Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-11 / 9. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1967. január ti. FOGSÁGBAN Amerikai pilótát ejtett foglyul egy női milicista a Viet­nami Demokratikus Köztársaság területéin, Dán Ha Tinh körzetében. A női milícia egyik tagja egy bombatáma­dás közben lelőtt amerikai gép parancsnokát kíséri. (MTI Külföldi Képszolgálat) Jonathan Dél-Afrikában Jonathan lesothód miniszter­elnök, aki a napokban “-győ­zelmet aratott« a nemrégiben függetlenné vált afrikai ország fiatal, haladó szellemű ural­kodója felett, kedden kétórás megbeszélést folytatott Vors- terrel, Dél-Afrika fajüldöző kormányának miniszterelnöké­vel. Jonathant és héttagú kí­séretét — köztük kormányá­nak három miniszterét — a vendéglátók kormányfőnek ki­járó ceremóniával fogadták, amit a szigorú faji megkülön­böztetéshez szokott fokvárosi megfigyelők szokatlannak ta­láltak. Dél-afrikai földön most első ízben látták vendégül független afrikai állam kor­mányfőjét. Alert néger,.. Kedden kisebb tüntetések között nyílt meg az amerikai kongresszus új, 90. ülésszaka. A törvényhozás épülete kör­nyékén néger polgárjogi ön­kéntesek tüntettek, mert a demokrata párt képviselőházi csoportja megfosztotta Adam Clayton Powell harlemi né­ger képviselőt a ház egészség- ügyi, közoktatási és munka­ügyi bizottságának elnökségé­től, és fel akarja függeszteni mandátumának érvényességét is. Powell ellen a kongresszus­ban vizsgálat folyik állítólagos anyagi visszaélések miatt, a polgárjogi mozgalom vélemé­nye szerint azonban a néger képviselő ellen »fajüldöző mo­tívumok alapján« indítottak hajszát. Szovjet aktívagyűlések Az SZKP vezetői aktívagyű- iéseken ismertetik a központi bizottság 1966 decemberi plé­numán hozott határozatokat. Vlagyivosztokban Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a minisztertanács elnöke, Krasznojarszkban, Ke- merovóban, Vitinyicán és Cse- bokszáriban Usztyinov, Grisin, Scserbickij, illetve Gyemicsev, a politikai bizottság póttagjai, Lipeckben és Penzában pedig Szolomencev, illetve Kulakov, a központi bizottság titkárai tartották a beszámolót. Az aktívagyűlések részvevői egyhangúlag helyeselték a ple­num határozatait. (MTI) Francia—szovjet együttműködés Kedden Moszkvában meg­kezdte első ülésszakát De Gaulle elnök múlt évi szov­jetunióbeli utazása végén kö­tött megállapodások alapján életre hívott vegyes »kisbi- zottság«, amelynek a gazda­sági, tudományos és műsza­ki együttműködésről kötött egyezmények gyakorlati meg­valósítását kell megszervez­nie. A bizottságot francia részről Jean-Pierre Brunet, a külügyminisztérium gazda­sági főigazgatója, szovjet részről Dzsermen Gvisianyi, a tudományos kutatómunká­kat összehangoló állami bi­zottság elnökhelyettese veze­ti. Az első ülésszak napi­rendién az olajkutatással, -fúrással és -kitermeléssel kapcsolatos új, tökéletesebb módszerek kidolgozása, az óceánográfiai együttműködés kérdései és a mezőgazdasági termelés fejlesztésében való kooperáció problémái szere­pelnek. A két ország közötti kap­csolatok minden oldalával foglalkozó úgynevezett nagv- bizottság január második fe­lében Fárizsban tartja első ülésszakát. A nagybizottság elnöke szovjet részről Kiril­lin miniszterelnök-helyettes, francia részről pedig Debré gazdasági és pénzügyminisz­ter. (MTI) Összeült a BKP Központi Bizottsága kedden, hogy meg­tárgyalja azokat a feladatokat, amelyek a IX. pártkongresz- szus irányelveiből és az 1967- es terv és költségvetés végre­hajtásából fakadnak. EGY DJAKARTAI GYŰLÉSEN Modern fáraónak nevezték Sukarnót Djakartában a jobboldali szervezetek kedden nagy­szabású gyűléssel és felvo­nulással ünnepelték meg a diákakciófront, a KAMI megalakulásának első évfor­dulóját. Nasution tábornok, az ideig­lenes népi tanácskozó kong­resszus elnöke, akiben Suharto hatalomátvételéig a jobboldal /ezérét látták, azóta pedig az indonéz politikai élet szürke eminenciásának számít, mag­I beszólást folytatott az elnök lemondását követelő diákvezé- ■ekkel. Felszólította őket, hogy tegyék félre bosszúálló írzelmeiket, és hagyják, hogy i dolgok az igazságszolgálta­tás útján haladjanak. (MTI) Az egyetem előtt rendezett gyűlésen felszólalt Achmad ‘yjaichu, a parlament elnöke. Kijelentette, hogy Indonéziá­ban rövidesein vége lesz a modern fáraó uralmának, le kell számolnunk a régi rend főépítészével — mondotta. Su­harto tábornok nevében Prio Pranoto ezredes, a részvevőket arra szólította fel, hogy tá­mogassák az indonéz kor­mányt, amely — mondotta — az új rend bástyája. Egy má­sik szónok, Fahmi Idris, a diák »harci osztagok« vezetője arra figyelmeztette a gyűlés rész- /evőit, hogy Bung Kamo (Sukarno testvér) megdöntése még sok áldozatot fog köve­telni. Felszólította a diákokat, hogy álljanak készen a harc foly­tatáséra. Comos Batubara, a KAMI országos elnöke a gyűlésen azt követelte, hogy Sukarnót ál­lítsák rendkívüli katonai bí­róság elé, minthogy Dhani tá­bornok perében bebizonyoso­dott, hogy Sukarno is beleke­veredett a »-kommunista puccs­kísérletbe«. F| itubara beszédét a diákok többször »-Akasszátok fal!-« (Sukarnót) kiáltásokkal szakí­tották félbe. A diákmegmozdulást szer­vező 12 Sukamo-ellenes szer­vezet közleményt adott át a sajtó képviselőinek. A közle­ményben a szervezetek — a gyűlésen elhangzott beszédek­hez hasonlóan — követelik, hogy a kong­resszus váltsa le az el­nököt, és Sukarno hadbí­róság előtt számoljon be tetteiről. A szervezetek egyébként be­jelentették, hogy január 10- lől kezdve mindaddig folytat­ják az utcai tüntetéseket, amíg az elnök végleg el nem tűnik a politikai élet színpadáról. A Reuter szerint a tüntető ’iákokhoz nyugat-jávai mun­káscsoportok is csatlakoztak. A kínai államelnök és a pártfőtitkár után Csou Eii-Sajt is támadják A Tanjug pekingi tudósítója jelenti: A pénzügyek és a kereske­delem területén működő »for­radalmi felkelők osztaga« éle­sen megbírálta Csou En-laj kínai miniszterelnököt azzal vádolva őt, hogy a Liu Sao-csi és Teng Hsziao-ping elleni harcot enyhíteni akarta. A bí­rálatra Csou En-laj egyik be­széde adott okot. E beszédé­ben a kínai miniszterelnök azt állította, hogy hiú Sao-csi és Teng Hsziao-ping nem tarto­zik ahhoz a hatalmon levő csoporthoz, amely a kapita­lizmus útját választotta, s héttőjük ügye a népen belüli llentmondásként intézhető el. A Csou En-lajt támadó pia­iatok mellett Pekingben egy­idejűleg megjelentek másfajta jelszavak is, mégpedig rend­kívül nagy számban, amelyek Jsou Eu-lajt védelmezik, és elítélik azokat, akik a minisz­terelnököt bírálják. Ez az első eset, hogy amióta Kínában mindent és minden­kit bírálnak, olyan jelszavak is napvilágot láttak, amelyek védelmükbe veszik a megíbí- ! rált személyeket (MTI) Sztrájk Olaszországban A három nagy olasz szak- szervezeti szövetség — a CGIL, a SISL és az UIL — által meghirdetett 24 órás vasútsztrájkban, amely hétfő estétől kedd estig tartott, az államvasutak 40 000 mozdony- vezetője és vonatkísérője vett részt. A sztrájk következtében az egész vasúti közlekedés megbénult Felszállás rakétahajtóművel A vadászgép elindul a kifutó­pályán. Lángnyelv tör ki a hajtóműből, majd egyszerre füst és láng veszi körül a gé­pet. A tűzgömb tovaszáguld, sötét nyíl emelkedik ki belőle, és szinte függőlegesen emel­kedik az ég felé. Az acélos test eltűnik a felhők között, hogy néhány perc múlva már 1 sztratoszférában legyen ... Tizedrészére csökkenti a szovjet vadászgépek »nekifu­tását« az a rakétagyorsító, ímelyet a Komszomolszkaja Pravda riporterei írnak le az egyik szovjet katonai repülő­téren tett látogatásuk alapján. A sugárhajtású vadászgép in­dulásakor rövid időre rakéta- hajtóműveket kapcsol be, me­lyek majdnem függőleges fel­szállást biztosítanak számára, — A rakétahajtómű kikap­csolása után — írják a ripor­terek — olyan a pilóta érzése, mintha a repülőgép lefékeződ­nék, pedig a hangnál nagyobb sebességgel száguld tovább. A nagyobb igénybevétel termé­szetesen alapos fizikai előké­szítést igényel, de a vadász- pilóták két-három rakétagyor- sításos indulás után hozzá­szoknak a »gyertyastarthoz«. A HÓHÉROK IDEOLÓGIÁJA A szerző: Hitler — Johnson többet akar — Amit megtanultak Vakhit és demagógia Az. újságírók gyűrűjébe fo­gott tábornok már egy órája válaszait a föltett kérdésekre, verejtékezett, elfáradt — s el­szólta magát Egy kérdésre fe­lelve Westmoreland tábornok, a Dél-Vietnamban levő ameri­kai csapatok parancsnoka ugyanis kijelentette: »A kato­nától oktalanság számonkénti a lelkiismeretét.-« A tábornok nem mondott - újat ezzel: a gondolatot a valamikori rend­őrspicli náci bibliává lett könyvéből, a Mein Kampfból kölcsönözte. Ott ez áll: »Meg­szabadítom az embert attól az agyrémtől, melynek neve — lelkiismeret.-« A szerző pedig: Adolf Hitler... A két alappillér A XX. század negyvenes éveinek második felében az Egyesült Államok mind hatá­rozottabban lépett föl a világ­csendőr szerepében: bárhol bármi történt szándékaival, ér­dekeivel ellentétesen, »kom­munista kihívásról« fecsegtek a politikusok, s megtorlást kö­veteltek. A hóhérkodás ideo­lógiája is létrejött, sőt, a hiva­talos amerikai külpolitika két alappilléréhez is ez adta a ma­tériát. Az erőpolitika, valamint a tömeges megtorlás hangoz­tatása (Gold wart er: »Atombom­bát Hanoira!«) immár hosszú évek óta fő jellemzője az ame­rikai külpolitikai vonalveze­tésnek, s e farizeussátgról ránt­ja le a leplet Leo Perla ame­rikai történész, amikor kije­lenti: »Ha Oroszország baráto­kat akar szerezni magának, az ravaszsággal és hazugsággal párosuló propaganda, de ha m: teszünk ugyanilyen erőfeszíté­seket, akkor az igazságot ter­jesztettük. Oroszország anyagi segítsége valamely országnak a belső felforgatás eszköze — a miénk a legmagasabb . esz­ményből fakad.« Perla — akik különben es­küdt ellensége a kommuniz- musnaik — az amerikai külpo­litika fő jellegzetességét látja — joggal — a kétféle mérce alkalmazásában: az Egyesült Államok a »szabadság védel­mezője«, s bárki szegül szem­be vele, csakis »-kommunista«, »agresszor« lehet! E sajátos, s velejéig hazug álláspont fö­lött egyszer már a történe­lem kin -«ndta az ítéletet: a ná­ci ha*~T “ús főbűnösök perében, Nümbergben. Akkor az Egye­sült Államok egyike volt az ítélkezőknek: napjainkban a világ itél a valamikori bíró fe­lett! Önteltség és cinizmus A szabadság védelmének mezébe öltöztetett világuralír* törekvések nemcsak hóhérokat szülnek, hanem olyanokat is, akik megpróbálják ideológiai­lag alátámasztani a hóhérko­dást. A hóhérok mindig egy nyelven beszélnek: a Harma­dik Birodalom hangzatos ne­vekkel jelölte a népirtás iszo­nyú programját, az USA pedig Staley—Taylor, majd McNa­mara Tervezet címmel Dél- Vietnam népének kiirtását, a stratégiai falvaknak nevezett koncentrációs táborok létreho­zását, a »pacifikálás« tömeg- pusztító eszközeit, a mérges­gázokat és más vegyi anyago­kat. A Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front központi bi­zottságának az amerikaiak ál­tal elkövetett bűncselekmé­nyek kivizsgálására alakult bizottság Fekete könyv címen közzétett jelentésében meg­állapítja, hogy 26 dél-vietna­mi tartományban használtak az amerikaiak mérgesgázt, s hogy az emberek kínzásának, megölésének minden eszközét, módját alkalmazzák. (A Go Van-i tömegsír feltárásakor az áldozatok testén — akiket nyakukra hurkolt kötéllel kö­töztek egymáshoz — a legször­nyűbb kínzások nyomait ta­lálták ...) A hóhérok most Vietnamban ölnek, de hogy ki­nek a parancsára, arra leg­főbb irányítójuk maga adta meg a feleletet. Johnson Oma- hában elmondott beszédében kijelentette: »Az amerikai nép csupán egyetlen embert vá­lasztott meg arra a célra, hogy meghozza a döntéseket.« Így kívánt válaszolni azok­nak, akik a hivatalosan táp­lált valkhit s a célzatos félre- informálás ellenére, mind erő­teljesebben bírálják magán az USA-n belül is a hivatalos ál- ’ampoMfcika rangjára emelt hó­hérkodást, s szegülnek szem.be azzal, hogy végrehajtói legye­nek. Csakhogy e válasz még inkább megerősíti az egyre nö­vekvő számú ellenzéket abban a tudatában, hogy a döntése­kért ki viseli a — felelősséget! A hátukon végigfut a hideg Az amerikai intervenció és agresszió leleplezésére össze­tákolt elméleteknek az USA természetesen szeretné meg­nyerni szövetségeseit is. oj- good neves amerikai törté­nész tanulmányának szavait idézzük: »A kormány az amerikai fegyveres interven­ció megindokolása során a fő hangsúlyt a kollektiv bizton­ság eszméjére helyezte. Ügy vélekedett, hogy a háború viselésében köteles fenntarta­ni a szövetségesek egyetérté­sének legalább a látszatát. Csakhogy a valóságban elég volt célzást tenni a Mac- Arthur által javasolt eszkö­zökre (ti. a háború kiter­jesztését szolgáló eszközökre), s az Egyesült Államok szö­vetségeseinek hátán máris végigfutott a hideg.« Az ol­vasó ne akadjon meg azon, hogy a szövegben nem Rusk vagy McNamara neve szeré­nél, hanem hasonlóan hír­hedt figuráé, MacArthuré. Nem újságírói tévedés: az Idézet ugyanis nem mostan- "a, a vietnami háború id»=»a kára, hanem tizenhét eszten­dővel ezelőttre, a koreai háború idejére utal. Kísérte­ties a hasonlatosság? Nem! Törvényszerű! És nemcsak a szövetségesek hátán futkos a hideg, ha a háború megszállottjainak ok­fejtését hallja, hanem min­den józan emberén. Ismét idézünk, a szóban forgó ideológizálás hivatalból is legprominensebb képviselőjét, Johnson elnököt. Egyik saj­tóértekezletén — mint azt a Die Weltwoche svájci heti­lap megírta — megkérdezték tőle, mi a véleménye arról, hogy előző nap hét amerikai gépet lőttek le Vietnam fö­lött? A válasz: »Ez még ke­vesebb is volt, mint amire számítottunk.« (Göring biro­dalmi marsall, a légierők parancsnoka, amikor 1940- ben a német repülők London bombázásakor elszenvedett súlyos veszteségeiről kérdez­ték, így válaszolt: » Ahol fát vágnak, ott hull a forgács.«) Lám, mennyire azonos a tör­ténelemben azok útja, oly­kor még szava is. alílk hóhé­rok uraiként maguk is hó­hérokká lesznek! Változnak az idők... A Harmadik Birodalom führere még nagvhangúan ál­lította: »Fáradhatatlan propa­gandával mindent el lehet hitetni a néppel, azt, hogy az ég — pokol, vagy azt, hogy a legpokolibb lét — mennyei«. A hóhérság ideo­lógiájának mai népszerűsítői már sokkal penezebb helyzet­ben vannak: a Stars and Stipes című, a Pentagonhoz igen közelálló amerikai fo­lyóirat nemrég különszámot szentelt annak a kérdésnek, hogy a nemzeti elhivatott­ságra s aiz amerikai »külde­tésre« apelláló propaganda hatékonysága rohamosan csökken, s ugyanakkor nő azok száma — s ezt a közvé­lemény-kutatások számadatai élesen aláhúzzák —, akik el­lenzik a vietnami háborút, vagy legalábbis kételkednek annak jogosságában. A valóságra ébredés, a rea­litások felismerése újabb és újabb csoportokat von ki a ’enlezetten vagy nyíltan, de mindkét esetben a hóhé»ság 'gazolását szolgáló ideológia és propaganda hatása alól: e folyamatot tükrözte az Ame- "ika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság legutóbbi •akciójának csúfos kudarca !s. amikor kénytelen volt 'elfüggeszteni a vietnami há­borút ellenző csoportosulások űleni vizsgálatot az elemi erejű felháborodás és tilta­kozás miatt. A hóhérok ideológiája fe­lett a történelem egyszer már — Nürnbergben, 1946. októ­ber 20-án — kimondta az ítéletet. A hóhérok ideoló­giája, s a — hóhérok felett. A történelem ítélkezése má­sodszorra sem lehet kétséges! Mészáros Ötté

Next

/
Thumbnails
Contents