Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-28 / 24. szám
TtLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK} Ara < 50 rails Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. evtolyam 24. szám. 1967. január 28., szombat ír11/'""-y^diiAj0y BISZKU BÉLA: Gazdaságpolitikánk mindenben megfelel népünk érdekeinek A KÖLTSÉGVETÉS VITÁJÁVAL FOLYTATTA MUNKÁJÁT Áí ORSZÁGGYŰLÉS Pénteken az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen pólyák János elnökölt. Az első felszólaló Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára volt. — Az előttünk fekvő 1967. évi állami költségvetés összhangban van gazdaságpolitikánk céljaival és a szocialista építőmunka idei feladataival. Előirányzatai biztosítják a feladatok megvalósításához szükséges fedezetet és országunk háztartásának pénzügyi egyensúlyát. Ez jó és megnyugtató, mivel valameny- nyien átérezzük azt a felelősséget, amellyel országunk gazdájának, a dolgozó népnek tartozunk a pénzével való helyes, meggondolt és takarékos gazdálkodásért. Minden forint a dolgozó emberek becsületes munkájának, fáradságának és erőfeszítésének az eredménye. Ez pedig mindenkit arre kötelez, hogy minden forinttal gondosan, felelősen. a legcsekélyebb könnyelműség nélkül bánjon, amikor azt beosztja és felhasználja. Gazdaságpolitikánk minden tekintetben megfelel a magyar nép érdekeinek; célja a termelőerők és a szocialista tulajdonviszonyok fejlesztése, a munkásosztály, a parasztság, az egész dolgozó nép élet- és munkakörülményeinek szüntelen javítása. Pártunk reálpolitikát folytat Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt reálpolitikát folytat. Ez a politika szüntelenül nyomon követi az élet változásait. Olyan korszakban élünk és dolgozunk, amelynek bonyolult összefüggéseiből folyton új jelenségek és tendenciák alakulnak. Pártunk a leghaladóbb tudomány: a marxizmus—leninizmus fénykörében állandóan kutatja, vizsgálja és elemzi ezeket a jelenségeket Az ebből adódó tanulságok és következtetések adnak indítékot a párt kezdeményezéseihez. ■ Emlékeztetem a tisztelt országgyűlést: két és fél—három évvel ezelőtt kedvezőtlen jelenségeket tapasztaltunk a gazdasági életben. A jelenségek mélyreható elemzése alapján a Központi Bizottság 1964 decemberében határozatot hozott a kedvezőtlen tendenciák megváltoztatására. Akkor elhangzottak aggályok is. hogy a párt elhatározásai bizonyos területeken a viszonyok stabilitását érintik. A párt szerepe, a reálpolitika azonban nem az, hogy tétlenül szemléljük a fejlődő élet szövevényéből felbukkanó jelenségeket és tendenciákat, hanem az. hogy a társadalom, a szocialista építőmunka céljaiból. kiindulva, kedvező irányú változásokat kezdeményezzünk. A ■rátör kezdeményezés olykor politikai kockázattal is jár. de ezt is vállalni kell. Az 1964. évi decemberi határozatot is igazolta az élet, a fejlődés. Akkor — átmeneti időre — csökkenteni kellett a termelés ütemét. Ez azonban helyesnek bizonyult, mert a meghozott intézkedések eredményeként növekedett a munka termelékenysége, lassú, de biztató ütemben emelkedett a termelés, minőségi változásokat értünk el a termelés szerkezetében és műszaki színvonalában, végeredményben pedig a szükségletek jobb kielégítésében Miért most vezetjük be a gazdaságirányítás reformját? © A fejlődés követelményeinek és a lehetőségeknek mélyreható vizsgálata alapján jutott a párt arra az elhatározásra, hogy javasolja a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformját. Alapos elemző munka előzte meg a reform kidolgozását. A párt legjobb közgazdászaink és szakembereink sokaságára támaszkodott. A reform legfőbb célja, hogy erősítse szocialista rendszerünket, s meggyorsítsa a szocialista társad "lom teljes fölépítését, boar ferát hfeVessze a szocialista tulajdonviszonyokat és a termelőerőket. Az is fontos cél, hogv növekedjék vállalataink önállósága, megjavuljon tevékenységük, s országunk gazdasága az eddiginél jobban álljon helyt a nemzetközi munkamegosztás-, ban. A reform révén el akarjuk , érni, hogy , emelkedjen valami gyökeres irányváltozásról van szó, hegy a párt a korábbitól eltérő utat választott a népgazdaság problémáinak megoldására, hogy a gazdaságpolitika fő iránya változik. Azóta már világossá vált, hogy nem erről van szó. A párt e nagy horderejű kezdeményezésének az az értelme, hogy a szocializmus építésének módszereit az élet követelményeinek színvonalára emeljük. Ez a föltétele annak, hogy meggyorsítsuk haladásunkat. A reform intézkedéseit átgondolva sokan azt mondják: ezek helyes, ésszerű és magától értetődő lépések, miért nem dolgoztunk így már régebben is? Azért, mert az ■új gazdasági mechanizmustól csak komplex voltában várhatjuk a fejlődés ütemének általános meggyorsulását, r szánt a reform átfogó bevezetésének korábban nem voltak meg a föltételei. Most. amikor megértek a föltételek, bevezetjük a reformot. A gazdasági munkában 1957 óta fokozatosan .több nagy jelentőségű változást vezettünk be. Eltöröltük a begyűjtést, áttértünk a felvásárlásra, a szerződéskötések rendszerére. Más területen a népgazdaság más agáiban tökéletesítettük tervgazdálkodásunkat. Mindez lehetővé tette, hogy 1966-ban á> íogó reformtervezetet dolgozzunk ki és fogadjunk el. amely komplex módon átfogja egész népgazdasági irá nyitási rendszerünket. Az életben nemcsak azt fenyegeti kudarc, aki elkésik, hanem azt is, aki elsieti a dolgokat, és nem találja el az alkalmas időt. A föltételek, alapos vizsgálata, a tennivalók elmélyült megfontolása, a megfelelő időpont kiválasztása a gazdaságirányítási reform sikerének Mztosítékai közé. tartozik. Más összefüggésekben is találkozóink némelykor ezzel: ezt már régebben, is megtehettük volna. Van, alá például, ezt mondja: helyes ess bölcs dolog, ahogyan ma a szocialista nemzeti egység kérdését felvetjük, és ezt az egységet, kovácsoljuk, de már régen megtehettük volna. Azonban ez sem így áll. A párt .lényegében évtizedek óta a nemzeti összefogás kiko- yácsolásón dolgozik. Ennek a munkának, különböző fűzi sai voltaik a történelmi folyama’:zös erőfeszítésektől. Ez a realitás ad tartalmat a szocialista nemzeti egységnek úgy, ahogyan az ma felvetődik. Növeljük az országgyűlés szerepét Hasonló a helyzet a szocialista demokratizmus fejlesztésével, az ezzel kapcsolatos mai igényekkel és teendőkkel is. Egyesek, bár lelkesen üdvöz- lik a párt ilyen irányú munkáját és törekvéseit, megjegyzik, hogy már előbbre tartanánk, ha ezt régebben is így csináltuk volna. Itt azonban megint csal: a reálpólitika, alfájáról' és ómegájáról van szó, mindent a maga idejében. Mindenekelőtt szembe kell szállni azzal a tévedéssel, amely szerint, mintha mi most vetnénk meg a szocialista demokrácia alapjait. Ez nem így vian. Nálunk eddig is demokrácia volt. a szocializmust építő nép demokráciája. Mindaz, amit építettünk és elvégeztünk, a népet szolgálta, a nép javára történt. A kérdést ez dönti el. Az elért fejlődés magával hozta, hogy eljött az ideje a szocialista demokratizmus továbbfejlesztésének. A párt az egész dolgozó , néppel együtt keresi ennék újabb formáit és módozatait, és sok mindent kezdeményez ennek érdekében. Az arszággydílés. által alkotott új választójogi törvény alapján márciusban új választásokat tartunk. Jó alkalom ez arra is, hogy vizsgáljuk: hogyan fejleszthetnénk tovább (Folytatás a 2. oldalon.) Magyarország csatlakozón a békés vüágir-szerziáésbez EDDIG 22 ORSZÁG KÉPVISELŐJE ÍRTA ALÁ AZ EGYEZMÉNYT Moszkvában a szovjet külügyminisztérium Tolsztoj utcai villájában, ahol 1963 nyarán megszületett a moszkvai atomcsendegyez- meny, pénteken délelőtt Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök jelenlétében a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az B,gyesült Államok i 1SJelentős Japán csatlakozása a szerződéshez, mivel ez az ország az utóbbi időben számottevő haladást ért él a rakéta- technikában. és hozzálátott űrkutatási programjának kidolgozásához képviselői aláírták a békés világűr-szerződést. A piros bőrkötésű szerződéspéldányt elsőnek Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter, utána Sir Geoffrey Harrison, Nagy-Britannia moszkvai nagykövete, majd Llewellyn Thompson, az Egyesült Államok nagykövet írta alá. Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete pénteken délben a magyar kormány nevében aláírta a békés világűr-szerződést Ez alkalommal összesen huszonkét állam csatlakozott meghatalmazottja aláírásával a 17 cikkelyből álló világűr-megállapodáshoz. Az ünnepélyes aktust követően ' Gromiko külügyminiszter a mikrofon elé lépett és rövid nyilatkozatot tett. Megelégedéssel szólt a kozmosz békés hásználatát jogilag első ízben rögzítő nemzetközi szerződés létrejöttéről. és hangsúlyozta, hogy a rakétatechnika, valamint az űrkutatás sikerei égetően szükségessé tették e megállapodást, amit egyébként az ENSZ-közgyűlés egyhangú jóváhagyása is bizonyít. A szerződés egyik elvi fontosságú pontja kimondja, hogy minden állam csatiakozhat hozzá kivétel • nélkül, tehát aláírhatják nemcsak az ENSZ tagállamai, hanem, azok a szocialista országok is, amelyeket a nyugati hatalmak ma még megakadályoznak abban, hogy elfoglalhas,- sák helyüket a világszervezetben. Ennek a pontnak az alapján írta alá Moszkvában a békés világűr-szerződést az NDK külügyminisztere. Pénteken délelőtt a brit külügyminisztérium épületében ünnepélyesen aláírták a viláirfir békés használatáról szóló egyezményt. A három nagyhatalom nevében George Brown ang,.! külügyminiszter, Mihail Szmimovszldj londoni szovjet nagykövet és Philip Kaiser, az Egyesült Államok londoni ideiglenes ügyvivője írta alá az okmányt. A Magyar Népköztársaság nevében Incze Jenő, hazánk londoni nagykövete látta el aláírásával a szerződést. (MTI) Tito elnök a Szovjetunióban Tito jugoszláv elnök és felesége pénteken a Szovjetunióba érkezett. A határállomáson Georgij Dzocenidze, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese és más hivatalos személyied gek üdvözölték a vendégeket Rövid pihenő után Tito é> kísérete különvonaton folytatta útját Moszkvába. (MTI) De Gaulle Varsóba látogat De Gaulle tábornok francia államfő ebben az évben hivatalos látogatást tesz Varsóban. Párizsban közöltök, hogy az utazás terve Rapacki lengyel és Couve de Murville francia külügyminiszter csütörtöki tárgyalásain merült fel. A látogatás Időpontját rf.ég aém tűzték ki, de arra előreláthatólag legkésőbb ez év nyarán sor kerül. Pénteken délelőtt Pompidou miniszterelnök fogadta Rápackil. Délután az Eiysée- palotában De Gaulle francia köztársasági elnök fogadta Adam Rapacki t, aki ez alkalommal ismételten meghívta De Gaulle tábornokot Lengyelországba. A francia elnök a meghívást már korábban elfogadta, de időpontjáról még nem döntöttek. A De Gaulle-nál tett látogatással véget értek a lengyel külügyminiszter párizsi tárgyalásai. az életszínvonal, a szociális-1 ban. A nemzeti egység minta bérezés elve hatékonyabban érvényesüljön. Szeretnénk, ha a társadalom, számára többet és jobbat nyújtó egyének és kollektívák a megtermelt javakból is többet kapjanak. A gazdaságirányítás reformjának időszerűségéről és szükségességéről áz érdekeltek nagy többsége meg vgn győződve. Amikor a párt ezt a kérdést fölvetette, voltak, akik arra gondoltak, hogy denkori tartalmát és fokát azceibán az határozTa meg, hogy az adott időben hol tart fejlődésében a társadalom. Valamennyien látjuk, s tapasztaljuk, hogy ma azok az emberek is készek beilleszkedni a szocialista > nemzeti egységfrontba. akik — mondjuk — hat-nyolc évvel ezelőtt még távéi tartották magúikat a kőKép az országgyűlés ülésterméről,
