Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-29 / 306. szám

PsfltSrtük, 196(5, december 29. 3 SOMOGYI RfiPlIáP Kupak én gondolkodás A cím biztosan meghök­kenti az olvadót: ugyan ho­gyan kerül egymás mellé ez a két fogalom? A szüntelenül új feladatokat feladó élet követelte meg az Újpesti Cémagyár nagyatádi telepén, hogy megoldáson törjék a fe­jet. Ugyanis a Nap elnevezé­sű, ezeryardos cérna hüve­lyének két végét műanyag kupak zárja le. A papírból ragasztott hüvely hol vasta- gabb, hol vékonyabb az elő­írtnál. Ha az egyik végén passzolt rá a kupak, a másik végén lötyögött Enélkül nem lehet útnak indítani az ex- portcémát, nagyon gyorsan kellett megoldást találni a bő kupakok zsugorítására. Ha figyelembe vesszük. hogy összesen négyszázezer kupa­kot rendelt a gyár a tatai kisipari szövetkezettől, s en­nek mintegy a felével baj volt, megérthetjük, milyen fontos volt »kupaktanácsot« összehívni a műanyag alkat­rész ügyében. A telepvezető személyes példamutatása elindított egy folyamatot a gyárban. Oda­haza reszelt egy kónuszsze- rű szerszámot. A célnak megfelelt, csak egy hibája volt: egyenként lehetett zsu­gorítani vele a kupakokat. A munkások és a műszakiak újabb és újabb ötletekkel álltak elő. Villanyrezsión me­legítették a kupakokat, pá­kán tüzesítettek egv tüskés szerszámot, s aura húzták rá a kupakot. Ez sem vitte előbbre az ügyet szintén egyedi megoldásnak számí­tott. Greller Gyula, a festő­üzem vezetője hozakodott ve­le elő legelőször: vajon hogy viselkedik a műanyag alkat­rész vízben'’ Veréb Péter, a meó vezetője füzérre rakta a kupakokat. Még mindig so­kat kellett .vesződni vele, hi­szen egyenként húzták rá a drótra A telepvezetőinek eszébe jutott, hogy beleönti a festékszűrőbe. Azonban még ez is korlátozott meny- nyiség volt A tizenötödik lépésnél célhoz értek. Valaki azt javasolta, hogy a mouli- nés zsákben átfőzhetik az összes kupakot. Ez volt a leg­praktikusabb megoldás. Per­sze ez a felsorolás nem ad­ja vissza azt az izgalmat, se­gíteni akarást önálló gon­dolkodást, amely megtalálha­tó volt a jó példa nyomán megkezdődött folyamatban. Bűvös szavaknak számított ekkoriban, hogy az exportról van szó. az éves terv került veszélybe. A szocialista bri­gádok mindenhol ott voltak. A cémázók például bejöttek az üzembe, s társadalmi munkában kupakot válogat­tak. Akik egy szóra feláldozták szabad idejüket, akik egy kérésre megoldáson törték a fejüket, mind az üzem, a népgazdaság érdekében cse­lekedtek ísv. A jövő év az új mechanizmus előszobája; ha ez a közös gondolkodás általános lesz ebben a gyár­ban és máshol is. sokkal ha­marabb oldják meg az egy­re bonyolultabb felad’'.tokát. S a két fogalom —■ felkiál- tőielként és figyelmeztetés­ként — ezért, került egymás mellé a címben. I* G. AKAD MUNKA MINDIG Csattog a fejsze az erdőben — Hagymát válogatnak az asszonyok Kéthelyen Eredményes évet zárt a megyei nőmozgalom Az idei munkáról adott szá­mot a megyei nőtanács ülésén Horváth Sándortté, a me­gyei nőtanács titkára El­mondotta, hogy a nömoz- galotn egyik legfontosabb feladata a mezőgazdasági ter­melés elősegítése volt. A me­gye harmadik ötéves tervében megszabott fontos feladatok­ból — a közös és a háztáji gazdaságokban fokozni kell a termésátlagokat, az áruterme­lést, a háztáji gazdaságokban a baromfitenyésztést és a zöld­ség- gyümölcstermelést — a so­mogyi asszonyok is ki akarják venni részüket — mondotta. E cél elérése érdekében megyei, járási és körzeti tapasztalat- cseréket, tanácskozásokat szer­veztek. Hasznosak voltak ezek a tanácskozások azért is, mert elősegítették a baromfitenyész­tés fejlesztésére tett verseny- vállalások teljesítését és a jö­vő évi verseny megszervezését. A mezőgazdasági termelést elősegítő munka fontos része volt a szocialista brigádmozga­lom kiterjesztése. Bár a máso­dik félév a IX. kongresszus tiszteletére indított verseny el­lenére sem hozta meg a várt eredményt, az erőfeszítéseknek a nagyatádi, a marcali és a ta- bi járásban szép eredményei születtek. A nőmozgalom állandó fel­adata volt ez évben is a nők eszmei, politikai nevelése, ál­talános műveltségének emelé­se. A járási titkái-ok a nyári hónapokban minden községben fölmérték a lehetőségeket és az igényeket. Az 1966—67-re ter­vezett oktatási-művelődési for­mák közül több megindult Építész­technikust karbantartó részleg ve­zetőjének azonnal fölve­szünk. Siófok és Vidéke Körzeti Földmű'esszövetkezet, Siófok, Kálmán Imre sétány 4. (4337) már. A nők szárpára 15 klub megszervezését tervezték, ti­zenkettőben már rendszeres foglalkozást tartanak. Átlag 30—40 nő látogatja a klubokat. Az előadások témái 'nagyqn változatosak. Az őszi megyei könyvhetekben irodalmi tár­gyú kérdésekkel foglalkoztak. Ságváron például József Atti­la életét és munkásságát is­merték meg. Tengődön a klasz- szikus maavar írókról beszél­gettek. Ahol lehetőség nyílik, filmbemutatót is tartanak. A klubvezetőket tanácskozásra hívta össze a megyei nőtanács, hogy kicseréljék tapasztalatai­kat. A tervezett száztíz szakkör­ből negyven dolgozik rendsze­resen a falvakban, ezek nagy­részt kézimunka-szakkörök. Az utóbbi években népszerűvé vált nők akadémiája az idén tíz községben kezdte meg a munkát eddig. A párton kívüli nők politikai oktatásba való bevonását ötven községben ter­vezi a megyei nőtanács, jelen­leg nyolc helyen tartanak fog­lalkozásokat. A nőmozgalocn második fél­évi munkájának egyik feladata a szülői munkaközösségek megválasztása, a munkaközös­ségi tervek elkészítése az irányelvek szellemében. A ter­vek szerint a megyében 150 szülői munkaközösségi iskola & mintegy 80 SZM-akadémia kezdi meg működését. Az SZM-munka megszervezésében jó munkát végeztek a megyei, a városi és a járási pedagógiai bizottságok. MAGTARBAN A TER­MÉNY, a leltározó bizottság méri, számolja, összegezi, mennyi vagyona van a szö­vetkezetnek. Leálltak a gé­pek, akkora a sár, hogy nem bírja el az! ekét a föld. Kép­telennek látszik a falu, az ember akaratlanul is azt kér­dezi: mit csinálnak ilyenkor az emberek? Messze túl a falu utolsó há­zán. ahová fogattal is csak bajosan lehet most eljutni, fejszék csattognak, recsegve dőlnek a fák. — Ahoav végeztünk a ku­koricával. hozzáláttunk a fa­kitermeléshez — mondja Berta József erdészeti felelős. — Már javában benne va­gyunk a favágásban. Alig van Kéthelyen olyan család, ahonnan ne venne részt valaki ebben a téli munkában. Lehetőséget te­remtettek a kocsisoknak. a traktorosoknak is arra. hogy amikor másra nincs mód — mert vagy olvan az időiárás, vagy éppen nincs szállítani- való —. ők is ott lehessenek a fakitermelők között. Leg­főképpen azért, mert így’ meg­szerezhetik téli tüzelőjüket. — Persze a szövetkezet szempontjából sem mindegy, hogy hogyan végezzük el ezt a feladatot. Több mint ötszáz köbmé­ter fa kitermelését hatói ózták eL Ebből húszat adnak az ál­lamnak. a többi a gazdaság­iján marad. — Mire használ iák fel? — Megvan annak már a helye. Itt a szőlő. jókora mennyiségű fa Ml karónak. Amiből lehet, szerfát készí­tünk, Van egv tízméteres gó- ré, azt újabb tíz méterrel akarjuk megtoldani. Sertés- fiaztatót is építünk. s azon vagyunk, hogy magunk te­remtsük elő hozzá a fát. Ez a gyakorlat minden év­ben. Ha végeztek egy résszel, és megfelelő az út. hozzákez­denek a fa beszállításához, így a mezőgazdasági munkák befeizése után mintegy száz­ötven embernek van mit dol­gozni továbbra is. A községtől távol csattog­nak a feiszék. bent a faluban az asszonyok, lánvok hagymát válogatnak. — MINDIG GONDOT OKO­ZOTT, hogy hogyan juttas­suk egy kis téli keresethez a nőket. Először csuhéfonásra gon­doltak. De az nem fizetődne A posta értesíti a távbeszélő-használókat, hogy a kaposvári távbeszélő-központba kapcsolt előfizetők | nagy részénél ■ a jelenlegi kapcsolási szám december 29-én 0 órától megváltozik. Az új kapcsolási számokat tartalmazó távbeszélő-név­sor 6 Ft-os áron a postahivatalokban is megvásárol­ható. (2480) ki. mert az alapanyagot vá­sárolni kellene. S akkor vető­dött föl ez a lehetőség. A MÉK útién harminc vagon makói hagymát szállítottak ide. A helyiségben rádió szól. középen hatalmas hagymaha­lom, a fal mellett címkézett zsákok. — Exportra megv legna­gyobb része. — Nem rossz munka ez, örülünk neki hoev ,ígv in­tézkedtek. — Mert mit csinálnánk ilyenkor mi. asszonyok? Igaz, nem túlságosan nagv a keres­set de az a napi 25—30 fo­rint is sokat számít! — Nem kötelező, az jön, aki akai\ S mindig szép számmal vaevunk. Először szokatlan volt ez a munka, pontosan kellett mérni. Most meg mái- ránézéssel is tud­juk, hová, melyik ládába tar­tozik. — Csali egvet fáilalunk — kapja föl a feiét egyikük —. azt. hogy ez a hagyma nem- alma! De talán jobb is. Mert megennénk a «-hasznot« ... Gyorsan tolnék a zsákok, de van még munka elegendő. Lesz mit csinálni januárban is. Vörös Márts Kár Ez aztán dömpina volt! Három nap alatt minden mulasztását pótolta .az Or­szágos Cement- és Mészipa- ri Vállalat. A december 18- át követő három napon mintegy 650 tonna cemen­tet zúdított az Épület-szak­ipari Vállalat cementüzemé­nek nyakába. A vagonok váratlanul ér­keztek. Amikor Tatabányán útnak indultak, Kaposváron még senki sem sejtette, hogy jönnek. Megérkezésük előtt mindössze három órával sze­reztek róla tudomást u vál­lalat vezetői. Aztán főhetett a fejük, hová tegyék. Pedig nagyon kellett volna, ez a cement június óta. Hiszen előfordult, hogy napokig állt az üzem. nem tudtak dolgozni a munkások, mert nem volt alapanyag. Most van. De hát ki tudja né­hány nap alatt feldolgozni? Az Országos Cement- és Mészipari Vállalat — úgy fest — teljesítette kötelessé­gét, hiszen még év vége előtt leszállította a megrendelt alapanyagot. Hogy a ce­mentüzem. nem tudja fel­dolgozni? Majd jövőre! Igen ám, de még csak fel­készülni sem tudtak ennek a rengeteg amyagnak a foga­dására! Most összezsúfoltan ugyant, de tető alatt van. S a cementüzem, vezetője már­is attól tart, hogy ennek egy része a télen tönkre­megy. Ez pedig ráfizetést jelent. Látszólag a szakipari vál­lalatnak; az igazi károsult azonban a népgazdaság! K. I. feladatok előtt Fiatal mezőgazdasági szakmunkások tanácskozása A nagyüzemi gazdálkodás­nak, a mezőgazdaság gépesíté­sének, a termelés színvonala emelésének elengedhetetlen föltétele a mezőgazdasági szakismeretek szakmaszerű el­sajátítása. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után parancsolóan került napirend­re a szakmunkásképzés. Ennek a termelésen túl a társadalmi jelentősége is nagy, hisz a fia­talok falun tartósának egyik legfontosabb és leghathatósabb eszköze kell legyen. Fontos, hogy szakképzett fiatalok dol­gozzanak a mezőgazdaságban, ez az egységes paraszti osztály megteremtésének legbiztosabb záloga is. Mentesek a vagyoni előítéletektől, a kisparaszti szemlélettől, fogékonyak a szo­cialista eszmék iránt, köny- nyebben megértik és teszik magukévá a párt mezőgazdasá­gi politikáját. Ezért a falusi if­júságnak ez a rétege kell hogy alkossa a községi KlSZ-szerve- zetek derékhadát. A mezőgazdasági szakmun­kásgárda kialakítása céljából két generáció oktatását kezd­ték meg a megyében. A fel­nőttek képzésén az ezüstkalá­szos tanfolyamok hallgatóinak ismereteit bővítették. A mező- gazdasági tanulóképzéshez szükséges iskolahálózat már létrejött a megyében, jelenleg 14 mezőgazdasági szakmában képeznek szakmunkásokat. A megyei igényeket a következő Számok mutatják: a tsz-ek szakmunkásainak száma 2579, 1970-ig csaknem öt és fél ezerre lesz szükség. A képzés­nek, a beiskolázásnak több akadálya van. Ezek egy része a paraszti munkával szemben viseltetett előítéletekből, a me­zőgazdasági munka objektív nehézségeiből és egyes tsz-ve- aetők helytelen szemléletéből adódik. Akadnak, aikik nem is­merik föl a szakmunkásképzés jelentőségét, nem hozzák össz­hangba a beiskolázást az igé­nyekkel, nem honorálják a szakmunkát megfelelően. A falun dolgozók és az ipari munkások helyzete közötti kü- , lönoség is közrejátszott abban, hogy kevesen választottak me­zőgazdasági szakmát. Az MSZMP IX. kongresszusának határozatai fokozatosan meg­szüntetik ezeket a különbsége­ket. 1967. január 1-től új nyugdíjrendszert vezetnek be, emelik a családi pótlékot, a ermelószövetkezetek munka­béralapot képeznek. Mit vár a mezőgazdaság, az ország a fiatal mezőgazdasági szakmunkáscktól? Elsősorban azt, hogy elősegítsék a mező- gazdasági termelés növelését, az új agro- és zootechnikai eljárások bevezetését, elter­jesztését. Azt, hogy fejlesszék állandóan szakmai tudásukat, gyarapítsák elméleti, gyakorla­ti ismereteiket, váljanak a szakma ifjú. mesterévé. A fa­lusi KISZ-szsrvezetekben a fiatalok között végzett munká­val, a termelésben a személyes példamutatással népszerűsítsék a mezőgazdasági szakmunkát. Érjék eL hogy minél több fa­lusi fiatal válassza élethivatá­sának a mezőgazdasági szak­mát Legyenek politikailag jól képzettek, s munkájukkal moz­dítsák elő a párt agrárpoliti­kájának megvalósulását • * * Tobak István, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője tartott előadást a Kilián György Ifjú­sági és Üttörőházban, ahol a megyei KISZ-bizottság és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya fiatal mezőgazdasági szakmunkásoknak szervezett tanácskozást Előadása után Sándor Lajos, a mezőgazdasági osztály főelőadója tájékoztatta a részvevőket a fiatal szak­munkások tsz-ekben való el­helyezkedéséről, bérezéséről. A szakmunkások bérezése a leg­több szövetkezetben most van kialakulóban — mondotta. A leggyakoribb módja ennek az, hogy a szakmunkást 5—15 szá­zalék munkaegység-jóváírás ban részesítik. A díjazás má­sik formája a teljesítménv- vagy havi bérezés. Előfordul hogy a termelőszövetkezetek egyes vezetői a munkadíiazás- kor $ vT";.*'e a r---' munkuSnücpeSi Így páuiáw. a marcali járásban, ahol egyet­len szakmunkás sem részesül külön díjazásban. Uevaníey a rimányi, a kapospulai terme­lőszövetkezetben sem. Hang­súlyozta az előadó, hogy ne a szakmunkás-bizonyítványt, az oklevelet bérezzék, hanem az elveszett munkát. A termelő­szövetkezeti vezetők a szak­munkásokat megfelelő munka­körbe helyezzék, s ha szép eredményeket érnek el, meg­becsülésüket pénzben is fejez­zék ki. Az előadásokat követő vitá­ban elsőként Papp László csur­gói járási KISZ-tiitkár szólalt fel. A járás szakmunkásellá­tottságáról szólva elmondta, hogy két termelőszövetkezet is rendelkezik fejőberendezés­sel, de szakmunkás hiányában nem tudják kihasználni. Pász­tor György, a Kaposvári Álla­mi Gazdaság szakmunkása egyebek között arról beszélt, hogy a gépesítéssel párhuza­mosan nem oldották meg Ki­elégítően a gépek kezelését, parkolását. Varasdi ’ Károly nemesdédi szakmunkás azt tet­te szóvá, hogy falujában neon tucija hasznosítani a szak­munkásképzőben tanultakat. Gyümölcsösben dolgozik, sze­retne minél többet produkálni, azonban nem talál megértésre, nem segítik munkájában a tsz- vezetők. Hasonló kérdést ve­tett föl a somogyszentpáld Tóth Mária. Zöldségtermesztő szak­munkás-bizonyítványt szerzett, de a tsz időközben megszüntet­te kertészetét. Nem tud mihez kezdeni. Bár felajánlottak egy másik munkaterületet nem vállalta a kedvezőtlene'bb anyagi föltételek miatt Dr. Acs Mihály, a Földmű­velésügyi Minisztérium megyei instruktora hozzászólásában & vita kritikus hangvételét mél­tatta. Hangsúlyozta, hogy a falvakban a konzervativizmu­son át fog törni és utat talál magának a fiatalság. Szüksé­gesnek tartotta, hogy a szak­munkások első lépéseit kísér­jék figyelemmel a szakmun­kásiskolák, és segítsenek nekik ■tólyájuk kezdet5 szakaszában. S. »L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents