Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-24 / 20. szám

Kedd, 1967. január 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP ■ HADÜZENET nte.iiiiwiiiwhrc Ha nincs rendeld.». Az is baj, ha nincs ren­delet. Baj, mert a szocialis­ta együttélés szabályairól regélni így csaknem fölösle­ges. Legalábbis a következő példák ezt bizonyítják. Igaz, nem országos, még csak nem is megyei bajokról van szó. A Ejilaton-parton azon­ban nem egyedi dolog a nyerészkedésnek e »-bevált«, törvényinélküliséggel biztosí­tott formája. Balatonbogláron lakást leap egy fiatal sportoló, »cserébe« ellátja a gondno­ki teendőket Alig melege­dett meg az új fészekben, máris OTP-köcsönt kér és kap — házépítéshez. S ha valahol gyorsan illik épít­kezni, akkor a Balaton-par- ton ez törvény. Elkészül az új ház, a magántulajdon. Csinos, szép, kényelmes. Pénzt lehet keresni vele. A tulajdonos tehát nem költö­zik ki a Sportházból, meg­feledő neki az is. Saját há­zát pedig kei év óta válla­lata üdültetésre adja ki — jó pénzért Abból szépen visszafizeti majd az OTP- kölcsönt ha többet nem nyer az üzleten A fonyódi Halásztelepen is van újdonsült tulajdonos, az előbbivel azonos módon épített házat. Ráadásul szol­gálati viszonya is megszűnt a halászatnál, de szolgálati lakása nem. (Elvégre huma­nisták vagyunk, hadd ke­ressen szegény.) Egy másik fonyódi lakó a községi ta­nács kezelésében levő ál­lamosított házban éldegél, jóllehet felépült mór három- szoba-összkomfortos családi háza is — OTP-kölcsönnet Ennek is, állami lakásának is nagy részében üdültet (Lám csak, vannak még, akik szívükön viselik ha­zánk fejlődő idegenforgal­mát!) De az ellen már til­takozott, hogy egyetlen szo­bát átengedjen a mellette egyszobás lakásban élő négytagú családnak — álla­mi lakásából. Mert az jog­talan ... De elég a példákból, hisz mindegyik ugyanazt mond­ja, s ha tizenötöt, kétszáz­ötvenet vagy többet sorol­nánk, akkor sem juthatunk más következtetésre. Az állam maszek vámsze­dőihez nem lehet hozzá­nyúlni! Nincs, egyszerűen nincs jogszabály, amelynek szellemében kötelezni lehet­ne az új (OTP-kölcsönös) háztulajdonosokat, hogy hagyják el állami, szolgála­ti lakásukat, s vegyék bir­tokukba az újat, a csino­sát, a szépet, a sajátjukat. Mindenki háborog, min­denki zsörtölődik és jogo­san. Az állam ugyanis — rendelet híján — óriási pénzösszegekkel támogatja a nyerészkedőket. Az igazi cél persze nem ez. Ad köl­csönt az állam, hogy eny­hítsük lakásgondjainkat, hogy elősegítse a magán­építkezést. De a megértés és a hála legcsekélyebb jele helyett visszaél ezzel a Ba- latön-parton építkezők nagy része. Mert visszaélhet. Görgetegen és Alsóhe- ténypusztán, Toponáron és Babóesán azért épít valaki, hogy saját háza, szép laká­sa legyen, a Balaton-parton nagyon sokan azért, hogy munka nélkül jussanak bu­sás jövedelemhez. Miben vart a formaliz­mus? Abban, hogy a szo­cialista erkölcs, a szocialis­ta együttélés egyik-másik szabályáról hiába beszé­lünk, ha nem alkotunk kö­telező erejű törvényt meg­tartásuk biztosítására... Jávori Béla Téli beszélgetés Ácsok a tetőn Üvegpalota? A tervező álma szerint igen. Szépen csillogó zöld üvegével, neoncsíkjaival kétségkívül imopzáns látványt nyújt majd. Most azonban csak az óriás váz vonja magára a figyelmet. A betonelemek kö­zött szabadon nyargal a szé’, havat hord be, hogy később le­tisztíthassa a tetőt. Esténként a sötét tölti ki a vasbeton váz közötti hatalmas ürességet. S ebben a tömött feketeségben apró, sápadt, csillagként vilá­gít egy-egy felparázsló tüzelő­kosár jelezve, hogy a hidegben sem üres az épülettömb. Vala­ki azt mondta nekem a készü­lő új iparitanuló-iskolánál, hogy Kaposvár legszellősebb munkahelye ez. De lehet, hogy a megyében sincs még egy ilyen nyitott épület, ahol em­berek dolgoznak. A szél Topo- nár felől iramodik neki, hogy a rácsot alkotó vasbeton váz között rátörjön a városra. Ezen a munkahelyen a kő­művesek és a villanyszerelők jártak legjobban. Öli legalább fedett térben dolgozhatnak. A pince kétszintnyi mélységében; ha nincs is meleg, de legalább huzat nélkül rakhatják a tég­lát. A munkahelyen kemüves- tanulók dolgoznak. S talán egyik jellegzetessége ennek az épületnek, hogy valamennyi falazás! munkát ipari tanulók végzik el. A pufajkás, fagy csípte arcú legén ykék-röt tö­mör véleményt mond Papesik Jenő építésvezető; — Meg vagyunk elégedve a munkájukkal, nagyon szépen dolgoznak. Valahol, a második emeleten még hozzáfűzi ehhez a mon­dathoz: — Ha itt volnának az ab­lakkeretek, másként menne a munka. így azonban nehéz. — Hol késnek? — A Fémmunkás Vállalattól szeptemberre kértük. Ök csak későbbre ígérték, mert akkor­ra igazolják vissza, amikorra akarják. A zsaluzás tulajdonképpen a vasbeton szerkezetet tartotta addig, amíg a beton megkö­tött. Most bontják az emberek. Bontják? Inkább illik erre a munkára az a meghatározás, hogy tépik, szaggatják. — Nem a beton fogja oda — mondja az egyik ember —, hanem a jég. — De azért lejön? — Nézze meg ott a fel járat­nál, hogyan. Muszáj leszedni, ha másként nem, darabokban. — Éles itt a szél. — Följebb még élesebb — mondja Csirzó István. — Fül­védő nélkül neliéz kibírni. A legtöbb ember fülre húz­ható téli sapkát visel. Néhány­nak a fején svájcisapkát látók. — Fülvédőt sehol sem lehet kapni, pedig itt kellene. A kosaraikban tűz ég. De me­leget csak akkor érezni, ha mellé áll az ember. A szél ha­mar elkapja azt a kevés mele­get, amit ezek a kosarak ad­nak. Pedig a negyedik emele­ten már semmi más nincs, cs-alr a készülő zsaluzás meg a hideg. A zsaluzás tetején fá­zósan ülnek az ácsok. Innen már csak a környék háztetői látszanak. Márton Miklóstól kérdezem meg, mikor volt itt a leghidegebb. — A dátumra már nem em­lékszem. Egy szerdai nap volt. Mínusz huszonkét fokot mér­tünk. Ahol jár a levegő, talán még több. — Most mennyi leltet? — Nyolc-tíz fokos hideg. Itt fönn a toliamban pillana­tok alatt megdermed a tinta. Az embereket is, azt hiszem, inkább a tea melegíti föl, mint a pislákoló tűz. A munka is lassabban megy. Az elgém­beredett tagokkal jobban kell vigyázni. De a negyvenöt em­ber naponta idejön az építke­zésre, s dolgozik. A hétórás kezdési időt általában nem tudják megtartaná. Reggel még annyira hideg a levegő, hogy nem tárnák fönn a tetőn. Hiába igyekeznék, a nyolc órát sem tudják ledolgozni. — Ilyen háedgben nem le­hetne kibírni. Csak úgy tu­dunk dolgozni, ha időnként megmelegszünk. K. I. CjfaliL íl dombtetőről közelről A FAR MOTOROS BUSZ kínlódva kapaszkodik fel a ha­vas, meredek úton. A tetőn egy pillanatra mintha meg is állna, hogy aztán könnyedén guruljon le a lejtőn, a falu fe­lé felújításával és bővítésével, teljesen saját erőből — község­fejlesztésből, társadalmi össze­fogással. A községi tanács elnöke, Batky Pál — maga is lelkes Szemben a domboldalak haj­lataiban, a görbe utcákon csu­pasz ágú fák szűrik meg a táj fehérét, törik meg egyhangú­ságát Közöttük, egymáshoz bújva, a hóba lapulva; házak. Sorban és elszórtan. Havas te­tejükkel beleolvadnak környe­zetükbe. A falu fölött széles félkörben erdő sötétlik. Csöndes mozdulatlanság. Az út jobb oldalán elsuhan mellettünk a tábla; Gadány. Az utcák kihaltak. Csak 3 megállónál topog néhány em­ber. Ügy tetszik, mélyen alszik a falu a hótakaró alatt. A busz a széles Öblű téren fordul, a modem, friss vakolá- sú, széles középület előtt, amelyben a tanács irodái, az orvosi rendelő és a művelődé­si otthon — benne könyvtárhe­lyiség — kaptak helyet. Ahogy tudom, 460 000 forintos költ­séggel emelték a régi épület gél kalauzod az új épületben. Előcsarnok parányi pénztárfül­kével, fölötte vetítőterem, szé­pen berendezett klubhelyiség, a falu lakosságéhoz mért nagy­terem, színpada elzárható, és így a fiatalok klubhelyiségnek használhatják. És a szabad- polcos könyvtár, benne 1184 kötet (lakosonként 1,7). Célsze­rű, egyedi tervezés. EZ A LEHETŐSÉG. És a valóság? A keretek tartalma? A község terve egyike a já­rás legszínesebb kulturális programjának. Összeállítója: Kelemen Piroska iskolavezető, a falu egyetlen pedagógusa. Második éve vezeti, a négy osz­tályból álló, negyvenfős alsó tagozati csoportot, igazgatója a művelődési otthonnak, és ő kezeli a könyvtárat is. Nehéz, minden percét lekötő elfoglalt­ság. A falu kulturális minde­nese. De jól ismeri a községet, itt született, és ide is jött visz­sza tanítani gyermekeket és felnőttekeit. — A kaposvári képzőben, Meleg Józsi bácsi népművelé­si szakkörében szerettem meg a felnőttek között végzendő kulturális tevékenységet, és kaptam ehhez módszertani út­mutatást is — mondja a fiatal tanítónő. Kezdőifik az óra, a beszélge­tést, csak később folytathatjuk. Addig is nyissunk be a szom­szédos terembe, ahol a tájékoz­tatás szerint szintöl néhány perce kezdődött a tanítás, csak éppen 20—30 évvel idősebbek­nek. A mezőgazdasági szakmun­kásképző tanfolyam második évfolyamának hallgatói részére tart foglalkozást Batta József mezőgazdász, a járási tanács munkatársa. Az óra anyaga: a növényvédő szenek alkalmazá­sa. Tíz felnőtt szorong az isko­lai padokban. Figyelmesen kö­vetik az előadást, majd kérdé­sekre, megnyilvánulásokra sem igen kell biztatni őket: példá­kat említenek, tapasztalataik­ra magyarázatot kérnek, össze­vetik a hallottakat a gyakor­lattal. — Heti lsét aBealammal, dél­előttönként jövünk össze — mondja Batta elvtárs. ■— A foglalkozásokat felváltva Cst- ma Sándor kollégámmal tart­juk, és hadd tegyem hozzá, hogy szívesen, mert érdeklő­déssel várnak bennünket... A hallgatók? Itt1 van a tsz elnö­ke, aztán a vezetőségből, trak­toros, raktáros stb. MIELŐTT GADÄNYBA JÖTTEM, több oldalról ér­deklődtem a falu kulturális életéről. Most, hogy a gyere­kek szépen sorba állva elkö­szöntek a tanító nénitől, és így zavartalanul szót váltha­tunk, beszélgetésünk a műve­lődési terv lapozgatása közben inkább csak összegezése ta­pasztalataimnak, értesüléseim­nek. A hagyományos formák ép­pen úgy helyet kapnak a prog­ramban, mánst az újabb törek­vések: filmvetítés heti egy al­kalommal, megfelelő látoga­tottsággal, a könyvtár munká­ja 168 olvasóval (a lakosság 24 százaléka), ismeretterjesztő előadások korszerű témákkal, szabás-varrás tanfolyam 18 részvevővel, rendszeres tv-né- zés — ami mind azt bizonyít­ja, hogy nem volt hiábavaló a falu erőfeszítése, anyagi áldo­zata a művelődési otthon épí­tésében. És a nehezebb próbálkozá­sok? A színjátszók Illyés Gyula Tűvé tevők című népi komé diáját adták elő nagy sikerrel. Az ifjúsági klubban naponta összejönnek a fiatalok, olvas­gatnak, szórakoznak, és persze kötött tervük szerint is meg­tartják foglalkozásaikat ugyan­csak a tanító néni vezetésével, a viselkedés, a művelődés, környezetkultúra tárgyköré­ből. Az idősebb felnőtt mű­kedvelők pedig elhatározták, hogy összegyűjtik a falu népi hagyományait Jelenleg a Ko- kasverés hamvazószerdái helyi szokásának fölelevenítése, il­letve színpadra állítása foglal­koztatja őket, ami azért is ér­dekes, mert a környéken ha­sonlóról nem tudnak, és ígv eredetinek, sajátosan egyedi­nek tekinthető. NEM ALSZIK TEHÄT A FALU a téli hónapokban sem. Csak madártávlatból, a dombtetőről rémlik tetszhalott­nak a festői fekvésű község. P. U, . A Corso cukrászda átalakítás miatt zárva! Az átalakítás ideje alatt a a Béke Grill helyiségében üzemel a régi osztályba sorolással. Felhívjuk vásárlóink figyelmét, hogy a a Corso átalakítása idején a Bisztróban is a cukrászsütemények teljes választékával állunk rendelkezésre. Somogy megyei Vendéglátó Vállalat (38388) BALATON SAJT EXPORTRA A marcali sajtüzemben készíteti Balaton elnevezésű sajtot a csurgói érlelőpincében műanyag zacskókba 'cso­magolják, négy hétig érlelik, majd Ausztriába, Olaszor­szágba és az NDK-ba szállítják. Az újfajta érleléssel ké­reg nem képződik a sajton, s az íze is jobb. Feigli Vendelné és Borsó 1st énné naponta 280 db sajtot csomagolnak be légmentesen az új Cryoval géppel. Polcokra ráírják a becsomagolt sajtok Oktalan félelem Ünnepre hívtak a minap. Egyik mezőgazdasági üzemünk harmadszor nyerte e! a kitün­tető élüzem címet. Szives örö­mest tettem eleget a meghívás­nak. Dolgos, nagyszerű embe­reket ismertem meg a valóban ünnepélyes termelési tanácsko­záson. Kivétel nélkül mindenki megadta az ünnepnek kijáró tisztességet. Ha nem így van, föl sem tűnik, hogy a kör­nyezet méltatlan az ünnephez. A hulló vakolatú, ütött-kopott helyiség jó néhány ablakszeme vaksin nézett a világra. A pók­hálókról és a kétes tisztaságról nem is szólok. Az ünneplők frissen vágott, vészesen recsegő deszkapadokon ültek a kecske­lábú, örökmozgó asztalok mel­lett. Ahogy említettem, talán föl sem tűnik mindez, ha munka­ruhás emberek ülnek a terem­ben. De így kénytelen-kelletlen észre kellett venni. Eszembe jutott, hogy pár száz méterrel odább hárommillió forintért építettek a falunak egy kivül- belül mutatós kultúrpalotát. Az ünnepség végén meg is kérdeztem az üzem vezetőjét, hogy miért nem ott tartották meg a termelési tanácskozást. Így felelt: — Túl fényes nekünk. Hidd el, mindenki feszélyezve érezte volna magát... Nem hittem eL Vitatkozni kezdtünk. Sajnos, nem tud­tam meggyőzni. Nem értette meg, hogy az a palota ezeknek az embereknek épült. Azért, hogy leszoktassa Őket az okta­lan félelemről. N. S. Építőanyag-vásárlók, figyelem! A kaposvári TÜZÉP-telepen megvásárolt építőanyagát házhoz szállítja a 13. sz. 9KÖV A vásárlók megrendelésére a rakodást is elvégezzük. Gépkocsik a TÜZÉP-telpen megrendelhetők. Cyors, olcsó és megbízható! 13. sz. AKÖ Kaposvár (4464) f.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents