Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 23. szám

Somogy Néplap MSZMP MEGYEr BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Készül a Balaton-part ivóvízellátási programja (Tudósítónktól.) Az avatatlanok számára ta­lán furcsán hangzik: a bala­toni üdülőtérség egyik leg­idültebb problémája az ivó­vízellátás. Minél jobban fej­lődik a tó üdülőövezete, mi­nél színvonalasabb létesítmé­nyek nyitják meg kapuikat a külföldi és a hazai vendég­sereg előtt, annál sürgetőbben, vetődik fel az ivóvízprobléma megoldása. A fejlődés arányait már esztendőkkel korábban a Ba­latoni Intéző Bizottság hatá­rozta meg. Az áitala kidolgo­zott program abból indul ki, hogy a Balaton térségében 1900-ban, — az állandó lakos­ságot és az üdülővendégeket számítva — összesen 303 000 embert kellett egészséges ivó­vízzel ellátni. Ez a szám 1980-ig 586 000-re emelkedik. Ide kell számítani még a Nyi- rád—Balaton közötti telepü­léseket, mint például Tapol­cát és további hat községet, továbbá Sümeget, Csatarende­ket és még néhány község mintegy 25 000 főnyi lakossá­gát A balatoni regionális víz­ellátó rendszer tervezésekor számításba vették a Balaton északi partján nemrégiben fel­tárt karsztf orrások vízkészle­tét, a régió mai, de hosszabb távlatban is gazdaságosan fennmaradó kapacitását. Mindezek alapján úgy határo­roztak, hogy az északkeleti partszakasz üdülőtelepeinek vízellátását a karsztkészlef közös rendszerbe foglalásával oldják meg. A nyirádi bauxitbánya vi­zéből1 elsősorban a nyugati térséget kívánják ellátni. A I(ilatanföldvár—Balatonkene­se közötti térséget a Balaton vizéből kell ellátni. A következő években az egységes vízellátó rendszerré épülő mű teljesítménye napi 50—103 000 köbméter lesz. Ebből az üdülési körzetek és települések a lakosság és az idegenforgalom meghatározta szükséglet arányában része­sednek. Az ellátó rendszerből kapja vizét Baiatonfüred, Ba­latonalmádi, Révfülöp—Akaii, Balatonszárszó—Sí ótok—Kene- se, Nyirád—Hévíz—Badacsony —Balaton berény—Balaton- őszöd térsége. Ezzel párhu­zamosan meg kell oldani a Nyirád—11 idacsony közötti csővezeték közelében fekvő te­lepülések vízellátását. A tel­jes rendszer építési , költsége több mint 700 millió forintra becsülhető. A nyirádi bauxitbánya vi­zéből a Balaton térségének ellátására napi 16 000—40 000 köbmétert kell majd felhasz­nálni. Siófok térségének ki­elégítésére új felszíni vízki- emelő és tisztítóberendezés épül napi 25 000 köbméter tel­jesítménnyel Ez a mű a Ba­latonból évente további 6,6 millió köbméter víz kiemelé­sét teszi szükségessé. (A tó vízháztartásának egyensúly­ban tartására azonban e több­letmennyiség a Viszlói-pata- kcm át a nyirádi bánya vizé­ből visszapótolható.) E vízellátó rendszer egyes szakaszainak berhuázási prog­ramja részben tanulmány­terv. Siófok tanulmányterve is elkészült már. A mű épí­tését a harmadik ötéves terv időszakában kezdik még, és 1970-ben fejezik be. V. O. Äz illetékes válaszol Lapunk múlt év december 22-i számában Állandó, tartós, válto­zatlan címmel képet közöltünk. A képaláírásban pedig azt, hogy a megyei postahivatal ablakai előtt egyetlen expresszlevél, csekk vagy távirat feladásáért tízpercekig, negyedórákig kell várakozni. A város fejlődik, a postahivatalban várakozók szá­ma növekszik. A Pécsi Postaigazgatóság vá­laszként közölte, hogy a panasz jogos. A megyei postahivatal bő­vítése ugyanis nem tartott lé­pést a város fejlődésével. A vég­leges megoldásig a postaigazga­tóság intézkedik, hogy a torló­dást és a zsúfoltságot enyhítse. Evek óta vita tárgya a pálya­udvari postahivatal elhelyezése, illetőleg az, hogy ott postaházat építsenek. A tárgyalások jelenleg is folynak. Ha sikerül a vasút­állomásnál postaépületet építeni, az tehermentesítené a főpostát. Innen kézbesítenék a levélkülde­ményeket, a hírlapokat és a cso­magokat. Ezzel a jelenlegi fő­posta épületében több helyiség szabadulna fel. Tárgyal a Pécsi Postaigazgató­ság a Kaposvári Városi Tanács­csal egy új postahivatal helyi­ségének biztosításáról. A 4. szá­mú postahivatal az északnyugati városrészben lenne. Megnyitására 1970-ben kerülhet sor. Bííis listáján árdrágítás és orgazdaság Két éve múlt, ‘ hegy 3'városi tanács kereskedelmi csoportjá­nak följelentésére büntető el­járás indult Gyimesi József kaposvári tűzifa-kiskereskedő eilen. Gyimesí kihasználta az 1964. évi nagy telet és azt, hogy a TÜZEP-telepeken ke­vés fa állt a vásárlók rendel­kezésére. A hozzáfordulókat becsapta, fáját a hatósági ár­nál jóval drágábban adta el. R. L.-nek tíz mázsa fát szállí­tott lakására, s ezért 700 fo­rintot kért Utólag derült ki, hogy a fuvarköltséggel együtt 505 forintot kérhetett volna. B. F.-nét 80, M. J.-t 75, K. j.-nót 83 forinttal csapta be. Kilenc tanút hallgatott ki a bíróság. Vallomásából kiderült, hogy ki sebb - n agyobb összeggel vala- mennyiüket megkárosította. »JVem méltó arra, hogy kis­kereskedő legyen« — jelentette ki a bíróság előtt Fekete Lász­ló, a városi tanács kereskedel­mi «»partjának vezetője. Kö­zölte, hogy igen sók panasz érkezett az utóbbi években a kiskereskedő ellen. Ez azt sej­teti, hegy nemcsak a bíróság előtt kihallgatott tanúk káro­sodtak, Iranern mindazok, akik Gylmesinél vásárolták a fát. Őket is megitéveszjtette azzal, hogy különleges minőségű tü­zelőt, úgynevezett »műhasáb fát« kapnák.-r- Tett-e valamilyen Intéz­kedést a tanács a kiskereskedő működésének megszüntetése végett? — kérdeztük a keres­kedelmi csoport vezetőjétől. — Sajnos, a rendeletek nem adnak erre tehetőséget. Há öt éven belül hasonló pselökiné nyért nem volt büntetve, sk kar nincs mód az engedői!» megvonására... Azért mégis ezt a szankciót fogjuk javasol ni. Árdrágítás és orgazdaság miatt Gyim:« Józséfet a Ka­posvári Járásbíróság jogerő­sen 6 hónapi — 3 évi próba­időre felfüggesztett — sza­badságvesztésre és 2Q00 forint pénzbüntetésre ítélte. Ettől függetlenül nem ártana, ha az illetékesek utánanéznének Gyj- mesi korábbi működésének is. Nem megyünk vissza 1951-be. 1955-be, amikor a közellátás érdekeit veszélyeztető bűncse­lekményekért vonták felelős­ségre — közben ugyanis men­tesült az ezekkel járó hátrá­nyos jogkövetkezanények alól —, érdemes ellen-ben a leg­utóbbi években folytatott te­vékenységével foglalkozni. Gyimesit 1962-től 1965-ig öt al­kalommal' vonta felelősségre és bírságolta meg a tanács szabálysértési előadója. (Or­gazdaság, árdrágítás, mérleghi­telesítés elmulasztása miatt stb.) Már folyt ellene a bírósá­gi eljárás, amikor újból meg­bírságolták orgazdaság miatt. Támogatni, segíteni kell azo­kat a kisiparosokat, kiskeres­kedőket, akik becsülettel lát­ják el feladatukat, viszont ha­tározottabban, szigorúbban kell eljárni azokkal szemben, akik a. törvényeket megszegve ügyeskednek, harácsolnak. Szalai László BELPHEGOR ITT ÜL VELEM SZEM­BEN. Nem Belphegor, h&- nem egy 9 éves kisfiú. Me- séL — Tetszik tudni, az úgy volt, hogy lefeküdtünk, de előtte összevesztünk a testvé­remmel. Ö is lefeküdt, én is. Egyszer csak — még nem aludtam - a fal mellett megjelent a Belphegor. Ép­pen olyan volt, mint a tévé­ben. Nem szólt semmit, csak nézett. Nem mertem fölkel­ni, hogy elkergessem, mert féltem. Kiáltani sem tudtam. Aztán mégis sikítottam, er­re anyukám kinyitotta az aj­tót. Belphegor eltűnt. — Hogy jött be á szobába? — Tetszik tudni, az úgy jár, hogy nein hallatszik a kopogása. Anyu sem hallotta. — S te elhiszed, hogy iga­zából ott volt? — Hát ott is volt . ; . Ö volt az első ilyen gyer­mek, akit ' azzal a panasszal hoztak, hogy egy idő óta fel­riad ' álmából, kiáltozok, vi­sít, mintha valaki meg akar­ná ölni. Este nem mer egye­dül kimenni. Aztán jött még hét ilyen gyermek. Mind­egyiknek az édesanyja ugyan­ilyen panaszokat említett. Most ismét itt ül velem szemben egy tizenkét éves, intelligens fiú. Hatodikba jár. Ezt írtam fel az édesanyja által elmondott. panaszok alapján kartonjára. »Vadakat álmodik, éjjel felriad, láto­másai vannak, fantáziái. Sok­szor nem tudja megmondani, hogy mitől fél, de fél.« Ö volt eddig a nyolcadik ilyen esetünk. Tőle is megkérdeztem: — Te valóban elhiszed, hogy van Belphegor? — Tudom, hogv nincs. Én nem is láttam a tévében. A gyerekek annyit mesélnek ró­la.. hogy már én is félek. Ez már betegség. Azt mond­juk ilyenkor, hogy az érzel­mi reakció, a félelem elsza­kad tárgyi alapjától, szoron­gássá lesz. S ha sokáig tart ez az állapot, a tárgytalan félelem manifesztálódik, ál­landósul, gyógyítani kell. A TELEVÍZIÓ a Belphe­gor adása előtt többször fi­gyelmeztette a szülőket, ne engedjék meg, hogy gyerme­keik megnézzék ezt a filmet. Ennek ellenére igen sok gyer­mek végignézte. Nagyón sok gyermekben a' közvetlen film­élmény alakította ki a szo­rongást, de többen vannak most már azok, akik nem látták ugyan közvetlenül a Belpbegort, de társaiktól »megfertőződtek«. Az elmon­dás hatására még félelmete­sebbé vált ez a fantom, mint a látvány alapján. Eső után köpönyeg, amikor most akarunk rajtuk segíte­ni. Persze lehet. De gg-kkal iobta volna, ha a szülők ko­molyabban vennék azokat a feliratokat, amelyek a kép­ernyőn megjelennek: »Most következő műsorunkat J4 éven aluli nézőinknek nem ajánl- iák> Több krimi is lesz még a tv.-ben, mert a felnőttek igénylik. Nagyon kérjük a szülőket, ne engedjék gyer­mekeiknek végignézni ezeket a filmeket. . Ha nincs rnás meg­oldás, inkább mondjanak le ők is róluk. Ugyanis egyszo­bás lakásban nehéz rábírni a -vermeket arra. hogv a papa és a marha izgalmas várako­zása mellett ő feküdjön le, és még el is aludjon. A gyer­mekért áldozatot kell hozni nagyon gyakran, esetleg úgy, hogy lemondunk egy izgal­mas krimiről. MÉG MINDIG JOBB a ’emonriás. mintha mi. szülők válunk szorongóvá gyerme­künk idegállapota miatt. Esetleg ez már nem is szo­rongás. hanem valódi . lom. Ffert okunk lehet a lemre! Meleg József féle­féle­(TZak&ttifás éje rgetg hú esi és a tgákaásár Rakottyás Gergely bácsit úgy ismerték a falúban, mint akivel fukarságban, fösvény­ségben nem tud versenyre kelni senki sem. Egyedül élt, felesége rég elhagyta — ál­lítólag azért, mert a szere­lemmel is fukarkodott —, de lehet, hogy ez csak afféle rosszmájú szóbeszéd. Én in­kább azt hiszem el, amit ugyancsak hiresztelnek a faluban: még a kenyeret is sajnálta élete párjától — csakúgy, mint magútól arról nem is beszélve, hogy a hozzávalóval milyen ta­karékosan bánt. Mondják, FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL VÖRÖS CSILLAG PIPÁK Színes, szélesvásznú csehszlovák—osztrák film Vojtech Jasnynak, a díjnyer­tes, többszörösen kitüntetett, nálunk; is sikerrel játszott Amikor a macska jön című film rendezőjének új, humor­ral teli alkotása ötvözete a komikujnnak és a paródiáira1'. Az Ilja Ehrenburg elbeszélé­seiből készült vígjátékban aé­vés nemzetközi szereplőgárda látszik. Bhpenbúfg, három novelláját láthatjuk a vásznon, báróin anekdotát a szerelemről: A színész pipája, A lord pipája i Szent ffubertus pipája. A filmet vasárnapig játsszák, a Vörös Csillag Eilmszínhák. ban. hogy az egész napi kapálásra kettőjüknek mindössze egy szem tojást engedett megfőz­ni, azt aztán igazságosan ket­tészelte. Egy darabka ke­nyér és uborka kíséretében ebből állt az ebéd. Otthon gondosan számon tartott min­den deka lisztet, minden szem mákot, diót, az értéke­sebb terményekről nem is beszélve. Nehéz lenne felso­rolni is fukarsága valameny- nyi megnyilvánulását, így inkább csak a legújabb ese­tét mondom el. Novemberben fiatal tanító házaspárt helyeztek a faluba. Néhány hét miiIva vidéki vendégek érkeztek hozzájuk. A háziasszonynak — ba­romfiállománnyal nem ren­delkezvén — nagy gondot okozott az ünnepi menü ösz- szeállitása, annál is inkább, mivel hentesüzlet sem volt a községben, arra pedig nem futotta idejükből, hogy be­utazzanak a járás székhe­lyére. Megkezdték hát az érdeklődést, kitől tudnának vásárolni egy tyúkot. A fa.- lusiak Gergely bácsihoz irá­nyították őket. Az öreg éppen a barom­fiak etetésével foglalatosko- dQtt, amikor <z tanító benyi­tott hozzá. Miután elmond­ta, mi járatban van, a házi­gazda ügyesen elcsípett egyet, megemelgette, odaadta a vendég kezébe is, majd hosszas alkudozás után meg­egyeztek az árában is, kerek ötven forintban. Mivel azon­ban nincs hova tenni otthon a megvásárolt szárnyast, a tanító azzal búcsúzott, hogy estefelé visszajön érte. A tyúkért azonban közbe jött elfoglaltsága miatt csak másnap reggel mehetett el. Gergély bácsi így fogadta: Hiszen megfért itt az éjjel, persze, csakhogy egy kis változás lesz ám az áron, tanító úr! Ötvenkét forint, ha meg nem sértem. — De hiszen tegnap öt- •enben egyeztünk meg! — ■Imélkodott a vevő, Igen, de reggel megnéz fém, van, benne egy tojás. Annak pedig így ünnepek előtt két forint az ára. — sk — iffl iSOSZOK Alapvető ellentmondás Egy vizsgán hallottuk a napokban. A hallgatók a vizsgáztató ajtaja előtt szorongtak. Nem annyira a helyhiány miatt, inkább szó szserint, s közben, a fel­készülés módszereiről és hatásfokáról vitázva töltöt­ték a lassan múló időt Az egyik hullasápadt vizs­gázó kifejtette: —... mert mit érzek most? A tanulásban, a fel­készülés menetében példás rendszer és szervezettség uralkodott nálam, most az anyag egészében viszont a legteljesebb . anarchia __ E z. lenne a felkészülés alapvető ellentmondása? — w — A pénznek szaga van A múlt év decemberében nem mindemutpi talál­mányra kértek pátenst az Egyesült Államok szaba­dalmi hivatalától. A felta­láló sajátos szert fedezett föl a bankjegyek —■ külö­nösen a nagy címletek — illatosítására. Miért? Azért, hogy a pénzt magukhoz vevő tolvajoknak könnyeb­ben a nyomára akadjanak. A. kérdéses termék a kö­römlakk feloldására szol­gáló acetonhoz áll legköze­lebb, szaga éveken át is megmarad, bár nem túl erősen, úgyhogy az embe­rek már nem is veszik ész­re, de a rendőrkutyák tel­jes biztonsággal a nyomára akadnak. Atlantában több bank alkalmazta már az új eljá­rástj s a város rendőrei különleges szagkiképzésben részesítik kutyáikat. „25. Károlynak, saját kezébe“ Rauchwalt osztrák fa­lucskában érdekes szokás alakult ki: á lakosokat házszámuk alapján külön­böztetik meg. Ennék az az oka, hogy sok azonos ne­vű, . sőt azonos keresztne­vű személy kdük a falu­ban. így például 12 Leo­pold Bauer van. A falube- lidkiniek még a levelet is a házszám alapján címezik. Például: »15. Leopöldnak« vagy »25. Károlynak«. * * * A római rádió meteoro­lógiai munkatársa egy fel- hőszakadás után levelet kapott egyik hallgatójától: »Éppen most jövök a pincéből, ahonnan mintegy két köbméternyi vizet szi­vattyúztam ki az ön által jósolt futó eső után.« Heinrich Möller stuttgar­ti ' középiskolai tanárt rossz egészségi állapota miatt 1921-ben, életének 55. esz­tendejében igazgatójának javaslatára .nyugállomány­ba helyezték. A professzor a múlt1 hó­napban ünnepelte századik születésnapját, igazgatója pedig már .negyven, éve nyugszik a csöndes temető­ben ... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvär, Latinka Sándor u. ?. Telefon; 11—GiO. U—311 Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—518 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nein adunk vissza* Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Flőfizetésl díj egy hónapi 12 Ft. Index: 2S06t. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár,’ Latírika Sándor utca S-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents