti főparancs­nokságot. Lemnitzer és Ailleret tá­bornok ezután kezet rázott; köbben a NATO 15 tagálla­mának lobogóit lassan le­eresztették. (MTI) gyei KISZ-bizottságon Sfiet Sándor, a megyei KlSZ-bizóU- ság titkára és Mohar László, z megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője búcsúz­tatta a tengerentúlra utazó fiatalokat. Mohar elvtárs hang­súlyozta, hogy tanulni és ta­nítani mennek Kubába, s nemcsak szakmailag, hanem politikailag is helyt keli áll­niuk. Sikert és jó egészsé*2t kívánt a távozóknak. Lemondott a görög kormány Görögországban szerdán es­Elköltözött a NATO F ranciaországból SOMOGYBÓL fiatal mezőgazdasági szakemberek utaztak Kubába

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents