Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-11 / 36. szám

Szombat, 19(57. február 11. SOMOGY! ÜÉPLAP főnöki szigor nélkül A KAPOSVÁRI VASÚTÁL­LOMÁS csak kis része an­nak a hálózatnak, amelyet az ország vérkeringését biztosi tó érrendszernek is szoktak ne­vezni. Ennek ellenére igen nagy feladata van. Sok utast, nagy mennyiségű árut kell szállítania. A vasutasok nem éppen ideális körülmények kö­zött végzik munkájukat A szűk sínháiózat miatt fennáll az eldugulás, a baleset veszé­lye. Az állomási önök-helyettes említette, hogy nemrég itt járt egy közlekedési szaktekintély, és azt mondta, hogy Európá­ban nincs még egy olyan cso­mópont, ahol ilyen kevés vágá­nyon ilyen sok vonatot fogad­nának. Kaposváron kénytele­nek rendszeresen foglalt vá­gányra engedni a vonatok agy részét (ez balesetveszélyes és szabálytalan). A nehéz körülményekre utal az is, hogy az egyik szerel­vényt utasokkal együtt ki kell vinni a szigetvári vonalra, hogy behozhassák a nemzetkö­zi gyorsot. A munkát csak megnehezítette a fonyódi és a gyékénye® vonal korszerűsíté­se, továbbá az, hogy a nagy- kanizsai és a gyékényesi állo­más eldugulása miatt Fonyó­don át közlekedtettek egy sor szerelvényt. Nos, amit Nagyka­nizsa nem tudott elkerülni, Kaposvár elkerülte. Nem du­gult el az állomás, a személy- és tehervonatok folyamatosan közlekedtek. Sőt a kaposvári vasu tasok 1966-ban 2 210 000 utast (53 ezerrel többet az elő­irányzottnál) és 1 295 000 ton ­na árut (a tervezettnél 78 000 tonnával többet) szállítottak. Egy nagyon jellemző adat: az érkező árunál országosan 2,5 százalékos forgalomemelkedést terveztek Kaposváron 4,8 volt a növekedés. A dugulás elkerülése főként annak köszönhető, hogy gyor­san továbbították a szerelvé­nyeket. Ezt azért tudták meg­tenni, mert idejében elrendez­ték, gyorsan M-, illetve berak­ták, s jól kihasználták a ko­csikat A MÜVKÁT MEGGYORSÍ­TOTTA \ IX. kongresszus tiszteletére indított verseny. Kezdi László kereskedelmi fő­nök (a verseny adatainak leg­főbb ismerője) így fogalmazta meg az állomáson folyó bri­gádverseny (csak ilyen van) je­lentőségét. *A munkaverseny kápráztató volt a múlt évben nálunk. A kollektívák olyan dolgokat müveitek, hogy az ember eW.mv.lt. Engem nagyon meglepett az a kedvező válto­zás, amely az emberek tudatá­ban ment végbe.« A kereskedelmi főnök sza­vait alátámasztják az esemé­nyek, a brigádok tettei. A MÁV—AKÖV komplexbrigád azóta, hogy a szocialista cí­mért küzd, sikert sikerre hal­moz. Korábban egy kocsi meg- rakására 12 órát fordítottak. Ma a rakodási idő hat óránál kevesebb. Ez a kollektíva 1966 első felében az igazgatóságok komplexbrigád jajnak verse­nyében a harmadik, az év má­sik felében pedig a második helyre került. A brigádban ré­gebben nagy volt a fluktuáció. Ma terzsgárdája van. A ván­dorlás minimális. A szeroélypoggyász-pénztár k öllek ti váj a ugyancsak jeles­kedett a múlt évben. A közös­ség, amely főként nőkből áll, torzsalkodásáról volt hírhedt. Olyan rossz szellem uralko­dott a kollektívában, hogy egy kirándu'ást sem voltak képe­sek megszervezni. Ma messze­menően segítik egymást. Sok jót lehet hallani Dóri János árupénztáros brigádjá­ról is. Ebben is nagy a segítő szándék. Szívesen vállalnak ei bármilyen többletmunkát.. Elő. fordult, hogy a cukorgyárban nem volt raktáros. A kollektí­vából küldtek el valakit az üzembe. A többiek elvégezték ennek a munkáját. Nagy elismeréssel beszélnek az állomás vezetői Héjjas Ká­roly forgalmista brigádjáról, amely nagymértékben mozdí­totta elő a kulturált utazást és a menetrendszarűség megtar­tását. Néha szinte emberfölöt­ti erőt fejtett ki azért, hogy a csúcsforgalmi időkben az uta­sok a zsúfolt vágányok között balesetveszély nélkül szállhas­sanak ki és be, továbbá, hogy a vonatok a menetrendben elő­írt időben induljanak el az ál­lomásról. Különösen akkor ke­rülnek nehéz helyzetbe a for­galmisták, amikor egy-egy vo­nat késik, s a pályaudvaron nem a szokásos rendben he­lyezkednek el a szerelvények. (Így mondják: «-Nincs minden a helyén-«.) A Héjjas-brigád tagjai percek alatt megbeszél­ték a tennivalókat ilyenkor, s gyorsan intézkedtek az új hely­zetnek megfelelően. A múlt év­ben gyakran voltak nehéz per­cek. Héjjasék azonban a leg­többször úrrá lettek a forgal­mat hátráltató akadályokon. Ez főként annak köszönthető, hogy segítik egymást. Ez most is így van. Nemrég a brigád egyik tagjának el kellett utaznia. Galovics József térfőnök, a bri­gád tagja betegszabadságról jött be helyettesíteni. E BRIGÁDOK NAGYSZE­RŰ MUNKÁJÁRÓL tanús­kodnak a különféle mutatók is. A kocsikat a tervezett 98 szá­zalék helyett 100,5 százalékra használták ki. Ezt úgy érték el, hogy jó szervezéssel minden kocsira 250 kilóval több árut raktak, mint korábban. Ha ezt nem teszik, akkor 594 kocsi­val (16 vonattal) többet kellett volna igénybe vermi az emlí­tett áruszállításhoz. Szépen alakult az önköltség is. 1965- ben egy tételre 64 fillér, 19GG- ban 61 fillér esett. A termelé­kenység 2,5 százalékkal nőtt. «Nem o főnöki szigornak, ha­nem az önként válWlt munká­nak köszönhető az, hogy ez a helyzet a kaposvári állomá­son* — mondta Dóri Jáv>s. amikor megmutatta, milyen példás rend van a raktárban, a rakodón. Valóban, a verseny­nek nagy szerepe van abban, hogy a kaposvári vasútállomás az él üzem szánt követelmé­nyeinek megfelelt, kimagasló eredményt ért el. A versenyben részt vevő 23 brigád (tavaly 21 volt) nem azért dolgozott lelkesen, hogy jutalmat, i^apjon. A párt és a kormány által kitűzött felada­tok végrehajtását igyekeztek legjobb tudásuk szerint elő­mozdítani. Ez persze nem je­lenti azt, hogy a jutalom egy­általán nem érdekelte őket, s nem vették szívesen a várat­lanul jött pénzt. Az anyagi ösztönzésnek itt is, mint más üzemben, megvolt a hatása. Tavaly jóval több jutalmat osztottak ki, mint tavalyelőtt. Különösen a kocsirendezőket dotálták jól. Az állomás dol­gozói egyébként egyetértettek azzal, hogy az esőben, sárban, hidegben, melegben egyaránt nehéz munkát végző kocsiren­dezők tavaly egy hónap alatt kaptok annyi prémiumot, mint korábban egy negyedévben Külön jutalomban részesült jó néhány brigád. Így például Dőri János Béke-brigádja, va­lamint Héjjas Károly kollektí­vája 2000—2000 forintot ka­pott. A már említett MÁV— AKÖV komplexbrigád az első félévben a vasúttól is, az AKÖV-től is háromezer forin­tot kapott. Most, hogy a máso­dik helyre kerültek a verseny­ben, a vasút 14 000 forint pénz­jutalomban részesíti őket Bi­zonyára az AKÖV se lesz fu­kar. 1967-ben még jobb lesz az anyagi ösztönzés rendszere. Korábban az igazgatóságok közötti versenyben legjobb eredményt elért igazgatóság­nak 120 000 forintnál nem ad­tak többet. Most nincs plafon. Az első helyre került igazgató­ság dolgozói akár 500 000 forin­tot is kaphatnak. Természete­sen a második, a harmadik stb helyezettnek is több jut. A PÉCSI IGAZGATÓSÁG­NÁL megvannak a föltételei az első hely megszerzésének. A kaposvári állomás dolgozó1 mindent megtesznek azért, hogy az igazgatóság első le­gyen. Versenyük, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indítanak, minden bizonnyal az idén is előmoz­dítja a tervek túlteljesítését. Ebből nemcsak a vasútnak, a népgazdaságnak, hanem a vá­rosnak is haszna lesz. Hiszen ha a vasutasok jobban dolgoz­nak, az utóbbi időben jelentő­sen iparosodott megyeszékhely megnövekedett szállítási igé­nyét is jobban ki tudják elé­gíteni. Szegedi Nándor a nagyatádi gimnázium alagsora. Itt alakították ki az Iskola étter­mét és tálr.léját, de nem ha zná hptják, mert állandóan 60—80 cm ma­gas víz áll a helyiségben. Sürgés intézkedést kérnek, mert ISO sze­mély étkeztetéséről van sző! Hatmillió forint mezőgazdasági termelési hitel egy év alatt Az OTP összegezte a mező- gazdasági termelési hitelnyúj­tás 1966-os tapasztalatait Mint ismeretes, ezt a hitelfajtát 1965 őszén a mezőgazdasági árutermelés növelése és a me­zőgazdasági termelés tartalé­kainak feltárása érdekében ve­zették be, s 8 százalékos ka­mattérítés ellenében azok ve­hetik igénybe, akik mezőgaz­dasági művelésre alkalmas te­rületüket — háztáji gazdasá­got, kertet, udvart, esetleg bérletet — növénytermesztés­sel vagy állattenyésztéssel kí­vánják hasznosítani. Az OTP megyei igazgatósága 1966-ban 758 esetben folyósított erre a célra hitelt, összesen 6 266 000 forintot A hitel mintegy 20 százalé­kát a háztáji szarvasmarha- tenyésztés föllenditésére vették föl, az összeg többi része pe­dig megoszldk a sertéstenyész­tés, a szőlő- és gyümölcstelepí- tés, valamint a kisállattenyész­tés között Érdekességként említjük meg, ..ogy megyénkben kezes­be élnek ezzel a lehetőséggel, hiszen Hajdú-Bihar megyében 33 millió, Békésben pedig 31 millió forintot vettek föl ta­valy. Áz új városrész jelöltjei Az osztálylétszám 42. lüV hirdeti a kaposvári Petőfi Ál­talános iskola egyik tantermén a tábla. Ezen az estén azonban vagy másfél százan szorongtak az iskola legnagyobb tanter­mében, s még a folyosókra is szép számmal jutottak. Az a néhány falragasz, amely ide invitált, megtette hatását. Bo­dor Feri bácsi, a környék is­mert veteránja szerint az az igazság, hogy ma már mm csupán az Arany, a Honvéd, a Kanizsai meg a Petőfi utca környékén közügy az, hogy k’_ lesz az országgyűlési képviselő Kaposváron, ki a megyei és a városi tanácstag. A választó- polgárok nagy figyelemmel hallgatták, mit mond Horváth Sándorné, a kerület országgyű­lési képviselőjelöltje. Az egy­szerű, közvetlen szavakra adott válasz: Jó az:, ha a választó nemcsak fény’ éprT ismeri azt, aki a voksára számít, aki a Parlamentben majd az ő sza­vát is hall'tja. Ezután Bakoss Gyula —- aki immár tizennyolc esztendeje a környék általános iskolájának igazgatója — kért és kapott szót: — Megyei tanácstagul a magam és a Hazafias Népfront nevében Rostás Károly újság­írót javaslom. — Aztán sorra vette, hogyan lett belőle nyom­dász, a Pedagógiai Főiskola el­végzése után tanár, 1948-ban Kaposvár polgármestere, aztán újra nyomdász, majd újságíró- Majdnem fölösleges volt ez a bemutatás. A környék lakói meg akik csatlakoztak a ja­vaslattevőhöz, még többet tud tzk a jelöltről. Majd Rostás Károly eme.lke tett szólásra. Kezdetben nehe­zen törtek elő a szavak, de aztán hamarosan együtt volt a színek és a hallgatóság. Föl- zlevensd.tt a környék har­minc évvel ezelőtti múltja. Az az idő, amikor nem volt viz- probléma a fürdőszobákban mert a Kanizsai utca tájéká­I nck «közös fürdőszobájában«, a. Malom-árokban, az Égerszög alatt mindig volt víz; Paur.cz bácsinál, a boltosnál is hitelbe egy kis élesztő, egy kis cukor.. A környék mozgalmi emberei: Sinkovics István meg az öreg Egyed kovács is egybekapcsol­ta a jelöltet meg a jelölőket Az előadó ezután a műiről a mára terelte a beszédet. A je­len kétségkívül meglevő gondjaira, de nagy eredmé­nyeire is, amelyek még inkáoh azt bizonyítják, mennyire vál­tozott meg e munkásnegyed külső képe mellett az élet tar­talma is. — Elhallgatnám reggelig is — így az egyik háziasszony — akit otthon t-lán már vártak, le nem tágított... — Nem ígérgetett ez az em­ber, mint annak idején a kép­viselőjelöltek, hanem a maga valóságában mutatta be, mit tett megyénkért, városunkért a párt meg a tanács az utóbbi tíz évben — így egy tagbasza­kadt férfi. Az idő múlása egyszer még­iscsak véget vetett a jelölő gyűlésnek. Az elnök a hivata­los aktus elvégzése helyett — mint megjegyezte — inkább azt mondta volna: «Eredj, Kar­csi! Képviseli bennünket a megyei t-n~csban!« A felcsattanó taps, majd a magasba emelkedő kezek -gyetértést bizonyítottak e vá­lasztókörzet jelölő gyűlésén, ahol a részvevők úgy mond­ák: olyan képviselőt, olyan ta­nácstagokat akarnak, akik jel­lemüknél és rátermettségüknél 'ogva alkalmasak e tiszt betöl­tésére, Ezért csatlakozott a mintegy kétszáz részvevő választópol­gár Horváth Sándo-né rrs~ág- ayűlési képviselővé je'öléséhe- s ezért jelölte Ros'ás Károlyt -negyei, Bakoss Gyulát pedig 'árosi tanácstagnak. K. S. A demokratizmus erősítéséért „A term.<i<*sias><>.kezdek megszilárdításának föl­tétele a termelőszövetke... demokrácia helyes értelmezi se és alkalmazása, a termelő­szövetkezeti vezetés színvona­lának emelése. Ezt tartotté izem előtt a megyei pártbizott­ság, amikor 1964. deccmbe. 3-án megtárgyalta és értékelte az e téren lcialalcult helyzetet, is határozatában megjelölte a további feinde tokát* — álla­pítja meg bevezetőben az a je­lentés, amely összegezi a hatá­rozat végrehajtásának tapasz­talatait. A megyei pártbizottság me ögazdasági osztálya a szóban forgó határozat öt pontja köré csoportosítja értékelő előter­jesztését. Mérlegeli, hogy két év alatt mennyit emelkedett a közgyűlések színvonala; szá­mot ad arról, hogy hogyan ja­vult a termelőszövetkezeti ve­zetőségek munkája; elemzi a tsz-ekben működő bizottságok tevékenységét; ismerteti a ve­zetők és a szakvezetők szak­mai és politikai képzésének, továbbképzésének helyzetét; és végül a szövetkezetek állami irányításának javítására tett intézkedésekről ad számot. Maga ez a vázlatos felsorolás is mutatja, hogy sokrétű témá­ról van szó; a párt megyei végrehajtó bizottsága széles körű eszmecserében vitatta meg a jelentés, és az összefog­laló értékelés általánosítandó tapasztalatokkal állást foglalt mind a tett intézkedéseket, mind a jelenlegi helyzetet, mind pedig a további felada­tokat illetően. Javulásról van szó ezen a té­ren — állapította meg a vég­rehajtó bizottság. A szövetke- zetidemakrácia megítélésében, értelmezésében, és helyes érvé­nyesítésében ma mér jobb a helyzet, mint néhány évvel ez­előtt. Az általános fejlődés mellett azonban helyenként nem váltak kellően gyakorlat­tá a termelőszövetkezeti veze­tés fontos alapelvei. Előfordul például, hogy egyik-másik szövetkezet nem tartja meg az alapszabályban előírt közgyű­léseket (Kőröshegy, Nagykor­pád, Polány, Ordacsehi stb.) Nem mindenütt tudják bizto­sítani a határozatképességhez szükséges kétharmados több­ség részvételét. Helyenként küldöttgyűlés dönt a közgyűlé­sek hatáskörébe tartozó kérdé­sekről. A szövetkezetek eav részében nincs a vezetőségnek ügyrendije, munkaterve, s ülé­seik állásfoglalásait nem min­den esetben foglalják Írásba; ez megnehezíti a határozat megvalósítására való visszaté­rést. Am érdemi munka bimtost- fásának igénye veti föl a tsz-vezetés további javításának ezeket a részfeladatait. Szük­ség van arra, hogy mindenütt érvényesüljenek a helyes alap­elvek. Tágabb értelemben vizsgálva, szélesebb összefüg­géseket nézve kiviláglik: a szocialista rendszer demokra­tizmusának szerves részével van dolgunk. A demokrácia gyakorlásában népünknek ke­vés volt a történelmi tapaszta­lata. A felszabadulás után nyí­lott igazán lehetőség a demok­ratikus jogok gyakorlására a közéletben és a szövetkezeti gazdálkodásban egyaránt. Nagy eredményként állapíthatta me’ pártunk IX. kongresszusa, bogy népünk politikailag érett. , amatosan erősödik a né­pi-nemzeti egység. Kongresz- szusi határozat adja feladatul i szocialista demokrácia to- cá.bfejlesz.ését. Ennek szer­ves részeként a tsrmelőszö vet­kezeti demokrácia erősítésén kell munkálkodnunk. Számot­tevő kötelezettségek hárulnak ebből a termelőszövetkezeti vezetőtere. Nem fogadható el olyan nézet, amely azt tartja, hogy a tagság jogainak biztosí­tásától nehezebbé válik a ve­zetés. Ennek ellenkezőjéről van szó, más a cél. Töreked­jék a vezetés arra, hogy <i szövetkezeti gazdák termelési tapasztalatait felhasználva, a tagsággal együttműködve ja­vuljanak a gazdasági eredmé­nyek, növekedjek a jövedelem. A termelőszövetkezeti de­mokrácia nem jógii kategó­riának tekinthető elsősorban, hanem a szövetkezetek vezeté­se sark-latos alapelvének, a szövetkezeti élet politikai meg­határozójának. Mindenesetre szükséges, hogy változatlanul figyelemmel legyen jogaira és kötelezettségeire a vezetőség, is, a tagság is. Ennek az összefüg­gésnek most csak egyetlen vo­natkozását emel jük ki külön is. A tagság nemcsak gazda saját szövetkezetében, hanem dolgo­zó. munkavállaló is; az ebből adódó kötelesség hiánytalan teljesítését szorgalmazva az egyéni és a közérdek szolgála­ton munkálkodik a vezetőség. Minthogy a szocializmus fej­lettebb. szervezettebb, mint a kapitalista társadalmi rend­szer, ezért a szövetkezeti de­mokrácia is föltételezi, megkö­veteli a rendet, a magas fokú és szilárd fegyelmet a társadal­mi és a gazdasági életben. Az erős szövetkezetek fej­lesztésében, a közös gazdasá­gok megszilárdításában elisme­résre méltó érdemeket szerzett a tsz-vezetők döntő többsége. Ezen az úton továbbhaladva, a tagsággal összefogva bizonyo­san újabb, sok helyen számot­tevőbb eredmények születnek. Az új mechanizmus az önálló­ság növelésével a gazdálkodás hatékonyságának emelkedését teszi lehetővé. Ebben a hely­zetben a demokratizmus fej­lesztésének olyan követelmé­nyei vannak, hogy bontakoz­tassa ki a tagság beleszólási jo­gát, és növelje, juttassa ér­vényre kötelezettségeit a gaz­dasági munka területén is, és biztosítsa megfelelően a veze­tőség jogait, tegye a vezetőket képessé arra, hogy a tagság érdekében késedelem nélkül hasznosítsanak kínálkozó vagy megteremhető termelésfakozá- si vagy jobb értékesítési lehe­tőségeket. A nagyobb önálló­sággal járó megnövekedett fe­lelősség viselését a tsz-vezetők így tudják összeegyeztetni a demokratizmus erősödésével. A vezetésnek meghatározó szerepe van a szövetkezet életében. Ezért a vezetőket szervezettebben kell képezni és tovább képezni. Erre és a demokratizmus érvényesítésé­nek sok más teendőjére már két évvel ezelőtt ráirányította a figyelmet a megyei pártbi­zottság. A gazdasági fejlődés­re szolgáló útmutatásokkal egvüri a kongresszusi állásfog­lalások figyelembevételével dolgozzunk megyeszerte erőtel­jesebben a termelőszövetkezeti vezetés erősítéséért. Kutas József Az ÉM Építőgép-jaiHtó és Gépgyártó Vállalat 7. sz. Gyár barcsi telepe két műszakos üzemre több éves szakmai gyakorlattal rendelkező vasszerkezeti lakatosokat vesz föl. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés a Barcsi Gépgyár munkaügyi osztályán személyesen naponta 7.30-tól 16 óráig. (4509)

Next

/
Thumbnails
Contents