Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

Vasárnap, I9CT. Január L 3 SOMOGYI imtAT ERDÉSZEK, HA ÖSSZEFOGNAK... öt év alatt másodszor nyerte e! az élerdészet címet a lábodi erdészet. A Dél-somogyi Álla­mi Erdőgazdaság erdészetei kö­zött folyó munkaversenyben kétszer volt első, kétszer má­sodik és egyszer harmadik. A lábodi erdészet az elmúlt gazdasági évben 678 000 farín' eredményjavulást ért el. A ki­tűzött tervfeladat mennyiségi és minőségi mutatóit minden részleg teljesítette, sőt többet adott annál. A százharminc fős állandó kollektívából od­rom brigád nyerte el immár másodszor a megtisztelő szo­cialista brigád címet Ebben a három brigádban harmincán dolgoznak. A jó munka elis­meréseként nyolc dolgozó kap­ta meg a Kiválódolgozó-jel­vényt, illetve az oklevelet. Fábián Péter fűrészes, ifj. Nagy János rakodó, András Józsefné erdőápoló, Martinék Imre szakmunkás, Csitkovics Imre erdész, Zagorecz József gatteros, Ark Ferenc fogatos és András József erdőmémók erdészetvezető. © Az erdészetvezető tizenkét éve van itt. Mindjárt az egye­tem elvégzése után ide jött. Tíz éve nevezték ki vezetőnek. (Néhány évvel ezelőtt be­széltem egykori tanítójával. Arról faggattam a tanító urat, hogy melyik gyerekére a leg­büszkébb. Bövid töprengés után ezt a választ kaptam: •Volt egy nagyon jó eszű ta­nítványom, András József a neve. Én annak örülök, hogy ez a fiú valóra váltotta az ál­mát. Azt tartom, azok a teljes értékű emberek, akik azt csi­nálják, amit szeretnek. Jóska ebben a kis iskolában is kitű­nő volt végig. Az maradt a középiskolában és az egyete­men is. Nyugodt lélekkel hi­szem, hogy az marad az élet­ben is ...« Az idős tanitó há­rom generációt tanított ebben a faluban. Megismerte a gyere­keit) Vékony arcélű, csöndes em­ber. Es nagyon szerény. Hu­szonkét éves korában másfél évtizeddel előre nézett. Barátai szerint a rontott erdők felja­vítása lett az álma. Azóta or­szágos szinten feladat lett ez az álom. Erdőmémök kollégá­jától hallottam: — Sohasem elégedett önma­gával. Ö az örök elégedetlen. Saját magától többet követel, mint bárki mástól. Az élerdészetavató-ünnepsé- gen följegyeztem néhány mon­datát: — Azt hiszem, mindannyian örülünk annak, hogy az össze­fogáson túl tudunk vigyázni egymásra. Idejében harango­zunk. Nem akkor, amikor már késő... Nem véletlen, hogy az elmúlt gazdasági évben csak három munkatársunk sértette meg a munkafegyelmet. Es még néhány mondat: — A most következő hóna­pokban minden eddiginél oko­sabb szervezést, szakszerűbb munkát kell végeznünk. Már tudjuk, hogy mit jelent a ru­galmasság, a gyors, ésszerű át­csoportosítás. Ki kell használ­nunk az ebben rejlő lehetősé­geket. Az összefogás évek óta meghozza gyümölcsét. Az er­dőápolóktól kezdve a gattero- sok, a csemetekertiek, a mű­szakiak és az erdészek mindig tudtak pluszt adni. Akartak többet adni. így jutattunk el ide, ahol most vagyunk. Az élet követeli meg, hogy újra előre lépjünk. Mindannyian tudjuk, hogy ez nem lehetet­tem só hozzászóló. Kiáll a terem közepére, és keresetlen szavak­kal beszél a munkáról. Csak a társaitól búcsúzik. A munká­tól nem. Fábián Péternek hív­ják a nyugalomba vonult fű­részkezelőt. Mi van amögött, hogy a si- mangáti fűrészüzem dolgozói­ban kellemesen csalódtak a törzsgárda tagjai. A simongá- tiak a tervezett 6,5 miliőé terv­vel szemben 8,4 millió forint értékű termelést végeznek. Mennyi szorgalom van a csak­nem kétmilliós többletterme­lés mögött? Mi mindent tett az üzemben dolgozó Császár Ist­ván vezette 18 tagú szocialista brigád? Mit Bállá Lászlóék brigádja? Számokat kellene idéznem újra. Ehelyett in­kább egy óriás termetű, lapát tenyerű karbantartó szavait írom le: — Amikor ide csatoltak ben­nünket, nem nagyon ismertük egymást. Mi akkor csak ígérni tudtunk. De azóta megmutat­tuk, hogy tenni is tudunk. Én amondó vagyok, dolgozzunk úgy ebben az évben is, hogy újra elnyerjük a zászlót Mi most is vállalást teszünk és ígérjük, hogy valóság lesz a szavunk... Sashegyi Jánosnak hívják a karbantartót. A búcsúzás után őt ölelte meg legelőször a nyugdíjas fűrészlkezelő. © Megkerestem a legöregebb erdészt Idestova negyven esztendeje járja az Itteni nyiladékot Hogyan látja ő? Neki mi a véleménye? Csön­des szóval válaszolt a kérdé­sekre. Amikor idekerült, há­romszáz holdat bíztak a gond- iaira. Most legutóbb éppen háromszor annyit Akkor a vadakra kellett vigyáznia. Csak azokra. Most nevelhet­te, ápolhatta az erdőt így mondja: — Valóban erdész let­tem ... Siklósi János az öreg er­dész neve. Idézem még egy mondatát: , — Higgye el, nekem itt az emberek is éppen úgy nőnek, fejlődnek, mint a fák..: A legfiatalabb felszólaló: Bergovecz József erdésztech­nikus. Nem a múltról, ha­nem a tennivalókról beszél. — Én azt javaslom, hogy már ebben a gazdasági év­ben tegyünk meg mindent a szakigazgatásilag hozzánk tartozó termelőszövetkezeti erdők szakszerű ápolása és kihasználása érdekében. Az legyen az első lépés, hogy alakítsuk ki a legjobb kap­csolatot a hozzánk tartozó szövetkezetekkel. Járjuk be közösen a területeket, és ké­szítsük el a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan ha­tárrészek erdősítési terveit. Ügy tudom, ennek nincs sem­mi akadálya. Ha a tervek a kezünkben lesznek, akkor mái* megtettük az első lépést. Most, télidőben különösen so­kat segíthetünk abban, hogy minél több legyen az ipari fa. Igaz, hogy tulajdonkép­pen nem a ml pénzünkről van szó, de az erdő igazi értékével mi vagyunk tisztá­ban. És tudom, hogy min­denkinek fáj. ha kárba vész harminc vagy ötven év munkája... . A technikus után Balogh György, a fagvártmányüzem vezetője kér szót. A munkás- védelemről, a fegyelemről és a termelés ésszerű átszerve­zéséről beszél. — Kutassunk mi is a piac után. Ezt már most kezdjük el. És készüljünk fel arra, hogy ne csak félkész termé­ket, hanem ha kell és — úgy jobb —, akkor készárut is termeljünk... Mellettem ül a fűrészes bri­gád egyik dolgozója. Még be­szél az üzemvezető, amikor odasúgja: — Tudja, milyen ember? Nappal dolgozik, éjszaka ta­nul. Jövő ilyenkorra már er­dőmérnök lesz. A fűrészesek is követik a oéldát. Egyre több a szak­munkás. És mindenki az akar Tenni. Milyen emberek az itte­niek? A fagyártmányüzemben dol­gozó Balla-brigád azért nem nyerte el a szocialista cí­met, mert a nehezebb utat választották. Két »nehéz« embere van a brigádnak. Ha elküldték volna őket.. De nem. Inkább a nevelést vá­lasztották. És bíznak. Hat asszony dolgozik a cse­metekerti brigádban: Varga Pálné, Légler Tivadamé, Farkas Anna, Pál Imréné, Giliter Józsefné és Giliter Jánosné. ök is elnyerték a szocialista brigád címet. Úgy dolgoztak, mint még soha az­előtt Hogy miért? Varga Pálné így mondta: — Mert mindannyian sze­retjük, amit csinálunk. Mert megbecsülnek bennünket... Igaza íonne az öreg er­désznek? Az emberek is ép­pen úgv nőnek, fejlődnek, mint a fák? Németh Sándor JHi± tum a kálim n id tői? © A kívülálló képtelen fölmér­ni, hogy mi minden van a szá­mok mögött. Az éleft engem is arra tanított, hogy a százezre­ket vaey milliókat jelentó szá­mok mögött az embert keres­nem. Azt vagy azokat, akik ész- szel vagy verejtékkel, kitar­tással vagy lelkiismerettel névtelen hősei a hétköznapi munkának. Mit jelent az, ha egy öreg fűrészest megsiratnak a töb­biek? A fűrészes itt ette meg a kenyere javát. Amikor ő kezdte, a többiek nem voltak szakmunkások. így hívták őket: favágók. Ezen a napon ment nyug­díjba az öreg fűrészes. A jel­vény mellé megkapta a kiváló dolgozó oklevelet ifi. ö utai­Esztcndö végén az ember akar­va akaratlan elkészíti a maga számadását. Gondolatban meg- hányja-veti, mit sikerült megva­lósítani tavalyi terveiből, mit ho­gyan kellett volna csinálni. El­időz a sikereken, átsiklik a bosz- szúságokon, az esetleges kudarco­kon. Végtére is az év vége nem lehet a szomorúságé. Különben is, ami már megtörtént, azon úgy­sem lehet segíteni. Egyszerű a következtetés: a jövőre kell gon­dolni, mégpedig bizakodóan. Ilyenkor ugyanúgy, mint ta­valy, ismét megfogadjuk, hogy holnaptól egyszerre . elhagyjuk rossz tulajdonságainkat, türelme­sek leszünk a pult előtt; a fér­jek, hogy többet segítenek ott­hon, a feleségek, hogy lemonda­nak szókincsük feléről, és így to­vább. így ismétlődik ez évről év­re. Pedig minden esztendőtől töb­bet várunk. Több szerencsét, több fizetést, több megértést a hibáink­kal szemben, és kevesebb bírála­tot a főnökeinktől. Négy embernek tettük föl a kér­dést, mondják el, mit várnak ők az 1967-es évtől? A boltvezető hazafelé tart. A donneri üzlet január 2-án nyit csalt újra. — Évi nyolcmilliós tervün­ket december 20-ra teljesítet­tük. Jövőre is ilyen forgalmat szeretnék. No és még egyet: ha már a boltunkat bővítik, minél rövidebb idő alatt vé­gezzék el a felújítást. A kör­nyék lakói jól ismerik az el­adógárdánkat ök is ezt sür­getik. Mindezek mellé hadd mond­jam el, hogy 1967-ben na­gyabb családi beruházásra is sor kerül. Még nem döntöt­tünk a pénz sorsáról, de úgy véljük, hogy egy gépkocsit vá­sárolunk. lező olvasmányt filmen nézi meg. öt órától megy az Egy magyar nábob és a Kárpábhy Zoltán. — A Munkácsy Gimnázium harmadik osztályába járok. A következő évet teljesen az érettségire való felkészülésnek szentelem. Most négyes rendű vagyok és így is szeretnék érettségizni. Ahhoz, hogy koz­metikus lehessek, jó bizonyít­vány kell. Biz növelheti az esélyeimet. Ezenkívül szép napsütéses nyarat szeretnék, hogy az utolsó nyáron még kedvemre kipihenhessem ma­gam a FI ilaton-parton. Mit várhat ezenkívül egy diák? Mondjuk, ha véletlenül nem készült, a szomszédját hívják ki felelni. Az újságárus bódéja előtt kalendáriumok, évkönyvek kö­zött válogatnak a vásárlók. A polcokon több mint száz kü­lönböző újság. — Szeretném, ha az új esz­tendőben nem kellene egyetlen embert sem elküldeni azzal, hogy elfogyott a Nők Lapja, a Népsport vagy az Ifjúsági Magazin. Az újságok első ol­daláról ne a háborús hírek nézzenek ránk. Szívesen kí­nálnám a Somogyi Néplap külön kiadását, amely a Hold­ra lépő ember élményeiről tu­dósítaná az olvasókat. Adja­nak a lapokban sok olyan tudományos vagy technikai csodáról hírt, amelyek előbbre viszik a világot. Diák a Vörös Csillag Film­színház előtt, összeköti a kel­lemeset a hasznossal, a köte­EGY FIATALEMBER a totózó előtt a szelvényeit nézegeti. Ezen a héten egy hármasra futotta a szerencséjéből. — Hetente húsz szelvénnyel ját­szom, és emellett totózom is. Na­gyobb nyereményem még sosem volt. 1966-ban összesen 1*00 fo­rint körül nyertem. Hogy meny­nyit költöttem? Azt Inkább hagy­juk. Egyébként nem bosszant, hogy nincs szerencsém. Még azt sem sajnálnám, ha egy rossz tipp hiányozna a 13+1 -hoz csak az a Honvéd bajnokságát jelentené. Sokat várok az új esztendőtől. Kora tavasszal tizenhárom hónap­ra Mongóliába utazom. Ott dolgo­zom majd mint technikus egy gyárban. A barátaim azonban Itt­hon tovább játszanak a számaim­mal. Hátba Így nagyobb lesz a szerencsém. De ha már a sze­rencséről beszélünk, javaslom, ne mulasszuk el, töltsünk ki közö­sen egy lottószelvényt. Hátha még az idén megalapozhatjuk jővő év’ szerencsénket. NAGY A szakszervezeti választásokról INTERJÚ SZŐKE PÁL ELVTÁRSSAL. AZ SZMT VEZETŐ TITKÁRÁVAL Pártunk IX. kongresszusa határozataiban nagy felada­tokat jelölt meg a szakszervezeteknek is, hogy sajátos esz­közeikkel segítsék az egész magyar nép előtt álló felada­tok megoldását: a harmadik ötéves terv végrehajtását, a gazdaságirányítás reformjára való áttérést. Erre az évre esik a szakszervezeti tisztségviselők újjáválasztása. Ebben az évben lesz az országgyűlési képviselők, a tanácstagok, a KISZ-vezetőségek, a földművesszövetkezeti vezető szervek újjáválasztása; idén ül össze a termelőszövetkezeti kong­resszus, alakul meg a Termelőszövetkezetek Szövetsége. Mindezek sok tennivalót rónak á szakszervezetekre is. Csak akkor végezhetnek jó munkát, ha már az előkészü­leti időszakban összehangolják tevékenységüket a pártszer­vezetekkel, a tanácsokkal és a KlSZ-szervezetekkel. Munkatársunk fölkereste Szőke Pál elvtársat, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa vezető titkárát, hogy megkér­dezze, mit tetteik eddig, és hogyan készülnek a szakszer­vezeti tisztségviselők újjávíiasztására. —* Hány szervezett dolgozó van megyénkben és meny­nyi vezetőt választanait? — Megyénk szocialista iparában, mezőgazdaságában, az intézményekben és hivatalokban mintegy 66 000 szerve­zett dolgozónk van. Ahol a tagok száma eléri az ötöt, ott bizalmit kell választani. A megye üzemedben, intézményei­ben, hivatalaiban összesen 3680 bizalmit választanak cso- porbértekezleteken, nyílt szavazással, kétévi időtartamra. Műhely-, osztály- és munkahelyi bizottságot 45 helyen vá­lasztanak ugyancsak két évre és nyílt szavazással. Szakszervezeti bizottságot ott választanak, ahol a tag­gyűlések élni tudnak az alapszabályokban biztosított hatás­körrel, illetve jogokkal. Megyénkben 312 szakszervezeti bi­zottság megválasztására kerül sor. — Jelentkezik-e valamilyen új vonás a mostani vá­lasztásokban? — Igen, elsősorban az, hogy a szakszervezeti bizottsá­gokat, az elnököket, titkárokat, a tagokat és a számvizs­gáló bizottságokat is titkos szavazással választják meg. Ahol a munka, illetve a több műszak nem teszi lehetőve a taggyűlések megtartását, ott üzemi tanácsot kell létre­hozni titkos szavazással két évre. E tanácsok tesznek ja­vaslatot saját soraikból a szakszervezeti bizottságra, meg­választják küldötteiket — ugyancsak titkos szavazással — a közvetlen felsőbb szerv megválasztására hivatott küldött- értekezletre, a továbbiakban pedig figyelemmel kísérik az szb munkáját és beszámoltatják. Megyénkben 37 üzemi ta­nácsot választanak. Nagyobb teret kapnak a nők, a fiata­lok, s az egész választás fő célja: tovább szélesíteni az üzemi demokráciát. — A választások mellett milyen fontos feladatokai elvégezniük a szakszervezeteknek? — Amikor október elején elkezdtük a felkészülést, ar­ra hívtuk föl a figyelmet, hogy ne hanyagolják el a tér- melést segítő munkát, a szocialista munkaversenyt sem. Vezetőségi üléseken ismertettük a feladatokat, de az szb- titkárokkal együtt tanácskozásra h.'vi.uk rneg a gazdasági vezetőket is arra kérve őket, hogy segítsék az alapszerve­zetek tevékenységét, a választásokat. Szakszervezeteink számára emellett fontos feladatnak jelöltük meg a megyei nártértekezlet és a IX. kongresszus határozatainak tanúi;:' lyozását, s azt, hogy az üzemekben — és a szocialista mezőgazdaságban is —segítsék az 1967. évi tervek elkészítését, s működjenek közre abban, hogy minden egyes ember megismerhesse saját föladatát. Hiszen a jövőben nemcsak az önállóbb és gazdaságosabb munka lehetőségei nőnek, sokkal nagyobb lesz mindenütt nemcsak a vezetők, hanem az egyes emberek felelőssége is. Szőke Pál elvtárs befejezésül a következőket, mondotta: — Ez a választás jó alkalom lesz a IX. kongresszus határozatainak s a feladatoknak, a szakszervezetek eddig végzett munkájának ismertetésére, hiszen 66 000 szervezett dolgozóval folytatnak beszélgetést. De arra is föl kell hasz­nálni ezt a lehetőséget, hogy tovább erősítsük a munkás­paraszt szövetséget Ezért ismertetni kell a gyermekápolási segély rendszere, a munkaidő tervezett csökkentése mel­lett az új tsz-nyugdíj bevezetésének célját, jelentőségét is. Az előkészületek s a választások csak akkor lesznek ered­ményesek, ha a pártszervezetekkel, tanácsokkal, KlSZ-szer- vezetekkal együttműködve oldják meg feladataikat, és köl­csönösen segítik egymás munkáját — fejezte be nyilatko- ' zatát a SzaJcszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. Sz. L. Nedves as idő, nem szárad a ruha ? Segít a centrifugai OTP-hitelakdóban is vásárolható. A 4-02-es típusú centrifuga ára 1050 Ft (S»7)

Next

/
Thumbnails
Contents