Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-09 / 290. szám
W***. 1988. december ül 3 SOMOGYI WeFfcAF — Látták már a Kálváriát? — Még nem. — Hát az orvoslakást? — Azt sem. — Nézzék meg mindegyiket. Az utat lucskos sár borítja A férfiak gumicsizmában járnak. Éppen az útkereszteződésnél toporog egy asszonyka. Előtte nyitott faláda. Cukorkát és csokoládét árul. Húsz méterrel odább van a vegyesáru bolt Elindulunk megkeresni a DEiELÖTT n ÓRA Vörös Csillag Tsz elnökét — Gondos Józsefnek hívják az elnököt. Ide nem messze van Gölle. Onnan való. Volt cseléd meg minden. Birkózóit az élettel. A felszabadulás után gazdasági akadémiára küldték. Amikor végzett, kinevezték igazgatónak a somogytamócai gazdaságba. Hat éve, hogy ösz- szevomták a lábodi meg a tar- nócai gazdaságot idejött Atta- iába elnöknek. Jó komája a szomszédos faki elnöke. Az est mondta neki akikor: »»Gondold meg, öregem, alaposan. Én annyit mondok neked, hogy akikor se lennék az altatóé tsz elnöke, ha rám íratnák a fiél falut... Gondos mégis jött Hat esztendeje tizennyolc forintot ért egy munkaegység. Most, kérem, még a boltos is respektálja az egység értékét...« A szövetkezel központjában, a főkönyvelői irodában két középkorú parasztember számol az asztalok mellett. Efanond- juk, hogy mi járatban vagyunk. Tanácstalanul néznek egymásra. — Talán a majorban vem, de a«m biztos. — A pártBükárt hol találják? — Az meg a hízott bikákkal van elfoglalva. Ma van a szélütés. Exportra megy minden darab. Kopog, aztán belép egy vi- harkabátos ember. A majorból jön árpaügyben. Neki sincs szerencséje — Már föl is mertük, csak a mózsáláshoz kiéne kijönni. Azt mondták, itt taJálom. Reményvesztetten áll az ajtóban. A sapkáját gyűri. — Az elnököt vagy az agronomist nem tóttá a majorban? — Nem. A párttitkár volt kánt, de már az is bejött. Ha jól tudom, a tanácsra ment a járlatlevelek végett. — Átszólhatnánk a tanácshoz telefonon? —• Sajnos nem. Nincs telefo- jsnrek. — Nincs??. — A tulajdonos nem enged oszlopot tenni a háztetőre — mondja az egyik könyvelő. A másik hozzáteszi: — Hát ha az én házam volna, én se nagyon engedném meg... ■Visszafele jövet a póznákra telepített gólyafészek előtt egy kerékpárossal találkozunk. öttíz méterenként kiabál: — Esernyő javító!... Esernyő jajától ... Már egészem rekedt a hangja. ______ A községi ta____ nács a falu e gyetlen emeletes házában székel. Az elnök szobájában DÉLI ÍZ ÚRA Az ÉM Budapesti Betonár agyár (Budapest, XXI,. Rákóczi F. u. 2S9, Csepel) azonnali belépéssel fölvesz lakatos, villanyszerelő, vízvezetékszerelő szakmunkásokat, valamint láng- és ívhegesztő vizsgával rendelkező hegesztőket, mozaiklap- és betonelemgyártó munkára női és férfi seg édmunkásokat, valamint portásokat és éjjeliőröket. Munkásszállást és napi egyszeri meleg étkezést térítés ellenében biztosítunk. A fölvételhez munkaikönyv, MIL-lap és tanácsi igazolás szükséges. Fölvételre jelentkezés a fenti cím munkaügyi csoportiánál. (4880) éppen most ért véget a végrehajtó bizottság ülése. A vb hét tagja a zárszámadás előkészítéséről és az adócsoport munkájáról tárgyalt. Egy érdekes beszélgetés kellős közepébe csöppenünk. A szövetkezet elnöke magyaráz: — Nem olyan könnyű dolog ez! Tegnap este a párttaggyűlés után a gazdaságosságról és az ésszerűségről beszélgettünk. Higgyétek el, hogy az előbbre jutás minden lépéséért keményen meg kell küzdeni. Emlékezzünk csak vissza. Ebben a faluban először a plébános vetett hibrid kukoricát. Ugye mindenki kinevette? Még a hívők is rácsodálkoztak: »Tisztelendő úr, hát maga is?« És mit mondott nékik a pap? »Miért ne? Ha ez a jobb, akkor így kell csinálni!« Amikor a közös táblákon is elvetettük a hibrid kukoricát, minket is megmosolyogtak. Ebben a faluban régi szólás, hogy a kukorica nem szereti a szomszédját. Ezért tették egy méter távolságra a magot. A sűrű kukorica láttán az egész faluban elterjedt, hogy oda az idei termés. Már nemcsak a pappal, hanem az elnökkel meg az ag- ranómussal is baj van. Akkor azt mondtuk tréfásan: »Jó lesz vigyázni, emberek, mert ez szocialista kukorica! Híz szereti a szomszédját!« A betakarításkor nem volt pletyka. Mindenki természetesnek tartotta, hogy a »szocialista« kukorica másfélszer annyit ad holdanként, mint a régi. — Azt is mondd el, hogy mi volt az intenzív búzával! — szól közbe a tanácselnök. — Azzal már nem volt ilyen cirkusz. Annál már csak attól féltek, hogy nem lesz sikértartalma. Az első őrlés után aztán mindenki megnyugodott, mivelhogy a molnár tényekkel bizonyított, és utána a pék se tudott mást mondani. ötvenéves, csupa dér ember az elnök. Gumicsizmát és bri- csesznadrtágot visel. Mindig szembenéz azzal, akihez beszél. — A jövőben meg kell oldanunk az istállótrágyázást is. Eddig azt csináltuk, hogy a tagoknak pénzért adtuk el a szalmát. A háztáji istállótrágyáját a tagok használták fel. A legtöbben minden évben megtrágyázták a háztáji földet. Ami fölösleg volt, azt eladták. Szalmát ezentúl is adunk, de a trágyát mi vesszük meg Bevezetjük a zöldtrágyázást, így lehetővé válik a szerves anyag rendszeres visszapótlása. Szomszédaink jó véleménnyel vannak a mi közös gazdaságunkról, s ha ez sikerül, akkor nagyot lépünk előre... Ezzel minden jelenlévő egyetért. délután iDra j tervében ez olvasható: »Van 376 szarvasmarhánk. Ebből 172 fejőstehén. Van 1317 sertésünk. Ebben az évben 1000 hízott sertést és 110 hízott marhát értékesít a szövetkezet. Ezenkívül 25 000 vágóbaromfit.« A tanács statisztikája szerint a háztáji gazdaságokban 358 szarvasmarha és 2500 sertés van. Szerény számítások szerint a háztáji gazdaságok csak a szerződött állatokért hárommillió forintot kapnak minden évben. A tanácsi és a szövetkezeti adatokat összevetve kiszámítjuk, hogyan is áll a falu a háztáji földekkel. Kiderül- hogy valami nem stimmel. Testvérek között is hiányzik 63 hold föld. Hogy hd van? A tanácselnök ezt hajtogatja: — Azok a sértettek, akiknek nincs nagy belsőségük, akik a felszabadulás után építkeztek ... A tsz-elnök így vélekedik: — Valahol meg kell lenni ennek a földnek is. A föld nem tűnhet el. A falu statisztikai adataihoz tartozik az is, hogy az itteni emberek kereken egymillió forintot isznak meg évente az italboltban. Az italbolt különben modem. A bejárat melletti táblára ki van írva, hogy ebédre disznótoros kapható. Éppen a disznótorost esszük, amikor odaáll az asztalunk elé egy középkorú, pufajkás ember. Szilárdan lecövekel az asztal előtt a magával hozott pohárból iszik az egészségünkre, és fölteszi a nagy kérdést: — Magyarázzák már meg. mi az, hogv mechanizmus. MEGKEZDTÉK AZ ÉV VÉGI LELTÁROZÁST a balatonendrédi Zöld Mező Tsz-ben. A leltározás munkáit három brigád végzi. Hitelrendezés a termelőszövetkezetekben Újabb lépés az önállóság növelésére DÍLUTSK 3 ÓRA — Kié az a ház? — Egy kőművesé. — És az? — Abban tsz-tag lakik. Mindegyik szép. A Fő utcán már alig van deszka- és drótkerítés. A legtöbb ház tulajdonosa az új divatnak hódol. Olyan kovácsoltvas kapuk és ajtók díszlenek a házak előtt, hogy azokat nézni és csodálni kell! A Kálvária is ilyen. Csupa új ház. A Kálvárián azok építették, akiknek azelőtt semmijük sem volt. Most van. Nem kell. bemenni a házakba kívülről is biztos mérleget lehet készíteni. Hitelenkedve írtam le egy számot. Ez a falu 600 000 forintért épített házat az orvosának! Nincs tévedés, ennvibe került. A révi orvos házát kétszázezer forintért meg tudták volna venni. Nem vették m«z. Építették egyet több mint félmillióért. A szomszédos közsémVK^n úgv mondták, hogv gavallér omiherék az a+*’«1aiak. DÉLUTÁNI ÓRA | Még mindig a gazdasági témánál tartunk. — A gépesítés a legfontosabb — mondja a tanácselnök. — Ha van gép, és van hozzáértő ember, akkor kevés meglepetés érheti a vezetőiket. — Ebben sok igazság van — veszi át a szót a tsz-elnök. — Most mór Attalában is ott tartunk, hogy egyre kevesebb ellensége van a gépesítésnek. Jelenleg tizenöt traktorunk és két kombájnunk van. Szeretnénk még két kombájnt és egy komoly erőgépet venni. Jövőre 530 holdon akarunk kukoricát vetni. Két kombájnt fölszerelnénk adapterrel, és tökéletesen megoldanánk a kukorica betakarítását. Már beszéltünk a dombóvári szárítóüzem vezetőjével, ők azonnal megszárítanák a kukoricát Szeptember közepétől október végéig nyugodtan végeznénk a kukorica betakarításával. így búzát is vethetnénk a kukorica után. — De hát ehhez valóban hozzáértő traktorosokra van szükség. — A mieinkkel mindenki meg van elégedve. Olyan munkát végeznek, hogy még a ■sépállomásdak is csodálkoznak Tóth János tanácselnök másfél éve van itt. Most éppen az összefogásról beszél. — Azzal fogadtak, hogy Attalában lehetetlen társadalmi munkára hívni az embereket. Ez tévedés. Az idén egészen pontosan 550 000 forintot fordítottunk a falu fejlesztésére. A lakosság 234 000 forint értékű társadalmi munkát végzett. Ezen a téren eddig mi -zagyunk az elsőik a megyében. Ha sikerül megtartani az első helyet, akikor százezer forintot kapunk. Azzal már megint lehet kezdeni valamit. Olyan szerényen mondta ezt az utolsó mondatot is, mintha csupán száz méter járdáról lenne szó. Igaz, amikor a beszélgetés elején arról faggattam, hogy mi ú’ság van Általában, ezt mondta: — Nálunk? Semmi külöA kedd reggeli lapok ismertették a kormány határozatát a termelőszövetkezeti Intelek rendezéséről. A rendezést a párt kezdeményezte, s a nyilvánosság előtt a múlt héten a IX. kongresszuson beszéltek róla először. De nem mondhatjuk azt, hogy valamiféle váratlan, előre nem látható intézkedésről van szó, hiszen a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetének elemzése során már régebben kitűnt, hogy ez a hitelrendezés szükséges. Első kérdés lehet tehát, hogv mi indokolja a hitelek rendezését. Ismeretes, hogy a régebben és az öt-hat évvel ezelőtt alakult termelőszövetkezeti gazdaságokban legelőszór a közös tevékenység társadalmi, politikai föltételei jöttek létre. Ám a fiatal termelőszövetkezetekben nem volt még sem gép, sem megfelelő épület; a nagyüzemi gazdáikor! is technikai, anvagi föltételeit fokozatosan kellett megteremteni. Az is természetes, hogy gépeiket, épületeket, szőlőket, gvümöl esősöket, kertészeteké képtelenek volttik ezek a gaz- e aságok; önerőből beszerezni, i1tetve berendezni: állami hi-- tólekre szorultak. Ma már megállapíthatjuk, hogy a hitelekből megvalósított beruházások elősegítették a mezőgazdasági termelés növekedését, a termelőszövetkezetek gazdálkodásának megszilárdulását. A szövetkezetek dolgozói és vezetői nem bántak könnyelműen, hanem takarékosan, célravezetőén kezelték az államtól hitelbe kapott összegeket. Ezek a hitelek tehát betöltötték szerepüket. De föl kellett figyelni arra is, hogy évek óta o termelőszövetkezetek mind nagyobb gondokkal küszködnek a hitelek törlesztésekor. Ennek magyarázata egyszerű: az annak idején hitelből vásárolt gépek, berendezések, épületek értéke számottevően csökkent. Sót közülük számos olyan is van. amely tulajdonképpen ma mór a termelésben nem hasznosítható. Viszont mindezek a hitelek mostanáig terhelték egv- ’gy szövetkezet gazdálkodását Ezt a helyzetet fölismerve és értékelve határozott úgy a tői kezdődően a szövetkezetek minden gazdálkodási állóeszközét újra kellett értékelni. A teljesen elhasználódott épületeket, fölszereléseket, a gyümölcsösökhöz, a kertészetekhez vagy más ültetvényekhez tartozó használaton kívüli berendezéseket törölték a szövetkezetek vagyonleltárából. Végeredményben ez az újraértékelés hű képet nyújtott arról, hogy a termelőszövetkezetekben milyen értékű eszközök és berendezések állnak rendelkezésre a gazdálkodáshoz. A kormány intézkedése nyomán a termelőszövetkezetek 1965. december 31-i hitelállományából törölni kell azt a részt, amelynek az állóeszközök újraértékelése után nincs meg a fedezete, és amelynek visszafizetése akadályozná a gazdálkodás további fejlődését. Végeredményben tehát mód nyílik arra, hogy a termelő- szövetkezetek — pénzügyi és hitelhelyzetüket újra rendezve — tiszta lappal kezdjék az új évet. Az is ésszerű rendelkezés, hogy a hitelrendezést az egyes termelőszövetkezetek vagyoni és jövedelmi helyzetéhez igazodva hajtják végre. Hiszen mi sem természetesebb: a gyengébb, mostoha természeti körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek esetében a hiteltörlés mértékének nagyobbnak kell lennie, mint például a már erős és kedvezőbb helyzetben lévő közös gazdaságokban. A hitelrendezéssel együtt valósul meg az amortizáció teljes kiterjesztése is a termelőszövetkezetekben. Köztudomású, hogy ez év elejétől a gépek és gépi fölszerelések pótlására, felújítására képeztek amortizációs alapot a szövetkezeti gazdaságok. Most január 1-től az amortizációs alapkénzés kiterjed a terrne- 1 őszövetkezetek összes állóeszközére, tehát az épületekre, öntözőberendezésekre, kertészeti telepekre, szőlő- és gyümölcsterületekre, s egyéb gazdasági létesítményekre. Ezzel a termelőszövetkezetek önállóbb gazdálkodásának további föltételei jönnek létre. H. L. Megkezdte a mun’ át a tahi ballválogató nagyság szerinti osztályozására 30 000 forintért gépet vásárolt. Az asszonyok a tsabi és a siófoki járás gazdaságaiból felvásárolt mintegy 40 vagon babot kézzel válogatják. Az ideiglenesen berendezett üzemben előreláthatólag csak áprilisig vagy májusig dolgoztak. Jövőre ugyanis az fmsz állandó jellegű és nagyobb kapacitású üzemet létesít. Itt több asszonyt kívánnak foglalkoztatni. Ezért más vidékek’-ől is szállítanak ide babot válogatásra. nős!... _ Németh Sándor I kormány, hogy 1966. január 1OÉLUTÍA 2 ÓRA Nagy a kereslet a gyümölcsíacsemeték iránt Érdekesek az attalai statisztikai adatok. A szövetkezet (Tudósítónktól.) A Tab és Vidéke Körzeti Földmű vessző vetkezet tavaly lótesitet. csemetelerakatábí 1 az idei őszön a taoi és a siófoki járás háztáji gazdaságainak r 1 ására 4174 tö - uses gyflmö’csí-c roe ét és 77" boryós tövet r I k át. A tö - e~ facsemetékből 4980 darabot, a bogyós gyümölcsökből — például ribizli, málna, szamóca é r. pits, m t — pedig 39 9T0 tövet v.ttsk el a környező kö :ségek háztáji gazda- sá-aiba. Kejs-ícsemetéből pé'dául a tengődjek 800, meggyből a káli'at k 390 darabot, szamócából r. -o-nogy egresiek 17 500, má’náb'l pedig a tengődlek 12 000 tövet vet lek meg. (Tudósítónktól.) Tab vezetőit sokat foglalkoztatja az a gondolat, hogyan biztosíthatnának munkát a járási székhelyen élő, mezőgazdasággal nem foglalkozó nőknek. Ezért létesítettek Tabán babválogató üzemet. Itt harminc-harmincöt asszonynak adnak elfoglaltságot, biztosítanak állandó keresetet. A téglagyár által rendelkezésre bocsátott nagy teremben bérén dezett üzemben szerdán megkezdték a munkát. Az fmsz a bab tisztítására és A ZAMÁRBI KÉK TÓ TT EREMBE az 19o7. nyári szezonra fölvételre keresünk főszakácsot, szakácsok kézilányokat mosogatókat takarítókat. Lakással rendelkezők előnyben. Jelentkezés levélben a Siófok és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezet kereskedelmi főosztályán, Siófok Kálmán Imre sétány 1. sz. (4329/
