Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

i Ke*W, Í98P_ december 6. somogyi néplap NAPIRENDEN a Istmw, ém ii*áinítá$$áuak kor»xerŰMie«e Kongresszus után O CSAK AKKOR ÉRTHET­JÜK .MEG, miért .foglalkoztat­ja ennyire az átszervezés a szö­vetkezet vezetőit, ha néhány jellemző adattal utalok a ktsz fejlődésére. A tizenöt évvel ez­előtti huszonnégy taggal szem­ben most több mint ötszázas létszámmal dolgozik a szövet­kezet. A megyei termelői lét­számnak majd tizenegy száza­léka ez. A megyei szövetkezeti ipar teljes termelésének 13.5 százalékát a Napsugár adja. Csupán hatvanhárom óta meg­kétszereződött a termelés, az idei már negyvennégymállió forintot tesz ki. Négy év alatt megháromszorozódott az ex­port. Ebben az évben 21 400 000 forint értékű terméket küld a Napsugár a világ minden tá­jára. Mivel az egész megye ex­portterve 17 900 000 forint, a Napsugár a többi szövetkezet nélkül is huszonkét százalék­kal túlteljesíti ezt. Még egy jellemző adat a szövetkezet méretére: öt szakmai osztály­ban (textilruházati, szolgálta­tó-, építő-, vas- és faipari) fej­ti ki tevékenységét Az osztá­lyokon belül huszonhét rész­leg, három vidéki cipészfiók és két nőifodrász-iószieg stb. működik. MS sem természetesebb, hogy ennék a szerteágazó te­vékenységnek az összefogása, irányítása nagyon nehéz a ki­sebb létszámra és termelésre méretezett rendszer szerint. A szövetkezeti vezetők idejét az apró-cseprő napi ügyek töltik ki, gyakran nem érnek rá az átfogó feladatok megoldására, pedig munkakörüknél fogva ez volna a kötelességük, a szö­vetkezet szempontjából ez len­ne az előnyös. A Napsugár azért került ebbe az ellent­mondásos helyzetbe, mert a termelés nagymértékű növeke­déséhez nem alkalmazkodott keltő időben a .szervezeti föl­építés. Éppen ezért tűzte na­pirendre a szövetkezet az új gazdasági mechanizmus beve­zetése előtt a vezetés korszerű­sítését. Szóba került az is, hogy esetleg több szövetke­zetre bomlik a Napsugár, ezt a gondolatot azonban elvetet­ték vagyonjogi, beruházási, területi, káder- és helyiség- problémák miatt A vezetőség nagy felelősséggel foglalko­zott az átszervezés gondolatá­val. Tapasztalatcserére ment Kiskőrösre, tanulmányozta több vállalat ügyrendjét, majd a tapasztalatok birtokában többször tanácskozott, végül nekilátott az új fölépítés és ügyrend kidolgozásának. HOGYAN KÉPZELIK EL a csurgóiak az átszervezést? Ja­nuár elsejétől öt termelési osztályra tagozódik a szövet­kezet Mindegyik önálló szö­vetkezetként dolgozik, vezetői sok szempontból elnöki jog­kört és felelősséget kapnak. A tmk-, a szállítási és a gond­noki csoport önelszámoló egy­ség lesz. Az új szervezés lénye­ge, hogy minden felhasználási helyen kimutathatók legyenek a termelési költségek. S akkor azt is könnyebben lehet ele­mezni, hogy gazdaságosan mű­ködnek-e a termelési osztá­lyok. Az osztály- és a részleg- vezetők fizetése, prémiuma a gazdaságos működéstől függ az új rendszerben. A gazdasági mechanizmus reformjához való rugalmas al- ■calmazkodást szolgálja az ön álló anyag- és áruforgalmi osztály megszervezése. Ez az egész szövetkezetei átfogná az .any gäbe szerzés, a szerződéskö­tés és az értékesítés szempont­jából. Mivel mindennaposak a munkaügyi, a jogi és a bérvi­ták. jogi képzettségű munk-a­A megye legnagyobb áisip.i.i szőve.kezc-tóben, a Csurgói Nap­sugár Ktsz-beu tartotta meg le utóbbi ülését a KISZÖV vezető- sége. Termékeny tanácskozás sz nüelye volt es rgó; a vezető­ség az új mechanizmus szellemében tárgyalta meg, hol tart a megye szövetkezeti Ipara, mi a legíento abb teendő a hát-a ev. időben, milyen kötöttségek gátolják a fejiőüést. Fontosnak tar­tom az októberi termelés, a három ..egyed évi mérte, bezárná vitáját, mégsem ezt emelem ki a vezetőségi ülés napirendjéből, hanem a Csurgói Napsugár Vegyesipari Ktsz átszervezése körü­li eszmecserét, mert úgy érzem, hogy ez tükrözte legjobban az új mechanizmus reformjának szellemét, Először került napirend­re a szövetkezeti vezetés és irányítás korszerűsítése, s ez a té­ma a többi ktsz-t is megtermékenyítheti. úgy foglalt állást, hogy az egyetlen járható út a vezetés hatékonyabb módszereire való áttérés. — Az új mechanizmus irá­nyában hatnak ezek az intéz­kedések. Az átszervezés hatá­sa attól függ, milyen hatás- és jogkört kapnak az osztályveze­tők, milyen követelményeket támasztanak velük szentben a vezetők, milyen felelősségre vonást alkalmaznak. Az át­szervezés magasabb szintre emeli a szövetkezetei, nő a ha­tékonyság, s ennek a munká­ban is érződnie kell — hang­súlyozta. Laznicsek Imre, a KISZÖV elnöke azt javasolta, hogy két felső szintű vezető álljon Rád - nóti László elnök mellett, hogy ügyi osztályvezetőt állít be a ktsz. A műszaki vezető lenne az elnök közvetlen helyettese. O látná ei a termelési osztá­lyok, a tmk, a szállítás stb. felügyeletét. Az új rend­szer a főkönyvelő feladatává teszi — többek között — a részlegek gazdasági eredmé­nyeinek kimutatását, a teljes számviteli ellenőrzést, az utó­kalkulációs elemzést. Minden vezető munkakörű és beosztott vezetőre számítanak egy kine­vezett helyettest, hogy ne le­gyen fennakadás a munkában. Egyéb előkészületeket is tesz a Napsugár az új mechanizmus jegyében. Laboratóriumot lé­tesít új gyártmányok kikísér­letezésére, nüllszériacsoportot állít fel minden árutermelő részlegnél, az anyag- és áru­forgalmi osztály egyik munka-1 mentesítsék a kis ügyektől, társát megbízza a reklám- és propagandaügyekkel, a 'hiány­cikk-kutatással és a piaci ár­alakulások figyelésével. A szö­vetkezet tanulmánytervben elemzi, milyen intézkedésekkel küzdhetik le a budapesti és a központi helyen levő üzemek­kel szembeni távolsági hát­rányt. A CSURGÓIAK BESZÁ­MOLÓJÁNAK AZ A RÉSZE került a vita középpontjába, amely a helyi gazdaságirányí­tás átszervezésére, a »-hogyan tovább?«-ra vonatkozott. Két álláspont alakult ki. Futó Ti­bor, a Siófoki Szolgáltató Ktsz elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a több szö­vetkezetre való széttagozódás oldaná meg a csurgóiak gond­ját. Pomucz János, a Siófoki Építőipari Ktsz, Nagy Ferenc., a Nagyatádi Komfort Ktsz el­nöke nem értett egyet a szét- tagozódással, a csurgóiak ja­vaslatát támogatta. Dr. Túri Imre, a Csurgói Járási Tanács vb-elnöke ismertette a tané,es­és a párt-vb korábbi elvi ál­lásfoglal ásét A járás vezetői szerint nem lenne hasznára a járásnak, a megyének és a népgazdaságnak a több szö­vetkezetre való feloszlás. Az átszervezés könnyebben, külö­nösebb akadályok nélkül meg­valósítható. — A beszámolóban vázolt megoldás jó, a járási vezetők azt kérik a KISZÖV-től, hogy elvi álláspontjával segítse elő az irányítás korszerűsítését — mondotta. Püspök Tibor, a megyei pártbizottság ipari osztályú­nak helyettes vezetője szántén — Szerintem sem megold­ható a több szövetkezetre va­ló feloszlás, ötéves tapaszta­latunk, hogy a kis szövetkeze­tek öss «roppannak. Csak egy példát érvként. A Napsugár éppen azért alakíthatta ki a legnagyobb szolgáltatóhálóza­tot, mert kiváló gazdasági eredményeket ért el. Radnóti László, a Napsugár elnöke megállapította, hogy sürgős, halasztást nem tűrő az átszervezés, de problematikus. Módosítani kell az alapsza­bályt (ehhez jogi segítséget kért a KISZÖV-től). Nehéz a káderek kiválasztása, a meg­felelő szakemberek letelepíté­se, mivel nincs lakás Csurgón. A NEHÉZSÉGEK ELLENÉ­RE ez a kezdeményezés a me­gye egész szövetkezeti ipará­nak példát mutat. Kifejezte ez' a nagyatádi elnök megjegyzé­se: — Tanulmányozná szeretném az irányítás új rendszerét, s felhasználni a mi szövetkeze­tünkben, amit lehet Lajos Géza (ÍJ KÖNYV Két Németh László-mü jele­nik meg a közeli hetekben a Szépirodalmi Könyvkiadónál. Az Emberi színjáték Németh László 1928-ban elkezdett első regénye az író új átdolgozásá­ban lát napvilágot. A másik kötet Németh László új drá­máit tartalmazza: a Puskin tragédiájáról szóló Csapdát, a Gandhi h^’&áí C': r*.,T. / ségi tómat Id o’gazó ^>ég prófétát. NYÚL EXPORTRA k Exportra csomagolják a nyulakat a Baromfiipari Orszá­gos Vállalat Kaposvári Gyáregység ében. Ebben az évben tizenhét vagon nyulat szállítottak Olaszországba és az NDK-ba, Most vásároljon az ünnepekre december 5-től 17-ig! A Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi ................................ tkiii' V állalat kijelölt szaküzleteiben az egy blokkra vásárolt 1000 Ft fölötti felnőttkonfekció, U?f| 500 Ft fölötti gyermekkonfekció, 1000 Ft fölötti méteráru-lakástextil, 500 Ft fölötti kötött-, fehérnemű és divatáru, 200 Ft fölötti játékáru és 200 Ft fölötti illatszer, kozmetikai és ajándékáru vevői között értékes tárgyjutalmakat sorsolunk ki. I. díj: kétnormás, nagy képernyős televízió, II. díj: mosógép, III. díj porszívó. Ezenkívül további 15 db értékes nyereménytárgyat sorso­lunk ki. A sorsolás helye és ideje: Kaposvár, bútoráruház, 1966. december 23-án, délután 1 órakor. HASZNÁLJA KI A KEDVEZŐ ALKALMAT! H at napon ái tanácsko­zott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt IX. kongresszusa. Magas fó­rumán meghánytak-vetették a párt, a nép, az ország és a nemzetközi kommunista mozgalom valamennyi fon­tos gondját. A IX. kong­resszus történelmi jelentősé­gű lépcsőfok népünk fejlő­désének útján. Hatalmas külföldi és hazai visszhangja egyaránt tükrözi ezt Anúnt Kádár János elv­társ kongresszusi zárszavában rámutatott: »Szinte egyöntetű íz a vélemény, hogy kong­resszusunk egy önmagában bízó, politikájában szilárd, céljait ismerő párt tanácsko­zása, amely munkáját min­ién látványosság nélkül, a nagy szavukat kerülve végzi, reálisan elemzi a helyzetet, és ugyanígy tárgyalja a jövő feladatait, örülünk ennek a ■éleménynek s annak is, ha kongresszusunk ezt tükrözte.« A kongresszus választ adott azokra a kérdésekre, amelyek fejlődésünk mai szakaszán felvetődtek, és amelyek az ország közvéleményében is ér­lelődtek. Az egész ország élénk figyelemmel követte a kongresszus tanácskozását. Városon és falun az emberek ‘Siónként a rádió és a tele­vízió előtt ültek, az újságok s nagyobb példányszámban fogytak, mint rendesen, és mindaz, ami a kongresszu­son elhangzott nyomban visszhangot váltott ki a dol­gozó emberekből. A kong­resszus útmutató megállapítá­sait és a dolgozó nép életét érintő állásfoglalásait az em­berek nagy többsége egyet- rtő helyesléssel és elégedet­ten fogadta. Ezek közül em­lítjük a munkaidő csökkenté­sének tervét a parasztság 'zociális és egészségügyi el­látásának lényeges javítását célzó intézkedéseket. Falu­helyt nagy elégedettséget keltett mindaz, amit a kong­resszus a, parasztság, a ter­melőszövetkezetek jövőjével ’kapcsolatban felvázolt a hi­telek rendezésétől a kívülál­ló személyek földjének meg­váltásáig. A nők országszerte örömmel és helyesléssel fo­gadták a szülési szabadság meghosszabbításának, az anyasági segélynek | és a ha­sonló intézkedéseknek ter­vét, amelyek lényegesen se­gítséget jelentenek számukra. Mindezekről a kérdésekről ma az egész ország beszél, az emberek számolnak a megvalósítás gyakorlati kö­vetkezményeivel, nem hall­gatva el kételyeiket sem,, mint például azt, hogy az egyes vállalatok mennyire lesznek majd megértőek az anyasági segélyt és a sza- I badságot igénybe vevő asz- . monyokkal szemben. 1-« yr ár a kongresszus be- |YJ_ tében sok helyütt csoportos beszélgeté­seket és gyűléseket tartottak megtárgyalva a kongresszus útmutatásait, következtetéseit A dolgozók egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy kongresszus állásfoglalásai és döntései messze bevilágít­ják a magyar nép útját, és (2161) zsinórmértékül szolgálnak számunkra, amikor most to­vábbhaladunk a szocializmus teljes fölépítésének útján. Most, a kongresszust kö­vetően is lelkesítő erővel nyi­latkozik meg a párt egysége, a párt és a dolgozó töme­gek egyetértése és összefor­rott sága, ami eddig is nagy eredményeink legfőbb alapja volt, és ezután is az ma­rad. Teljes az egyetértés a párt és a nép között a legfőbb kö­vetendő célban: a szocializ­mus teljes fölépítésében, ami a legközelebbi években is történelmi feladatunk. Amint a kongresszus rámu­tatott: még sok év jó mun­kája szükséges e cél elérésé­hez, de nem kétséges, hogy a megvalósított szocializmus gyümölcseit még a ma élő nemzedékek élvezni fogják. Ez a távlat is arra lelkesít, hogy az élet minden terüle­tén gyorsítsuk meg haladá­sunkat. A kongresszus ki­dolgozta és felvázolta ennek lehetőségeit is. A kongresszus megáila- pítóttá: jelenlegi vi­szonyaink között a, gazdasági építőmunka a szo­cialista forradalom központi kérdése. Ettől függ céljaink megközelítésének üteme, a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelése. Gazdasági feladatainkat pedig a. harma­dik ötéves terv foglalja ösz- sze. Azzal tesszük a lehető legtöbbet önmagunkért, jele­nünk gazdagításáért és szi­lárd jövőnkért, ha az öt­éves terv valamennyi felada­tát megvalósítjuk. Gyorsabb haladásunk fő emelője pedig a gazdasági mechanizmus re­formja, amely magában fog­lalja gazdasági munkánk kor­szerű, az új szükségletekhez és föltételekhez alkalmazko­dó elemeit és módszereit. Már ma, is és az elkövetkező években szintén rendkívül sokrétű, igényes és teljes odaadást követelő munkánk az új gazdasági mechanizmus előkészítése, bevezetése és hatékonyságának biztosítása. A harmadik ötéves terv, és az-. új gazdaságirányítási rendszer az előttünk álló nagy munka gerince, erre épülnek tendóink. A szocia­lizmus teljes fölépítését célzó átfogó program végrehajtásá­ban kivétel nélkül minden­kire fontos szerep jut. Ez a program Csak az egész dol­gozó nép kollektív erőfeszíté­sei révén válhat valóra. Az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális és az ideológiai munkában éppúgy, mint _ a jövő megalkotásának bár­mely más területén az ösz- szes feladatok között szoros összefüggés van. A kongresszus megálla­pította, hogy o. ki­jelölt feladatok meg­valósításának föltételei az országon belül hiánytalanul megvannak. Ami pedig a külső, a nemzetközi viszo­nyokban rejlő föltételeket, illeti, ma ezek is adottak, és szakadatlan helytállással to­vábbra is biztosíthatók. Az a nagy munka, amelyet népünk céljainak eléréséért itthon végzünk, korántsem függet­leníthető a békéért, a hala­dásért, az imperializmus visszaszorításáért folyó nem­zetközi harctól. Mennél több eredmény öregbíti hazánk nemzetközi tekintélyét, an­nál sikeresebben folytathat­juk erőfeszítéseinket a béke oltalmában, az európai biz­tonság megszilárdításáért. A párt tagsága és az egész dolgozó nép azt kérte a kongresszustól, hogy pártunk ezután is folytassa a tíz év alatt kidolgozott és bevált politikáját, ne változtasson annak fő irányvonalán. Fon­tolóra véve. hogy ezt a poli­tikát a szocialista építömunka nagy eredményei és a dolgo­zó tömegek cselekvő támoga­tása egyaránt igazolják, «■ IX. kongresszus e politika folytatása mellett foglalt ál­lást azzal, hogy ezt a politi­kát az új körülményekhez és föltételekhez igazodva kö­vetkezetesen valósítsa meg. A IX. kongresszus még jobban összekovácsol­ta dolgozó népünk, a szocializmus építői seregé­nek sorait. Dolgozóink foko­zott bizalommal és ragaszko­dással fordulnak a párt felé, és ez elsősorban a párt út­mutatásait követő szándékok­ban, értékes tettekben feje­ződik ki. Bizonyosság erre az a sok jelentős munkasiker, amely a kongresszusi héten született az üzemekben, a különböző munkahelyeken. Egyszersmind ez jelzi a dol­gozó nép elhatározott szán­dékát, hogy a pártot tovább­ra is híven követve megvaló­sítja a kongresszus határoza­tait. S ez már ma is több, mint ígéret a pártnak, vala­mint a párt újonnan megvá­lasztott vezető szerveinek cselekvő támogatására. A IX. kongresszus szelleme meg­termékenyíti az emberi tett­vágyat, s a határozatokból eleven valóságot formáló munka és harc meghoz*^, amire valamennyien egy arámii törekszünk: <t beteljesíti szocializmust.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents