Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-24 / 20. szám
AZ, MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 85 millió — az élővizek tisztaságáért Világprobléma az ivóvíz, az édesvíz biztosítása, az ipartelepek vízellátása. Érthető tehát, ha világszerte arra törekednek, hogy az élővizek tisztaságát, szennyezetlenségét biztosítsák. .Elvben minden lakott helynek és ipartelepnek saját szennyvíztisztító teleppel kellene rendelkeznie. Magyarországon már sok tisztítótelep épült, sőt vidéken a budapesti szennyvíztisztító telep tapasztalatait felhasználva létesítettek kisebb berendezéseket. Az ország legnagyobb es legmodernebb szennyvíztisztító telepét Budapesten a Du- na-ág és a Soroksári út közti mélyedésben létesítette a Fővárosi Csatornázási Művek. Alig néhánv hónapja készült el a kísérleti telep, de a szakemberek körében már jól ismert. Hosszú-hosszú nyitott betoncsatornába ömlik a szennyvíz telítve szerves és szervetlen anyagokkal. A piszkosszürke folyadékban a veszélyes baktériumok milliárd jai nyüzsögnek, de jócskán található benne szilárd anyag, limlom, a környező gyárak hulladéka is. A csatornák szennyvizét két berendezésen, a szűrőrácson és a homokfogón engedik át. A szűrők automata gépsorok segítségével kiválasztják a szilárd anyagokat, és azokat külön gyűjtik. Ezután kerül a szennyezett víz az előülepítő- be, ahol egy lassan forgó, hídszerű berendezés egy helyre gyűjti a leülepedő iszapot. A szennyvíz ezután a levegőztető medencékbe kerül. Itt a biológiai tisztítást baktériumok végzik. Utóülepítés A központi után a víz már elveszti mocskos, szürkés-feketés színét. Ezután klóroznak, s a csatornáié ekkor mái- S3 százalékban biológiailag is tisztított vízzé válik, amit beengedhetnek a Kis-Dunába; ez már nem fertőzi az élővizet. Korábban — tisztítás nélkül — a Dunába folyt a szennyvíz, s nagy károkat okozott. Most napi 40—45 000 köbméter szennyvizet tisztít a teljesen automatizált kísérleti telep. A hatalmas gépház minden berendezését a vezérlőteremből irányítják, s maguk a dolgozók itt már alig kerülnek fizikailag kapcsolatban a föld alatti csatornák termékeivel. Érthető, ha a «szakemberek nagy figyelemmel kísérik a nyolcvanötmillió forintos költséggel épült telep működését, hiszen az itt szerzett tapasztalatok alapján építik majd meg at napi egymillió köbméter kapacitású budapesti központi tisztítótelepet is. A tisztító működése segítséget ad ahhoz is. hogy a vidéki városok felépítendő szennyvíztisztítói valóban korszerűek legyenek. Zs. to A központi gépház egy részlete. Hidraulikus ágvágó Pettkó Zsigmond, a Veszprémi Állami Gazdaság ezermestere két hasznos kertészeti szerszámot készített. Pettkó egyik új szerszáma — a lemeztokban elhelyezett görgőkkel kombinált — áttételes metszőolló a kéz nyomóerejét az eddigihez képest csak egyharmad részben veszi igénybe. Több állami gazdaság tapasztalata szerint használatával 50 százalékkal meggyorsul a munka. Az előbbi továbbfejlesztését jelenti az autófékek üzemelési elve alapján működő hirdaulikvs ágvágó. Az ötletes szerkezettel állvány és létra nélkül a földről lehet metszeni akár 4— 5 méter magas gyümölcsfákat is. Fejlődő falusi üsem Dokumeniumíiim készűit egy játékfilm mellett Varsóban nemrég egy amerikai filmet forgattak — A generálisok éjszakája —, mely a hitleri megszállás idejéből meríti témáját. A forgatás nagy feltűnést keltett Varsóban, mert német egyenruhás színészek jártak-keltek az utcákon, s a falakra korabeli plakátokat ragasztottak. A varsóiakat felzaklatták a város tragikus napjainak emlékei. A lengyel filmesek rövidfilmet készítettek arról, hogyan fogadják ezeket az eaőkészületeket a város lakói, milyen emlékeket váltottak ki az idősebbekben, akik átélték a szörnyűségeket. Azt is vizsgálták, hogyan hatott a német egyenruhás emberek megjelenése a fiatalokra, akik már csak hallomásból tudnak a varsói felkelésről és a hitleristák kegyetlenkedéseiről. A rövidfilm címe: Kína Tavaly márciusban kezdték meg a fafeldolgozást a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság kardosfai erdészetének bőszénfai fagyártmánytedepén. Az első műszak kezdetét kéthetes próbaüzemelés előzte meg. Hét szalag- és két körfűrészt indítottak be a közeli erdőkből odaszállított far anyag feldolgozására. Az üzem dolgozóit a környező községekből, elsősorban Bő- szénfáról toborozták. A múlt év márciusában huszonhaton kezdtek, és most már ötvem- ketten dolgoznak az erdészet fafeldolgozó telepén. November elsején megszervezték a második műszakot, és ezzel újabb huszonhat embernek biztosítottak munkalehetőséget. A fűrészgépeken parkettlécet vágnak a Kaposvári Far- kettüzemnek, bútor alapanyagot a Szegedi Bútorgyárnak. Keményfából ezenkívül bánya széldeszkákat készítenek- Fuhafából nyolcvan centiméteres lécedet vágnak további darabolásra és kidolgozásra a budapesti ceruzagyárnak. A kis falusi üzem a tavaly: tervet hiánytalanul teljesítette. Csaknem 2400 köbméter fűrészelt faanyag került ki az üzemből. Raktárterületükön most is 600 köbméter feldolgozott fa vár elszállításra. A rönktéri fuvarokat nagyrészt a csehszlovák T4- K-10-es kerti traktorral bonyolítják le. Ezzel vontatják be az üzembe a feldolgozásra váró rönköket és a kész anyagot a raktárterületre vagy a közeli vasútállomásra. A távfűtéssel és a porelszívó berendezéssel fölszerelt üzem az idén tovább bővíti alapanyag-választékát. Ha sikerül kész cikkek gyártásához szükséges géneket is be- szerezmiük. újabb íMetf elekre találnának. A Kaposvári R"haevár 100 000 rohaakasz- tőt venne a bőszénfai fa- «’vártmánvüzemtől. A részleg beállításával tovább «növekedne a telepen dolgozók száma. Éj * ’’ ki az öregek napkoziotthon-háfózatát! A köztudatban úgy él, hogy a szociális problémák megoldására egyedül a tanácsok hivatottak. Az ilyen felfogás csak részben helytálló. Ugyanis ezen a téren — anyagi és erkölcsi vonatkozásban — igen sokat tehetnek a munkahelyek, a társadalmi és tömegszervezetek. A szervező, koordináló munka viszont a tanácsoké, a szociális gondoskodás régi és új formáiban egyaránt. Egy ilyen új forma az öregek napközi otthona. Az eddigi tapasztalatok alapján az összes szociálpolitikai tevékenység közül a magukra maradt öregekről való gondoskodásban van a legtöbb tennivalónk, mivel eddig csak a kezdő lépéseket tettük meg. Az öregek napközi otthon-hálózatának kiépítését a járási tanács, vb és egészségügyi csoportja kezdeményezte. A járás három községében, Somogyváron, Lengyeltótiban és Szöllősgyö- rökön megvolt a lehetőség, hogy e nemes intézményeket létrehozzuk. A helyi tanácsi vezetőkkel tapasztalatcsere- látogatást tettünk a kaposvári járásban, majd először Somogyváron és Lengyeltótiban — a két község széles körű társadalmi összefogása nyomán — 30—100 000 forintos ráfordítással inegnyilóitok a öregek napközi otthonát. 25— 25 magáról gondoskodni nem tudó öreg kapott itt helyet. Szöllősgyörökön . a KlSZ-kf ub és a könyvtár helyiségében nyitottak napközi otthont az öregek számára szintén jelentős költséggel. Mind a három község saját erőből —, a tsz szociális alapjából és a község-fejlesztési alapból — teremtette meg az intézmény működésének föltételeit. Állami támogatást csupán személyi kiadásokra kaptak. Az 1967-es költségvetésben már teljes fenntartásuk költségeit álami támogatásból fedezik Az intézmények ismeretlenek voltok. így a tanácsi, apart- és tömegszervezeti vezetőknek meg kellett küzdeniük az előítéletekkel, a falun végig futó rémhírekkel. Szinte mindegyik rászoruló' >-ülö-<- ktílön kellett meggyőzni saját helyzetének javítása érdekében. A járási párt- és, tanács- vb célul tűzte ki, hogy az öregek napközi otthonát az egész járásra kiterjedő hálózattá fejleszti. Ennek szervezésében helyes és szükséges, hogy a jövőben a községi vezetők látogassák meg a már működő otthonokat. Az a tapasztalatunk, hogy egy-egy ilyen látogatás érleli meg legjobban az elhatározásokat. R. to Prózamondó- és szavalóverseny Csak üdvözölni lehet a megyei KISZ-bizottság kezdeményezését, azt, hogy prózamondó- és szava lóversenyt hirdetett az ipari tanulok számára. A megyében első alkalommal rendezték meg vasárnap délelőtt az ő vetélkedőjüket, először álltak pódiumra ipari tanulók verssel, prózával ilyen céllal. Tizennégy lelkes fiatal mondta el Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét, fiúk és leányok — ez volt a kötelező vers. A »■Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent:« kezdetű versre József Attila, Henaleosz. Mar- tinov, Várnai Zseni, Móricz Zsigmond, Mikszáth, Karikás Frigyes — nem sorolom tovább — válaszoltok. A szavalok, a prózamondók szinte valamennyien példásan készültek föl a szereplésre, de csak kevesen állták ki a próbát A jobban személyre szabott választással ók is szebb eredményt érhettek volna el. A zsűri Magyar Miklós versmondónak ítélte oda a legtöbb pontszámot, második Kovács Ilona prózamondó lett, Mucsi Sándor versman- dó a harmadiknak kijáró díjat kapta. Horváth Margit, Rosta László és Csömör Jenő a negyedik, ötödik és hatodik helyezésen osztozott. Az első hat helyezett jutalomból részt «vesz a somogyi diáknapokon is. GAZDA ÉS KUTYÁJA Egy párizsi újságban olvastuk: — Egy olcsó fogast kérek — mondja a skót az áruházban. — Tessék, uram. Nik- kalezett, négy pence. — Olcsóbb nincs? — De van, uram. Műanyag, két pence. — Még ocsóbb nincs? — Dehogy nincs Sir — válaszolta rendíthetetlen nyugalommal az eladó. — Egy kampósszeg! ♦ * » Á miniszoknya miatt 7000 dolláros költséggel átépítik San Francisco esküdtszékének tárgyalótermeiben az esküdtek padsorait és a vádlottak padjait. Az eddigi bútorzatnál ugyanis a fiatalabb esküdtnők vagy a csinosabb női vádlottak rövid szoknyája »zavarta az igazságszolgáltatás menetét.. * v *’ A vasúti fülkében egy fiatalember megkérdezi egy idős férfitól: — Tessék mondani: hány óra? — Nem és nem! Nem mondom meg. Tudom, mi a vége az ilyesminek: én megmondom önnek, hány óra, ön megköszöni... ezzel megtört a jég, baráti beszélgetés kezdődik. Utána együtt szállónk ki, ön a restiben kávét hozat nekem, erre én is kénytelen vagyok meghívni magamhoz. Otthon pedig van « egy gyönyörű nagylányom, ön beleszeret. A lányom viszontszereti, ön mégkéri a kezét, erre én ... Itt pusztuljak el, ha odaadom a lányomat egy olyan embernek, akinek még órája sincs ... • • * Az apa felutazik a városba, hogy meglátogassa egyetemista fiát. Kora reggel megkeresi a fiú lakását, becsönget, és megkérdezi az ajtót nyitó embertől: — Legyen szíves, mondja még: itt lakik egy Fletcher nevű egyetemista? — Igen, igen — válaszolt a lakás tulajdonosa —, egyelőre fektesse csak le a járdára, én mindjárt megyek és behozom. « á * A családban ikrek születtek. Az ötéves kisfiú megkérdezi: — Mondd, apa, mindketten itt maradnak, vagy azért küldték őket, hogy választhass közülük? * «. * A feleség, miután eredménytelenül kutatta át a szekrényt, így szólt férjéhez: — Ugye, te dugtad el az estélyi ruhámat? — Nem. — Akkor hát mit szorongatsz a markodban? * * * A lány: — Öngyilkos leszel, ha nem megyek hozzád feleségül? A fiú: — Hát «persze, mindig ezt teszem. Som gyi Néplap A* MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: UTJBTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. Z. Telefons 11—516. U—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. q. 2. Telefon 11—51« Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő- fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbcsitőknéL Előfizetési díj egy hónapba 12 Ft. index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, kaposvár* Latinka Sándor utca & /
