Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
2 FOLYTATJA MUNKÁJÁT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSA FEHÉR LAJOS: A szocialista torra fialom ügye résén halad a faiun is — Tisztelt kongresszus! A VIII. kongresszus óta eltelt évek egyik fő jellemzője, hogy ebben az időszakban már nemcsak a város, hanem a falu is szocialista alapokon fejlődött. Pártunk IX. kongresszusa megelégedéssel állapíthatja meg: a szocialista forradalom ügye sikeresen ha- lff|||ÍÍ ladt a mezőgazdaságban is. Szövetkezeti parasztságunk — tapasztaltabb testvére, a munkásosztály segítségével, szocialista államunk és társadalmunk hathatós támogatásával — bátran hozzáfogott az új életforma kialakításához. Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink nagy többsége az utóbbi években megszilárdult. A harmadik btéves tervben fokozatosan olyan mezőgazda- sági árszínvonalat igyekszünk kialakítani, amely a mező- gazdasági munka növekvő termelékenysége mellett a gazdaságok többsége számára lehetővé teszi, hogy saját árbevételeikből mindinkább pótolhassák az elhasználódott állóeszközöket, fedezni tudják anyagi ráfordításaikat; tagjaiknak a bérből élők életszínvonalához közelítő személyi jövedelmet nyújtsanak; s végül a termelés tervezett bővítéséhez szükséges felhalmozást — illetve az erre a célra fölvett hitelek visszafizeté - sét — saját erőből fedezni tudják. Hitelrendezés, felvásárlási áremelés A kormány határozatokat hozott a hitelrendezésre. Ezt a következő alapelvek szerint kell a jövő esztendőből lebonyolítani: — A hitelrendezés során törölni kell a termelőszövetkezeteket terhelő állóeszköz- és középlejáratú forgóeszközhitelből azt a részt, amelynek az állóeszközök újraértékelése után nincs fedezete; — a hitelrendezés után megmaradó hitelállomány arányos legyen a ténylegesen használható eszközállománnyal; — a fennmaradó hitelállomány törlesztésének ütemezését a termelőszövetkezet tényleges teherbíró-képességétől függően kell meghatározni: a hitelrendezés fontos célja, hogy a hitelfegyelem megszilárdulhasson. Az eddigi ár- és hitelrendezés együttesen lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek már 1967. január 1-től megteremtsék az állóeszközök teljes körére a pótlási alapot. Ebből az amortizációs alapból nemcsak pótlásra, hanem bizonyos korszerűsítésre és kisebb bővítésre is mód lesz. Szeretnék kiemelni két lényeges körülményt. Az egyik: a felvásárlási áremelés és o termelőszövetkezeti hitelrendezés elsősorban nem a szövetkezeti parasztság személyes jövedelmének közvetlen növelésére irányul, hanem a termelés fejlődését szolgálja, s zés során törlik. De az is igaz, hogy a rendszeresített amortizációs alapot saját ár- ezúton forrása lesz nemcsak a paraszti, hanem a munkásjövedelmek jövőbeni emelkedésének is. Azért kell erre kitérni, mert a városi dolgozók egy része rendszerint csak az előbbire gondol, ha a felvásárlási árak emeléséről hall. Természetesen a paraszti jövedelmek emelkedni fognak, mégpedig a népgazdasági tervekben előirányzott ütemben. A másik lényeges körülmény az, hogy a mezőgazda- sági árszínvonalnak a harmadik ötéves tervben reálisan várható emelkedése és a mostani hitelrendezés a termelő- szövetkezetek egy részében — különösen a mostoha természeti körülmények között gazdálkodó gyenge szövetkezetek ben — még nem teszi lehetővé, hogy termelésüket saját erőből bővítsék. Igaz ugyan, hogy a felgyűlt hitelek nagyobb részét a mostani rende- bevételeikből csak részben tudják fedezni, mert a mostoha természeti viszonyok miatt még az egyszerű újratermelésre sem képesek. Ezért az ilyen szövetkezetek termelési célú állami támogatását ezután is fenn kell tartani. ső fokon megszűnjön a különbség a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság élet- színvonala, szociális, kulturális ellátottsága között. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nemcsak a termelőerők fejlődésének útjából hárította el a legfőbb akadályt, hanem — éppen az előbbi lévén — a parasztság társadalmi helyzetének, szociális körülményeinek gyökeres megváltoztatása útjából is. A nyugdíjas paraszt korábban ismeretlen fogalom volt a magyar faluban. Az egyéni paraszt nem részesült kedvezményes betegellátásban, nem kapott családi pótlékot. Fokozatosan, még a harmadik ötéves terv időszakában a családi pótlék is azonos lesz a munkásokéval. Rövid idő múlva új szövetkezeti nyugdíjrendszer láp életbe. Ez alapelveiben é.s rendszerében azonos tesz a bérből élőkével. A nyugdíj összege a tagok tényleges, a közös gazdaságban végzett munka utáni jövedelméhez és a nyugdíjévekhez igazodik. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer nem jelent külön megterhelést az állani- nak. Annak növekvő terhét maga a termelőszövetkezet'-, parasztság viseli, hisz n a nyugdíj járulék-befizetési remi- szer is azonos lesz a bérből élőkével. A termelőszövetkezetek 1968. január elsejétől egységesen a tagoknak kifizetett jövedelem 7,5 százaiéivá nak megfelelő társadalombiztosítási járulékot kötelesek az országos nyugdíjalapba befí zetni (ez a 7,5 százalék magába foglalja a betegellátási és balesetbiztosítása járulékot is. Ezenkívül a szövetkezeti tagok személyi jövedelmük után a bérből élőkével azonos módon progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek be a nyugdíjalapba (legalább három százalékot). Emellett a gazdaságoknak saját szociális alapjukba kell helyezni a kifizetett jövedelem mintegy 2,5 százalékát a szövetkezet tagjait jogszabály szerint megillető juttatások (táppénz) és a szövetkezet által meghatározott egyéb szociális, kulturális kiadások fedezésére. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer a pártkongresszus jóváhagyó állásfoglalása esetén 1967. január elsején lép életbe. Ügy gondoljuk, ezek az intézkedések, különösen a középkorú férfiakat és a mai fiatalokat ösztönzik majd arra, hogy falun maradjanak, s talán részben a lassú visszaáramlást is elősegítik. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke Molortizsanc mongol küldöttel tanácskozik. A jövedelemelosztási formák továbbfejlesztése Továbbfejlesztjük a jövedelemelosztási módszereket is. Előmozdítjuk, hogy a szövetkezetek az évi részesedés nagyobb részét, legföljebb azonban 80 százalékát termelési költségként kezelve — már évközben garantáltan és rendszeresen munkadíjként kifizethessék a teljesített munka után tagjainknak. A mostoha természeti körülmények között gazdálkodó gyenge termelőszövetkezeteknek az állam segítséget nyújt ahhoz, hogy tagjaiknak — a közös munkákban való részvétel mértékétől függően és ennek előmozdítására — az adott viszonyoknak megfelelő évi részesedés nagyobb részét, legfeljebb 80 százalékát, ők is garantálhassák és kifizethessék. A jövedelemelosztási és munkadíjazási formák megválasztása természetesen ezután is a termelőszövetkezetek belső ügye lesz. .1 földtulajdon rendezése Társadalmi, gazdasági fejlődésünk eredményei, a gazdasági irányítás reformja, a termelőszövetkezetek megszilárdulása és további erősítése lehetővé és szükségessé teszi a földtulajdon elvi alapon nyugvó, perspektivikus rendezését. Népi demokratikus fejlődésünk sajátosságainak megfelelően nálunk a termelőszövetkezetekben ez ideig csak a föld használata volt a közös — a behozott paraszti földek azonban a tagok személyes tulajdonában vannak. A földtulajdon és a földhasználat jelenlegi állapota azonban egyre növekvő ellentmondásokra vezet. A föld ugyanis az idős termelőszövetkezeti parasztok elhalálozása, az ennek következtében előállott öröklés, valamint a faluról való elvándorlás révén növekvő számban kerül jogilag olyan személyek tulajdonába, akik nem termelőszövetkezeti tagok, nem foglalkoznak élethivatásszerűen mezőgazdasági munkával. Emiatt a termelőszövetkezetek használatában levő földeknek jelenleg már egyötöde van nem termelőszövetkezeti tagok tulajdonában. Az ennek következtében rrrinrtegy 130 000 kívül álló személynek rendszeresen fizetett földhaszonbér évente hozzávetőlegesen 230 millió forinttal terheli a termelőszövetkezeteket. A földtulajdon és a föld- használat elkülönüléséből az öröklés és az elvándorlás folytán mind gyakoribbá váló jogviták már zavarják a szövetkezeti földhasználat biztonságát, és nehezítik a hosszú távú befektetéseket. Éppen ezért a Központi Bizottság úgy látja, a szocialista forradalom teljes megvalósításához elengedhetetlen a szövetkezeti földtulajdon bevezetése. Fokozatos kiterjesztése előnyös lesz ez a szövetkezeti parasztságnak és előnyös egész szocializmust építő társadalmunknak is. A szövetkezeti földtulajdon meggyőződésünk szerint a szocialista tulajdon egyik formájának tekintendő. Megvalósítását fokozatosan és gazdasági eszközökkel lehet és kell elérni. A kívül álló személyek, a nem szövetkezeti tag örökösök tulajdonában levő földek megváltási ár ellenében kerülnek a szövetkezet tulajdonába, a szövetkezeti földalapba. Úgyszintén megváltási (ha bár eszmei) ár ellenében kerülhetnek a szövetkezetek tulajdonába a használatukban levő állami tartalékföldek, ha ezt kérik. Ugyancsak megváltási árat kell fizetni annak a tsz-tag- nak a részére, aki földjét felajánlja szövetkezeti tulajdonba. Az ilyen megállapodás a szövetkezet és a szövetkezeti tag földtulajdonos közötti szabad elhatározás, a legszigorúbb önkéntesség alapján jöhet csak létre. E téren mindenféle kampányszerűség szigorúan tilos, a sietség és türelmetlenség káros. E folyamat hosszú időt fog» igénybe venni annál is inkább, mert a megváltási árral járó anyagi terheket maguknak a termelőszövetkezeteknek kell viselniük. A termelő ssöveikeset eh társadalmi szerveseiéinek megalakítása Változások az új mechanizmus rendszerében — Tisztelt kongresszus! A mezőgazdasági tervezés 1 alakjait rendjében már a íúlt év második felében tör- íntek bizonyos változtatások z új mechanizmus szellemé- en. Az állami gazdaságokon körülbelül egyharmadá- al csökkentették a kötele- ő tervmutatók számát. A slvásárló vállalatok az idei kivásárlási szerződéseket a =rmelőszövetkezetekkel már özvetlenül kötötték. Már a közeljövőben igyekezünk tovább bővíteni a mező- iazdasági nagyüzemek gazdaági tevékenységiét. A mező- .azdasági nyersanyagok egy észét a termelés helyén lehet . legelőnyösebben ipari fel- Iclgozásra előkészíteni, tartó- ítani. Mezőgazdasági üzenetek jelentős része képes is z ilyen kiegészítő tevékenyéget gazdaságosan ellátni. Kívánatos és szükséges, hogy szövetkezeteink különböző szolgáltató tevékenységet is folytassanak (gépjavítás, szállítás, épület ja vitás stb.) saját üzemi szükségleteik kielégítésére vagy a lakosság részére. Ügyszintén kívánatos és szükséges, hogy a termelőszövetkezetek tagjainak, családtagjainak folyamatos és helyi foglalkoztatása céljából szervezett munkakapcsolatok (bedolgozás) alakuljanak ki egyes Ipari üzemekkel, főleg kisipari termelőszövetkezetekkel és földművesszövetkezetekkel. A munkásosztálynak és a városi lakosságnak csak előnyös, ha a mezőgazdasági üzemek gazdasági tevékenységének bővítése eredményeként több és olcsóbb élelmiszerhez jut. De szövetkezeti parasztságunk is jól jár. Január elsején új szövetkezeti nyugdíjrendszer lép életbe Pártunk mindig nagy figyelmet szentelt a dolgozók életkörülményeinek javítására. Fontos célunk, amint azt a kongresszus határozati javaslata is tervbe veszi, hogy végKORSZERŰ MEGBECSÜLÉS Az újságíró jegyzete A kongresszus párton kívüli vendége, Z. Nagy Ferenc országgyűlési képviselő az első perctől érdeklődéssel követte a kongresz- szus eseményeit. Jegyezte a beszámoló s a felszólalások legfontosabb megállapításait, s a tanácskozások szüneteiben is élénk vitát folytatott a küldöttekkel. — Három dolog ragadott meg leginkább a kongresz- szus eseményei közül — mondotta. Először talán a beszámoló nyugodt, tárgyilagos hangulatát említhetném, mely Lenin szellemében, jóakarattal, az ország népére, a közvéleményre támaszkodva, minden erőt segítségül híva, felelősen adott számot a megtett útról, s ugyanilyen felelősséggel jelölte meg a jövendő feladatait. — Rám a legnagyobb hatást — s ez a második észrevételem — a parasztság sorsával való törődés tette. Paraszti sorból származom, mindig is vállamon cipeltem a parasztság ügyét. Ügy érzem, jogomban áll kijelenteni, hogy amit a szövetkezeti gazdálkodással kapcsolatos hitelpolitika, a földtulajdon és a paraszti nyugdíj rendelkezésével kapcsolatban a kongresszus meghirdetett, történelmi jelentőségű. Államunk mil- liárdokat ruház a mezőgazdaságba, de azt mondom, hogy ez a mostani gondoskodás, parasztságunknak ez a korszerű megbecsülése a legjobb beruházás hosszú távon. — Ami a harmadik megjegyzésemet illeti: jólesik az a figyelem, amelyben bennünket, pártonkívü- lieket a párt vezetői részesítenek. Kádár és Kállai elvtárs baráti megbeszélésen fogadott bennünket. Figyel - mesen megvitatták észrevételeinket. Meggyőződésem, hogy a népfrontpolitika ma már nem jelképes összefogást jelent, hanem eleven politikai hatóerőt, amely részt kér és részt vállal az ország jövőjének formálásából. — dia — A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összhangban célszerű és szükséges a termelőszövetkezetek demokratikusan megválasztott társadalmi szervezeteinek kialakítása. E társadalmi szervezetek a következők lesznek: a termelőszövetkezetek országos kongresszusa, amely négyévenként ül ösz- sze, továbbá a kongresszus által megválasztott Országos Termelőszövetkezeti Tanács, valamint a területi termelőszövetkezeti szövetségek. Legcélszerűbb, ha e szövetségek a megyén belül a gazdasági tájkörzetek szerint alakulnak meg. E szövetségek elsősorban olyan feladatokkal foglalkoznak, amelyekkel a társult szövetkezetek megbízzák, illetve, amelyek választott szerveik határozataiból következnek. így például elláthatják az egymás közti s az állami vállalatok közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttműködés koordinálását r termelőszövetkezetek közötti létesítményeket, vállalkozásokat hívhatnak létre; fölkérésre rendszeres ellenőrzést végezhetnek a részvevő termelőszövetkezetek könyvelésében, ügyvitelében; ellátják a szövetkezetek jog- és érdekvédelmét stb. Kívánatos és javasoljuk, hogy a jövő évben tartsák meg a termelőszövetkezetek országos kongresszusát. Ezen (Folytatás a 3 oldalon) Paul Fröhlich zása. Max Reimann kongresszusi tanácsko-
