Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 22. szám

SOMOGYI NÉPLAP Híradás a mi falunkból Az idei év legfontosabb feladata az iparban: a hatékonyabb gazdálkodás A mi falunk. Igen, ízlel­getjük a szót és a többi miénket. A mi szövetkeze­tünk, a mi termésünk, a mi gépeink és a mi tsz-ünk tag­jai. Az énből, az enyémből a mi és miénk lett. Hát elju­tottunk idáig! így beszélge­tünk. Nem lehet ' elmenni emellett szó nélkül. Kell, hogt- hírt adjunk erről a változás­ról, ami a mi falunkban, Magyaratádon, de sok más községben is végbement. Most télvíz idején, mikor fehér hótakaró fedi a mezót, a falusi csöndet nem a mun­ka zaja töri meg: ráérősen is meg szívesebben is ejte­nek szót az emberek életük­ről, a világ folyásáról. Hol az egyik, hol a másik ház­nál jönnek össze disznótoros vacsorára, névnapi köszöntő­re, baráti meghívásra. A disznótor most a leggyako­ribb, hisz kettőnél kevesebb hízót egyetlen tsz-tag sem vágott. Aztán a jó ennivaló fogyasztása, a nyelvet meg­oldó poharazgatás közben rá­terelődik a szó a mi dolgunk­ra, a világ dolgaira. A régen csak a maga szűk udvaráig látó falusi ember ma már a világba is tud tekinteni, a kis közösség dolgain túl a nagy világ eseményeit is lát­ja, van erről is, arról is vé­leménye. Hogy ez annak kö­szönhető. hogy minden csa­ládhoz jár napilap, minden házban van rádió, minden ötödik otthonban a televíziót nézik, a pártszervezet po­litikai iskolájára szép szám­mal járnak, a dolgozók esti iskoláját már több mint negyvenen elvégezték? Lehet, De ez tény. Talán a legszembetűnőbb az a nézet, amely a közös jövedelemmel kapcsolatban kialakult. A miénk fogalmá­ba beletartozik az, hogy úgy lesz nekem több jövedel­mem, ha a miénk több lesz. így aztán nem véletlen, hogy az állam adta lehetőségekkel, kedvezményekkel élve a mi szövetkezetünkben a pré- •miummal együtt eléri az 50 forintot az egy munkaegy­ségre jutó jövedelem. Ez már majdnem biztos is, mert a zárszámadás előkészítése a befejezéshez közeledik, ■ ha­marosan a tagság elé terjesz­ti a vezetőség. Érdemes vol­na arról is írni, hogyan ér­ték el, hogyan vált a terme­lőszövetkezet vezetősége mél­tóvá a tagság bizalmára, ho- » gyan valósította meg a párt- szervezet a termelés pártirá­nyítását. De erről talán egy másik híradásban. Most még annyit, hogy a mi szövetke­zetünk tagjai bizonyítanak. Egyelőre baráti körben, de holnap a közgyűlésen teszik le a garast a megváltozott nézetről, aztán ország, világ elé tárhatják a krónikások: íme a mi parasztjaink a kö­zös gazdaság dolgozói lettek, akik nem kívánják vissza a küzdelmes, bizonytalan éle­tét, mert a mi fogalma már nem távoli jövő, hannem éle­dünk jelene. E sorok nem befejezett gondolatok. A mi falunk em­bereivel való beszélgetés szül­te őket. Indítékul talán azt, hogy változás történt, törté­nik szemünk előtt, életünk­ben. S akik itt, benne élünk, együtt a mi falunk lakóival, kell hogy ennek a változás­nak krónikásai levőink. Sok írni szerető, tudó kartársam él a faluban, akik a dolgok mélyére látnak, s hírt tud­nak adni a falu életében tör­tént változásról. Talán nem lesz szerénytelen e néhány gondolat, ha arra kérem őket, fogjanak tollat, adjanak hírt falujukról. Már néha úgv — Mit viszel abban a cso­magban? — A feleségemnek vettem egy ruhaanyagot. Meglepetés lesz, nagyon fog örülni neki. Te nem szoktál ruhát venni az asszonynak? — Soha. — Kár. Legközelebb lepd meg egy szép anyaggal vagy kész ruhával. — Állj! Ember, azt hiszed, én még nem próbáltam meg? — Na és? Mi történt? — Soha többet nem veszek. Odaadom neki a pénzt, itt van, végy, amit akarsz, de én sze­retem a családi nyugalmat, én nem lepem meg ruhával meg miegymással az asszonyt! — Nem értem. — Jó, elmondom, bár nem szívesen, mert még ma is el­fut a méreg. Azt hiszed, hogy csak te meg a többiek azok a gyengéd férjek, akik ha meg­állnak egy kirakat előtt, a fele­ségük jut eszükbe, és ajándé­kot akarnák neki venni? Én is voltam úgy, barátom. Nekem is megmelegítette valami a szí­vemet, amikor egy szép ruha­költeményt megláttam, hogy szegény asszony, folyton csak dolgozik otthon, mos, súrol, va­sal, miegymás, mi, férjek meg csak flangálunk az utcán, néz­zük az aszfalton elsuhanó nők vídliját... tiell kutatni, hogy néhány emlék megmaradjon, hisz a harcosok közül többen ki­dőlnek a sorból, s amikor sírjuknál állunk, úgy érez­zük, nem lehet munkájukat, tevékenységüket elfelejteni. Sok gondolatot ébresztett ’aennünk a párt IX. kong­resszusa. Meg kel? még küz- denünk sok téves nézet* 2! is. Adjunk hát bátran hírt ar­ról, ami jó, ami köve^ndő -mi igazolja, hogv az ötven évvel ezelőtt, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom­ban sző1 etett új világ jobb, emberibb, hogy ez a mi vi- ’águnk, s ez itt a mi fa- ’vnkban is tükröződik. VÁtó&S'zíd a vonaton AZ AJÁNDÉK — Igen. Május volt, virág­zott az orgona, és a kirakatok­ban mindenféle színes női hol­mi is virágzott. Tenyérnyi ró­zsákkal meg mindenféle mér­tani. alakzatokkal telehintett nyári ruhák virítottak, és az én szívemben is kivirított az ajándékozási vágy. — Vettél egy ruhát. — Vettem. Még húsz forintot is adtam a kiasasszonynak, hogy próbálja fel, mert az asz- szony szakasztott olyan terme­tű, mint ő. Ügy szemmel átka­roltam a derekát, s megállapí­tottam, hogy a ruha nagyon jól fog állni rajta. — S hazavitted. — Haza. Este odaadtam az asszonynak. Gondolhatod, hogy a nyakamba ugrott. Én voltam a mintaférj, aki bokros gondjai közt is az ő assronyára gon­dol, nem ped g a szomszéd mérnök, akit mindig mintának ajánlgatott... — És jó volt neki a ruha? — Jó. Rögtön föl is vette, forgott, hajlongott benne a tü­kör előtt, húszszor elmondta, hogy mintha ráöntötték volna, s aznap este, amikor a gyerek elaludt, váratlanul az ölembe ült... — Szóval' óriási sikered volt! — Igen. Másnap, amikor es­tefelé megjöttem a hivatalból, Látom ám, hogy ott forog me­gint az új ruhában a tükör előtt. Csak forog, húzogatja a ruhát meg a szája szélét. — Valami baj volt a ruhá­val? — Várj csak. Hát tudod — mondja nekem —, azért ezek az üzleti eladók nagyon szem- telenek. Egy tisztességes, jó szándékú férjnek eladnak ilyen... TARTALMAS ESZMECSE-1 RÉT folytattak a járási párt- bizottságok iparral, kereske­delemmel és közlekedéssel foglalkozó munkatársai a I megyei pártbizottság ipari osztályának tanácskozásán. A negyei tanács munkaügyi osz- ályának, a Beruházási Bank­nak és a KISZOV-nek a ve­zetője, az ÉM Állami Építő­ipari Vállalatnak, a megyei tanács tervosztályának és a Magyar Nemzeti Banknak a képviselője is részt vett az -gesz* napos értekezleten. Szikszai László, a megyei -ártbizottság ipari osztályá­nak vezetője njdtotta meg és zárta be a tanácskozást. Püs­pök Tibor osztályvezető-he­lyettes számolt be a tavalyi gazdasági év tapasztalatairól, a legfőbb tendenciákról. A beszámoló és a hozzászólások alapján általában pozitív kép rajzolódott ki a megye ipa­rának munkájáról. A tanács­kozáson azonban a hibákat, a gyorsabb előrehaladást fé­kező tényezőket is elemezték. Az idei feladatokat a múlt évi tapasztalatok alapján ha­tározták meg az ipari, a ke­reskedelmi és a közlekedési vállalatok pártszervezeteinek számára. NÉGY SZÁZALÉKKAL NŐTT tavaly Somogy megye iparának termelése. Ez a vártnál alacsonyabb. A má­sodik ötéves terv utolsó két — Hát nem jó? Hát nem mintha rád öntötték volna? — De igen. Csak tudod, most nem ez a divat. Most lezseren rádobják a ruhát a nőre, nem ráöntik, mint nagyanyáink idejében! De te nem vagy hi­bás, hogy ilyen ... közönséges, ilyen bóvlimintás ruhát a nya­kadba akasztanak. Honnan is tudja egy ilyen bután naiv férj, hogy most mi az ele­gáns? ... Hűvös este volt, mégis ki­melegedtem. Lementem sétál­ni, hogy szellőzzön egy kicsit a fejem. Vacsora után, amikor a gyerek elaludt, némán meg­csókolt: — Szegénykém! Nem te vagy a hibás! — Na, látod! — Mi az, hogy na, látod? Ez csak egy napig tartott. Mert músnrp este csak előrántotta a szekrényből a ruhát, és dü­hösen becsomagolta. — Holnap visszaviszem az üzletbe. Majd azt nézd meg, mit kap tőlem az az e.árusitö- nő! Leszelem róla a kereszt­vizet, de még a tupírozott ha­ja is leomlik! Hát szabad így bánni egy tudati n vevővel? Egy olyan férfival, aki ezen a téren analfabéta? Akinek fo­galma sincs, hogy mi a divat, mit jelent a méret, aki végte­len naivságában minden hit­vány, bóvli dolgot megvesz drága pénzen, akinek az esze addig nem ér, hogy próba nél­kül ruhát nem szabad venni, különösen fiatal, karcsú nők­nek nem! Hát nézd meg ezt a derekat! Ebbe a barátnőmmel együtt is kényelmesen bele­férnénk. És ez a minta! Hát van neked szemed? És ez az állami ipar is, amelyik ilyen mintákat gyárt, ahelyett, hogy megkérdezne bennünket, nő­ket! ... — Hm. Ezt egy szuszra elé mondta? évében 14, illetve 10 száza­lékkal nőtt a termelés, tehát ehhez viszonyítva is lassult az ütem. Ebben közrejátszott, hogy az üzemekben egyre in­kább a minőség került elő­térbe, mindenhol igyekeztek szükségletre termelni. Más - részt bizonyos tervezett ipari beruházásokat nem adtak át határidőre. Nem nőtt megfe­lelően a termelékenység sem. A termelésnek mindössze 45 —60 százaléka származott a termelékenység növeléséből. A pártszervezeteknek nagy gondot kell fordítaniuk az idén a termelés és a termelé­kenység nagyobb arányú nö­vekedésére. Körülbelül ezerkétszázzal nőtt az iparban foglalkozta­tottak száma tavaly a megyé­ben. Csupán a kisipari szö­vetkezetek ötszázzal több so­mogyi embert foglalkoztattak. A bérek négy százalékkal emelkedtek a megyében. Saj­nos, még mindig alatta ma­radnak az, országos átlagnak. Országosan hat százalékkal növekedtek a Mrek 1966-ban. A statiszti’'"i hivatal fölmé­rése szerint 14 százalékkal alacsonyabb az. átlagkereset. Lerobban a könnyűipari üze­mekben marad el az országos átlag mögött (pl. ruhagyár, textilművek, nagyatádi fo­nalgyár, barcsi lakatosüzem, némelyik ktsz stb.). Tovább növelte az aránytalanságot a textiliparban, hogy a vidéki gyárak harminc forinttal ke­vesebb műszakpótlékot kap­nak, mint a fővárosi gyárak. Az országos átlag fölött van azonban az élelmiszeriparban dolgozók "jövedelme. SOK SZŐ ESETT AZ ÉPÍ­TŐIPARRÓL és az ipari beruházások helyzetéről. Hosszú évek után először tel­jesítette tervét 1966-ban a megye építőipara: 13 száza­lékkal növelte termelését. Sajnos, tavaly sem koncent­rálta hatékonyan az erőit, nem tartotta meg a progra­mokat, s emiatt húzódott el több ipari beruházás. Ha te­hát a program szempontjából vizsgáljuk az építőipar mun­káját. akkor azt állapíthatjuk meg, hogy elmaradt. Sajnos, nem megfelelő az összhang a beruházók és a kivitelezők között (példa rá a siófoki ipartelep). Máskor a tervezők adják késve, sőt fordított sor­rendben a terveket. Emiatt húzódott el a Dél-magyaror­szági Fűrészek csurgói telepén a rekonstrukció, a húsüzem­ben a vágócsarnok átadása. Az ÉM Állami Építőipari Vál­lalatnál például egyrészt azért borult fel a program, _ mert százhuszonöt esetben módosí­tották a programot. Ennek költségkihatása tizen ötm-'V i ó forint. Tavaly még mindig nagy volt a munkásvándorlás az építőiparban. A pártszer­vezetek elemezzék mélyebben a fluktuáció okait, s politikai módszerekkel küzdjenek a vándorlás ellen. Az idén sok­kal ösztönzőbb premizálást kell alkalmazni az építőipar­ban. A prémium elsősorban a munka hatékonyságára, a határidők megtartására ösz­tönözze a munkásokat és a műszakiakat. Mindenki ott ’egyen többet Somogyért, ahol dolgozik, minden erejé­vel segítse elő, hogy felépül­jenek az új üzemcsarnokok, istállók, boltok, könyvtárak stb. A TANÁCSKOZÁSON. hangsúlyoztak, hogy minden pártszervezet fordít­son nagy gondot az idei ter­vek megalapozottságára. Az új mechanizmusra való átté­rés szellemében sokkal na­gyobb a manőverezési lehető­ség, a most előírt mutatókat azonban kötelező megtartani. A kommunisták ellenőrizzék a terv teljesítését, a felada­tok végrehajtásának megszer­vezését. Azt tartsák szem előtt, hogy a kiemelt felada­tok megvalósuljanak. E cél­ból támogassanak minden hasznos kezdeményezést, tá­mogassák a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójának tiszteletére bon­takozó munkaversenyt. Hárít­sanak el minden akadályt, hogy a munkások teljesíthes­sék lelkes felajánlásaikat Nincs kihasználva a megye műszaki-szellemi ereje sem, itt is vannak sürgős tenniva­lók. Több szempontból foglal­koztak az értekezlet részve­vői a megye gyorsabb iparosí­tásával. Kiemelték ennek egyik nagyon fontos előfelté­telét: a szakmunkásképzés meggyorsítását, A járások az­zal teremthetik meg az ipari üzemek letelepítésének elő­feltételét, hogy mind több fiatal kezébe adnak szakmát. Elsősorban a gépipari szak­mákra fordítsanak nagy gon­dot A fölöttes szervek tár mogatására is szükség van ehhez, mivel a megye idei ioaritanuló-kerete háromezer­kétszáz fiatal, noha a válla­latok, a szövetkezetek és a kisiparosok hatszázzal több fiatalt szeretnének képeztet- ni. NAGY FELELŐSSÉGGEL, egészséges türelmetlenséggel tették szóvá a járási pártbi­zottságok előadói, mi gátolja náluk a gyorsabb előrehala­dást. Sürgették a bedolgozó­rendszer rpeghonosítását, ahol lehet, a két műszakra való átállást, hogy mind több nőt és férfit foglalkoztathassanak. Bírálták a járási tanácsok, a megyei tanács osztályait, mert fölösleges huzavonával hátráltatják az elképzelések megvalósulását. Kifogásolták, hogy a járási tanácsok ipar­ügyi előadói nem foglalkoz­nak az ipar átfogó elemzésé­vel, összefüggéseivel, távla­taival, elmerülnek a napi teendőkben. S ezért fordul elő olykor, hogy keresztezik a helyes kezdeményezéseket. Ezen változtatni kell. régi egyéni paraszt — szóval eszedbe jutott nehéz, asszony. KÍVONAT a 2/1962/IX. 29, BM—KP.ví sz. együttes rendeletből a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) >*A gépjármű hatósági jelzéseinek 14. cikk visszavonása 1. A rendőrhatóság a gépjármű hatósági jelzéseit vissza­vonhatja, ha: e) az üzembentartó... a kötelező szavatossági bizto­sítási díjat az esedékességet követő 60 napon belül nem fizeti be«. A biztosítás díja január 1-én esedékes és JANUÁR 31-1G pótlékmentesen befizethető Felkérjük a szövetkezeti és magántulajdonban levő gép­kocsik és motorkerékpárok üzembentartóit, hogy a köte­lező szavatossági biztosítás díját — saját érdekükben — mielőbb fizessék be. FELVILÁGOSÍTÁST FIÓKJAINK ADNAK ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ (4420) Az energiatörvény értelmében közhírré tesszük hogy Kaposvár Cser határában (a délnyugati' lakótelep, Er­dősor utca végén) 20 KV-OS LEÁGAZÓ VEZETÉKET ÉS TRANSZFORMÁTORÁLLOMÁST létesítettünk, melyet f. hó 28-án helyezünk üzembe Figyelmeztetünk mindenkit, hogy ez időpont után a fenti villamos berendezések és tartozékainak érintése HALÁLOS VESZÉLLYEL JÁR! A Dél-dunántúli Áramszolgáltató V. Üzletigazgatósága, Kaposvár ____________________________________________________(38400) L ajos Géza Gépkocsi-üzemeltetők, figyelem! Somogy megye területéről az összes szocia- I lista szektorhoz tartozó üzem (vállalatok, szö­vetkezetek, állami gazdaságok stb.) gumiab­roncs- és tömlőhu’Iadék kötelező beszolgál­tatását a Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató Ktsz (Nagymányok, Tolna megye) címére szál­lítsa. A ktsz ad selejtbeszolgáltatási igazo­lást. Vasúti szállítás esetén cím és darabáru­nál: Nagymányok, Tolna megye. Vagontétel­nél: Nagymányoki Brikettgyár, iparvágány. Országos Gumiipari Vállalat, Palma Gumigyár. (4460) — El. Na, látod, hát azóta nem veszek én az asszonynak ruhát! Tari János Horváth János tanár Mroyarstád TÖBB MŰANYAG SZÁL A Nyergesújfalul Viscosa Gyár kapacitása az idén 500 tonnával nő. A gyárból kikerülő polyamid selycmszálból jó minőségű harisnyát, fehérneműt gyártanak a köny- nyűipari üzemek.

Next

/
Thumbnails
Contents