Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-24 / 20. szám
Kedd, 1961. január 21. 5 SOMOGYI NÉPLAP Akikre mindig lehet számítani Beloiannisz utca 39—41. Modern, most épülő társasház. A nyitott ablakokon, ajtókon keresztül ömlik a februári hideg. A földszinten kokszkosarakban izzik a fűtőanyag, s a több mint tízfokos hidegben pár percre megáll egy-két ember a kályhák mellett melegedni, topogni. S aztán újból veszik a kőműveskalapácsot, a lapátot, a vésőt, s nem törődve a fütyülő széllel, építik a lakást, amelyben pár hónap múlva huszonhárom család talál otthont, meleget. Most itt dolgozik a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Csikfalvi János vezette brigádja. Jelenleg ez az épület a munkahelyük. De a négy év alatt — amióta KISZ- brigádként tevékenykednek — dolgoztak a Csihi Áruházon, a csornai postán, aztán a Május 1. utca 80. számú négy- emeletes társasház következett, majd felhúzták a Dimitrov és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán levő épületet Az alacsony, komoly tekintetű brigádvezető szerint arra a legbüszkébbek, hogy ők mindig jó minőségű munkát adnak ki a kezük alól, s komoly garanciális javítást nem kellett utánuk végezni, mert megkövetelik egymástól azt, hogy rendes munkát adjon át mindenki. De ez nem megy a termelékenység rovására. A tizenhárom tagú brigád a . múlt évben 105 százalékra teljesítette termelékenységi mutatóját s 81 800 forint értékkel adott többet a népgazdaságnak, mint amennyi a tervük volt. Bár többségükben fiaitalokból áll a Csikfalvi-bri- gád, mégis elérték, hogy a vállalat 98 brigádja között az első tíz helyezett közé kerültek. A megyei KISZ-bizottság értékelése szerint a kongresz- szusi munkaverseny harmadik helyére kerültek az építőipari brigádok közül. Segítik a brigádot a kívülállók is. Talán a legtöbb tanácsot Varga Péter építésvezetőtől kapják, aki patronálkások. A szombati és a hétfői napon is ott vannak mindannyian a munkahelyükön. Példaként állítják őket ilyen tekintetben a többi dolgozó elé. A jól végzett munkának nem maradt el az eredménye. A múlt évben a KISZ- brigád elnyerte a szocialista címet, s jó munkájuk jutalmaként a gazdasági vezetők 3300 forintos jutalomban részesítették őket. Most újabb nagy feladatra készülnek. A KISZ VII. kongresszusát akarják újabb munkasikerekkel emlékezetessé tenni. Egyszerű, dolgos emberei? munkálkodnak a brigádban. Nem bőbeszédűek. Nagy szavak helyett munkájukkal bizonyítanak. Kezük nyomán középületek, lakóházak nőnek. Amikor majd az új lakók beköltöznek, ők egy házzal, egy utcával vagy községgel továbbmennek, s újabb munkát kezdenek. Építőmunkások. Olyan építők, akikre lehet számítani. F. L. Postánkból Dómján Lajosné kaposvári olvasónk panaszolta, hogy a tüskevári vasúti átjáró melletti gyalogjáró sáros, járhatatlan. Lucskos időiben a gépkocsik összefröcskölik a járókelőket. Kellemetlen a közlekedés különösen mostanában, amikor egyik nap olvad, másik nap fagy. A városi tanács építési osztálya közölte velünk, hogy a panasz jogos. A kaposvár— balatonboglári, valamint a dombóvár—nagykanizsai út ezen a szakaszon a tüskevári sorompó felé lejt. Így a járművek kerekeiről lehulló sár. iszap lesodródik, megreked az útpadkán. A városi útkarbantartó részleg salakot szórt el a gyalogjárón, hogy könnyebb legyen a közlekedés. A KPM Közúti Igazgatósága ennek az útszakasznak a rendezését gyalogos felüliáró- val tervezi. Erre azonban — előreláthatólag — csak 4—5 éven belül kerül sor. S. J. toponári olvasónkat kérjük, írja meg címét. Szeretnénk levélben részletesen tájékoztatni. VAJON MIT VÉTETTEK EZEK A GÉPEK? < í ' Sárosán, rozsdásan, elhagyatottan láttuk Csurgó határában ezeket a lánctalpasokat. Mikor végzik el karbantartásukat? Majd ha kitavaszodik? Miért fáznak az újtól? A közelmúltban részt vettem a Magyar Agrártudományi Egyesület Somogy megyei szervezetének tanácskozásán. Termelőszövetkezeti agronómusok és állattenyésztők, járási állattenyésztők, állatorvosok összejövetele volt az, ahol tudományos és gyakorlati tapasztalatok cserélődtek ki az állatállomány takarmányozásáról, főként a borjak mesterséges, különböző tápszerekkel való fölneve- lésérőL Olyan dologról esett a leg- ja őket, s legfőbb segítőtársa ! több szó, amely ezekben az a brigád tagjainak. A gazdasági vezetők, a szakszervezet segítsége sem marad el. Mozi- és színházbéleteket adnak Csikfalvi Jánosnak és társainak, s ők közösen mennek el egy-egy előadást megtekinteni. Nemcsak a megyeszékhelyen találnak közös szórakozást. Ott voltak a brigádtagok a pécs—siklós—harkányi utazáson is. örültek, együtt szórakoztak ezen a szép utazáson. S nemcsak szórakoznak, hanem tanulnak, művelődnek is. A politikai tanfolyamon kívül részt vesznek a szakmai továbbképzésen is. Bartha Gyula, Turcsi Sándorné már elvégezte a gépkezelői tanfolyamot, Francsics József né pedig most jelentkezett, hogy mégtanulja az építőipari gépek csínját-bínját. Valamit a fegyelemről. Évek óta nem volt baleset. Itt nem zavarja a munkarendet az, hogy fizetést kapnak a munA Balatanmária és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet a balatonkeresztúri autóscsárda bisztrójába egységvezetőt keres Jelentkezni lehet a Balatonmária és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet kereskedelmi osztályán. (4473) években terjed a közös gazdaságokban. S tegyük mindjárt hozzá, hogy lassan terjed. Az itatásos borjúnevelés már nem új, ahol ugyanis költségszámításokat végeznek, ott már rátértek vagy hamarosan rátérnek erre a módszerre. Amiről beszélni kell, az a tejpótló szerekkel kapcsolatos. Hallgassuk meg erről Dianovszky Sándornak, a Somogy megyei Állattenyésztési Felügyelőség vezetőjének véleményét: — A marhahús bel- és külföldön egyaránt keresett élelmezési cikk, s amit a megye ad, az kevés az igények kielégítéséhez. Noha különböző rendelkezések, kedvezmények növelik a tenyésztési és a hizlalási kedvet, a tapasztalatok nem megnyugtatóak. Rosszul áll a megye állatférőhelyek dolgában, s a meglevő borjúnevelők között is akad régimódi, egészségtelen. A tejpótló szerek használata vontatottan terjed el. Pedig sok példa bizonyítja hasznosságukat. Ezen az értekezleten hallottam, hogy Nagyberkiben milyen rövidre sikerült fogni a szarvas- marhák hizlalási idejét. Tizenöt hónapos korban 550 kilós súllyal mentek el a hízómarhák, főként a TBK—40 tápszer itatása eredményeként. Olcsóbb a borjú fölnevelése, gyorsabban lehet meghizlalni és érténesíteni, s hogy mindez mennyire gazdaságos, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ahol már használták ezt a tejpótló szert, ott nem térnének vissza a hagyományos borjúnevelésre. Az említett tápszer előállításához importból származó tejpor kellett; a behozatal korlátozott, ígv az előrelépés is az. De ez nem azt jelenti. hogy megszűnt a teipótló szerek (alkalmazásának lehetősége. A kutatók külföldi tapasztalatokra építve hozzáfogtak más anyagok kidolgozásához. s igyekezetük ; eredménnyel járt Dr. Kakuk Tibor kutató-állatorvos a Lak- tinnal végzett eredményes kísérletet, erre még a kísérlet stádiumában fölfigyeltek a megyei szakvezetők, s ma Somogybán huszonkét-huszonhá- rom, a hónap végére várhatóan harminc termelőszövetkezet alkalmazza a Laktint — Növeli a borjúhús előállítási költségét sok helyütt a hagyományos fölnevelés, a gyakori megbetegedés — mondotta Ezeres Béla ka- pospulai főagronómus. — Tavaly októberéig egyszerű itatásos borjúnevelés volt szövetkezetünkben, kétségkívül ez is csökkentette a költségeket. Októberben tértünk át a Laktin itatására. Hogy ez mit jelentett forintban, álljon itt néhány adat. Tavaly januárban 15,50, áprilisban 21 forint értékű takarmányt használtunk fel egy kiló borjúhús előállításához. Októberben, miután már a Laktint használtuk, 10,50, novemberben 11,50, decemberben pedig 9,53 forintos takarmányköltséggel értünk el egy kiló súlygyarapodást. A módszer bevez''t,'ce é' i nem fordult elő borjúbetegség. Balatonszentgyörgyi tapasztalatot mondott el az illetékes állatorvos a Laktin költségcsökkentő és betegséget megelőző hatásáról; hasonló véleményen volt a magyar- atádi tapasztalatokkal rendelkező állatorvos is. Megyei szinten tehát a TBK—40, a Laktin és a legújabb tápszer, a TZS—60 »-bevetése-« szép eredménnyel járt. Pl három tápszer tavaly mintegy négymillió forint költségmegtakarítást jelentett azokban a termelőszövetkezetekben, ahol használták őket. Éppen ezért nehéz megérteni, hogy akadnak gazdaságok, ahol nem élnek ezzel a lehetőséggel: noha itatásos borjún evelés folyik náluk, és rendelkezésükre állnak a szükséges berendezések, mégis visszautasítják a tejpótló szerekkel való, kétségkívül nagyon kifizetődő borjúneve- 1 ési módszert. Solymossy Dezső, az egyesület megyei szervezetének titkára éppen ezért hívta fel a tanácskozáson részt vevő állatorvosok figyelmét arra, hogy ők legyenek az új, korszerű módszerek szószólói. Értik, tapasztalják a tápszerek hasznosságát, tehát tőlük várható elsősorban, hogy fel- - ázzák a közömbös, a minden újtól kissé fázó szövetkezeti vezetőket, és ráirányítsák figyelmüket a korszerűbb, jövedelmezőbb módszerekre. Hernesz Ferenc «TOL „YBRÁGZ A BÁLÁIG n AZ ŐSSZEL LASSAN LEHŰLŐ BALATON jobban megtisztította a tó vizét, mintha hatalmas szűrőn engedték volna át az egész '“-tengert-«. Ismét fiatalabb a tó, megritkultak, kipusztultak belőle a fürdőzők ellenségei, a vállaltra, a csónakokra, az evezőkre rárakódó, sóskasze- rűen savanyú szagú, a víz felszínét és az iszapot egyaránt ellepő kékalgák. A hűvös levegő, a víz tükrét feltépő északnyugati szél elfújta a »vízvirágzást«. Így nevezik a kékalgák burjánzását, amely hij-telen következett be a múlt nyáron, s nemcsak a keszthelyi öblöt borította be lebegő szöveteivel, hanem az északi part mélyebb vizeti is ellepte. A Csopak, a Füred, a többi balatoni jármű és a Tihanyi Biológiai Kutató Intézet kutatóhajója, a »Lóczy Lajos« anélkül szeli á vizet, hoev kormánvlaoátián, oldalfalán összegyűl tené az elsősorban nem jó illatukról, esztétikai hatásukról nevezetes »■vízvirágokat-«. — MITŐL »VIRÁGZIK« A VÍZ? — kérdeztük dr. Tamás Gizellát, a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutató Intézetének munkatársát, aki tizenhat éve foglalkozik a legnagyobb magyar tó legkisebb növényi szervezeteivel. — Szórványosan, ritkábban máskor is elszaporodtak a vízben a kékalgák, de mióta nagyobb mennyiségben kerülnek a vízbe szerves anyagok, azóta gyorsabban szövődik ez a se vége, se hossza kékeszöldes háló. a környékből pedig műtrágyákat, növényvédő szereket (ezek »serkentik,, a szervesanyag-képződést) zúdít a tóba a hegvekről, kertekről lerohanó esővíz. A part menti üzemek is »gondoskodnak« a szervesanyag-utánpót- lásról, s a közlekedés, a vendéglátóipar és az idegenforgalom szintén nitrogéndús hulladékokat, melléktermékeket juttat a vízbe; azt meg még nem is tudjuk pontosan, hogy a Zalában mi »rejlik«, mit visz a tóba a mindvégig mezőgazdasági vidékeken kanyargó, gyakran áradó folyó. — MIÉRT KELL ERRE FÖLFIGYELNI? — tettük fel a következő kérdést. — A kékalgák belepik a víztükröt, s elzárják a napfénytől azokat a vízben élő, lebegő szervezeteket, amelyeknek feltétlenül szükségük van rá. De lerakódnak az iszapra is, és az iszapot beborító algaköpeny ugyancsak elzárja táplálékforrásuk tói azokat a halakat, iszapfalókat, amelyek a tó fenekén találják meg mindennapi kenyerüket. A vehemensen szaporodó kékalgák tehát megszakítják a táplálékláncot, s a vízi harapnivalóban úgysem túl bőséges Balaton élőlényei nagyon megsínylik a »vízvirágzást«. — A halastavakban is állandóan szórják a halelesé- get. Itt is jelentkezik a »víz- virágzás?« — A haltáplálék is szerves anyag, jelentős része nem is kerül a pontyok, harcsák bendőjébe, hanem táplálja a vizek lebegő élőlényeit. Nem marad el a következmény sem — a dús kékalga-vegetáció állandóan fenyegeti a halak egyenletes fejlődését. India és Izrael óriási kiterjedésű halastavait rendszeresen permetezik rézgálic-oldattal, így akadályozzák meg, hogy a gyilkos egysejtűek túlzottan elszaporodjanak. Az amerikai tavak mellett épült vegyiüzemek, ipari berendezések is ontják a szerves anyagokat, és a tengenméretű tavakban is megindul a szerves anyagok felhalmozódásának folyamata, amelyet követ a miénkhez hasonló »virágzás«. A vizet a kékalgák »virá- goztatják,,. de rajtuk kívül még legalább 1200 algafaj él a Balatonban. Az ősz, a tél. a szeles-hideg idő megtisztítja a Balatont. 1966 zivataros novemberi napjai és a fagyponttal kacérkodó december szétszórta a víz felszínéről a fenékig bolyhosodó kékalgaszőnyeget. De a folyamat a tavasszal ismét kezdődik «lölről... Krajczár Imre Lakást, orvosi rendelőt épített a városi KÖFA-brigád A Kaposvári Városi Tanács V. B. városfejlesztési csoportjának 65 tagú építőbrigádja olyan létesítményeik kivitelezését vállalja, amelyeknek fölépítésére nincs vállalati kapacitás. 1966-ban tizenöt munkahelyen dolgozott. Megkezdte az Arany utcai és az ifjúsági sporttelep építését. A Ságvári Endre utcában tizenkét egyemeletes lakás, orvosi rendelő, könyvtár, klubszoba, a Cserben orvosi rendelő, orvoslakás kivitelezéséhez látott hozzá. A Kun Béla utcában négy lakást adott át rendeltetésének. Elkészítette a városi kertészetet a Gorkij utcában, továbbá saját telephelyét és a vásárcsarnok kerítését Tavaly a termelési érték 5 821 000 forint volt Bőr Pál, a városfejlesztési csoport vezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy 1967- ben még több munkájuk lesz, mint tavaly volt A Cserben, a vidámpark feljárója mellett 1 500 000 forint beruházással presszós kisvendéglőt építenek, befejezik a tavaly megkezdett tizenkét lakás és az orvosi rendelők építését, továbbá a Veszprém utcában nyolc lakást adnak át rendeltetésének. Az idén a termelési érték mintegy hárommillió forinttal lesz több, mint tavaly. A brigád még jobban előmozdíthatná az építkezést a városban, ha rendelkezne néhány egyszerű építőipari géppé1. A MÁV Dombóvári Építési Főnöksége keres fölvételre segédmunkásokat a nagykanizsa—zalaszentjakab—balatonszentgyörgy—fonyód—siófok—lepsény—szabadbattyáni, a kaposvár—fonyódi, a gyékényes—kaposvári vonalon folyó vasútépítési munkákhoz, valamint a Balatonfenyvesen és a Kaposváron folyó magasépítési munkálatokhoz. Teljesítménybér. Szállás. Munkaruha, téli, nyári. Utazási kedvezmény családtagoknak is mind belföldre, mind külföldre. Jelentkezni lehet Dombóváron, az építési főnökség személyzeti és ügyviteli csoportjánál. (4421)
