Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-25 / 21. szám
XXIV. évtolyam 21. szám. 1967. január 25., szerda A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) Ara > 50 eh lér a népgazdaság 1966. évi fejlődéséről 1966-ban a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: I. Termelés és forgalom 1966-ban a megtermelt új értek — a nemzeti jövedelem — előzetes számítások szerint kb. 6 százalékkal múlta felül az 1965. évi szintet. A növekedés mértéke nagyobb volt annál, mint amivel az 1966. éves terv számolt (4 százalék). Az ipari termelés 1966-ban — a tervezett 4—6 százalékkal szemben — 7 százalékkal volt több, mint 1965-ben. Az ipar ezt a termelési szintet a termelékenység 6 százalékos növekedésével érte el, míg a foglalkoztatottság 1 százalékkal nőtt A termelés növekedésének több mint 80 százaléka a termelékenység növekedéséül adódott. 1966-ban —• a korábbi évekhez hasonlóan — kiegyensúlyozott volt az ipar fűtőanyag- és energiaellátása. Tovább folytatódott az energiatermelés és -felhasználás szerkezetének átalakulása. 1966-ban csaknem másfélszer annyi volt a földgáztermelés, mint egy évvel ezelőtt, és a terveknek megfelelően némileg csökkent a széntermelés. Valamivel kevesebb volt a kőolajtermelés is, de a kőolaj- behozatal kb. egyharmaddal meghaladta az 1965. évit A kohászat termelése átlagosan 7 százalékkal emelkedett. 1966- ban a gépipar és a vegyipar továbbra is az ipar átlagos fejlődését meghaladó mértékben növelte termelését A gépipari termelés 9 százalékos növekedése főleg a villamos- ipari gépek és híradástechnikai cikkek, valamint a műszer- és fémtömegcikkipar fejlődéséből adódott. A vegyipar termelésének 12 százalékos emelkedésén belül különösen a műtrágyagyártás, valamint a műanyagok és műszálak termelése nőtt. 1966-ban a könnyűipar — az 1965. évi szinthez képest — kb. 7 százalékkal növelte termelését. Különösen gyorsan (12 százalékkal) emelkedett a termelés a bútoriparban. Az átlagosnál nagyobb mértékben — 11 százalékkal — nőtt a szövetkezeti ipar termelése. Az ipari termékek hazad és külföldi végső értékesítése együttesen valamivel kisebb mértékben növekedett, mint a termelés. Míg 1966-ban az ipari termelés — az élelmiszeripar nélkül számítva — 8 százalékkal volt több, addig az ipar a belkereskedelemnek kb. 6 százalékkal több árut szállított, mint egy évvel korábban. A külföldre eladott ipari termékekért kapott devizameny- nyiség kb. 5 százalékkal haladta meg az előző évit. 1966- ban tovább folytatódott az ipari eredetű készletek növekedése. A növekedés mértéke /— előzetes számítások szerint 1— 1966-ban ióval kisebb volt mint az 1965. előtti években, de valamivel nagyobb, mint 1965-ben. Az építőipari termelés — az 1965. évi viszonylag kismértékű növekedés után — 1966-ban kb. 8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, és több volt annál, mint amennyit a terv előirányzott. Az építőipar a termelés növelését — az Iparhoz hasonlóan — nagyobbrészt a termelékenység emelésével érte el. Az építőiparbán foglalkoztatottak száma ugyan- ti csak kismértékben növekedett (kb. - százalékkal). Az építőanyagipar 1966-ban 10 százalékkal termelt többet, mint 1965-ben. A mezőgazdasági termelés — a viszonylag kedvezőtlen termésű 1965. év után — 1966-ban 5—6 százalékkal növekedett, és valamivel több volt annál, mint amivel a terv számolt. A termelés 1966. évi növekedése elsősorban az 1965. évinél nagyobb növénytermelési eredményekből adódott. Kedvező volt a gyümölcs-, zöldség- és különösen a burgonyatermés, továbbá több fontos takarmány- és ipari növény terméseredménye. Kiemelkedő volt a kukoricatermés. A kenyérgabonatermés 2,4 millió torma volt, valamivel kevesebb, mint 1965-ben, de a rendelkezésre álló mennyiség fedezi az ország szükségletét. 1966-ban az állattenyésztés termelési értéke némileg meghaladta az 1965. évi szintet. 1966. végén az ország szarvasmarha-állománya valamivel nagyobb, a sertésállomány azonban kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt. 1966-ban növényi termékekből, vágóállatokból és állati termékekből együttvéve kb. 3 százalékkal többet váAz ország lakosságának száma 1967. január elsején 10 197 000 fő volt, 37 000-rel több, mint egy évvel azelőtt. 1966-ban 138 000 gyermek született. A születések száma és aránya az össznépességhez képest némileg meghaladta az 1965. évit, de továbbra is alacsony volt. 6 százalékkal csőkként a halálozások száma. Ezért a lakosság természetes szaporodása 1966-ban nagyobb volt, mint 1965-ben. (Ezer lakosra számítva 3,3 ezrelék az 1965. évi 2,4 ezrelékkel szemben.) 1966-ban 93 000 házasságot kötöttek, 4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ennél kisebb mértékben, de emelkedett — 2 százalékkal — a válások száma is: 1966-ban 20 700 házasságot bontottak fel. 1966-ban á lakosság összes pénzjövedelmei kb. 7 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Ezen belül a munkabérek 5 százalékkal, a paraszti pénzbevételek 10 százalékkal (ide értve a termelőszövetkezeti munkaegység és munkabér, valamint a felvásárlási kifizetéseket) haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. A nyugdíjak és a családi pótlék fölemelése és ki- terjesztése következtében ilyen címeken 1966-ban mintegy kétmilliárd forinttal (kb. 22 százalékkal) többet fizettek ki, mint 1965 -ben. A lakosság takarékbetét-állománya 1966 végén meghaladta a 23 milliárd forintot. A fogyasztói árszínvonal 1,5 —2 százalékos növekedése folytán a bérek és jövedelmek reálértéke kisebb mértékben emelkedett, mint a pénzjövedelmek. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme a tervezett 3,5 százalék helyett kb. 5 százalékkal nőtt 1965-höz képest. A reáljövesároltak fel, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripari termelés 1966-ban ugyancsak kb. 3 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A mezőgazdasági és az élelmi- szeripari termelés növekedése fedezetet nyújtott a lakosság élelmi szervásárlásainak kb. 4 százalékos és a mezőgazdasági és élelmiszeripari export kb. 11 százalékos növeléséhez (összehasonlítható árak alapján számítva). A fokozódó áruforgalomból adódó szállítási követelményeknek a közlekedés eleget tett. 1966-ban a vasút áru- szállítási teljesítménye az 1965. évihez képest 3 százalékkal, a tehergépkocsiké 8 százalékkal nőtt. A távolsági személyszállítás teljesítményei ennél kisebb mértékben, kb. 2 százalékkal emelkedtek. A beruházásokra fordított összeg 1966-ban kereken 47 milliárd forintot tett ki, kb. 7 százalékkal többet, mint 1965-ben. 1966-ban számos űj, nagyobb ipari építkezést kezdtek meg, több fontos beruházás 1966-ra előirányzott üzembe helyezése pedig későbbre húzódott — ezért az üzembe helyezett beruházások értéke kisebb volt, mint az előző évben, és a befejezetlen beruházások állománya lelentősen növekedett. 1966-ban többek között megkezdte termelését a Pécsi Hőerőmű úiabb 50 mw-os réoegvsége, a Tiszai Vegvi Kombinát úi kerbs mid üzeme, a Hajdúszoboszlói Földgázdelemnek a tervezettnél nagyobb mértékű növekedését részben az tette lehetővé, hogy a fogyasztói árszínvonal va- ami vet kisebb mértékben emelkedett annál, mint amiéi az 1966. évi árintézkedések alapján a terv számolt. Ez egyrészt az idényeik kék árának múlt évi csökkenéséből adódott, másrészt pedig abból, hogy az árváltozások folytán megváltozott a vásárlások összetétele: azokból a cikkekből, amelyeknek az ára emelkedett, kevésbé nőttek, vagy csökkentek a beszerzések (pl. az élelmiszerek egy része), azok iránt a cikkek iránt, amelyeknek az ára csökkent, fokozódott a kereslet (pl. ruházati cikkek). A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére (amelyben nem jut kifejezésre a foglalkoztatottak számának növekedéséből, valamint a társadalmi juttatások — pl. nyugdíj, családi pótlék stb. — emelkedéséből származó jövedelemnövekedés) a tervezett 1,5 százalék helyett, 2—3 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A munkások és alkalmazottak jövedelmeinek átlagos növekedésén belül 1968-ban a szokásosnál nagyobb eltérések'"voltak, Míg ugyanis egyes — központi béremelésben részesült — rétegek keresete jelentősen emelkedett, addig a béremelésben nem részesült rétegeké az áremelések és a progresz- szív nyugdíjjárulék következtében csökkent. A parasztság fogyasztásának reálértéke valamivel nagyobb mértékben nőtt 1966- ban, mint a munkások és alkalmazottak reáljövedelme. A fogyasztói árak változása ugyanis a parasztság vásárlásaiban — a munkások ési alkalmazottak vásárlásaitól *Aüzem, a December 4. Drótművek új betanacélhuzai- gyártó üzeme, a csepeli nagy pontosságú szerszámgépgyár, a Magyar Kábelművek új üzemrésze, a Szolnoki Papírgyár IV. számú papírgépe. Átadták a forgalomnak a Szerencs—Nyíregyháza közötti villamosított vasútvonalat, és a távbeszélő-kapacitást Budapesten mintegy 24 000 új főközponti állomással bővítették. Ezenkívül új szállodákat (pl. a budapesti Sport és a siófoki Európa Szállodát), számos új üzletet építettek és korszerűsítettek. Elkészült az új csepeli állami áruház. Több új beruházással bővültek az egészségügyi intézmények (pl. a komlói és a vá- sárosnaményi kórházak) és a sportlétesítmények (pl. elkészült a Népstadion fedett játékcsarnoka). 1966-ban mintegy 55 000 lakás épült, lényegében annyi, mint 1965-ben. Az állami építőipari vállalatok 19 600 lakást építettek. A külkereskedelmi forgalom is kedvezőbben alakult annál, mint amivel a terv számolt. 1966-ban a kivitt áruk értéke 6 százalékkal, a behozatalé 3 százalékkal volt több, mint 1965-ben. Az 1966. évi külkereskedelmi forgalmunk globálisan aktív egyenleggel (kiviteli többlettel) zárult. Külkereskedelmi helyzetünk javulásának zöme a szocialista országokkal való forgalomból adódott. A tőkésországokból nagyobb volt a behozatal, mint a kivitel. térő összetétel folytán — nem éreztette hatását. A kiskereskedelmi forgalom — összehasonlítható árakon számítva — 1966-ban 7 százalékkal volt több, mint az előző évben. Ezen belül az eladott élelmiszerek mennyisége 4 százalékkal, a ruházati cikkeké kb. 8 százalékkal volt több, mint 1965-ben. A vegyes iparcikkek forgalma — ugyancsak összehasonlítható árakon számítva — mintegy 10——11 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az iparcikkforgalmon belül — átlagot jóval meghaladó mértékben — kb. 20 százalékkal emelkedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma. 1966-ban a lakosság szolgáltatásokra kb. 6 százalékkal fordított többet, mint egy évvel azelőtt. A viteldíjak fölemelését követően, 1966 második félévében a lakosság helyi közlekedésre — a számításba vett 33 százalék helyett — összesen kb. 20 százalékkal költött többet, mint 1965 második félévében. Az év végén a magánszemélyautók állománya elérte a 100 000 darabot, 21 százalékkal volt több, mint 1965 végén. 1966-ban tovább javult az egészségügyi helyzet. A gyógyintézeti ágyak száma 1900- zal, az orvosok száma mintegy 800-zal emelkedett. 10 000 lakosra az év végén 78 kór- ‘házi ágy és mintegy 20 orvos jutott. Az orvosi körzetek száma 61 új .'körzettel bővült A bölcsődei férőhelyek száma 1400-zal emelkedett A kultúra és művelődés iránti igény a múlt évben is fokozódott. Az 1966—67-es tanévben 375 700-an járnak középiskolába. Ez idő szerint az egyetemeken és főiskolákon összesen 89 500-an tanulnak. 1966-ban mintegy 4700 könyv II. A lakosság száma és életkörülményei Nyikolaj Podgornij Rómában Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Saragat olasz köztársasági elnök meghívására kedden állami látogatásra Rómába érkezett. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökével érkezett Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök-helyettes, Vaszi- iij Kuznyecov, Gromiko külügyminiszter első helyettese, Mihail Kuzmin, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Szergej Romanovsz- kíj, a külföldi kulturális kapcsolatok bizottságának elnöke és Vagyim Trapeznyikov akadémikus, az állami tudományos és műszaki bizottság első elnökhelyettese. Nyikolaj Rizsov, a Szovjetunió olaszországi nagykövete Rómában csatlakozott a küldöttséghez. A szovjet és olasz zászlókkal díszített repülőtéren Saragat elnök, Moro miniszterelnök, az olasz kormány többi tagja, a diplomáciai képviseletiek vezetői fogadták a szovjet államfőt. Podgornij és Saragat elhaladt a díszszázad sorfala előtt, majd mindketten beszédet mondtak. Saragat hangsúlyozta: Podgornij látogatása nagy és különleges jelentőségű, Olaszország és a Szovjetunió kapcsolatainak szakadatlan fejlődését bizonyítja. Kifejezte reményét, hogy Podgornij látogatása lehetővé teszi a nemzetközi együttműködés, a béke, a nemzetközi enyhülés és a nemzetközi biztonság nagy fontosságú kérdéseiről már megkezdődött eszmecsere folytatását és elmélyítését. Podgornij köszönetét mondott a meleg fogadtatásért, majd kifejtette, hogy o I Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít az Olaszországgal I való kapcsolatoknak. — Meggyőződésünk — folytatta —, hogy az országaink szociális, viszonyaiból, a nemzetközi életben elfoglalt helyzetének sajátosságaiból származó különbségek ellenére még távolról sem merültek ki a lehetőségek a kapcsolatok fejlesztésére. — A Szovjetuniónak és Olaszországnak érdekei a nemzetközi, különösen az európai ügyekben sok tekintetben megegyeznek. Ez megteremti az alapot, amelyen a felek kölcsönös törekvése mellett kibontakozhatnak a hasznos érintkezések és konzultációk a kölcsönös megértés megteremtése céljából. Fodgornij hangsúlyozta, hogy a szovjet—olasz kapcsolatok fejlődése és megszilárdítása nem irányul semmilyen más ország ellen. A beszédek elhangzása után Podgornij, Saragat és a kíséretükben levő személyiségek gépkocsin a repülőtérről a városba haitattak. Útközben a menet megállt. Amerigo Petrucci római polgármester rövid üdvözlő beszéddel fordult Podgornijhoz A szovjet államfő megköszönte a meleg üdvözlő szavakat. Római tartózkodása idején Podgornij Saragat vendégeként az elnöki palotában, & Quirinalban fog lakni. A szovjet vendégek az olasz fővároson kívül fölkeresik Torinót, Milánót Velencét, Nápolyt. A hivatalos tárgyalások ma kezdődnek és a vidéki út befejeztével, január 30-án zárulnak. A küldöttség összetételéből az is megítélhető, hogy az olasz— szovjet kapcsolatok minden területét megvitatják. (MTI) Fasiszta merénylet az OKP székháza ellen Hétfőn este negyed tizenegykor erős robbanás rázta meg az Olasz Kommunista Párt római székhazát Négy fiatalember egy gépkocsiból kiszállva robbamótöltetet helyezett el a pártépület egyik oldalbejáratánál, majd a kocsiba visszaugorva teljes sebességgel elrobogott. A robbanás anyagi károkat okozott a pártközpontban, többek között megrongálta a párt hetilapjának, a Rinasci iának szerkesztőségét, valamint azt a helyiséget, ahol a vietnami népnek gyűjtött gyógyszereket őrizték. A robbanás után a rendőrség lezárta az utcát, amely alig száz méterre fekszik a híres római Capi tollúmtól, a városházától. A károkat azonnal megtekintették Giorgio Amendola és Giancarlo Pa- jetta, az OKP vezetőségének tagjai, akik az épület egy másik szárnyában értekezleten vettek részt. Hamarosan a helyszínre érkezett Luigi Longo, az OKP főtitkára is. Longo kijelentette: »A rendőrség ismét bebizonyította tehetetlenségét a közrend megőrzésében. Reméljük, hogy a felelősöket elfogják, és nem kerülhetik ki büntetésüket. A fasiszta bűntett nyilvánvalóan azt a célt szolgálta, hogy megzavarja azt a barátságot, amellyel az olasz nép a szovjet államfő, Nyikolaj Podgornij fogadására készül.« A robbanás színhelyén egy monarchists ifjúsági csoport röplapjait találták. (MTI) A KISZ és a SíakszirvezelÉ elősegítik a vízellátási piograin megvalósítását Az MSZMP Kaposvári Végrehajtó Bizottságának, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottságának felhívásához csatlakozott a KISZ megyei és városi bizottsága, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. A felhívás után a KISZ megyei bizottsági ülésén és városi rendkívüli végrehajtó bizottsági ülésén bejelentették az ifjúkommunisták csatlakozását az akcióhoz. Az alapszervezetek gyűléseiken már felajánlották segítségüket: egységesen vállalták, hogy az Ifjúság a szocializmusért-moz- galom kötelező húsz óra társadalmi munkájának nagy részét a vízellátási program megvalósítására fordítják. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a szakmák megyei bizottsága felhívta az üzemek szervezett munkásait és az ifjúmunkásokat, hogy minél több társadalmi munkával segítsék elő a program végrehajtását. jelent meg, több mint 45 millió példányban. A napilapok évi példányszáma meghaladta a 600 milliót. A múlt évben 105 millió látogatója volt a moziknak, kb. 1,5 millióval kevesebb, mint az előző évben. A televízió-előfizetők száma tovább emelkedett — egy év alatt 165 000-rel — és 1967 első napjaiban elérte az egymilliót. 1966-ban jelentősen fokozó dott az idegenforgalom: 1,6 millió esetben keresték föl külföldiek hazánkat, és 1,4 millió esetben utaztak át külföldiek az országon. A hazánkba látogatók száma 22 százalékkal, az átutazók száma 74 Százalékkal volt több, mint 1965-ben. A külföldre utazó magyarok utazásainak száma csaknem egymillió volt, 7 százalékkal több, mint az előző évben. Budapest. 1.967 január. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
