Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-28 / 24. szám

TtLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK} Ara < 50 rails Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. evtolyam 24. szám. 1967. január 28., szombat ír11/'""-y­^diiAj0y BISZKU BÉLA: Gazdaságpolitikánk mindenben megfelel népünk érdekeinek A KÖLTSÉGVETÉS VITÁJÁVAL FOLYTATTA MUNKÁJÁT Áí ORSZÁGGYŰLÉS Pénteken az 1967. évi ál­lami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta tanácskozását az or­szággyűlés. Az ülésen pólyák János elnökölt. Az első fel­szólaló Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára volt. — Az előttünk fekvő 1967. évi állami költségvetés össz­hangban van gazdaságpoliti­kánk céljaival és a szocialis­ta építőmunka idei feladatai­val. Előirányzatai biztosítják a feladatok megvalósításához szükséges fedezetet és orszá­gunk háztartásának pénzügyi egyensúlyát. Ez jó és meg­nyugtató, mivel valameny- nyien átérezzük azt a felelős­séget, amellyel országunk gazdájának, a dolgozó nép­nek tartozunk a pénzével va­ló helyes, meggondolt és ta­karékos gazdálkodásért. Min­den forint a dolgozó embe­rek becsületes munkájának, fáradságának és erőfeszítésé­nek az eredménye. Ez pedig mindenkit arre kötelez, hogy minden forinttal gondosan, felelősen. a legcsekélyebb könnyelműség nélkül bánjon, amikor azt beosztja és fel­használja. Gazdaságpolitikánk minden tekintetben megfelel a ma­gyar nép érdekeinek; célja a termelőerők és a szocialista tulajdonviszonyok fejlesztése, a munkásosztály, a paraszt­ság, az egész dolgozó nép élet- és munkakörülményei­nek szüntelen javítása. Pártunk reálpolitikát folytat Pártunk, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt reálpoliti­kát folytat. Ez a politika szüntelenül nyomon követi az élet változásait. Olyan korszakban élünk és dolgo­zunk, amelynek bonyolult összefüggéseiből folyton új jelenségek és tendenciák ala­kulnak. Pártunk a leghala­dóbb tudomány: a marxiz­mus—leninizmus fénykörében állandóan kutatja, vizsgálja és elemzi ezeket a jelensége­ket Az ebből adódó tanulsá­gok és következtetések adnak indítékot a párt kezdemé­nyezéseihez. ■ Emlékeztetem a tisztelt or­szággyűlést: két és fél—há­rom évvel ezelőtt kedvezőtlen jelenségeket tapasztaltunk a gazdasági életben. A jelen­ségek mélyreható elemzése alapján a Központi Bizottság 1964 decemberében határoza­tot hozott a kedvezőtlen ten­denciák megváltoztatására. Akkor elhangzottak aggá­lyok is. hogy a párt elhatá­rozásai bizonyos területeken a viszonyok stabilitását érin­tik. A párt szerepe, a reál­politika azonban nem az, hogy tétlenül szemléljük a fejlődő élet szövevényéből felbukkanó jelenségeket és tendenciákat, hanem az. hogy a társadalom, a szocialista építőmunka céljaiból. kiin­dulva, kedvező irányú válto­zásokat kezdeményezzünk. A ■rátör kezdeményezés olykor politikai kockázattal is jár. de ezt is vállalni kell. Az 1964. évi decemberi határoza­tot is igazolta az élet, a fej­lődés. Akkor — átmeneti időre — csökkenteni kellett a termelés ütemét. Ez azon­ban helyesnek bizonyult, mert a meghozott intézkedé­sek eredményeként növeke­dett a munka termelékenysé­ge, lassú, de biztató ütemben emelkedett a termelés, minő­ségi változásokat értünk el a termelés szerkezetében és műszaki színvonalában, vég­eredményben pedig a szük­ségletek jobb kielégítésében Miért most vezetjük be a gazdaságirányítás reformját? © A fejlődés követelményei­nek és a lehetőségeknek mélyreható vizsgálata alap­ján jutott a párt arra az elhatározásra, hogy javasolja a gazdaságirányítási rend­szer átfogó reformját. Alapos elemző munka előzte meg a reform kidolgozását. A párt legjobb közgazdászaink és szakembereink sokaságára tá­maszkodott. A reform leg­főbb célja, hogy erősítse szo­cialista rendszerünket, s meggyorsítsa a szocialista társad "lom teljes fölépítését, boar ferát hfeVessze a szo­cialista tulajdonviszonyokat és a termelőerőket. Az is fontos cél, hogv növekedjék vállalataink önállósága, meg­javuljon tevékenységük, s or­szágunk gazdasága az eddi­ginél jobban álljon helyt a nemzetközi munkamegosztás-, ban. A reform révén el akar­juk , érni, hogy , emelkedjen valami gyökeres irányválto­zásról van szó, hegy a párt a korábbitól eltérő utat vá­lasztott a népgazdaság prob­lémáinak megoldására, hogy a gazdaságpolitika fő iránya változik. Azóta már világos­sá vált, hogy nem erről van szó. A párt e nagy hordere­jű kezdeményezésének az az értelme, hogy a szocializmus építésének módszereit az élet követelményeinek színvonalá­ra emeljük. Ez a föltétele annak, hogy meggyorsítsuk haladásunkat. A reform intézkedéseit át­gondolva sokan azt mondják: ezek helyes, ésszerű és ma­gától értetődő lépések, miért nem dolgoztunk így már ré­gebben is? Azért, mert az ■új gazdasági mechanizmustól csak komplex voltában vár­hatjuk a fejlődés ütemének általános meggyorsulását, r szánt a reform átfogó beve­zetésének korábban nem vol­tak meg a föltételei. Most. amikor megértek a föltételek, bevezetjük a reformot. A gazdasági munkában 1957 óta fokozatosan .több nagy jelentőségű változást vezettünk be. Eltöröltük a begyűjtést, áttértünk a fel­vásárlásra, a szerződésköté­sek rendszerére. Más terüle­ten a népgazdaság más agái­ban tökéletesítettük tervgaz­dálkodásunkat. Mindez lehe­tővé tette, hogy 1966-ban á> íogó reformtervezetet dol­gozzunk ki és fogadjunk el. amely komplex módon át­fogja egész népgazdasági irá nyitási rendszerünket. Az életben nemcsak azt fe­nyegeti kudarc, aki elkésik, ha­nem azt is, aki elsieti a dolgo­kat, és nem találja el az alkal­mas időt. A föltételek, alapos vizsgálata, a tennivalók elmé­lyült megfontolása, a megfele­lő időpont kiválasztása a gaz­daságirányítási reform sikeré­nek Mztosítékai közé. tartozik. Más összefüggésekben is talál­kozóink némelykor ezzel: ezt már régebben, is megtehettük volna. Van, alá például, ezt mondja: helyes ess bölcs dolog, ahogyan ma a szocialista nem­zeti egység kérdését felvetjük, és ezt az egységet, kovácsoljuk, de már régen megtehettük volna. Azonban ez sem így áll. A párt .lényegében évtizedek óta a nemzeti összefogás kiko- yácsolásón dolgozik. Ennek a munkának, különböző fűzi sai voltaik a történelmi folyama’:­zös erőfeszítésektől. Ez a reali­tás ad tartalmat a szocialista nemzeti egységnek úgy, aho­gyan az ma felvetődik. Növeljük az országgyűlés szerepét Hasonló a helyzet a szocia­lista demokratizmus fejleszté­sével, az ezzel kapcsolatos mai igényekkel és teendőkkel is. Egyesek, bár lelkesen üdvöz- lik a párt ilyen irányú mun­káját és törekvéseit, megjegy­zik, hogy már előbbre tarta­nánk, ha ezt régebben is így csináltuk volna. Itt azonban megint csal: a reálpólitika, alfájáról' és óme­gájáról van szó, mindent a maga idejében. Mindenekelőtt szembe kell szállni azzal a té­vedéssel, amely szerint, mint­ha mi most vetnénk meg a szo­cialista demokrácia alapjait. Ez nem így vian. Nálunk eddig is demokrácia volt. a szocializ­must építő nép demokráciája. Mindaz, amit építettünk és el­végeztünk, a népet szolgálta, a nép javára történt. A kérdést ez dönti el. Az elért fejlődés magával hozta, hogy eljött az ideje a szocialista demokratiz­mus továbbfejlesztésének. A párt az egész dolgozó , néppel együtt keresi ennék újabb for­máit és módozatait, és sok mindent kezdeményez ennek érdekében. Az arszággydílés. által alko­tott új választójogi törvény alapján márciusban új válasz­tásokat tartunk. Jó alkalom ez arra is, hogy vizsgáljuk: ho­gyan fejleszthetnénk tovább (Folytatás a 2. oldalon.) Magyarország csatlakozón a békés vüágir-szerziáésbez EDDIG 22 ORSZÁG KÉPVISELŐJE ÍRTA ALÁ AZ EGYEZMÉNYT Moszkvában a szovjet külügyminisztérium Tolsz­toj utcai villájában, ahol 1963 nyarán megszületett a moszkvai atomcsendegyez- meny, pénteken délelőtt Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök jelenlétében a Szovjetunió, Nagy-Britan­nia és az B,gyesült Államok i 1S­Jelentős Japán csatlako­zása a szerződéshez, mi­vel ez az ország az utób­bi időben számottevő ha­ladást ért él a rakéta- technikában. és hozzálátott űrkutatási programjának kidolgozásához képviselői aláírták a békés világűr-szerződést. A piros bőrkötésű szerződéspél­dányt elsőnek Andrej Gro- miko szovjet külügyminisz­ter, utána Sir Geoffrey Harrison, Nagy-Britannia moszkvai nagykövete, majd Llewellyn Thompson, az Egyesült Államok nagykö­vet írta alá. Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete pénte­ken délben a magyar kor­mány nevében aláírta a bé­kés világűr-szerződést Ez al­kalommal összesen huszonkét állam csatlakozott meghatal­mazottja aláírásával a 17 cikkelyből álló világűr-meg­állapodáshoz. Az ünnepélyes aktust kö­vetően ' Gromiko külügymi­niszter a mikrofon elé lé­pett és rövid nyilatkozatot tett. Megelégedéssel szólt a kozmosz békés hásználatát jo­gilag első ízben rögzítő nem­zetközi szerződés létrejötté­ről. és hangsúlyozta, hogy a rakétatechnika, valamint az űrkutatás sikerei égetően szükségessé tették e megál­lapodást, amit egyébként az ENSZ-közgyűlés egyhangú jó­váhagyása is bizonyít. A szerződés egyik elvi fon­tosságú pontja kimondja, hogy minden állam csatia­kozhat hozzá kivétel • nélkül, tehát aláírhatják nemcsak az ENSZ tagállamai, hanem, azok a szocialista országok is, amelyeket a nyugati hatal­mak ma még megakadályoz­nak abban, hogy elfoglalhas,- sák helyüket a világszerve­zetben. Ennek a pontnak az alapján írta alá Moszkvában a békés világűr-szerződést az NDK külügyminisztere. Pénteken délelőtt a brit külügyminiszté­rium épületében ünnepé­lyesen aláírták a viláirfir békés használatáról szóló egyezményt. A három nagyhatalom ne­vében George Brown ang,.! külügyminiszter, Mihail Szmimovszldj londoni szov­jet nagykövet és Philip Kai­ser, az Egyesült Államok londoni ideiglenes ügyvivője írta alá az okmányt. A Ma­gyar Népköztársaság nevé­ben Incze Jenő, hazánk lon­doni nagykövete látta el alá­írásával a szerződést. (MTI) Tito elnök a Szovjetunióban Tito jugoszláv elnök és fe­lesége pénteken a Szovjetunió­ba érkezett. A határállomáson Georgij Dzocenidze, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese és más hivatalos személyied gek üdvözölték a vendégeket Rövid pihenő után Tito é> kísérete különvonaton folytat­ta útját Moszkvába. (MTI) De Gaulle Varsóba látogat De Gaulle tábornok francia államfő ebben az évben hi­vatalos látogatást tesz Varsó­ban. Párizsban közöltök, hogy az utazás terve Rapacki lengyel és Couve de Murville francia külügyminiszter csütörtöki tárgyalásain merült fel. A látogatás Időpontját rf.ég aém tűzték ki, de arra elő­reláthatólag legkésőbb ez év nyarán sor kerül. Pénteken délelőtt Pompi­dou miniszterelnök fogadta Rápackil. Délután az Eiysée- palotában De Gaulle francia köztársasági elnök fogadta Adam Rapacki t, aki ez alka­lommal ismételten meghívta De Gaulle tábornokot Len­gyelországba. A francia el­nök a meghívást már koráb­ban elfogadta, de időpontjá­ról még nem döntöttek. A De Gaulle-nál tett látogatás­sal véget értek a lengyel kül­ügyminiszter párizsi tárgya­lásai. az életszínvonal, a szociális-1 ban. A nemzeti egység min­ta bérezés elve hatékonyab­ban érvényesüljön. Szeret­nénk, ha a társadalom, szá­mára többet és jobbat nyúj­tó egyének és kollektívák a megtermelt javakból is töb­bet kapjanak. A gazdaságirányítás re­formjának időszerűségéről és szükségességéről áz érdekel­tek nagy többsége meg vgn győződve. Amikor a párt ezt a kérdést fölvetette, voltak, akik arra gondoltak, hogy denkori tartalmát és fokát azceibán az határozTa meg, hogy az adott időben hol tart fejlődésében a társadalom. Valamennyien látjuk, s tapasz­taljuk, hogy ma azok az embe­rek is készek beilleszkedni a szocialista > nemzeti egység­frontba. akik — mondjuk — hat-nyolc évvel ezelőtt még távéi tartották magúikat a kő­Kép az országgyűlés ülésterméről,

Next

/
Thumbnails
Contents