Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-24 / 20. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1967. január 24. Mao parancsot adott ki a hadsereg beavatkozására HO SI MINH: Meghívom Johnson orat ide Hanoiba, ha fegyvertelenül érkézül A BTA pekingi tudósítójá­nak jelentése szerint Mao Ce-tung parancsot adott, hogy a hadsereget vezényeljék ki a baloldali és a forradalmár tömegek támogatására. A parancs szerint a jövő­ben, ha a valódi forradalmá­rok a hadsereg segítségét ké­rik, a hadseregnek segítenie kell. Mao Ce-tung ezzel ösz- czefüggésben kéri, adjanak ki új parancsot, és hatálytalanít­sák a régit. Mao parancsát hétfőn reg­gel tette közzé az Üj-Kína hírügynökség mellett működő »•vörösgárdista« forradalmi ezred faliújságjában Lin Piao. Mao utasítását a hadsereg politikai főcsoportján vasár­napról hétfőre virradó éjjel vették telefonon. A faliújság szerint Mao azután adta ki rendelkezését, miután január 21-én egy okmányt látott Anhuj tartományból. A KKP Központi Bizottsá­ga katonai bizottságának ülé­sén Lin Piao bírálta Ho Lán­got. a Kínai' Népköztársaság Államtanácsának elnökhelyet­tesét. A szónok Ho Lungot »nagy banditának", »feudális karrieristának", »bandita szár­mazású személynek«, »a had­seregbe befurakodott karrie­ristának« és »Mao elnök el­lenségének« nevezte. Lin Piao bírálta Lin Cse Csient, a kínai néDi felszabadító had­sereg politikái főcsoportfőnö­kének helyettesét is. Lin Piao ezen az ülésen kijelentette, hogy az ország­ban széles körű belső harc Moszkva január 27-én is­mét ünnepélyes nemzetközi aktus színhelye lesz: a Szov­jetunió, az Egyesült Államok :,és Nagy-Britannia — mint "kezdeményező hatalmak — elsőnek aláírják á világűr bé­kés használatáról szóló szer­ződést, majd megnyitják a szerződést más, csatlakozni kívánó országok előtt is. Hasonló aláírási szertartá­sok zajlanak le, Washington­ban és Londoniban, akárcsak az 1963-as moszkvai atom- csendszerződés alkalmával, ebben a három fővárosban lehet letétbe helyezni a csat­lakozásról szóló ratifikációs okmányokat. Mint ismeretes, az ENSZ- közgyűlés 21. ülésszaka gya­© Am így sem maradt semmi kétségem vagy illúzióm a további sorsom fe­lől. Tudtam, hogy a két leg­több bizonyíték megsemmisíté­se még nem elég, a többi is elegendő lesz, hogy valljon el­lenem. Azt is .élénken el tud­tam képzelni, hogyan jutott nyomomra az FBI. Az ügynö­kök oly nagy buzgalommal akartak meggyőzni róla, hogy mindent tudnak, hogy eközben leleplezték előttem informá­cióik forrását; az árulót. Sokan úgy képzelik, hogy a hírszerző előbb-utóbb meg­szokja az esetleges lebukás és bebörtönzés gondolatát, s ettől kezdve már nem is gondol rá, és csökkenti éberségét. Nos, az igazat megvallva valóban nem jó állandóan a börtönbe jutás lehetőségén töprengeni, mert az állandó idegfeszültség meg­mutatkozna, s így azonnal el­árulná a hírszerzőt. A frontka­tonához hasonlóan a hírszerző is tudatában van a veszélynek, de ha van benne egy kis böl­csesség, nem engedi meg, hogy a gondolat úrrá legyen rajta. Megtartja az óvatossági rend­szabályokat, hogy a kockázatot a lehető legkisebbre csökkent­se. Azóta is sokat gondolkodtam rajta, hogyan lehet az, hogy a letartóztatásom napján és a rá következő hónapokban annyira bontakozik ki. Aláhúzta, hogy ennek a harcnak egyrészt folytatódnia kell, másrészt nem szabad megbontani a rendet. Lin Piaónak ezt a felszólalását röplap is­merteti, amelv a »dunhai ke­gyetlen harci osztag« aláírást viseli. HELYREIGAZÍTÁS. Vasár­napi lapunk Kínával foglal­kozó cikke tévesen idézte az egyik, Pekingben terjesztett röplap szövegének Mao Ce- tung titkárával kapcsolatos »észét. A szöveg helyesen így hangzik: Hu Csiao-mu, Mao 0e-tung titkára, a kö~r>':nii, bizottság tagja »időzített bomba Mao Ce-tung közvet­len közelében .« Flottatüntetés Macaónál Vasárnap reggel hat kínai ágyúnaszád jelent meg a macaói kikötő közelében. Kö­zülük az egyik a kikötőbe is behatolt. A Reuter angol hírügynök­ség úgy véli, hogy az á<ryú- naszádok megjelenésével kí­nai részről pszichológiai nyo­mást akartak gyakorolni a macaói portugál hatóságokra, amelyek továbbra sem haj­landók a teljes felelősséget vállalni a múlt havi véres incidensekért. A kikötőben köröző ágyúnaszád fedélzetén tartózkodó legénység kezében a parton összegyűltek piros kötésű könyveket láttak, fel­tételezhetően Mao Ce-tung művei lehettek. (MTI) korlatilag egyhangúlag jóvá­hagyta a szerződés tervezetét, amely összefoglalja a világ­űr — beleértve a Holdat és más égitesteket — kutatásá­nak es felhasználásának el­veit. kötelezi az államokat, hogy atomfegyverrel vagy egyéb tömegpusztító fegyver­rel fölszerelt objektumokat ne vezéreljenek Föld körüli pá­lyára, ne hagyjanak égiteste­ken ilyen fegyvereket, ne lé­tesítsenek a Holdon vagy bárhol másutt a világűrben katonai támaszpontokat vagy egyéb katonai berendezéseket. A szovjet külügyminiszté­rium a szerződést ismertető és a csatlakozásra szólító jegyzékeket megküldte az üsz- szes moszkvai diplomáciai képviseleteknek. (MTI) kevéssé rettegtem, kevéssé ag­gódtam önmagamért. A leg­főbb ok talán az lehet, hogy az FBI-ügynökök megjelenésének pillanatában rögtön arra kel­lett gondolnom, hogyan ment­sem meg segítőtársaimat a le­tartóztatástól. Megbilincselve vittek le az autóba, és a gépkocsivezető mögé ültettek. Mellém egy INS-tiszt került, elém is egy másik, idősebb tiszt, valószínű­leg az előbbinek a főnöke. A kocsiban még egy fontos bizo­nyítéktól sikerült megszaba­dulnom. A nyakkendőtűmben őriztem egy igen fontos jelen­tés mikrofilmmásolatát. Ami­kor elkezdtem a tűmmel bab­rálni, a tiszt felfigyelt mozdu­latomra, és kikapta a kezem­ből. Ám ahelyett, hogy alapo­san és nyugodtan megvizsgálta volna, szétszedte apró dara­bokra. S amikor nagy nehezen boldogult az aprólékos szerke­zettel, a film észrevétlenül a földre hullott. Ö még sokáig forgatta, nézegette a tűt, de nem talált semmit, s ekkor visszaadta. Annyira felvidított a siker, hogy gúnyosan oda­szóltam: — Uram, önök igazán telve vannak a legfurcsább gyanak­vással. Nem tudtam mire vélni, hogy egyetlen riportert sem láttam magunk körül. Nyil­vánvalóan az FBI és a CIA ab­Machmud kész letartóztatni Sukarnót Hírügynökségi jeletések sze­rint az indonéz fővárosban fokozódik a hajsza Sukarno elnök ellen. A Reuter közli, hogy Malik indonéz külügy­miniszter vasárnap este egy fogadáson megismételte ko­rábbi szavait: Sukarnónak le :ell mondania. Hétfőn reggel jobbodali 'iákok ismét ellepték ßiz ut­akat, követelték Sukárno bí- ••ó*ág elé állítását. Amir Machmud vezérőr- ■ agy, Djakarta katonai oa- rancsnoka. rádióbeszédében már »szolgálatait« is felaján­lotta: kijelentette, kész letar­tóztatni az elnököt, ha arra narancsot kan. Hétfőn a fővárosban meg- •'vílt a k'nv'selőház üléssza­ka is. Nan’.renden szerepel Sukarno elnök helyzetének megvitatása, valamint annak a 108 mandátumnak a betöl­tése, amelv a betiltott Indo- v-n-rmumsta Párt képvi­selőié volt. Ezeket a mandá- 'urnákat a akció frontok tagjainak jut­tatják. (MTI) Az NSZK külügyi államtitkára Budapesten Hétfőn este megbeszélések folytatására Budapestre érke­zett Rolf Lahr, a Német Szö­vetségi Köztársaság külügyi államtitkára. A Ferihegyi re­pülőtéren Szilágyi Béla kül- ügy m i ni s? ter-helyettes fogad­ta. (MTI) Háborús bünper Münchenben A müncheni esküdtbíróság hétfőn kezdte meg annak a há­borús bűnpemek a tárgyalá­sát, amelynek fővádlottja dr. Wilhelm Harster, a háború .alatt megszállt Hollandiában működött német biztonság: rendőrség és biztonsági szol­gálat egykori parancsnoka. Harstert 82 856 gyilkosságban való bűnrészességgel vádolják. A vádlottak padján foglal he­lyet Wilhelm Zoepf münche­ni tisztviselő és Gertrud Slott- ka stuttgarti titkárnő is, aki­ket több ezer gyilkosságban való részvétellel vádolnak. Magáin vádlóként lép fel a bűnperben a Svájcban élő Otto Frank, a megrázó nap­lója által szomorú világhír­névre szert tett Anna Frank édesapja is. Hétfőn Londonban beszá­molt a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságban tett tíz­napos látogatásáról az a há­rom egyházi személyiség — Reeves chichesteri püspök, A. J. Musté amerikai lelkész ás Feinberg amerikai rabbi —, aki Niemöller lelkésszel, az Egyházak Világtanácsa el­nökségének tagjával együtt nemrég Hanoiban járt. Sajtóértekezletükön el mon­dották, hogy Ho Si Minh fo­gadta őket, és szívélyes, őszinte beszélgetés keretében kijelentette: — Johnson elnök azt ál­lítja, hogy kész bárhová el­menni és bárkivel tárgyalni, ha ezzel közelebb hozhatja a /ietnami békét. Nos, én meghívom John­son urat ide, Hanoiba, ebbe a házba, az egyko­ri francia kormányzói palotába, ahol most önök­kel beszélgetünk. Jöjjön el feleségével, leányá­val, orvosaival, szakácsával együtt, de oldalán ne legyen pisztoly, kíséretében ne legye­nek tábornokok és tengerna­gyok. Mint öreg forradalmár, szavamat adom, hogy Hanoi­ban teljes biztonságban lesz. A londoni sajtóértekezleten több újságíró feszegette, va­jon csupán jelképes jelentősé­gük van-e Ho Si Minh sza­A véres események akkor robbantak ki, amikor a ma- tiaguai elnöki palota őrsége lövéseket adott le a Lorenzo Guerrero elnök ellen tüntető tömegre, és egy embert meg­ölt. A palotaőrség lövéseire a tüntetők, Fernando Agüero hívei lövésekkel* válaszoltak. (Fernando Agüero az ellenzé­ki konzervatív párt jelöltje­ként kíván indulni a februári I általános választásokon.) Az Ismét megbilincseltek, és a re­pülőtérre szállítottak, ahol őreim kíséretében gépre ültem. Hosszú ideig repültünk. Este 11-kor ötórás repülés után le­szálltunk egy kis repülőtéren, üzemanyagot vételeztünk, majd ismét felszálltunk. Haj­nali négykor a gép ablakából fényfoltok ezreit pillantottam meg, s rájöttem, hogy ezek olaj tornyok éjjeli reflektorai. Texasban voltunk. Őreim meglepődtek, arrfikor közöltem velük, hogy szerin­tem először Alabamában száll­tunk le, most pedig Dél-Texas- hoz közeledünk. Ugyanis a csillagok állásából következ­tetni tudtam a repülés irányá­ra, a távolságot pedig a sebes­ség alapján kiszámítottam. Ezek az őrök egyébként igye­keztek figyelmesen és udvaria­san viselkedni, de a leghatáro­zottabban elzárkóztak attól, hogy valamiről is pontos felvi­lágosítást adjanak. Hajnali fél ötkor tehát le­szálltunk Brownsville-ben, ahonnan kocsival hajtattunk az INS macaleni büntetőtáborába. A nap még nem kelt föl. Be­zártak egy cellába, és megen­gedték, hogy aludni térjek. vainak, tehát csak azt kíván- ta-e hangsúlyozni, hogy a vietnami nép kész békében élni az amerikaiakkal, ha azok fegyvertelenül jönnek or­szágába —, vagy pedig az el­nök nyilatkozata konkrét meg­hívásnak tekinthető? A válasz így hangzott: »Ha Johnson el­fogadná a meghívást, Ho Sí Minh elnök hajlandó lenne fo­gadni őt Hanoiban. Ehhez ter­mészetesen az kellene, hogy — a vietnami elnök szavaival él­ve — Johnson oldalán ne le­gyen pisztoly, vagyis ho«y az amerikaiak szün­tessék meg legalábbis a VDK területének bombá­zását. A lelkészek elmondották, hogy másfél órás beszélgetést folytattak Pham Van Dong miniszterelnökkel és sok más személyiséggel. Valamennyi beszélgetésből azt a meggyő­ződést szűrték le, hogy a VDK népének harci elszántsága tö­retlen, és a nép felkészült a legnagyobb áldozatokra is, mert biztos a végső győzelem­ben. Reeves püspök részletesen ismertette azokat a bizonyí­tékokat, amelyek kétségtelen­né teszik Hanoi és környéke elnöki palota környéke való­ságos csatatérré változott A tüntetők fegyveresei a környe­ző házak tetőiről gépfegyver- tüzet zúdítottak az elnöki pa­lotára, és a palota közelében fekvő egyik szállodát is el­foglalták. A palotaőrség lövé­sei ekkor a tömeget már szét­kergették, az utca kövezetét halottak és sebesültek borítot­ták, de a fegyveresek a meg­békés polgári lakosságának bombázását. A három egyházi szemé­lyiség két amerikai hadi­fogoly pilótával is talál­kozott, akik elmondották, hogy a /ietnami orvosok gondos ápo­lással begyógyították sérülé­seiket és azóta is jól bánnak velük. Napi fejadagjuk a viet­nami katonák ellátmányának kétszerese. Ky dél-vietnami miniszter- elnöknek vasárnap Melbour- ne-ben még szembé kellett néznie az ötnapos ausztráliai tartózkodása során legnagyobb is leghevesebb ellentütetéssel. Több mint három kilométe­ren keresztü vonult az a négyezer tüntető, akik az Ausztráliai Munkáspárt veze­tőjének, Arthur Cálwellnek irányításával végül is annak az épületnek szomszédságá­ban tartottak nagygyűlést, ahol Ky búcsű-sajtóértkezle- tét rendezték. A tüntetők a vietnami háború befejezését követelték, miközben a dél­vietnami miniszterelnököt he­likopteren szállították át a tömeg feje fölött. Ky nem zavartatta magát, és sajtóértekezletén kijelentet­te: »meg van győződve arról, hogy elnyerte az ausztráliai nép többségének támogatását és rokonszenvét.« (MTI) lenére folytatták a harcot. A hétfő reggeli órákiban még mindig folytak az utcai harcok. Jelentések csak szór­ványosan érkeznek, mert a managuai központi távíró hi­vatal alkalmazottainak több­sége — a hivatal környékén dúló harcok miatt — elhagy­ta munkahelyét. Hírmagyarázók szerint a mos­tani tüntetések nem annyira Lo­renzo Gurrrero jelenlegi elnök, hanem Anastasio Somoza tábor­nok, a nemzeti gárda főparancs­noka ellen irányulnak, aki a kor­mánypárt jelöltjeként indul a feb­ruári választásokon. A Somoza család uralma nyomta rá bélyegét Nicaragua egész XX. századi tör­ténetére. A tábornok azonos ne­vű apja Nicaragua »erős kezű embereként« 1937-'tői 1947-ig, majd 1950-től volt az ország elnöke, míg 1956-ban meg nem gyilkol­ták. Az elnöki székben fia, Luis követte, "akit 1963-ban René Schick Gutierrez volt külügyminiszter váltott fel. Schick — a Somozák bizalmi embere — a múlt év au­gusztus 3-án szívszélhüdés követ­keztében elhunyt, és az elnöki tisztséget ekkor vette át Lorenzo Guerrero, aki - maga is a Somoza család meghitt bizalmasa. A Somoza család politikai el­lenfelei hangoztatják, hogy a csa­lád kezében vannak a legnagyobb szarvasmarha-tenyésztő farmok, cukorgyárak, kávé- és cukorül­tetvények, kőolajfinomítók, autó- kereskedések, valamint a fo­gyasztási cikkeket előállító ipar- vállalatok részvényeinek többsége. Jellemző, hogy vasárnap az el­nöki palota ellen felvonuló tö­meg ilyen feliratokat vitt magá­val: »Nem akarunk több Somo­zát!«, »Nem akarunk politikai gyilkosságokat!« (MTI) Összeesküvést lepleztek le Ghánában A ghanai katonai kormány­zat hétfőn közölte, hogy a rendszer megdöntését célzó összeesküvést lepleztek le. Az acci ai rádióban ismer­tetett hivatalos közlemény há­rom személyt nevezett meg az összeesküvés szervezőiként: egy ghanai és egy nigériai egyetemi hallgatót, valamint így ghanai funkcionáriust. A közlemény szerint a gha­nai hadsereg két tisztjét, va­lamint két. nz összeesküvés­ben való részvételien vádolt polgári személyt őrizetbe vei­tek. (MTI) ÁBEL EZREDES ELMONDJA TÖRTÉNETÉT ban reménykedtek, hogy sike­rül engem együttműködésre bírniuk, és akkor nem hozzák nyilvánosságra az ügyet. Az INS csak azokat tartóztathatja le, akik törvénytelen módon jutottak be az országba, ezért a sajtó nem ad hírt az INS ak­cióiról. Az FBI viszont nagy propaganda közepette folytatja tevékenységét. Az INS székházában lefény­képeztek szemből és profilból, ujjlenyomatot vettek, majd bevezettek a kihallgatóhetlyi­Lelkierő és szabadulás ségbe. Őreim egyike az INS sajtóosztályának vezetője volt.. Az ő feladatai közé tartozott, hogy a sajtót megfelelő módon informálja, a riporterek előtt minden lehető eszközzel hang­súlyozza szervezetének fontos­ságát. Emberem igen beszédes volt, lelkesen és önmagát vál­lon veregetve szónokolt nekem az INS-ről. Egy másik őrrel pedig a fiatalkori bűnözés el­leni harc módszereiről beszél­gettünk. Négy óra után valamivel két férfi lépett a szobába. Az INS tisztviselőiként mutatkoz­tak be, és közölték, hogy velük kell mennem — hogy hová és miért, azt nem tették hozzá. Reggel 9-kor azonban már fölkeltetitek, megparancsolták, hogy öltözzem fel, mert azon­nal Visznek kihallgatásra. A kihallgatások ezután egymást követték hat héten árt, amikor is határozott kérésemre a le­tartóztatásom hírét nyilvános­ságra hozták, engem pedig át­szállítottak egy New York-i börtönbe. A többi már ismert, hiszen tárgyalásom jegyző­könyve azóta napvilágot látott. Mindent összevetve, négy évet és nyolc hónapot töltöt­tem börtönben. Ekkor, hála a szovjet kormány erőfeszítései­nek, hazatérhettem. A börtön- évek alatt is szilárdan élt ben­nem a meggyőződés, hogy egy­kor majd visszanyerem sza­badságomat, s ez erőt adott a nehézségek elviseléséhez. Az életem legválságosabb pillana­taiban is vigaszt leltem a. fes­tésben, a szépirodalomban és a természettudományos műveik­ben, az ezermesterkedésben és a hangszerekben, amelyeken muzsikálok. Mindez képessé tett rá, hogy lelkierőmet, ki­egyensúlyozottságomat még az amerikai börtönökben se ve­szítsem el. (Vége.) (Megjelent a Molodoj Kom- munisztban.) Fordította: Z. J. Pénteken aláírják a békés világűr egyezményt „NEM AKARUNK TÖBB SOMOZÁT!“ Tűzharc Nicaragua fővárosában ....................... ™ *»jc len • m ■ I M anaguában, a 148 000 négyzetkilométer területű és mintegy másfél millió lakosú közép-amerikai »ba­nán-köztársaság«, Nicaragua fővárosában vasárnap este a jobboldali pártok hatalmi versengése véres összetűzésekhez vezetett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents